Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-02 / 283. szám
8 1995. december 2., szombat UJ KELET Nyolcán az asztal körül A frissen sülő kenyér illata semmivel sem téveszthető össze, s mikor a lakásba lépve megcsapja az orromat, összefut a nyál a számban. Éva a konyhában serénykedik. S ha nem is teknő felé görnyedve, de a gyúrótáblán dagasztja a tésztát. — Már több éves hagyomány nálunk, hogy magam sütöm a kenyeret. Üzletben csak akkor vásárolunk pékárut, ha valami miatt nagyon kifutunk az időből, és nem tudok begyúmi néhány adagot. Hetente egyszer szánom rá magam, de akkor annyit csinálok, hogy öt-hat napig ne legyen gondunk. Ami frissen nem fogy el, bekerül a fagyasztóba, és később a sütő csodálatosan friss árut varázsol belőle. — Hány tagú családnak kell meggyúrni a mindennapi kenyeret? — Esténként összesen nyolcán üljük körül az asztalt. Három saját gyerekünk mellett még két állami gondozott baba felnevelését is magunkra vállaltuk. Különbséget soha nem teszünk köztük, édesanyámmal és férjemmel együtt egyformán szeretjük őket. —A mai, elég nehéz világban kevesen vállalkoznak arra, hogy öt éhes kis szájat tömjenek be. Mi volt a késztető erő? — Elsősorban talán az, hogy párommal mindketten egykeként nőttünk fel. Magamról tudom, hogy hiába kaptam meg a maximális szeretetet szüleimtől, mindig hiányzott egy velem egykorú társ, akivel megoszthattam volna féltett titkaimat, játékaimat. — Meséljen egy kicsit életükről, mindennapjaikról. — Én mondom magának, hogy hiába van meg mindene az embernek, ha gyerekei nincsenek, semmit nem ér az egész. Nem mondom, hogy milliomosok voltunk, de a szüleim nem álltak rosszul. Becsülettel meg is dolgoztak minden forintért, fél év alatt felhúzták a házukat. Jómódunknak köszönhetően nem kellett érettségi után azonnal munkába állnom. Elvégeztem a főiskolát, így lett belőlem matematika—fizika szakos tanár. Itt, a községi iskolában helyezkedtem el, ahol éppen abban az időben üresedett meg egy állás. Már két éve tanítottam, amikor megismertem az uramat. A szomszéd faluban volt állatorvos, és ő járt át hozzánk is beoltani a csirkéket, malacokat. Igencsak visszahúzódó fiatalember volt, nehezen mutatta ki érzelmeit. Nekem azért valahogy mégiscsak sikerült belopnom magam a szívébe. A szomszédban lakott egy nagyon kedves barátnőm, az ő esküvőjén ismerkedtünk meg. A barátnőm már régen látta, hogy nem vagyunk teljesen közömbösek egymásnak, s úgy szervezte meg az ülésrendet, hogy Áron pont szembe kerüljön velem. Teltek a percek, az órák, s először csak mosolyogtunk egymásra, majd felkért táncolni is. Sosem felejtem el, éppen egy lassú számot játszott a zenekar, amikor a parkettára léptünk. Összesimulva keringtünk hosszú perceken át. Akkor már tudtam, hogy csak őt szeretném páromul. Hajnalban a házig kísért, s a kapuban még váltottunk néhány szót. Búcsúzóul megkérdezte, meg- látogathat-e, ha néha arra jár. Az alkalomra nem kellett sokáig várni, hiszen már másnap délután eljött. Bevitt a városba, ahol először moziba mentünk, majd beültünk egy kis büfébe. Nagyon kellemesen telt az este. Édesanyáméknak is szimpatikus volt a doktor úr, s örültek egyre sűrűsödő látogatásainak. A rákövetkezendő évben már mi is megültük a lakodalmat. Anyósomékhoz költöztünk, ámíg fel nem építettük az első kis házunkat. Eltelt már jó három év is, mire gyermekáldásra gondolhattunk. Következő karácsonykor született meg a lányunk, Nikoletta. Már az első pillanattól úgy terveztük, hogy végig gyesen maradok a babával. Ám Niki még kétéves is alig múlt, mikor megszületett Csaba. A