Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-28 / 303. szám

UJ KELET Vasmegyer 1995. december 28., csütörtök 5 A vállalkozó gyógyszerész Fejlődő település A község gyógyszertárát bérleti szerződés keretében Czompa Bertalan vezeti, aki Romániából települt át hazánk­ba. A vállalkozó gyógyszerésznek Beszterecen is van egy fiókpatikája. A kettő annyiban különbözik egymástól, hogy a vasmegyeriben labor is található. Gyógyszerekben nincs hiány egyik helyen sem. Amennyiben nem kapható valame­lyik gyógyszer, akkor azt rövid időn belül beszerzi. A pati­kus ars poeticája: ha valaki vállalkozóként vezet egy gyógy­szertárat, akkor az az érdeke, hogy minden receptre tudjon adni orvosságot. Az önkormányzat 1 millió 200 ezer forintot fordított a gyógyszertár berendezésére, amikor a sokáig kihasználatla­nul álló pártházat kialakította erre a célra. Telefon minden harmadik házban Vasmegyer korábban Besz- tereccel és Tiszaráddal alkotott közigazgatási szempontból társközséget, melyeknek köz­pontja Megyeren volt. A rend­szerváltáskor, 1990-ben önál­lóvá vált a három település. Az elmúlt öt esztendőben elért fejlődésről, az 1580 lelkes Vasmegyer életéről a falu pol­gármestere, Szabó József tájé­koztatta lapunkat. — Az önállósodást követő legelső lépésként a község út­jainak rendbehozatalát tűzte ki célul az önkormányzat. Pályá­zatokat nyújtottunk be, de hi­ába. A környező települések mindegyike kapott állami tá­mogatást, csak mi nem. Ben­nünket ebből a szempontból mostohagyerekként kezeltek, így saját erőnkből igyekez­tünk úthálózatunkat javítani. Sikerült elérnünk, hogy mára útjaink 80 százalékát alap bo­rítja, és ezek 10 százaléka már aszfaltozott. A gázberuházást Tiszatelekkel, Besztereccel és Tiszaráddal közösen vállaltuk. Szerettünk volna csatlakozni ahhoz a térségi gázberuházás­hoz, amelyhez nyolc település tartozik, de ez a tervünk füstbe ment. így a három községgel együtt benyújtott pályázatunk­ra már csak 23,8 százalékos ál­lami támogatást kaptunk az 50 százalékos helyett. A gázveze­tékek lefektetésének munkála­tait 1994 május végén kezdték el, s a múlt év decemberében már meggyújtottuk a gázt. Az önkormányzat 16,6 millió fo­rint hitel felvételére is rákény­szerült, hogy a program meg­valósuljon. Azoknak, akik a gázcsonkot beköttették portá­jukra, 50 ezer forintot kellett befizetni, aki most kíván csat­lakozni, már több mint 100 ezer forintjába kerül. Összesen 250 család udvarára szerelték be a csonkot, s mintegy 130-an be is vezették a gázt lakásukba. Örömmel mondhatom, hogy a faluban minden harmadik ház­ban van telefon. A vonalak be­kötéséért 20 ezer forintot kel­lett fizetni a lakosoknak. —Az infrastrukturális beru­házásokon kívül milyen fejlesz­tések voltak még? — Gyógyszertárat alakítot­tunk ki az üresen álló párthá­zunkban. Három éve focipályát építettünk, és öltözőt, ami lehetővé tette, hogy futballcsa­patunk ne a szomszédos Ti- szarádon játssza meccseit. A játékteret társadalmi összefo­gással építettük, az öltözőt pe­dig az önkormányzat pén­zéből. Ez a beruházás 800 ezer forintunkba került. — Milyen Vasmegyeren a kulturális élet? — Korszerűsítettük a mű­velődési ház fűtését. Az épüle­tet könyvtárral és olvasóterem­mel építettük egybe. A létesít­ménynek négy esztendeje nincs vezetője. Szívesen bérbe adnánk üzemeltetésre a kultúr- házat egy vállalkozónak, aki programokat szervezne, és fel­lendítené a falu kulturális éle­tét. — Mekkora a munkanélkü­liség? — A településen 20 százalé­kos a munkanélküliség. Ami a helybeliek munkalehetőségeit illeti, a hűtőház, valamint a termelőszövetkezet