Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-01 / 282. szám
t 1 =5EF1 1995. december 1., péntek y „Ezt a pipát még nagyanyámtól örököltem” Bocsárszky Pál, Tóth Tibor és Fabó Tibor a Semmi és végtelenben FABÓ TIBOR IFJÚKORI ZÖNGÉI Optimizmus Nyugalom II. Azért futnak a bőr alatt kékesen, szépen azért lüktetnek a szív alatt fáradhatatlanul, keményen hogy egy napon szépen véresen, szerényen megkeressük őket egy konyhakésen. (1984) Nyugalom I. Fénnyel teli álom minden kis rezzenés, minden dobbanás, az együttlét az ég a levegő a színtelen lélek a fekete mélyek. Összefonódva a réttel a fűvel, beborítva virágokkal mint az élet ravatalán feküdjünk szépen, csendben; lesd el a szél hullámait lesd el a madár jajkiáltásait a méhek döngését vedd át, döngicsélj, s részegen, mámorosán remegő kezed ne érintse az enyémet. Áldásom a sziklán áll! (1983) Fabó Tibor a Kassai Thália Színház tagja. A Felvidéken 1982 és 1986 között működő magyar nyelvű íróközösség, az IRÓDIA korszakában írta fenti korszakos verseit. Pregitzer Fruzsina krétai útinaplója 1994. augusztus 5-én mintha jobban ébredtem volna. Előző este vacsora után kimentem a nyugati mólóra. Lesem a nyüzsgést, imádkozom, hagyom, hogy elöntsenek a gondolatok. Úgy, mint reggel, amikor fel tudtam kelni, és el tudtam csípni a napfelkeltét, az ébredező civilizációt, az eszmélést, az öntudatra ébredést. Mindig is az érdekelt, milyen az álomból az ébrenlétbe tápászko- dó ember. Milyen, amikor valóságosan önmaga, leplezetlenül, kendőzetlenül, mesterkéletlenül csak van; és hogy ebből az éteri-édeni létből miként lesz, hogyan fejlődik ki a ronda, alkalmazkodó hernyó, aki mindig' megfelelően reagál, hiszen, hogy életben maradjon rejtőszínt kell felvenni, egyenruhát hord, arcizma se rán- dul, egyfajta viselkedést, beszédstílust erőltet magára, hogy ne tűnjön ki. Dehát akár a nem emberi világban, az emberiben is élve kell maradni; és míg az állatvilágban nem kegyelmeznek annak, aki más, közöttünk ehhez képest nem is kell ekkora árat fizetni. ötödikén egész nap napozás, békaszemüveg-mámor, olvasás, szociológiai megfigyelések: nációk egymás mellett, ami különböző következtetések levonására ad lelieiöseget. Este a vacsoránál leszólít a soproni házaspár, utazási irodák, autókölcsönzők között csámbor- gunk, sörözünk, röhigcsélünk, tolmácsolok. Olyan jó, hogy normálisan, nem bizalmaskodva veszTriszkander Járó Zsuzsa, Avass Attila és Tóth Károly A velencei kalmár egy jelenetében nek be maguk közé. Be is fizetünk hármasban egy utat Santorinire. Másnap ötkor keltjük egymást kínkeservesen, majd kétségek között ácsorgunk az utcán, hogy vajon nem álmodtuk-e azt, hogy befizettük előző este az utazást. De aztán jön a busz, és minden futószalagszerűen megy. Út Heraklionba a kikötőbe, ott beszállás egy luxushajóra, s majd háromórás út Santoriniig. A hajón öt nyelven idegenvezetés, kiszolgálás folyik. Busszal jutunk el a fővárosba, Tírába, ami a kikötő fölött kb. 300-400 méter magasan van. Szamaragolunk, majd megtekintjük a mesevárost. Álmaimban vannak ilyen kontrasztok, ilyen fehérek, ilyen ragyogások, ilyen kemény árnyékok, képek. Borzasztó, hogy ez a gyönyörű hely, ez az elképesztő csodája a világnak prostituált lett, már nem is tudja másból fenntartani magát, mint abból, hogy a testét áruba bocsátja. Nem érdekli, hogy sérül, hogy kopik, hogy nem lesz lelke, belső hagyománya, egyre jobban a kurválkodás lesz az életeleme, a reflexe, a viselkedésmódja, és minden méltóságát, örökségét elveszíti. Világító gipsz- mini-Santorini csodákat, felfújható öszvéreket