pénz viszont a két gyerkőc mellett már nagyon kellett, s mivel most már édesanyámékhoz laktunk közelebb, ő vigyázott a gyerekekre, míg én adtam néhány órát naponta az iskolában. Eltelt újabb két év, és szinte óraműpontossággal megérkezett Benedek. Míg a két nagyobbik óvodában volt, édesanyám vigyázott a pici babára. Szerencsére mindhárom gyerekem nagyon nyugodt apróság volt, nem okoztak különösebb problémát. Kölcsönöket vettünk fel, s miután mindkét szülőnk pótolt valamennyit a pénzhez, a férjem megnyitotta magánrendelőjét. El sem képzeli, mekkora boldogság volt, amikor az első sikerek után mi lephettük meg apróságokkal családtagjainkat, és nem ők segítettek ki minket. Aztán, hosszú betegség után meghalt szegény édesapám. Anyukám egyre többet tartózkodott nálunk, és óriási segítséget nyújtott nekünk. Problémák merültek fel az én munkahelyem körül is, és a férjem akkor javasolta, hogy maradjak itthon a gyerekekkel. Ekkor jött az ötlet, mi lenne, ha magunkhoz vennénk két gyereket az intézetből. Mielőtt beadtuk kérelmünket, természetesen megvitattuk a dolgot a család többi tagjával is. Végül, tavaly májusban, egy másfél éves szőke, kék szemű ikerpár került hozzánk. Édesanyjuk a kórházban hagyta őket, s azóta nem is adott életjelt magáról. A kicsik elég rossz állapotban voltak, amikor hozzánk kerültek. A gyermekorvos szinte mindennapos vendég volt nálunk. Nagy-nagy sze- retetre és türelemre volt szükség, míg megtanultak kanállal enni, igazi kis emberkék módjára tenni-ven- ni. Még csak nemrégiben mondták ki az első szavakat, s mikor azt sírta Anikó, hogy „Deje, mamika”, könnybe lábadt a szemem. Saját gyerekeim, Szerencsé- v. re, nagyon megértők, s bár mindhárman tudják, hogy a kicsiket nem én szültem, megszokták és elfogadták ezt az állapotot. így most van egy kilenc- és két hároméves lányunk, meg egy hét- és egy ötéves kisfiúnk. Már nem megyek vissza tanítani, itthon maradtam főállású anyaként. Ha este lefektetjük a gyerekeket és elcsendesedik a ház, leülök, és rendbe teszem a férjem könyvelését. Bár sok munkát kívánnak, rengeteg örömet is adnak ezek a kis lurkók. Mindegyik egy külön- | álló csoda, akit szeretni, dédelgetni kell, akire haragudni lehet és akit megdorgálok néhanapján. Reggel, ha útnak indítom a csapatot, s csak a két kicsi marad ve- I lem. Délelőtt elvégzem a 1 házimunkát édesanyámmal | karöltve. Míg én takarítok, I ő a konyhában finomabbnál | finomabb falatokat süt-főz j az unokáknak. Ebéd előtt ii hazahozzuk Bénit az ovi- I ból, s étkezés után a három ] gyerek lepihen délután. I Négy óra körül jön haza a j két nagyobbik is, s miután 1 megtanultunk mindent, a f nagyszoba játszótérré ala- I kul át. Zsivaj és hatalmas I rendetlenség uralkodik égé- g szén vacsoráig. Utána jön a ] sorfürdetés — ahogy a fér- * jem nevezi —, majd ágyba bújik a kis család. Már alig várom a karácsonyt, ami számomra a legszebb ünnep a világon. Látni kellene az utolsó napokban gyerekeim lázas készülődését, s valami megfoghatatlan élmény volt, amikor a két pici lány először látott karácsonyfát. Nem vagyok híve az elké- nyeztetéshez vezető gyereknevelésnek, de bevallom, az ünnepek alatt én is sokkal több mindent megengedek csemetéimnek. Kiskutyát szeretnék! (Nevelés) Amikor a kiskutya elhagyja az almot és megérkezik új otthonába, hogy megkezdje az igazi tanulást, akkor maga a tulajdonos is sok új ismeret birtokába jut. Érdemes mindennap megpróbálkozni valami kis csekélységgel, hiszen egy nyolchetes parányi szőrgombóc is képes már „beszélni”. Ha például röviddel az étkezés előtt