Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-04 / 284. szám
2 1995. december 4., hétfő Belföld-külföld UJ KELET Clinton Németországban Az európai körúton tartózkodó Bili Clinton amerikai elnök szombaton délben Németországba érkezett, hogy meglátogassa a hamarosan Boszniába induló amerikai katonákat. Az Írországból érkező elnöki különgép a ramsteini amerikai légitámaszpontra érkezett, ahonnan Clinton Helmut Kohl német kancellár társaságában utazott a Rajna-Pfalz tartományban levő Baumholderbe, az első amerikai páncélos hadosztály egyik laktanyájába. A következő hetekben a 13 ezer fős alakulatot szinte teljes létszámban Boszniába telepítik. Ok képezik majd a 20 ezer fős amerikai katonai kontingens gerincét. Clinton tárgyalt a hadosztály parancsnokaival, beszédet intézett a katonákhoz, majd négyszemközti megbeszélést folytatott Helmut Kohl kancellárral. Jaffna elfoglalása A Srí Lanka-i kormánycsapatok elfoglalták a tamil lázadók fellegvárát, Jaffna városát —jelentette be szombaton a kormányhadsereg szóvivője. Szárát Munaszinge szóvivő szerint a Jaffna bevételére indított hadműveletet a kormányerők sikeresen végrehajtották. A várost déli, illetve északnyugati irányból megközelítő csapatok közép-európai idő szerint röviddel hajnali fél öt után egyesültek a város központjában — tette hozzá. Jaffna az önálló tamil állam megteremtéséért 12 éve gerillaharcot folytató tamil ellenállók központja volt. Parlamenti küldöttség Eörsi Mátyásnak, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének vezetésével parlamenti küldöttség utazott vasárnap Pá- -rizsba, hogy részt vegyen a Nyugat-Európai Unió közgyűlésének 41. rendes ülésszakán. A küldöttség tagja Jeszenszky Géza és Rockenbauer Zoltán. Az Országgyűlés Sajtóirodájától kapott információ szerint az ülésszakon — többek között — a NYEU szerepéről az Atlanti Szövetségben, az európai hírszerzési politikáról, a Balti-tenger térségében folytatott biztonsági és katonai együttműködésről és a francia nukleáris kísérletekről tárgyalnak. Megbeszélést folytatnak az 1996-os kormányközi konferenciához vezető útról és a nemzeti parlamentek szerepéről az európai biztonsági és védelmi szervezetben. Sacirbej bírálja Bachelet Muhamed Sacirbej bosnyák külügyminiszter szombaton élesen bírálta Jean-René Bachelet tábornokot, a szarajevói ENSZ-erők parancsnokát, mert a francia főtiszt egy lapnyilatkozatában nyugtalanságának adott hangot a daytoni békeszerződés Szarajevóra vonatkozó része miatt — jelentette a bosnyák rádió. A jelentést a BBC vette. Az AFP beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Bachelet egy francia napilapnak adott interjújában egyebek között kijelentette: elképzelhetetlennek tartja, hogy Szarajevóban a szerbek elviselnék a bosnyák rendőrség igazgatását. A francia tábornok szerint a szerb katonák kivonása a város környékéről, a szerb lakosság tömeges menekülését idézi majd elő. Hajóbaleset Halifaxnál Az amerikai parti őrség helikopterekkel mentette át egy közelben lévő bolgár hajóra a Mount Olympus nevű, léket kapott teherhajó személyzetét helyi idő szerint szombatra virradó éjszaka a kanadai Halifaxtól mintegy 930 mérföldre. A máltai zászló alatt hajózó, de görög tulajdonban lévő Mount Olympus viharba került és az ötméteres hullámok közepette több léket kapott, majd az oldalára dőlt. Először egy C- 130-as katonai szállító-repülőgéppel szivattyúkat juttattak a hajóra, de ugyanakkor