több em­bernek is ad munkát. Az önkor­mányzat tíz közhasznú mun­kást foglalkoztat. Jelenleg vál­lalkozásból és egyéni, első­sorban mezőgazdasági gazdál­kodásból kell megélniük a vasmegyeri embereknek. Gazdálkodó emberek A településen papíron három termelőszövetkezet található, a gyakorlatban azonban csak kettő működik. Régebben egy téesz volt a faluban, a Micsurin. Ebből 1992-ben született meg a Rétköz és a Megyer. Az idén újabb változás történt. A Me­gyer Szövetkezetből közel hat­van ember kivált és megalapí­tották a Rádi téeszt. A Megyer Szövetkezetben jelenleg azok a nyugdíjas tagok vannak több­ségben, akik már — koruknál és egészségi állapotuknál fog­va — nem képesek földet mű­velni. Szabó yózse/polgármes- ter elmondása szerint, nem is lehet hallani arról, hogy mit csinálnak a Megyer téeszhez tartozó emberek. A legnagyobb taglétszámú Rádi Termelő, Termeltető és Szolgáltató Szövetkezetben nemcsak vasmegyeriek, hanem tiszarádi és besztereci emberek is dolgoznak. Ez a téesz a nö­vénytermesztésen kívül, szol­gáltatásokat is nyújt a vas­megyeri és a környező telepü­léseken élő gazdáknak, hiszen bérmunkában mezőgazdasági földterületeiket megművelik. Beszterecen libatenyésztő tele­pe van a Rádi szövetkezetnek, valamint Beszterecen és Ti- szarádon egy—egy létesít­ményben közel 200 darab szar­vasmarhát nevelnek. Az álla­tok egy része hízómarha, a töb­bi pedig tejelő jószág. A Rádi szövetkezethez tartozik még egy tápkeverő is, melyet a Megyer-Táp Kft. üzemeltet. A Rétköz Termelő, Termel­tető és Szolgáltató Szövetke­zet mintegy tizenhat embernek ad munkát. Növénytermesztés­sel, értékesítéssel és bérmunká­val foglalkoznak. Elsősorban kukoricát, cukorrépát, brokko­lit és karfiolt termesztenek. Az idén Zemplénagárdon vettek részt betakarítási munkálato­kon. A Rétköz Tsz. hasznosí­tásra több hektár földet is adott ki. A község irányítói szerint a Rétköz Tsz. annak ellenére, hogy szinte negyedannyian vannak a tagok, mint a Rádi szövetkezetben, sokkal aktí­vabbak. Európai hírű hűtőház A hűtőházat 1992-ben kezd­ték el építeni. A helyi Micsurin Termelőszövetkezet és egy osztrák üzletember, dr. Erik Schmidt állta a beruházás költ­ségeit. A létesítmény nagyon gyorsan, öt hónap alatt el is készült. Mintegy 800 millió forintba került az épület és an­nak berendezése. Az üzemet a Nyírfrost Kft. üzemeltette, amely 1994. november 23-ától felszámolás alatt áll. 1995. feb­ruár 28-ától a hűtőházat a Canex Kft. bérli. A szerződés 1996. február 28-án jár le... A hűtőházzal kapcsolatos általános tudnivalókról Búr József termelési igazgató kész­ségesen tájékoztatta lapunkat. — A létesítményben a helyi­eken túl a környező falvak la­kóit foglalkoztatjuk. Az állan­dó dolgozói létszám százhu­szonhárom fő. Szezonban még további hatvan—hetven em­bernek tudunk munkát adni. Évente 500 ezer tonna nyers­anyagot dolgozunk fel. Ez gyü­mölcsökből és zöldségekből tevődik össze: egres, málna, szeder, meggy, ribizli, sárgaba­rack, szilva, brokkoli, paradi­csom és karfiol. A gyár kizáró­lag nyugati exportra termel. A feldolgozott árut Ausztriába, Németországba, a Benelux Ál­lamokba, Finnországba, Ang­liába és Franciaországba szál­lítjuk. Szezonban három mű­szakban végzik a dolgozók a munkát, egyébként ez a felada­tok mennyiségétől függően csökken. A nyersanyagot zö­mében a megyéből vásároljuk fel, szükség esetén a megyén kívülről. A hűtőház két és fél hektár­nyi területen helyezkedik el. Berendezései és gépsorai kor­szerűek, modemek, a követel­ményeknek maximálisan meg­felelnek. Mindent számítógép vezérel, amely a legapróbb hi­bát is