Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-06 / 286. szám

UJ KELET Labdarúgás 1995. december 6., szerda 15 A kállóiak az újságban olvasták. Az NB III Tisza csoportjá­ban megyénk csapatai közül Nagykálló végzett a legelő­kelőbb helyen. Felröppentek a hírek, melyek szerint a té­len többen távoznának, és többen érkeznének a klub­hoz. De mi az igazság? — Egyelőre semmi konk­rétummal nem szolgálha­tok! — szögezte le Papp Sándor egyesületi elnök. — Remélem, hogy a játékos- állományunk együtt marad, és legfeljebb egy-két játé­kos távozik. Amennyiben nem lesz több távozó — márpedig eddig senki nem jelezte távozási szándékát —, csak a megfelelő posztra ho­• • zunk embereket. Ha pedig mindenki marad, csak egy csatárral fogunk tárgyalni. — Az ő kiléte titok? —Neveket még nem lenne érdemes mondani, egyelőre annyit a támadóról, hogy fi­atal labdarúgó. — Mikor tudnak biztosat mondani? — Január közepén vagy végén. — Hallani, hogy többen is Nagykállóba vágyakoznak... — Tudjuk, hogy vannak jelentkezők — ezt az újság­ban is olvastuk —, konkré­tum viszont nincs, egyetlen játékos vagy vezető sem tett komoly ajánlatot! Marad-e Balogh Zoltán? Az egyik „kiszemelt”, akit megpróbálnak elcsábítani Nagykállóból, a társaság egyik húzóembere, Balogh Zoltán. A labdarúgót a fél év rövid értékelésé­re kértük. — Úgy érzem, kellemes megle­petés ez, nem csak nekem, ha­nem Nagykálló egész lakosságá­nak és a megyé­nek is. Nagyon örülök, hogy így sikerült, erre semmifélekép­pen nem számí­tottam. —Hány pontot vártál előzetesen az együttestől? — Maximum 22—23 pontot terveztem erre az idényre. —Hogyan em­lékszel vissza a nyolc fordulón át tartó veretlenségi sorozatra? — Véghezvittünk két-há- rom bravúrt, aztán pedig már tartottak tőlünk. — Melyik volt a legemlé­kezetesebb mérkőzésed? — A Balmazújváros és a Tiszafüred elleni. Mindkét találkozón szereztem egy- egy gólt — összesen hármat sikerült az ősszel —, még­hozzá fontos gólokat. A Ti­szafüred elleni győzelem azért is volt jelentős, mert ha ez nem jön össze, nemigen tudtuk volna megverni a so­ron következő csapatokat. Lendületbe is jöttünk, de — az igazat megvallva — sze­rencsénk is volt. — Ismert, hogy magasabb Balogh Zoltán osztályú csapatok is figyelték a produkciódat. — Igen, és úgy vettem ész­re, hogy ez nem zavart. Ettől függetlenül nem vagyok elé­gedett magammal. Úgy ér­zem, hogy ennél többre va­gyok képes, de most alá kel­lett rendelnem magam a gár­da érdekeinek, bár így sem volt rossz! — Mikor dől el, hogy ma­radsz-e? — Legkésőbb januárban, akkor már véglegeset tudok mondani. Cs. N. Csengerben csatárra vadásznak Még magukat a csenge- rieket is meglepte, hogy a megyei első osztályú bajnok­ságban 15 forduló után a ki­lencedik helyen vertek ta­nyát. Az együttes legkö­zelebb egy teremtornán lép pályára, addig is csatárra va­dászik. — Az utolsó meccs után közvetlenül megtartottuk a záróvacsorát, kiértékeltük a fél évet — tájékoztatott Ju­hász Zsolt labdarúgó. — A vezetőség és a város is elége­dett volt a 9. hellyel. Most pihenőn vagyunk, december 28-án pedig az Alkaloida kis­pályás tornán veszünk részt. — Milyen mozgások lehet­ségesek a keretben? — Azt hiszem, nem várha­tók lényegi változások. Úgy tudom, mindenki