helikopterekkel megkezdték a 29 főnyi személyzet mentését is. A Reuter jelentése szerint a személyzet minden tagja szerencsésen megérkezett a Rodopi nevű, segíteni nem tudó, de már órák óta a közelben várakozó bolgár kereskedelmi hajóra. A helikopterek ötször fordultak, mire mindenkit átvittek a Rodopira. Az előírásnak megfelelően utolsóként a kapitány hagyta el a hajót a főgépésszel és annak helyettesével. Schenk az alapszerződésről Juraj Schenk szlovák külügyminiszter szerint a magyar kormány nyelvtörvénnyel kapcsolatos lépései igen kedvezőtlenül befolyásolták a szlovák parlament bizottságainak magatartását. Schenk pénteken este a szlovák televízióban nyilatkozott és kifejtette, hogy a parlamenti bizottságok döntő többsége azért nem ajánlotta a magyar—szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálását célzó plenáris vitát, mert a szlovák nyelvtörvény elfogadása nyomán a magyar kormány lépései rossz légkört alakítottak ki... A NATO-országok nagykövetei döntöttek „Boszniába kéne menni” A NATO-országok nagykövetei szombat hajnalban feltételesen elfogadták a mintegy 60 ezer katona részvételével kilátásba helyezett boszniai béketeremtő műveletek műveleti terveit. A politikai jóváhagyást kedden követi a védelmi és külügyminiszterek együttes ülésének ünnepélyes szentesítése is. A misszió tényleges megkezdéséhez még hátravan a békemegállapodás párizsi aláírása, valamint az ENSZ Biztonsági Tanács hivatalos felkérése a NATO-hoz. A műveleti terveket a vezérkari főnökökből álló Katonai Bizottság már a hét elején elfogadta, és áldását adta rá a védelmi miniszterek szerdai ülése is. A politikai jóváhagyást a hírek szerint alapvetően egy amerikai—francia nézeteltérés késleltette. A NATO katonai integrált szervezetéből kivált FranciaorA kolozsvári Szabadság című magyar nyelvű napilapnak írott hosszabb cikkben elemezte Ion Iliescu elnök „román—magyar történelmi megbékélésre” vonatkozó ajánlatát Pomogáts Béla. A lap hétvégi számában publikált írásban, amelyet még az írószövetség elnökévé történt megválasztása előtt írt, Pomogáts Béla tízért tartja „alapvetően hibásnak és alkalmatlannak” a román államfő kezdeményezését, mert nem a román és a magyar alapvető történelmi stratégiák kompromisszumát javasolja véleménye szerint, hanem „beéri retorikai fordulatokkal, szép szavakkal és tartalmatlan ígéretekkel”. A szerző visszautasítja Iliescu elnök arra vonatkozó kijelentését, hogy Magyarországon a trianoni szerződés után még 250 ezer román élt, akiket aztán erőszakosan elmagyarosítottak — „az ilyen statisztikákat semmi sem igazolja és senki sem veszi komolyan, esetleg csak Funar”. Az sem tesz jó beszág mindenképpen ragaszkodott ahhoz, hogy biztosított legyen a műveleti irányítást a helyszínen végző parancsnokság hatékony politikai felügyelete. Párizsnak sikerült a többi európai szövetségest is megnyernie ahhoz, hogy Leighton Smith admirális szarajevói parancsnoksága mellett a nagyköveti tanácsnak állandó politikai képviselője legyen. Ez utóbbi mozgásterét — például azt, hogy a katonai vezetők megkerülésével közvetlen kapcsolatba léphessen a szövetség főtitkárával — amerikai részről mindenképpen korlátozni igyekezték azzal az érvvel, hogy egyfajta kettős (katonai és politikai) irányítási lánc alakulhat ki. A szombaton hajnalra elfogadott döntés végül nyitva hagyja a politikai megbízott és Brüsszel közvetlen kapcsolat- tartásának lehetőségét, de