jelzi. A beszállított áruk felvásárlásakor minden adat számítógépre kerül, így bármi­kor kikereshető és utána lehet nézni, hogy mikor, ki, miből, mennyit hozott a hűtőházba. Az oldat írta, a fotókat készítette: Tóth Mihály Válogatják a brokkolit a hűtőházban Munka, zene, tenisz November 15-étől Vasme­gyeren ismét van háziorvos. Hat pályázó közül az önkor­mányzat dr. Spenik Vladimírt bízta meg azzal, hogy a falu lakosságának egészségügyi ál­lapotát „karbantartsa”. A dok­tor 1996. január elsejétől vál­lalkozó lesz, addig közalkal­mazotti jogviszonyban látja el feladatát. A doktor harminchat esz­tendős, nőtlen. Munkácson született, s az ungvári orvostu­dományi egyetemen végzett 1983-ban. Szakmai pályafutá­sát lakhelyén, Ungváron kezd­te. 1989-ben települt át szülei­vel együtt Magyarországra. Je­lenleg Kemecsén lakik, de ha­marosan átköltözik Vasme­gyeire. Van két érdekes hobbija is. Az egyik a zongorázás. Min­den esztendőben két alkalom­mal megrendezik az orvosok országos hangversenyét, és ő mindig részt vesz rajta. Ezeken kívül zongorakoncerteket is szokott adni. Legközelebb 1996. január 26-án lép fel Nyír­egyházán, a művelődési köz­pontban, ahol többek között Csajkovszkij- és Gerschwin- műveket ad előKeresztesné dr. Papp Agnes közreműködésé­vel. Ez a koncert jótékonysági lesz, és a bevételt valamilyen nemes célra szeretnék fordíta­ni. Másik szenvedélye munká­ja és a zene mellett a tenisze­zés. Fiatalon B korcsoportos ukrán bajnok volt ebben a sportágban. Versenyszerűen azért nem folytatta, mert jobb karja nem bírta a terhelést, és ez hátráltatta a sportolásban. Jövőre azért szeretne elindulni az amatőr teniszbajnokságon. Tizennégy esztendős koráig nagy dilemmát okozott neki, hogy orvos vagy zongoramű­vész legyen. Égy hónapig Moszkvában tanult a zene­konzervatóriumban, de a szíve visszahúzta szüleihez, és végül az orvosi hivatás mellett dön­tött. Vasmegyeren nagyon jól érzi magát az eddig eltöltött közel egy hónap alatt. Naponta át­lagban hetven beteget lát el két asszisztensnője segítségével. Vasmegyer mellett — csatolt településként — Tiszarád lakó­inak vizsgálata is hozzá tarto­zik, így közel kétezer páciens szerepel a praxisában. Áz ideá­lis 1500 lenne, de ez a mostani létszám sem szakmailag, sem időben nem hátráltatja munká­ját. Tervei szerint legkésőbb januártól az asszisztenciától elkülönített szobában fogadná betegeit, akik négyszemközt mondhatnák el panaszaikat. Ez idő alatt nem állna le a rende­lés, hanem a két ápolónő a kö­tözésre és injekciózásra váró pácienseket látná el. így az or­vosi rendelőben nem lesz tu­multus. A vasmegyeri önkor­mányzat ebben az évben 1 mil­lió 400 ezer forintot fordított orvosi műszerek fejlesztésére. Ennek eredménye, hogy az adatnyilvántartás számítógé­pen történik, van 24 órás vér- nyomásmérő készülék és EKG- fax. Hamarosan lesz minilabor is, amelyben tizenötféle vizs­gálatot lehet rövid időn belül elvégezni. A betegeknek tehát nem kell Nyíregyházára men­niük minden diagnosztikai vizsgálat esetén, mert a legfon­tosabbakat helyben elvégzik. Dr. Spenik Vladimir elmondta, hogy mivel szabad orvos- választás van, így Kemecséről és Beszterecről is fogadja azo­kat az embereket, akik bíznak benne. Nagyon nagy lépésnek tartja, hogy a vasmegyerieket és a tiszarádiakat a kemecsei labor segítségével szűrni tud­ják, és mindenkinél megállapít­ják a rizikófaktorok nagyságát. Ezáltal pontos képet kap min­den páciensről. Munkáját rá­diótelefon segíti, amelyet mindig magával hord, így bár­mikor és bárhol könnyen elér­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom