Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-14 / 293. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 14., csütörtök 3 Vállalkozók külföldön Ez év májusában Nyíregyházán a megyeszékhely egyéni és társas vállalkozóival találkozott Csabai Lászlóné polgármes­ter asszony. A megbeszéléseken igényként merült fel, hogy a polgármesteri hivatal segítse Nyíregyháza testvér- és part­nervárosaival a gazdasági kapcsolat kialakítását. —Mi történt azóta? —kér­deztük Köteles Gyulát, a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapít­vány programfelelősét. — Pályázatot nyújtottunk be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, hogy tá­mogassák a vállalkozók ál­tal igényelt programot. El­képzeléseinkhez kétmillió forintot nyertünk. Célunk, hogy Nyíregyháza gazdasá­gát megfelelő módon bemu­tassuk külföldön és segítsük a vállalkozások kapcsolat- felvételét. Decemberben és januárban prospektusokat, a vállalkozásokat — húsz-hu­szonötöt — bemutató video- anyagokat készítünk. — Mit tartalmaznak ezek? — A videofilm Nyíregyhá­zát mutatja be mint gazdasá­gi központot, majd a vállal­kozásokról 3—5 perces, rövid bemutatkpzó, referenciafil­mek következnek három nyelven. A vállalkozások be­mutatására készülő prospek­tusok szintén három nyelven (angol, német, orosz) készül­nek, vállalkozásonként össze­sen 500—1000 darab. Az ismertető anyagokból meg lehet ismerni befektetői szemszögből Nyíregyházát, és természetesen a vállalko­zást, a kínált termékeket, szolgáltatásokat. A későbbi­ekben megcélzott városokba — Iserlohn, Massy, Eperjes, Gorizia, St. Albans —, a ki­juttatott anyagok alapján, a kapcsolatfelvételi igények­nek megfelelően koordinált kiutaztatást fogunk szervez­ni. A küldöttségeket Nyír­egyháza Megyei Jogú Város polgármestere, Csabai Lász­lóné vezeti. A jövő évi Ke­let—Nyugat Expón a testvér- városi vállalkozók nyíregy­házi fogadását tervezzük. A kiállításon való részvételhez támogatást ad az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium. —Menyit kell fizetni e szol­gáltatásokért a vállalkozók­nak? — A videoanyag és pros­pektusok összköltsége körül­belül 300 ezer forint, mely­hez az elnyert támogatásból 100 ezer forintot tudunk biz­tosítani vállalkozásonként. KvZ Útpályázatok Az év vége közeledtével minden cég — legyen szó kis­vállalkozásról vagy az egész megyére kiterjedő nagyválla­latról — mérleget készít. Veczán Lászlót, a Nyíregyhá­zi Közúti Igazgatóság osz­tályvezető főmérnökét kérdez­tük: milyen évet zárt az igaz­gatóság? — Az elmúlt évekhez hason­lóan a Közúti Igazgatóság or­szágos szinten is jó évet köny­velhet el. Az 1995. évi első fél­éves útalapos pályázatot a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM), a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium és a Bel­ügyminisztérium írta ki. Országos szinten 124 nyertes pályázat született, ebből me­gyénk 14-et nyert el 34,2 mil­lió forint értékben. (A pályázati rendszer megléte óta egyébként ez a fajta „siker” rendszeresnek mondható). Az idei, második félévre kiírt pályázatok kapcsán elnyert pénzmennyiség, szintén meghaladja a 26 millió forintot. — Milyen stádiumban van­nak a munkálatok? — Az első féléves, tehát a júniusig megpályázott terveze­teknek ebben az évben kivétel nélkül mind meg kell valósul­niuk. Igazgatóságunk nyomon követi a munkálatokat, melyek minősége, tudomásom szerint színvonalas. Ami a második féléves pályázatokat illeti, még csak az előkészületek, illetve a versenytárgyalások időpont­jai vannak terítéken. 