marad, egye­dül az a veszély fenyeget, hogy a 34 éves Fehér Győző abbahagyja pályafutását. Bár ezt már többször is ígérte, de eddig még mindig sikerült rá­beszélnünk a folytatásra... — Milyen poszton szeretné­tek erősíteni? — Óhajainkat igencsak be­határolják anyagi lehető­ségeink. A kapuban például az ifikapus volt a tartalékunk az ősszel, nem ártana egy hálóőrt igazolni, de... Mindenesetre egy csatárra nagy szükségünk lenne, már csak azért is, mert meglehetősen-szűkös a kere­tünk. —cs— „Sokan telefonáltak, vagy levelet írtak” Hajdú Attila és az elborult arc Utolsó, elhalasztott bajnoki mérkőzését játssza a Fe­rencváros. A találkozó 3-1-es zöld-fehér-sikerrel zá­rul. A lefújás után bő háromnegyed órával Hajdú At­tila már éppen távozóban van, miközben autogramo­kat osztogat. Én egy időpontot kérek a kitűnő kapuvédőtől, meg is állapodunk a másnap délben... amikor Attila éppen edzésről baktat befelé az öltözőbe. Rohan valahová, de azért beszélgetésre. „Fokozatosan jöttek a megméretések” — A Ferencvároshoz szer­ződve mennyivel kaptál többet — vagy éppen kevesebbet — ettől a fél évtől, mint amire előzetesen számítottál?—kér­dezem a Fradi egyesét. — Azt vártam, és tudtam, hogy nagy a kihívás. Amikor innen elmentem Vácra, onnan Szegedre NB II-be igazoltam, és amikor ezután Csepelre ke­rültem, mindig nagyobb fel­adatnak kellett megfelelnem, így volt ez akkor is, amikor nyáron visszajöttem az FTC- hez. A fejlődésemben — ebben szerencsém volt — fokozato­san jöttek ezek a megméreté­sek. De nyilván eddig ez volt a legnagyobb kihívás. — Hogy érzed, mennyire fe­leltél meg ennek? — Azt hiszem, döntő volt, hogy bekerültünk a Bajnokok Ligájába. Ahhoz, hogy én el­fogadtassam magam a Ferenc­város szurkolóival, nagy lépés volt a kupába való bejutás. — Amely ráadásul egy ug­rás volt az ismeretlenbe, hiszen korábban nem szerepelt benne magyar együttes, csak külső szemlélőként kísérhettük figye­lemmel ezt a sorozatot. Aktív szereplővé előlépve milyen be­nyomásokat szereztél? — A Bajnokok Ligájáról csodálatos tapasztalataim van­nak, ott minden óramű pontos­sággal zajlik. Apróság példá­ul, hogy a meccsek előtt pon­tosan 8 óra 23-kor adott helyen kell lennünk, de ha nem így van, büntetést fizetünk. Min­den precíz, csodálatos ilyen közegben, ilyen csapatokkal futballozni. Nekem hatalmas — és nyilván új — dolog volt készségesen időt szakít a ez. Azonban már az is óriási fegyvertény volt, kiharcoltuk, hogy ilyen csapatok ellen játsz­hassunk. Ebből nekünk profi­tálnunk kell. Naiv gondolat lett volna, hogy mi az Anderlecht után végigverjük Európát, egy­szerűen tanulnunk kell abból, amit ezektől a csapatoktól lá­tunk. — Mi volt neked a legszem­betűnőbb ezen együttesek já­tékában? — Ebből a pár meccsből azt le lehet szűrni, hogy a játékuk borzasztóan gyors. Azt hiszem, most az Ajaxot ki is vehetjük a vizsgálódásból, hiszen ez a csapat a nagyon jók között is a legjobb. A Real ellen én azt éreztem, hogy a spanyolok ugyanolyan fizimiskájú embe­rek, mint mi, hasonló az erőn­létük, de a játékuk roppant gyors — és ezzel kerültek előnybe —, hiszen gyermekko­ruktól kezdve olyan ritmusra kényszerítették őket, amely már beléjük ivódott. — Volt-e rálátásod ezen csa­patok