Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-05 / 285. szám
ÜJ KELET Megyénk életéből 1995. december 5., kedd 3 A tehetség nem elég Fenyvesi Zsolt énekművész portréja Első önálló előadói estjét tartotta a napokban a Nyíregyházi Társaskör meghívottjaként Fenyvesi Zsolt harmincéves helyi énekművész, aki 1992-ben vette át diplomáját a Zene- akadémián. Hét évvel korábban nagyvasúti villamosjármű- szerelő végzettséggel került a Debreceni Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolára. (Ha Simándy József fiatalságára gondolunk, ez nem is rossz ómen.) Fenyvesi Zsolt jelenleg a Debreceni Kodály Kórus tagja, naponta jár át Szabolcsból Hajdú-Bihar megyébe. Széles repertoárt felmutató hangversenye után kértünk tőle interjút. — Egy énektehetséggel bíró mai fiatal leginkább könnyűzenei együttesbe száll be, vagy alakít egyet. Hiszen ez könnyebb és gyorsabb sikerrel kecsegtet. Ön nem is gondolt hasonlóra? — Szeretem a könnyűzenét, és szerintem csak kétféle énekes létezik: jó és kevésbé jó. Nagyon tetszik például Freddie Mercury és Monserrat Caballe Barcelona című közös dala. Ám meg sem fordult a fejemben, amit kérdezett. A közönséget ki kell szolgálni egy bizonyos szinten, de nevelni is kell. Ha Pavarotti nem énekelné el minden koncertjén az Ó, sole miót!, megharagudna rá a publikum. Ezt még nem tartom elvtelen kompromisszumnak. Azt már igen, ha valaki előadói est gyanánt amolyan Mindent bele!-turmixot állít össze, tekintet nélkül a különböző műfajokra. Meg szabad kérdezni, mennyit keres Ön, tízévnyi, kemény komolyzenei képzés és munka után? A Kodály Kórus hivatásos énekkar, a tagjai közalkalmazottak. Engem a két diplomám és a munkában töltött éveim után most soroltak az F3 kategóriába. A nettó fizetésem 23 ezer forint. Ezen a pályán a nagynevűek húszszor—harmincszor ennyit keresnek. Kinek mennyi tehetség adatott. S van még egy megemlítendő tényező, amit legutóbb Sólyom Nagy Sándor fogalmazott meg:ma már egyetlen fiatal sem tudja elkezdeni a karrierjét valamelyik ismert művész segítsége nélkül. — Ennek ellenére — mint minden ifjú titán — Ön is a Milánói Scálát, meg a New Yorki Metropolitant célozta meg. Tévedek? — Az ember bevallva-bevallatlanul ezekért a fellépésekért dolgozik. Meg a Carnegie Hall-beliekért, és a Covent Garden-beliekért. Pedig még az énekkari tagként sem jut el mindenki oda. — Vannak példaképei? — Nyesztyerenko, Gyaurov, Székely Mihály, Kováts Kolos. — Elég kevés operafőszerepet írtak az Ön hangfajára. — A hangfajom még ki sem alakult, talán 35—40 éves koromra ez is megtörténik. Egyelőre basszbariton vagyok. Remélem, lehetek még Borisz Godunov vagy Sarastro a Varázsfuvolából. Úgy érzem, ha most állna be a hangom, akkor is késő lenne. — Mi okoz Önnek nagyobb feladatot a színpadon, a színészmesterség vagy az éneklés? — Azt hiszem, külön-külön egyik sem nehéz. Inkább a kettő összehangolására kell odafigyelni.A Zeneakadémián nekem és az ikertestvéremnek Schubert Éva tanította a színészmesterséget.Ő mindig azt mondta: ilyen még egyszer nem lesz, hogy egy ikerpár élete annyira párhuzamosan haladjon, mint a miénk. A hasonlóságunkat és egyforma adottságainkat kellene kiaknáznunk Attilával, mert ez kuriózum. — Nem bánja, hogy a nem könnyű pályakezdés miatt későbbre tolódik a családja megalapítása? — Óriási érzelmi támaszt jelenthet egy pár, de nem könnyű megtalálni, hiszen az én hivatásom miatt rá háromszoros terhek hárulnának. Gyüre Agnes A legtöbben a városból járnak ki Senkit nem kell elbocsátani Nyírpazony Nyíregyházától hat kilométerre fekszik. Általános iskolájában 27 nevelő tanít, ebből 17 a megyeszékhelyről jár ki naponta. Utazási hozzájárulást csak azok kapnak (és ők is csak a buszbérlet árának 80 százalékát), aki a tömeg- közlekedést veszi