Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-19 / 297. szám

UJ KELET Tiszaszentmárton 1995. december 19., kedd 5 Kezdődik a bútorgyártás Az elmúlt évek során meg­indult földrendezési folyamat sok embernek adna a mező- gazdaságból megélhetési lehetőséget, de a felvásárlás, a megtermelt termékek eladá­sa sokszor bizonytalan. A la­kosság egy részének még van munkája. A felvevő munka­helyek elsősorban a MÁV záhonyi területén és a Záhony körzetében található magán- vállalkozásokban vannak. Az emberek döntő többsége vi­szont helyben, mezőgazda­ságból, állattartásból, nyug­díjból, szociális járandóság­ból él. Az 1360 fős összlakosság­ból megközelítőleg 100— 110 ember kap jövedelempót­ló támogatást, sokan mun- kanéküli járadékot, és van egy réteg nem regisztrált munkanélküli. A település la­kóinak közel harmada, körül­Szűcs Dezső polgármester belül 400 ember cigány nem­zetiségű, közülük kerül ki a munkanélküliek többsége. Az önkormányzat szociális föld­programmal próbált segíteni rajtuk. Földterület és igény len­ne, de az e célra benyújtott pá­lyázatukat elutasította a Népjó­léti Minisztérium. Érdekes dolog — mondta a polgár- mester úr —, hogy a szociá­lis földprogramba újonnan jelentkezőket nem fogadnak, csak azok kapnak támogatást, akik korábban csatlakoztak. (Mit tehet akkor egy újonnan megválasztott képviselő-tes­tület és polgármester?) A te­lepülésen 1994-ben volt egy kertibútorkészítő-tanfolyam. Az itt végzett emberek sze­retnék ezt a tevékenységet vé­gezni, ha egy társaság vagy vállakózás ebben partner len­ne, mert nekik nincs hozzá induló tőkéjük. Most egy nyíregyházi vállalkozó jelent­kezésével úgy néz ki, hogy si­kerül bedolgozó rendszerben munkához juttatni a kerti- bútor-készítőket. Az önkor­mányzat a munka megkezdé­séhez egy helyiséggel járul hozzá. Nem adják fel Egyedül nem megy Vezetékes ivóvízhez 1989- ben jutott Tiszaszentmárton. Zsurk községgel közösen hoz­tak létre vízműtársaságot. A beruházáshoz jelentős összeg­gel járult hozzá a lakosság, húszezer forintot kell családon­ként tíz egyenlő részletben, tíz év alatt kifizetni. Már akkor szóba került a gázhálózat, de csak ebben az évben sikerült kiépíteni. A lakossági hozzájá­rulás induló összegként 40 ezer, vállalkozóknak pedig 50 ezer forint. Meghatározott idő után ez az összeg emelkedik. Most, év végére magánszemélyeknek már 50, vállalkozóknak pedig 60 ezer forintba kerül a bekötés. Ezzel szeretnék elérni, hogy mindenki gyorsan bevezesse a gázt, így az önkormányzat rendezni tudja a gázberuházásból keletkezett adósságait. A telefonnal gondok vannak. A Matáv évek óta ígéri a tele­fonhálózat kiépítését. Az aktu­ális helyzet: egy ígéret arról, hogy a társaság ’96-ban a tér­ségben önálló beruházásként csatlakoztatja rá az országos Szép fehér kerítése szinte mesebeli hangulatot kölcsönöz a tiszaszentmártoni óvodának, melynek falai között jelenleg 65 gyerek tölti hétköznapjait. Az intézmény 50 férőhelyesnek készült, újabb gyerekek felvé­tele már gondokat okoz, ezért jövőre a képviselő-testület az óvoda felújítását tervezi. Az épület fűtési rekonstrukcióján és belső felújításán felül a régi távhívóhálózatra egy mikrohul­lámú adóval Zsurk, Tiszaszent­márton, Eperjeske és Győ­röcske településeket. Szent- márton sok más községhez vi­szonyítva előnyben van, mert a nyolcvanas években kiépítet­tek ide egy vonalat, amelyre a