valódi szőrcsomókkal, pizzát, hamburgert, Coca- Colát, Heinecken sört árul maga helyett. Ó, Görögország, visszaszerzed-e méltóságodat, és vajon Magyarország nem kerül-e ugyanerre a sorsra? Elszomorít, ha ilyen lelassított, önkéntes, mosolyogva elkövetett önpusztítást találok, amelynek fogalma sincs következményeiről. Mi lesz veled, Kréta, meg minden, ami még nem egyarcú nyugat-európai civilizáltság? (folyt, köv.) Molter Károly nyomán írta Csorna Judit Mi történt... Az utcán szemedbe ötlik a kopott ruha Ránca szaporodik a baráti homloknak Szíve facsarodik az emberszeretetnek Keserű lesz kis darab kenyered Faragják az erdőn a koldusbotod Már csak idegeink állják a frontot Kicsiny kaliberű basánk Minden szent ügyünkből bajt csinál. Láthatatlan lelki présben Ezer érdektől gúzsbakötötten Nyakig benne vagyunk az átmenetben A sóhajjal ábrázolt gazdasági csődben. Mi történt 1918 óta Mi történt 1944 óta Mi történt 1956 óta Mi történt 1968 óta Mi történt 1981 óta Mi történt 1990 óta Faragják az erdőn a koldusbotod És nehezen állják idegeink a frontot. APLOJA November 17.; péntek Egyszerre próbáljuk a Fajankó kalandjait és az Ötödik Frankot. Ez azért tanulságos, mert a rendezők és a rendezőasszisztensek arcáról remek grimaszokat, fintorokat leshet el a szemfüles stúdiós, ha figyel. Ezeket a grimaszokat és fintorokat pedig az okból vágják az előbb felsorolt színházi dolgozók, mert egy átlagos stúdiós mindkét darabban benne van. Na- mármost, ha a Fajankóban olyan részt próbálunk, amiben roppant fontos egy stúdiós - nevezzük X-nek —, akkor az tuti, hogy az Ötödik Frankban két percen belül égető szükség lesz X jelenlétére. Ilyenkor a próba természetesen leáll, az aktuális rendezőasszisztens felkerekedik, átmegy a rivális produkció próbatermébe, odamegy a rendezőhöz, és elkéri X-et. A riv.prod. — rivális produkció - a rendező dührohama miatt leáll, X felkerekedik és átrohan a másik darabba — háta mögött a diadalmasan mosolygó rendezőasszisztenssel, aki mint győztes hadvezér „Ide nekem A bundát is!” — A Velencei kalmár nagy sikere miatt a színház jövőre tervezi bemutatni a mű második részét, Újpesti dó- zse címmel. — Újabb árverés a színházban. A november 21.-ei árverés hagyományait követve a színészek 1996. február 30.-án újabb aukciót terveznek, ezúttal a színház javára. A különbség csak annyi, Csorna Judit a Koldusoperából hogy ezúttal nem hagyta el a rivális prod, terepét —, ahol teljes két percen keresztül teljes intenzitással bír próbálni. Pontosan kettő perc múlva Szezám tárulj! felkiáltás hallatszik, és belép a - na kicsoda? - másik produkció rendezőasszisztense, aki azért jött — na miért? —, hogy elkérje X- et. Abban az esetben, ha az egyezményes idő leteltével — 2 min., azaz kettő perc — senki nem jön X-ért, a próba leáll — az X által aktuális —, befejeződik, vagy csak kiderül, hogy hányatott sorsú hősünk oly zseniális, hogy már nem is kell próbálnia. Ilyenkor csóri X átmegy a másik produkcióba, ahonnan durván kizavarják, hisz végül is miatta volt minden, és különben is már rég — két perce — mást próbálnak. X ilyenkor kiül a büfébe, és büféstúdiós lesz. Na proszit! Pipó kedvenc tárgyaikat, hanem kedvenc stúdiósaikat bocsátják a kalapács alá. — Hihetetlen, de igaz! Az elmúlt két hétben nem emelkedtek számottevően a színházi büfé árai. A megkérdezett illetékesek szájából két (Ami késik, nem múlik. — és a — Jön még kutyára dér.) aranyszabályt hallhatott az érdeklődő. — Télimádó színész. Avass Attila a hirtelen beköszöntött tél tiszteletére, a tél elmúltáig neve elé H. betűuír.