edzésmunkájára? — Az edzésükön mi nem le­hettünk kinn, mert edzőtá­borban voltunk. A mérkőzések előtt csak átmozgatnak, amiből nem lehet messzemenő követ­keztetéseket levonni. Viszont ezek a tréningek is nagy inten- zitásúak, amit ráadásul ezek a játékosok 8 éves koruk óta megszakítás nélkül végeznek. Minden pörög, de a gyors já­ték meg is követeli ezt. A „nem szurkoló” is szurkolt ám! — Mennyire érezted, hogy az egész ország a csapat mögött van? — Ez rettenetesen jó érzés volt. Pláne akkor, amikor még Hajdú Attila új volt nekem, hiszen nagyon sokan telefonáltak, levelet ír­tak, valahogy így, hogy „Nem vagyok Fradi-szurkoló, de...”, vagy „Nem szoktam focimecs- cset nézni, de...” Óriási dolog, hogy olyan embereknek tud­tam — tudtunk — örömet sze­rezni, akik eddig nem is fog­lalkoztak a futballal. — Ugye 15 gólt kaptál ed­dig a Bajnokok Ligájában? —Nem számoltam... — A Fradi egyik legjobbja vagy, mégis 15 gólt kaptál az eddigi 5 meccsen. Hogyan lá­tod ezt a(z) (látaszólagos) el­lentmondást? —Rosszulesik a sok gól, még ha az Ajaxól kapom is, de ettől nem szabad elkeseredni, ezen túl kell tennie magát az ember­nek. Különben is, ez együtt jár a szakmámmal, ezt ahhoz tud­nám hasonlítani, hogy a tit­kárnőnek ínhüvelygyulladása lesz a gépeléstől. Ezen nem is morfondírozok sokáig, mert az később a teljesítményem rová­sára mehet. — Hogyan csapódott le ben­ned, hogy fokozott az érdek­lődés — mind a szurkolók, mind a média részéről -— az FTC iránt, így irántad is? — Természetesen ez is együttjár azzal, hogy népsze­rű csapatban játszik az ember. Például autogrammokat is töb­bet osztogatok, mint koráb­ban, de amíg én ezzel örömet tudok szerezni, addig megtisz­teltetés. — Más téma. Amíg Vácon vagy Csepelen szerepeltél, ját­szottál-e valamikor a Nyíregy­háza ellen? — A Nyíregyháza ellen nem, de a nyíregyházi Acs Guszti csapattársam volt a Csepelben, és nagyon jó szel­lemű srácnak, jó játékosnak ismertem meg. Egyébként azt hiszem, hogy a Nyíregyháza váci mérkőzésén — sérülten — ott voltam. — Azt mondják, hogy a ka­pusok flúgosak. Te annak tar­tod magad? — Úgy vélem, ilyen szinten nem lehet nagyfokú elhiva­tottság nélkül dolgozni, én úgy mondom ezt, hogy egy bi­zonyos szintig el kell borulni. Ebben a közegben elborult ar­cokat lehet látni, amit nem le­het összehasonlítani azzal, hogy például az utcán sétálok. Az, hogy valaki(t) flúgos(nak mondanak), az innen eredhet. Ha ezer százalékkal koncent­rálni akarsz, ekkora elhivatott­ság kell. De azt hiszem, ez nemcsak a labdarúgásban, ha­nem az élet más területein is így van. Ez az a csapat, amelyik... — Utolsó kérdésként... Az Ajax elleni idegenbeli talál­kozón — az előjeleket ismer­jük... — mire számítasz? — Jó helytállásra. Nyilván a Ferencvárosért játszunk, de más tét is lesz azon a meccsen — ennek viszont nem a sza­bad a játékosok fejében len­nie. Ezek nagy szavak, de va­lahol Magyarországot is kép­viselnünk kell, hiszen ezt az együttest — és az egész népet is — degradálták. Nem úgy fognak ránk nézni, hogy ez egy csapat a többi közül, ha­nem ez az a csapat, amiről ez a sok dolog szól. A tisztes helyt­állásban pedig még ezzel a dologgal együtt is benne van mind a három eredmény. Ez a célunk, és biztos vagyok ben­ne, hogy