határozottan kizárja, hogy a politinyomást, hogy a román államfő ismételten meg akar győzni a most elfogadott iskolaügyi törvény előnyeiről, amikor az egyértelműen szűkíti a magyar tanulók anyanyelvi oktatásának lehetőségét. Végül Iliescu elnök félreérthetetlenül kijelenti, hogy a tervezet csakis a román és a magyar állam kapcsolatait kívánja rendezni, és a legkevésbé sem érinti a romániai magyarokat. Pomogáts Béla szerint „ezzel tulajdonképpen elérkeztünk a Trianon után megfogalmazott román megegyezési javaslatok alapvető tartalmához: ha Budapest felhagy az erdélyi magyarok támogatásával és ezzel az irányukban tanúsított felelősségvállalással, amelyre egyébként a magyar alkotmány is kötelezi, elérhető a magyar—román történelmi kiegyezés. Ezt a hagyományos bukaresti ajánlatot mindeddig következetesen elutasították az olyan magyar politikusok, akik egyáltalán komolyan vették szerepüket és felelősségüket”. A szerző vélekai összekötő bármilyen beleszólási lehetőséggel bírjon a helyszíni katonai vezetés munkájába. Erre továbbra is csak a nagyköveti tanács egészének lesz jogosítványa. Szövetségi illetékesek jelezték egyúttal, hogy az ENSZ- mandátum megszületéséig, majd a misszió megkezdését kimondó végleges nagyköveti döntésig elviekben még van mód a műveleti tervek bizonyos módosítására. A szövetségi vezérkar a küldetés megkezdését követő 30 napon belül a kijelölt körzetekbe szándékozik telepítem a „béketeremtő erők” többségét, hogy mindenhol biztosított legyen a béketervben rögzített status quo fenntartása, mire befejeződik az ENSZ békefenntartók kivonása. Egy 2600 fős előkészületi (alapvetően logisztikai, műszaki feladatokkal megbízott) kontingens már a hétvégén a térségbe indult. kedése szerint a román elnöknek és a román politikának ezért „a pusztán retorikailag érzékelhető szavak után végre vissza kellene térnie a valóság vizsgálatához, és azokra a kérdésekre kellene megkísérelnie a válaszadást, amelyeket a valóság vet fel. Azaz olyan kompromisszumos javaslattal kellene előállnia, amely valódi megbékélést hozhat a két szomszédos és történelmileg együttélésre utalt nép számára. Iliescu elnöknek el kellene fogadnia a román állami egységet megalapozó gyulafehérvári határozatokat, amelyek Románia nemromán népei számára önkormányzatot helyeztekkilátásba, el kellene fogadnia az európai szervezeteknek a kisebbségek kezelésére irányuló javaslatait és el kellene fogadnia az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatát. Mindezek tudatában és mindezek nyomán kellene kidolgoznia a megbékélés valódi tervezetét és megnyitni a kölcsönös kiengesztelődés és együttműködés reális távlatát”. A magyar részvétel A Boszniába tartó amerikai katonák magyarországi átvonulását a budapesti vezetők hivatalosan a békepartnerségi együttműködéshez való hozzájárulásnak minősítik, valójában azonban azt remélik, hogy a mostani közreműködés közelebb hozza az ország NATO-fel- vételét — írja a Die Welt című német lap szombati számában. A kelet-európai fordulat óta Lengyelország, Csehország és Magyarország az észak-atlanti szövetségbe való mielőbbi belépésért vetélkedik, s mindegyik ország a maga előnyeit próbálja kihangsúlyozni. A csehek arról beszélnek, hogy ők Ke- let-Európa legnyugatibb országa, míg a lengyelek azt magyarázzák, hogy ők a legnagyobb állam a volt Szovjetunió nyugati szomszédai közül. A NATO-nak legnagyobb segítséget nyújtó ország azonban jelenleg