igénybe. A gépkocsival ingázók havi nyolcszáz forintot kapnak. Ismervén a mai üzemanyagárakat, ki lehet számolni, hogy ez mire elég. A közelmúltban bejelentett várható változásokról az iskola igazgatóját, dr. Czeglédi Istvánnét kérdeztük: — Tudjuk, hogy ön ismert tankönyvszerző, mégis, most mint iskolaigazgatót kérdezem: hogyan érinti önöket a kötelező óraszám tervezett emelése? —Ha felemelik a pedagógusok heti kötelező óraszámát, akkor sem kellene elbocsátanunk senkit sem, mert jelenleg átlag havi hatvan óra túlórában tanítanak kollégáim. Maradna a jelenleg megtartott óráik száma, csak kevesebbet kapnának érte. Gyakorlatilag ez is reálbércsökkenés. A másik gondom az lenne vele, hogy tökéletes pontossággal nem is lehetne elosztani a keretnek megfelelően. Hiszen ha egy osztályban heti négy órában kell matematikát tanítani, akkor azt nem szabad két nevelő között két-két órában félbevágni, csak egy tanár oktathatja. — Szellemileg milyen plusz terhet jelentene a többletmunka? — Most nem azért mondom, mert ez az egyik szakom, de ha valaki három matematikaórát becsülettel megtart, abban alaposan elfárad. Jelenleg heti 18 a kötelező óraszám. Ez így nem tűnik soknak, de ha beszámítjuk az osztályfőnöki teendőket, családlátogatást, táborozást és mindazt, amit még plusz teherként a pedagógusok nyakába varrnak, akkor mikor tudna még az órájára felkészülni, mikor javítaná ki a dolgozatfüzeteket. A múltkorában itt járt egy szülő, és kénytelen volt egy szünetet (15 percet) várni rám, mert más fontos dolgom akadt. Csak negyedóráig hallgatta a zsivajt a folyosón és teljesen kikészült, mire az irodámba beléphetett. Azt mondta, hogy ezt nem lehet nyolc órán keresztül csinálni. — Az osztályonkénti tanulói létszámot is kor• látozni kívánják. Önöknek mit jelentene mindez? — A tanulócsoportok minimális létszámának emelése azt jelentené, hogy az osztályok összevonására kerülne sor. Jelenleg 16 tanuló- és két napközis csoportunk van. A változtatások után a harmadik és az ötödik osztályban egy-egy tanuló- csoportunk maradhatna. Ekkor két nevelőtől kellene megválnunk. Akiket elbocsátanánk, azok képzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkahelyet nem találnának, minden bizonnyal munkanélküliek lennének. Részükre nem sok kiút maradna. —Fekete Tibor — Cégénydányádtól Nyírkércsig Pályázó önkormányzatok Nagyon sok településen nem ülnek ölbe tett kézzel az önkormányzatok képviselői, megpróbálnak javítani lakóhelyük infrastruktúráján, igyekeznek pénzt szerezni községünknek. A takarékossági intézkedések mellett pályázatok útján lehet kisebb-nagyobb bevételekre szert tenni, amelyekből különböző beruházásokat tudnak elvégezni. Körülnéztünk megyénk néhány önkormányzatának háza táján: mire pályáztak, mit szeretnének megvalósítani a közeljövőben. Cégénydányádon közel három kilométer hosszúságú utat szeretnének aszfaltburkolattal ellátni. Az önkormányzat a Megyei Fejlesztési Alaphoz nyújtott be pályázatot, amelyben 1 millió 408 ezer forint támogatást kértek a beruházás megvalósításhoz, a pályázatot azonban egyelőre elutasították. Vasmegyeren az általános iskola épülete életveszélyessé vált. A létesítmény lapos tető- szerkezete beázik, ennek következtében fennáll az a veszély, hogy a tanulókra és a pedagógusokra rádől a tető. A képviselő-testület át akarja építtetni a tetőt, ez körülbelül 25 millió forintba kerülne. Az önkormányzat pályázat útján ennek az összegnek a 60 százalékát szeretné elnyerni „a fennmaradó 40 százalékot saját erőből szándékozik előteremteni. Leveleken az önkormányzat pályázatot nyújtott be egy összekötőút megépítésének anyagi támogatására, amely a települést Nyírkérccsel kapcsolná össze. Ez az út négy kilométerhosszú lenne, fontossága a gazdasági és a kereskedelmi életben