el is érjük! Csiky Nándor NB-s ellenfelek a (lát)határon Az idei tél bizonyára kemé­nyebb a záhonyi labdarúgók­nak, mint általában. Elvégre a ZVSC megyei első osztá­lyú együttese — ellentétben a korábbi bajnokságokkal — többször bukdácsolt a sze­zonban. Nem meglepetés, a határszélen szebb tavaszról álmodoznak, ezért... — Szerdán tartjuk utolsó levezető foglalkozásunkat — mondta Erdei Árpád ügy­vezető elnök —, majd pihe­nőre térhetnek a játékosok. A téli felkészülést január 10-én kezdjük, addig pedig egy te­remtornán szertenénk indul­ni. Erre valószíszűleg decem­ber 30-án kerül sor. — Milyen fejlemények vannak a játékosmozgások kapcsán? — Két-három posztra is ter­vezünk erősítést, tavasszal már jobban kell muzsikál­nunk. Ezért — elképzelése­ink szerint — magasabb osz­tályú együttesekkel — Nyír­egyháza, Mátészalka — fo­gunk edzőmeccseket játsza­ni. — Lesz-e távozó? — A 33 éves sepregetőt. Hegedűs Zoltánt megműtöt­ték, ezért már az ősz végén sem számíthattunk rá, de bí­zunk benne, hogy visszatér hozzánk. cs. Berlusconi harca Az olasz „médiacsászár’’.Silvio Berlusconi is részese a német lab­darúgó Bundesliga közvetítési jogáért folyó harcnak. Az olasz futball- klub AC Milan elnökének cége, a Fininvest a Süddeutsche Zeitung szerint évi 200 millió márkát kínált a Német Labdarúgó Szövetségnek a közvetítésekért, (dpa) Amszterdamban a Ferencváros Talán eddigi legnehezebb Bajnokok Ligája-találkozóját vívja szerdán a Ferencváros labdarúgócsapata. A D-cso- portban érdekelt zöld-fehérek a világ jelenlegi legjobb klub­csapatához, a holland Ajax Amsterdamhoz látogatnak. A ferencvárosiaknak igen kevés esélyük van arra, hogy a leg­jobb nyolc közé jussanak, Louis van Gaal együttese vi­szont már biztosította helyét a negyeddöntőben. A Ferencvárost szinte párat­lan balszerencse sújtja a BL találkozóin, hiszen ilyenkor rendszerint több meghatározó játékosa „harcképtelen”. így van ez most is, Telek, Simon, Kecskés és Nagy Zs. sérült, míg Fatusi beteg. — Gondot okoz, hogy töb­ben hiányoznak majd a csapat­ból, de a pályán lévőknek pó­tolni kell őket — mondta az MTI munkatársának érdeklő­désére Novák Dezső, a magyar bajnok vezetőedzője. — A cé­lunk nem lehet más, mint a tisz­tes helytállás, remélem ez sike­rülni fog. — Ón szerint együttesének mennyi esélye van arra, hogy tisztes eredményt érjen el? —Játékosaim is tisztában van­nak vele, hogy nincs veszteni­valónk, felszabadultan játszhat­nak. Persze, ugyanez igaz az Ajaxra is, amely mindenképpen csoportelső. —Ha elérnénk egy döntetlent, vagy netán továbbjutnánk, óri­ási eredményt mutatnánk fel. Az idegenlégiósok közül kik marad­nak ki a kezdőcsapatból? — Fatusi biztos, hogy kima­rad, míg Kuntic és Kopunovic valószínűleg helyet kap a csa­patban. Még nem döntöttem el, hogy Kuznyecovot vagy Milo- vanovicot jelölöm a kezdő ti­zenegybe. —Hány játékos utazik Hollan­diába? — Az egész keret. Tehát tizen­négy mezőnyjátékossal, és két kapussal megyünk Amszterdam­ba. Ez egyébként egyfajta juta­lom a csapatnak az eddigi jó sze­replésért. Mivel sok hiányzónk van, Schultz Levente és Roma- nek Imre személyében két fiatal játékos is leül a kispadra — je­lentette ki a szakvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom