Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-06 / 286. szám
Benzinkút a Jósavárosban? A városfejlesztési bizottság a mai — szerda délutáni ülésén foglalkozik azzal az előterjesztéssel, mely szerint újabb benzinkút épül a megyeszékhelyen. — Az új benzinkút a Garibaldi és a Korányi utca sarkán épülne meg, a jelenlegi autó- kereskedés helyén. Egyelőre azonban szó nincs bármiféle döntésről — mondta Belus Tamás, a bizottság elnöke. — Kikérjük a közelben élők véleményét. Ha jól tudom, a jósavárosi képviselőink már beszélgettek a városlakókkal. A visszajelzések szerint van, aki örömmel fogadta a hírt, mert a benzinkút megépülése után nem kell lámpás csomópontokon átmennie, ha tankolni akar. Jómagam nem vagyok benzinkútellenes, mert ez a modernizáció és a motorizáció velejárójának tartom. A benzinkutak a jövőben hozzátartoznak a városképhez. Nagyon örülnék neki, ha az új töltő- állomás megépülésével a Korányi úton elkészülne a Garibaldi utcától a Krúdy Gyula útig egy sávbővítés, mert ez azt jelentené, hogy az egész Korányi-problémát, a Garibaldi utcától a Pazonyi térig meg tudnánk saját forrásból oldani. —Lehet azt tudni, hogy hány benzinkút van már Nyíregyházán és azok mennyire nyereségesek? — Azt tudom, hány benzinkút van Nyíregyházán, de arról nincs információm, hogy ezek nyereségesek vagy veszteségesek. — Ha épül egy benzinkút, akkor valószínű, hogy ott lesz rendőrlámpa is? — Bízom benne, hogy nem. Persze, erről a közlekedési szakembereknek kell dönteniük. —Ön szerint mikorra készülhet el a benzinkút leghamarabb? — Szerintem fél év alatt, tehát akár már jövő nyáron is használhatnák az autósok. Ehhez persze az kell, hogy előbb a városházán támogassuk az elképzelést... (sz—a) Bujtos A mikor kölyökkoromban e vidékről hallottam, nagy vizek, lengedező bozontos nádak, cuppogó sár, kicsiny házak képe fordult meg a fejemben, s ha jól emlékszem, tizenéves voltam már, midőn először igazán megnéztem magamnak a Bujtos vizeit. Ami vizek egyébként — ma már tudom — belvárosi otthonunktól egy ugrásra voltak. Akkoriban mérföldeknek tűnt. Évtizede már, vagy több is, hogy a nyíregyháziak álmo- dóbbjai azt vették a fejükbe, a Bujtos kincs, a vizek sokat érnek, ha agyaggödrök voltak is valaha; áfák, a nádak, a füvek nagyon kellenek a városiaknak. Hogy a Bujtosból egy nagy és szép városligetet kell csinálni. Ami csudálatos gondolat, tetszett is mindenkinek, de valahogy sosem akart egybegyűlni az a temérdek millió, amibe mindez került volna. S a bujtosiak csendesen ültek kicsiny házaikban, amik alatt sár és víz az úr, s hol csendben, hol hangosabban szidalmazták atyáikat a város házában, mert hogy tilos volt ám új házat építeni! Aztán jöttek az újak, az éberebben álmodok, akik azt mondták: annyi milliók most sincsenek a zsebünkben, sőt, valamit mégiscsak csinálni kell. S ráparancsoltak a városházi főálmodóra: vegye elő a radirost, munkálja át a városliget tervét, legyen belőle egy kisebb, a zsebekhez mért városi ligetecske terve. Lett. Sokan vitatják ma is, hogy még mindig nagy, még most sem az igazi a terv, de még többen vannak, akik azt mondják: nem baj, menet közben is lehet még azon változtatni, csak végre kezdjük már el! Legyen valami a Bujtossal, mert lehetetlen állapot, hogy építési tilalom alatt van évtizedek óta, nem fejlődik semmit, a város szívében, de legalábbis a szíve mellett ekkora természeti kincs hever parlagon, kihasználatlanul, elhanyagoltan és gondozatlanul. S mi beszélünk közben a környezetvédelemről, az emberek pihenéséről, a természeti környezet szépségeiről, a fű, fa zöldjéről és a víz kékjéről. A Bujtoson tehát megindulhat valami. Ha minden igaz, pályázati úton komoly pénzekhez juthat a város, s maga is leteszi, amit tud, legyen bármilyen nehéz az anyagi helyzete. így döntött nemrég a képviselő-testület. A terv kész, a lendület (még) megvan, a Bujtos vizei megpezsdültek a jó hírre. Reménykedjünk, hogy az elkövetkező esztendő nem kényszeríti hátra arcra a döntés szülőit, a lehetséges városliget nem süllyed vissza a sárba, amiből most kínkeservesen tápászkodni remél. (yi) Képviselői állásfoglalások az egyház kérelméről Elkerülnék az iskolaháborút Az Új Kelet már többször tájékoztatta olvasóit, hogy az evangélikus egyház az önkormányzattal kötött korábbi megállapodással ellentétben, mégis természetben tart igényt a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolára, visszakéri az intézményt. A lap hasábjain már megjelent az iskola pedagógusainak, az ott tanuló gyermekek szüleinek, az evangélikus egyháznak és a polgármesteri hivatal illetékesének is a véleménye. Végleges döntést az ingatlan visszaadásáról — ha sor kerül rá — a közgyűlés hoz. A hétfői testületi ülés során tettük fel a következő kérdéseket a frakciók vezetőinek, a pártok képviselőinek. —Mi a véleménye a mostanra kialakult helyzetről? Lesz szavazás az intézmény visszaadásáról? Ön(ök) hogyan szavaznak? Lővei Csaba SZDSZ: — A sajtóban kialakult vitát — bár korrekt módon zajlik — korainak és értelmetlennek látom. A közgyűlés november 27-ei határozata szerint, az evangélikus egyháznak december 18-áig kell közölnie végleges álláspontját. Ameny- nyiben törvényes jogukkal élve igénylik az iskola visszaadását, a jegyző úr kötelessége lesz az érintettek (szülők, tantestület) hivatalos véleményét kikérni. A képviselő-testület januárban hozhat döntést a kérdésekben. Érdemben állást foglalni csak a fentiek ismeretében, kellő tájékozódás után lehet. Mivel a képviselő-testület tagjai még nem ismerik az egyház iskolaműködtetési elgondolását, jelenleg csak érzelmi alapon lehet igent vagy nemet mondani. Képviselőtársaimat annál felelősebben gondolkodónak tartom, hogy megalapozatlanul döntetének. Az iskola ügye egyszerre oktatási, gazdasági és lelkiismereti kérdés. Az SZDSZ-képviselő- csoportban ezért nem lesz kötelező együtt szavazni. Mindenki a legjobb meggyőződése szerint fog dönteni. Tlikacs István MSZP: — Tekintettel a dolog kényes voltára, csak a törvényes eljárási módot betartva és nagyfokú türelemmel kell végigvinni az ügyet minden érintettnek. Eddig ennek nem látom az ellenkezőjét! Mivel az önkormányzat számára nem csak a „visszaadjuk” illetve „nem adjuk” választás létezik, ezért majd a konkrét lehetőségek megfogalmazása után tudok a szocialisták és magam szavazatáról nyilatkozni. Szeretnénk teljesíteni azt az elvet, hogy sem a gyermekek, sem a szülők, sem a pedagógusok, és a dolgozók ellenére vagy kárára ne történjen döntés. Szilassy Géza, MDF: — Én „kialakult helyzetről” igazában nem tudok. Ameny- nyiben az iskolában dolgozók és az oda járó gyermekek szülei nem fogadják el az egyház akaratát, nem hiszen, hogy ellenükben lehetne dönteni. Én tiszteletben tartom az ott dolgozók és a szülők kívánságát. Mikulás Tamás, Munkáspárt: — Végtelenül tapintatlanul, és az iskolai munka normális menetét negatívan befolyásolóan járt el az egyház. A tanév kellős közepén adták be új, természetbeni igényüket, ezt iskolai szünetben kellett volna megtenni. Ezzel megzavarták az igen jól működő intézmény munkáját. Véleményem szerint — ha sor kerül rá — kétharmad-egyharmad arányban, a jelenlegi üzemeltetés fenntartására fog szavazni a közgyűlés. Ha a szavazás nem ilyen eredményt hoz, a város kulturális, művészeti élete jelentősen csorbul. Én is a jelenlegi helyzet megőrzése mellett fogok voksolni. Tormássy Géza, KDNP: — Az iskolával kapcsolatos kérdésköben jelenleg is egyeztetések folynak az érdekeltek között. A tárgyalások befejeztével, az ott született eredmények ismeretében fogja a KDNP az álláspontját kialakítani. Tarnavölgyi György, független: — Több alkalommal is beszéltünk erről a függetlenek frakciójában, és van, amiben egyetértünk mindannyian, van, amiben eltérő az álláspontunk. Volt olyan vélemény is képviselőink részéről: most méltósággal visszavonulhat az egyház, ha úgy látja, hogy nincs kilátása a sikerre — gondolván itt a szülők és a pedagógusok között végzett véleménykutatásra. Egy dolog biztos: mindenképpen a törvényes utat kell megtartania a közgyűlésnek és az egyháznak e vitában, és semmiképp sem szabad olyan döntésnek születnie, ami hátrányt jelentene a 4-es iskola jelenlegi magas színvonalú munkájában. Mi azon vagyunk, hogy ne alakuljon fölöslegesen nagy vihar az ügyben. Bár hozzá kell ehhez tenni, hogy máris sokall- juk a sajtóban lezajló üzengetést és „nyilatkozatháborút”... Kovácsvölgyi Z. Szabályozó a pisztolymarkolatban A minőség alapkövetelmény Hegesztési bemutató az MG-n Termékbemutatóval egybekötött tájékoztatót tartottak csütörtökön a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán. A Szentendréről érkezett szakemberek az ÉMI-TÜ V Bayern Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. képviseletében jöttek. Mint azt Bajkó András szakmérnök hangsúlyozta, a kimagasló minőségi munka mára alapkövetelménnyé vált. Ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk Európához, a szabványainkat is a Nyugaton elfogadott normarendszerhez kell igazítani. A minősített hegesztővizsgával rendelkező szakemberek a korábbi minősítésekkel nem sokat érnek, ezek csak az ország határain belül érvényesek. Külföldön nem tudnak ezzel munkát vállalni. Azok a magyar cégek, amelyeknél a dolgozóknak nincs úgynevezett DIN EN ISO kilencez- res tanúsítása, azok kevesebb eséllyel pályázhatnak egy- egy megrendelés elnyerésére. A mezőgazdasági főiskolán átképzik és levizsgáztatják azokat a hegesztőszakmunkásokat, akik erre jelentkeznek. A termékbemutatón valóban a legmodernebb vágó- és hegesztő-berendezéseket láthattuk. Méreteiben jóval kisebbek ezek a készülékek, mégis lényegesen több művelet elvégzésére alkalmasak. A készülékek tervezői gondoltak a berendezés kezelőjére is, és a kapcsolók, a szabályozók többségét a hegesztőpisztoly markolatába építették be. Beszélgetésünk végén a mérnök úr „négyszemközt” megemlítette, hogy külföldön a nógrádi és a szabolcsi szakemberek a legkelendőbbek. Meg kellene őriznünk jó hírünket, vagy pedig tovább öregbíteni. Finanszírozni az infrastruktúrát Csütörtökön fogadja Csabai Lászlóné, a Város- kutatási Kft.(The Urban Institut) képviselőit. A Pénzügyminisztérium felkérésére ugyanis az amerikai kormány Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának támogatásával a kft. háttér- tanulmányt készít Magyar- ország települései infrastruktúrájának a finanszírozásáról. A megbeszélésen elemzik a jelenlegi rendszert és a tervezett reformokat. KvZ Karácsonyi koncert Karácsonyi koncertet tartanak december 9-én, szombaton este fél 7-től a jósavárosi görög katolikus templomban. A Jósavárosi Görög Katolikus Egyház- község és a Jósavárosi Művelődési Ház közös rendezvényén a Cantemus kórus ad ünnepi hangversenyt. Vezényel: Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy.