felmutatunk némi ennivalót, a kölyök minden bizonnyal fölugrik majd érte. Nézzünk mereven a szemébe, és kicsit izgatott hangon mondjuk neki: beszélj! Higgyék el, elképesztő eredményeket lehet így elérni, de igen lényeges, hogy hangunkkal átvigyük az izgalmat a kutyára. Mihelyst kis barátunk „megszólal”, azonnal jutalmazzuk. Lehet a „beszéd” egy boldog farkcsóválás vagy apró, izgatott kis nyüszítés. Fontos, hogy a gyakorlatot akkor végezzük, amikor senki nem zavar mindkét, nem vonja el a kutyus figyelmét, hisz egy ekkora apróság még nem képes hosszan koncentrálni. S hogy mi értelme ennek a játéknak? A későbbiekben a kutya ily módon kifejezést adhat szükségleteinek. Például, ha szomjasak, de üres a tál, vagy esetleg ki kell menniük. Mindenképpen fontos tehát a kommunikáció. Az sem árt, ha az új kis jövevénnyel már a legelején tisztázzuk, ki az úr a háznál. Pattanásos arcbőrűek reggel éhgyomorra egy kis pohár, mézzel édesített limonádét igyanak. Nagyon jó házi gyógyszer! Fogínygyulladás ellen kiváló öblítőszer a zsályatea, de még jobb, ha a begyulladt foghúst naponta többször is bedörzsöljük zsályalevéllel. Ha a fürdővízbe néhány csepp babaolajat csepegtetünk, fürdés után a bőr sima, rugalmas és illatos lesz. Ha nincs már időnk a hajmosásra, de nem akarunk zsíros, összetapadt hajjal elmenni otthonról, vegyünk elő egy hajszárítót, alaposan fújjuk át vele a hajat. Természetesen az így felfrissített frizura csak néhány óráig tart. Ha tyúkszemünket naponta bekenjük ricinusolajjal, egy idő után annyira megpuhul, hogy fájdalommentesen és véglegesen eltávolíthatjuk. Aki szereti a levendulaillatot, maga is készíthet kölnivizet. Fél liter tiszta alkoholba egy jó marék levendulát és egy ág rozmaringot kell tenni, s két hétig meleg helyen tartani. Utána leszűrjük, kisebb üvegekbe töltjük. Minél tovább áll, annál finomabb lesz az illata. Jó tanács, hogy ha szájrúzst vásárolunk, soha ne a kézfejünkön, hanem az ujjhegyen próbáljuk ki, mert a kézfejen más színt mutat, mint a szájon. Az ujjhegyen viszont megközelíti azt. Az arc púderozásához mindig friss vattacsomót használjunk, és ezután dobjuk el, ugyanis a krémes, púderos vattán összegyűlnek a baktéEgy nagyon egyszerű leckével ezt is foganatosíthatjuk az állatban. Szoktassuk rá a kölyköt, hogy „hátráljon”, amikor kinyitjuk az ajtót, vagyis lépjen néhány lépést vissza. Valahányszor ezt tesszük, lábunkat a blöki mellkasának téve toljuk vissza a kis igyekvőt, s parancsoljunk rá: hátrálj! Ha rögtön nem engedelmeskedne, kissé erélyesebben lökjük meg, és ismételjük a parancsot. A lecke megtanulása elősorban a következők miatt fontos: — A kutya számára világossá válik, ki a „vezér”. — Leszokik arról, hogy előrerohanjon és ezzel különféle veszélyeknek tegye ki magát. — Ha a későbbiekben vendég érkezik, nem ugrik neki, hanem „maradj” pozícióban várja meg további utasításunkat. A „maradj” parancsszó begyakorlásának is rengeteg hasznát vehetjük később. Lét- fontosságú például akkor, ha autóval utazunk. Ha a kutya rögtön kiugrik, mihelyst megnyílnak az ajtók, könnyen halálra gázolhatják. Hogy is kezdjünk neki a tanításnak? Az egészen zsenge korú kölykök is képesek végrehajtani a „kiskutya marad” parancsot, először csak néhány percig, majd hétről hétre tovább. Tegyünk egy hosszú pórázt a kutyára (lehetőleg bőrt), majd ültessük le. Az „ül” vezényszót jól megnyomva, határozottan utasítsunk. Fonriumok, amelyektől könnyen bőrfertőzést lehet kapni. Ha a körömlakk besűrűsödik, ne hígítsuk acetonnal, hanem tegyük egy vízzel telt edénybe, és lassan forraljuk fel