is megmutatkozna. Akik Levelekről Nyírkércsre szeretnének menni, azoknak nem kellene Baktalórántházán áthaladniuk, így tíz kilométerrel rövidebb volna a megteendő táv. A 80 millió forintos beruházást Levelek Nyírkérccsel közösen akarja megvalósítani. A tervek szerint a munkálatokat a pályázat sikere esetén már jövőre elkezdenék. Nyírkércsen az önkormányzat pályázatot nyújtott be az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek adható anyagi támogatásra. Ettől a pályázattól 1 millió 800 ezer forintot remélnek a falu vezetői, ami sokat segítene az intézmények működőképességének megőrzésében. T. M. Síncsere Záhonynál Nyomda Ibrányban Záhony határában dolgoznak a pályamunkások, az alaposan lekopott síndarabokat cserélik ki újakra. Budapestről költözött Nyír- egyházára Stromayer Ferenc és családja 1991 -ben, s két esztendeje már ibrányi lakosok. Stromayer úr és felesége, a Stromayer és Lénia Kft. tagjai. A cég papír-írószer nagykereskedéssel foglalkozik. Az indok, ami miatt felkerestük őket, az, hogy lakásukon, ha minden az elképzeléseik szerint halad, hamarosan nyomdát működtetnek. —- Mikor gondoltak arra, hogy nyomdát létesítenek? — Az ember mindig gondolkodik valami újat kitalálni, azért, hogy versenyképes legyen — mondja Stromayer Ferenc. — Mi azt vettük a fejünkbe, hogy egy nyomdát hozunk létre. Találtunk Ibrányban egy épületet, ami tökéletesen megfelelne erre a célra. Ha minden jól megy, akkor az év végére már működik benne a nyomda. Pillanatnyilag író- és rajzlapokat, kéztörlőket, szalvétákat, csomagolópapírokat készítünk. —Mennyi pénz hiányzik még a nyomda működtetésének megkezdéséhez? — Összesen még legalább hárommillió forint. Korszerűbb gépeket kell vásárolni, a nyomdai dolgozók részére öltözőt kell építeni, és a padlózatot is szeretnénk elkészíteni. —Hány embert foglalkoztatna a létesítmény? — Jelenleg négy embernek adunk munkát, a továbbiakban, ha már működik a nyomda, még minimum öt személyt áll szándékomban alkalmazni. A legsürgősebben egy gépmestert akarok felvenni. Tóth Mihály Informatika hivatalnokoknak A huszadik század végén a felgyorsult információ- áramlás megköveteli, hogy minél jobban megfeleljünk a modem kor által megkövetelt kihívásoknak. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat a PHARE BM-pályázatán elnyert egy támogatási összeget, melynek segítségével lehetőség nyílik száz fő önkormányzati szakembernek az Informatikai alapképzés és információs rendszerek elérése című tanfolyam elvégzésére. A tanfolyam szervezésére a megyei ön- kormányzat a Bessenyei György Tanárképző Főiskolát kérte fel. A képzés első turnusa 1996. január harma- dikán indul ötven fővel, a második turnus 1996. január 22-én kezdődik. A tanfolyam költsége tizennyolc- ezer forint, ebből hatezer forint PHARE-támogatás. A tanfolyam időtartama negyven óra, amelyből húsz óra elmélet és húsz óra gyakorlat. A nyíregyházi tanárképző főiskola számítóközpontja a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program keretén belül kialakította Nyíregyházán az Internet hálózati kapcsolatot. Az Internet hálózat jelenleg a Föld legnagyobb hálózata és több, mint harmincmillió embert kapcsol össze a földrészeken keresztül. A magyar felhasználók számát a határainkon belül ötven-hatvanezerre becsülik. Az Internet hálózaton a világban a legfejlettebb szolgáltatást a World Wide Web rendszerek jelentik. A főiskola működteti Magyarország egyik legnagyobb forgalmú ilyen jellegű szolgáltatását. Ez azt jelenti, hogy a rendszeren tárolt információkat az egész világból szabadon lehet elérni és naponta több százan keresik fel. A szolgáltatás köre szerteágazó, tartalmaz pályázati információs blokkot, turisztikai információkat a megyéről, és annak valamennyi településéről. K.I.