közintézmények rácsatlakoz­hattak. A szennyvízhálózatot nagyon szeretnék létrehozni, de egyedül nem tudják, csak va­lamilyen társulási formában. Ugyancsak közös beruházás­ban tervezik a kommunális sze­mét elhelyezésének megoldá­sát. Jelenleg a lerakóhely pon­tos kijelölése van folyamatban. Tiszaszentmártonban ma is van konyharész átalakításával sze­retnék az épületet kibővíteni, újabb csoport fogadására alkal­massá tenni. Az önkormányzat egy másik épületét öregek nap­közi otthonává alakította át, amihez a Népjóléti Minisztéri­umtól 2 millió forintot nyert egy pályázaton. Az idősek nap­pal a társaságon túl étkezést és orvosi felügyeletet is kapnak az otthonban. szemétszállítás. Korábban egy záhonyi kft. foglalkozott ezzel, de az önkormányzat inkább egy helyi vállalkozó alkalmazása mellett döntött. A vállalkozó a szállításon felül hóeltakarítást és homokszórást is vállalt. A településen átível egy KM- kezelésű főút, a többi önkor­mányzati út. Utóbbiból másfél kilométeres szakasz az elmúlt évben szilárd burkolatot kapott. A községben földút már nin­csen, de sok régi kövesút fel­újítása már égetően szükséges lenne. Tervbe vették a Tisza- szentmártont Tiszabezdéd tele­püléssel összekötő út megépí­tését. Az oldalt írta és fényképezte: Dojcsák Tibor Drága az olaj A tiszaszentmártoni pol­gármesteri hivatal mellett áll a községi általános is­kola. Az ízléses, szolid épület kis parkjával a falu egyik dísze. Egyetlen hibá­ja, hogy olajfűtésűre ter­vezték, és ez a mai árak mellett óriási teherként ne­hezedik az önkormányzat­ra. Éppen tíz éve adták át az iskolát, amelyben pilla­natnyilag 135 gyerek tanul 13 pedagógus irányítása alatt. A tanulólétszám 40 százaléka a cigány kisebb­séghez tartozik, ők a felzár­kóztatási program kereté­ben kiemelt foglalkoztatás­ban részesülnek. Tiszaszentmárton szerencsés falu. Van történelmi múltja, a nehéz gazdasági helyzethez vi­szonyítva dinamikus fejlődés a jelenében és jó kilátások a jövőjére nézve. A falu motorja az önkormányzat, amely nem vette át a tanácsi rendszer beidegződését, a kivárós, „majd segítenek rajtunk”-gya- korlatot. A központi költ­ségvetésből kevés pénz jut a falura?! Nincs ok a kétség- beesésre, pályázatokkal nyit­nak meg pénztárcákat, hogy fejlődhessenek. Ennek a dina­mizmusnak megtestesülése Szűcs Dezső, a falu tavaly de­cember 11-én megválasztott polgármestere. Itt született és itt töltötte el élete eddigi 39 évé­nek túlnyomó részét. Polgár- mesterré választása előtt Tu- zséron, a Tékisz Kft.-nél dol­gozott üzemvezetőként. Felesé­ge és két gyereke van. A nagy­lány Kisvárdán, a Szent László Egyházi Gimnázium és Szak- középiskolában tanul, a fiú pe-' dig általános iskolás. Hitvese A Magyar Környezetvédelmi Egyesülethez nyújtott be az önkormányzat pályázatot egy emlékliget létrehozásának tá­mogatására. Ezzel a ligettel sze­retné Tiszaszentmárton méltó­képpen megünnepelni a hon­foglalás 1100. évfordulóját. A ligetet a református templom­társas vállakózásban egy ma­gánpresszót üzemeltet. A pol­gármester úr nem tavaly kez­dett politizálni, régi keletű köz­életi érdeklődése. — A községi közös tanács­nál 10 évig voltam tanácstag, így kapcsolódtam be a közélet­be. — Nehezebb vagy könyebb a polgármesteri munka ahhoz képest, amire induláskor számí­tott? — Nagyjából tisztában vol­tam a munka fontosságával és súlyával is, de egy dolgot nem láttam át kellőképpen: azt, hogy a pénztelenség milyen nyo­masztó helyzetet teremt a mai világban. Ez az oka annak, hogy az elképzeléseim és ter­veim jelentős részét késve vagy egyáltalán nem tudom megva­lósítani. Az a pénzeszköz, ami a település rendelkezésére áll, a meglévő intézmények bizton­ságos működtetésére elég. Ez viszont azt is jelenti, hogy ke­vesebb pénz jut szociális ellá­tásra, például segélyekre. A mai szemben, egy hajdani ár­téri tó helyére álmodták meg. A telepítési terv szerint cserszö- mörce, juhar, díszalma, nyír, platán és más dekoratív növé­nyek fogják művészi elrende­zésben díszíteni a tizenegy év­századot megért Magyarország kis faluját. képviselő-testület úgy döntött, hogy a gyerekeket kell első­sorban támogatni, nem a fel­nőtteket. Ahhoz, hogy önálló terveinket megvalósíthassuk, vagy pályázatokat kell tömény­telen mennyiségben benyújta­ni, vagy a lakosságot kell helyi adókkal fokozottan terhelni. Utóbbi nehéz dolog, mert az emberek már terhelhetőségük maximumán állnak. így próbá­lunk élni és fejlődni Tisza­szentmártonban. Szvák-házak Tiszaszentmártonban Szvák János, a polgármes­teri hivatal dolgozója veze­tett körbe. Műszaki szak­ember, de aznap egészen más munka, könyvelés közben zavartam meg. Ér­dekes párosítás. Beszélgetés közben még érdekesebb dolgokat is megtudtam Szvák János­ról. Záhonyban él kilenc­éves kislányával és felesé­gével, aki ott, helyben pe­dagógus. Általános iskolá­soknak tanít matematikát és rajzot. Szvák úr 1977- ben végzett a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főis­kola magasépítész szakán. Kivitelezőként dolgozott a Szabolcs Megyei Építő­ipari Vállalatnál, majd a MÁV-nál beruházóként, később ellenőrzési cso­portvezető lett. Ezt kö­vetően a MÁV pályafenn­tartási főnökségének ma­gasépítményekkel foglal­kozó részlegénél helyezke­dett el, utána a záhonyi pol­gármesteri hivatal követ­kezett, ahol fejlesztésekkel foglalkozott. Innen került 1995. március 16-án Tisza- szentmártonba műszaki előadónak. Eperjeske és Tiszaszentmárton műsza­ki ügyeit intézi, hozzá tartozik az építési, haszná­latbavételi engedélyek ki­adása, helyszíni ellenőr­zések, pályázatok készí­tése. Az iparűzési és kommu­nális adó gépi könyvelése csak kiegészítő tevékeny­ség. A két falu éppen elég feladatot ad ahhoz, hogy ne legyen túl sok szabad ide­je, de ha nem ezekkel fog­lalkozik, akkor tervez. Szakmája a hobbija is, már közel húsz éve tervez lakó­házakat és más épületeket. Tiszaszentmártonban is állnak Szvák-házak. Megnő az óvoda \ Templom a fenyvesben . A dimbes-dombos Tiszaszentmártonon áthaladva egy képeskönyv lapjaira illő épületet pillant meg az utazó. Közelről megnézve már látszik, hogy a dombot borító gyönyörű, telepített fenyőerdő felkú­szik a legfelülre épített templomhoz. A XV. századi, műemlék jellegű templom monumentalitásával uralja a falut. Az egy­ház jövőre szeretné egy ide illő kerítéssel övezni a dombot. Erre már kapott 50 ezer forintot a megyei önkormányzattól, de ez kevés a terv kivitelezéséhez, ezért az önkormányzat 1 millió forintra pályázik a megyei műemlékvédelmi felügyelőségnél. Ebből készülhetne el a kerítés és elvégezhetnék az égetően szük­séges belső felújítási munkákat is. A különbözet előteremtésére az önkormányzat vállal garanciát. Az egyház és az önkormány­zat együttműködik a közös célok eléréséért. Történelmünk ligete

Next

/
Oldalképek
Tartalom