a vizet. Ha langyosan kenjük fel a körömre a lakkot, tovább is fog tartani. Ne dobjuk el a pipereszappan-darabokat. A mosdó vagy a fürdőkád fölé szegezzünk egy vékony zsinórt a falra, ennek lecsüngő végére gyúrjuk fel labdaformára a szappanmaradékokat. Kéztisztításhoz nagyszerűen felhasználhatók. Az otthoni arcgőzfürdők az arcbőrt tisztítják és vérbőséget okoznak. Vigyázzanak azok, akiknek száraz és értágulatokra hajlamos a bőre. Ok nedves, meleg borogatásokat tegyenek fel. Mi mindenre van szükségünk az arcgőzfürdőhöz? Egy tál forró vízre, gyógyfű vekre és egy fürdőlepedőre. Hajunkat kössük hátra, arcunkat tisztítsuk meg lemosókrémmel. Utána tartsuk arcunkat a gőz fölé, és közben a fürdőlepedőt húzzuk fejünkre, hogy a gőz ne illanhasson el. Nem árt egy kis óvatosság. Ha szorítást érzünk, emeljük meg néhányszor a lepedőt. A vizet különféle gyógyteákkal, például kamillával vagy hársfavirággal dúsíthatjuk. A gőzfürdő után arcunkat puha kendővel vagy papírtörlővel szárítsuk le. A zsíros bőrűek ezután könnyen eltávolíthatják a mitesszereket. Mossuk le a bőrt hideg vízzel, hogy a pórusok újra összehúzódjanak. Végül egy kevés krémet tetős megjegyezni, hogy sohasem szabad kérlelni a kutyát egy feladat végrehajtásánál. A „légy szíves, ülj le, drágaságom” cérnavékony hangon eleresztve nem sok eredményt hoz. Tehát ha ül a kutyus, hátráljunk néhány lépést, kezünkben tartva a laza pórázt. Közben többször is ismételjük meg a kiadott parancsot, és szavainkat kézmozdulatokkal is kísérjük. (Előre kinyújtott karral tenyerünket fordítsuk a kis állat felé.) Várjunk néhány másodpercet, majd a kutyát hátulról megkerülve sétáljunk visz-sza. A gyakorlatok ne tartsanak túl sokáig, de addig ne is maradjanak abba, míg nem érünk el sikereket. (Általában tíz perc elegendő.) Nem kell rögtön megdicsérni kis barátunkat, mihelyt visszaérünk. Előbb számoljunk el magunkban háromig, hogy megtanulja, várnia kell, míg a parancsot feloldják. Semmiképpen nem ugrálhat fel, amikor mellé érünk. Ezután alaposan dicsérjük meg. Nem fontos minden esetben tárgyi jutalmat adni. Bármilyen falatkával felér egy kiadós simo- gatás vagy hancúrozás. Ennél a feladatnál, de egyiknél sem mindegy, milyen hangsúllyal adjuk ki a vezényszót. A kutyának hanglejtésünkből ki kell éreznie, hogy nincs más választása, mint engedelmeskedni. (folytatjuk) gyünk az arcunkra, és ujjainkkal finoman ütögessük be a bőrbe. Este, lefekvés előtt minden esetben távolítsuk el szempillánkról a festéket. Bő vízben áztatott gézlapocska a legalkalmasabb erre a célra, de krém is megfelelő, ha nem okoz kötőhártyagyulladást. A szempilla ápolásához hozzátartozik a rendszeres, ricinusolajjal való kefélés is. A szempilla ezáltal tartós, selymes csillogást kap. Ha azt akarjuk, hogy ajkunk puha és rugalmas maradjon, kenjük be este éjszakai krémmel vagy ajak- írral. Ha ezt elmulasztottuk, segít a házilag elkészíthető méztúrómaszk. Hetenként kétszer kenjük fel szánkra ezt a keveréket. Öt perc elteltével az egészet eltávolíthatjuk. Újabb festéket csak akkor tegyünk az ajkunkra, ha az előzőt zsíros krémmel letisztítottuk. Ha érdes felületű, repedezett tapintású a kezünk, akkor kézmosás után kenjük be glicerines krémmel, mely igen jó hatású. Ha töredezik a körmünk, olívaolajjal vagy glicerinnel kevert citromleves kézfürdőt alkalmazzunk. Egész napi ülőmunka után, pihenéskor helyezzünk a fotel elé egy zsámolyt, és nyújtott lábszárral, kényelmes testhelyzetben olvasgassunk vágy nézzük a tévét. A hétvégi oldalakat Sikli Tímea szerkesztette Jó ha tudjuk... a testápolásról