Magyarország, földrajzi helyzete miatt — állapítja meg Boris Kalnoky. Ez a kis ország a délszláv háború befejezését célzó nyugati törekvések fontos elemévé vált — írja a szerző, és beszámol az amerikai alakulatok átvonulásának előkészületeiről, egy hadtápbá- zis kiépítésének tervéről. Emlékeztet rá, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt engedélyezte az AWACS típusú felderítő repülőgépeknek a magyar légtér használatát. Az amerikai bizalom jeleként Magyarország a keleteurópai államok közül elsőként kapott engedélyt amerikai fegyverek vásárlására, bár ehhez hiányzik a pénz. A magyar légierő szintén elsőként kapta meg az idegen, barátfelismerő rendszert az amerikaiaktól — olvasható a cikkben. Tény, hogy a NATO eddig számíthatott Magyarországra. Budapesten most azt remélik és hiszik, hogy szükség esetén ők is bízhatnak a N ATO-ban — fejeződik be a berlini lap cikke. Pomogáts Béla Iliescu elnök ajánlatáról Lesz-e történelmi megbékélés? Iliescu állama Az egységes román nemzeti állam nem jelent homogén nemzeti államot—jelentette ki egy szombati rádióinterjúban Ion Iliescu román államfő, visszautasítva egy általa meg nem nevezett RMDSZ-vezető nézeteit. A román rádió tudósítója az előző nap lezajlott nemzeti ünnepi megemlékezések tanulságairól kérdezte az elnököt a kötetlen interjúban, s ennek során fejtette ki Iliescu, hogy „egyesek azt a gondolatot próbálják nekünk tulajdonítani, hogy etnikai szempontból homogén társadalmat szorgalmazunk, hogy etnikai tisztogatást csinálunk, hogy el akarjuk fojtani a nemzeti kisebbségek identitását”. „Azok, akik az ilyen eszméket hirdetik, mint az RMDSZ egyik vezetője, aki folyton ilyen szellemben beszél, hogy mi a homogén nemzeti állam eszméjét hirdetjük, hamisítanak. Nem Romániában került sor az I. világháború után a nemzeti kisebbségek asszimilációjára. Körül lehet nézni, sok környező államban mozdították elő az asszimilációs politikát, de nem Romániában. Ma pedig, az 1989 decemberi forradalom után, az új alkotmány nyomán egyáltalán nem lehet beszélni ilyesmiről, mi nyitott, demokratikus politikát folytatunk, amely mindenkinek biztosítja a teljes szabadságot az egyéni és csoportkülönbözőség kifejezésére” — fejtette ki többek között a román államfő. Szlovák tévhit Szlovákia azt tartja magáról, hogy ugyanolyan esélyekkel pályázik az EU- és a NATO-tagságra, mint Magyarország, Csehország és Lengyelország. Az utóbbi rövid négy hét alatt azonban Pozsonynak sikerült kihívnia maga ellen az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Európai Parlament és Magyarország haragját, s ha Meciar miniszterelnök ezen az úton halad tovább, országa hamarosan Kelet-Európa másod- osztályában találhatja magát, Románia és Bulgária társaságában — írta legutóbbi számában a The Economist. A tekintélyes brit gazdasági-politikai hetilap elemzése megállapítja: az aggodalomra okot adó jelenségek egyike a Meciar-kormányzat mind nyilvánvalóbb türelmetlensége az ellenzéki véleményekkel szemben. Az Európai Parlament egyik brit képviselője a lapnak nyilatkozva kijelentette: jóllehet senki nem került rács mögé politikai nézetei okán, kormányellenes kijelentéseik miatt sokan elvesztették állásukat Szlovákiában. A The Economist becslése szerint a közszolgálatból és egyéb, állami ellenőrzés alatt működő területekről már négyezernél is több alkalmazottnak mondtak fel politikai okokból Vladimír Meciar tavalyi újjá- választása óta.