1996. vé­gére azonban ezek a munkála­tok is befejeződnek majd. Megjelent a KHVM pályáza­ti felhívása, melynek határide­je 1996. január 31. A pályáza­tokat nettó 6—40 millió forint közötti összegben lehet a tele­pülések megközelítését szol­gáló, összekötő- és bekötőutak kiépítésére benyújtani. Elnökségi ülés A Magyarok Világszövetsé­ge (MVSZ) Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyi Szervezete de­cember 20-án, szerdán tartja soron következő elnökségi ülését a nyíregyházi DOTE Egészségügyi Főiskola tanács­termében. Az összejövetelen dr. Lu- kácskó Zsolt, a szervezet elnö­ke ismerteti a jövő évi megyei munkatervet, illetve dr. Széles Csaba titkár tájékoztatja a tag­ságot az MVSZ 1995. évi vá­lasztmányi üléséről. —vip— Hangverseny A nyírpazonyi görög katolikus templomban december 16- án, szombaton 18 órától karácsonyi hangversenyt ad a Cantemus gyermekkórus. Vezényel Szabó Dénes Liszt-dí­jas, valamint Bartók—Pásztory-díjas karnagy. Zongorán közreműködik Szántóné Éles Júlia. A Ságvári Tsz-ben jártunk Elúszott az összes föld Különböző, egymáshoz közeli kis szövetkezetek egyesülésével 1977 és 1979 között jött létre a Ságvári Endre Termelőszövetkezet, mely a sörpalackozástól kezdve a húsfeldolgozásig vagy a villamosellenállás-mérésig minden elképzelhető tevékenységgel foglalkozott. Átla­gos dolgozói létszáma 780 fő volt, árbevétele egy évben meghaladta az egymilliárd forintot, földterületének nagysága pedig a nyolcezer hektárt. Az akkoriban hatékonyság és szerve­zettség szempontjából a világ élvonalába tartozó magyar mezőgazdaság alapsejtjeinek, a téeszeknek egyik reprezentánsa volt. Aztán jött a rendszerváltás, a földalapú kárpótlás, és a téeszek napja leáldozott. A Ságvári Tsz sem kerülhette el társai sorsát: hatalmas földte­rületéből egy talpalatnyi sem maradt. Leitner István: „Nem kötünk előre szerződést” Hamvaiból azonban főnix­ként egy új vállalat támadt fel, mely ha méreteiben nem is, de gazdaságosságában és haté­konyságában mindenképpen méltó utódja lett: ez a Nyugat- Nyíregyházi Szövetkezet. Leit­ner Istvánnal, az egykori és a jelenlegi elnökkel beszélget­tünk. — Elnök úr! Hogyan alakult át a rendszerváltás idején a Ságvári Tsz? — A rendszerváltás előtt itt olyan szerves gazdasági egy­ségek voltak, melyeket csak egészében lett volna érdemes privatizálni. Egy sertéstelepet nem szabad szétszedni ólakra, takarmánykeverőre, mert jól együttműködni csak az egész tud. Az ilyen beruházásokra azonban senki nem vállalko­zott, jórészt csak egyedi va­gyontárgyakat vittek ki a ta­gok. A földterület, sajnos, tel­jes egészében elúszott, megro­hanták a kárpótlásra jogosult állampolgárok. A sors iróniá­ja, hogy azoknak jutott a leg­kevesebb föld, akiknek vala­mikor itt volt a birtokuk; a több milliós kárpótlási jeggyel rendelkezők elvitték az orruk elől. Később sikerült visszabé­relnünk 1700 hektárt, részben a kárpótoltaktól, részben pedig a részarány-tulajdonosoktól. — Mire elég ez a terület? — Összességében majdnem elég ennyi föld, de ha még öt­száz hektárral több volna, akkor a két állattenyésztési ágazatunk — a sertéstenyésztés és a barom­fiágazat — abraktakarmány­szükségletét biztonsággal meg­termelhetnénk. Megmaradt a két — hatszáz, illetve kétszáz kocás — sertéstelepünk, megmaradt a 75 ezres baromfiállományunk, a vágóhídunk és a takarmányke­verőnk is. — Mégiscsak drasztikus vál­tozás volt, amikor nyolcezerről ezerhétszáz hektárra csökkent a területük. — Természetesen, hiszen akkoriban az állattenyésztés mellett nagyon sok ipari nö­vényt is termeltünk a piacra. Ma ez egészen minimális, csak egy kis napraforgót termesz­tünk mintegy 130 hektáron, a fennmaradó terület teljes egé­szében a takarmánytermesztést szolgálja. A dolgozók létszá­ma is radikálisan csökkent, ma százötven embert tudunk fog­lalkoztatni. Elég komoly esz­közparkunk maradt, annak el­lenére, hogy nagyon sok kilé­pő tagnak traktort, pótkocsit, kombájnt, teherautót adtunk. Maradt annyi gépünk, hogy a területet meg tudjuk művelni, sőt, mióta megvolt az átalaku­lás, tovább is léptünk. Vásárol­tunk egy kombájnt, több trak­tort és egyéb munkagépet, PHARE-támogatással egy ser­tésólat is építettünk. Ebben az évben összesen harmincmillió forintot fordítottunk fejlesztés­re. Gépparkunk szinten tartása továbbra is feladatunk, hiszen évente közel húszmillió forint értékű szolgáltatást végzünk. Nem csak a saját területünkön: ötven kilométeres körzetben bárhová elmegyünk szolgáltat­ni, akár vetésről, talajmunká­ról, akár aratásról van szó. Megmaradt egy nagyon ko­moly szárítóberendezésünk, kalászosszezonban fölvásáro­lunk közel száz vagon búzát, ötven vagon rozsot, kukorica­szezonban százötven vagon kukoricát. Ezeket mi szárítjuk, raktározzuk és értékesítjük. Szerződést előre nem kötünk, a gazdák — érthető okokból — már viszolyognak az előzetes szerződéstől, mert kényszerít­ve vannak, hogy esetleg ol­csóbban is odaadják a ter­ményt. Ma már a termelő in­kább nem köt szerződést, ha­nem ott adja el áruját, ahol pilanatnyilag többet kínálnak érte. Természetesen nem ez je­lenti a biztonságot, mert túlter­melés esetén könnyen a gazda nyakán maradhat a termény. — Ez év végén mit mutat a szövetkezet egyenlege? — Nagyon jó eredményt. A háromnegyed éves mérlegünk szerint az árbevételünk megha­ladja a félmilliárd, nyeresé­günk pedig az 52 millió forin­tot. — Mi a sikerük titka? — Nagyon sok tényező ked­vező, gyakran szerencsés össz- játéka szükséges ehhez. Nem veszünk igénybe hitelt, tehát kamatokat sem fizetünk, saját pénzünkből gazdálkodunk és a pénzügyi manővereink miatt gyakran kamattérítésben része­sülünk. — Szándékoznak-e bővíteni tevékenységi körüket? — A meglévő eszközeink behatárolják a terjeszkedés lehetőségeit. Főleg a feldol­gozottsági fok növelése len­ne a további célunk. Terve­ink között szerepel egy tész­takészítő üzem létesítése; ez­zel a tojás értékesítésében időnként előforduló hullám­völgyeket lehetne áthidalni. Az üzem elkészítésének költ­sége 10—12 millió forint len­ne. Egyelőre ennyit terve­zünk, emellett természetesen a lehető legjobb gazdálko­dásra törekszünk. Vasas László Elnapolt tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A nem mindennapi ügyben tegnap ült össze a városi bíró­ság, de a tárgyalást a vádlott védőjének kérésére elnapol­ták. A védőügyvéd ezt azzal indokolta, hogy nemrégiben kapott megbízást a vádlott vé­delmére, és az ügy súlyossága miatt szeretne alaposabban felkészülni. Még azt is indít­ványozta, hogy a bíróság legközelebb zárt tárgyalást tartson. A bíróság az első in­dítványának hélyt adott, de a nyilvánosság kizárását eluta­sította. Döntését azzal indo­kolta, hogy a nevelési cél csak a nyilvánosságai érhető el, ugyanis az ilyenfajta bűncse­lekményeknek még napjaink­ban is sok az áldozata, akik legtöbbször fiatalok. Az új tárgyalás időpontja: 1996. február 8., 9 óra. A másik ügy az Isaak Da- tasvili izraeli állampolgár elleni per volt, amit szintén elnapoltak. Mint ismert, a külföldi személyt azzal vá­dolják, hogy 1995. január 22-én Nyíregyházán, az Északi körúton az egyik ház negyedik emeleti lakásában pisztollyal lelőtte honfitár­sát, Chikwasvili Morde- chayt. A bíróság a bizonyí­tási eljárást akarta folytatni, de a beidézett tanúk, a deb­receni főrabbi és két debre­ceni rendőr, akik közremű­ködtek a gyanúsított elfogá­sában, igazoltan távol ma­radtak. A következő tárgya­lást 1995. január 24-ére tűz­ték ki. Sztrájknál (Folytatás az 1. oldalról) —Hol tartózkodnak a sztráj­koló nevelők? — Az intézményekben leg­alább egy vezetőnek dolgoz­nia kell. A sztrájkolóknak pe­dig az intézményben, illetve a szakszervezet által kijelölt he­lyen kell tartózkodniuk 8 és 14 óra között. — Kapnak-e bért a sztrájk idejére a pedagógusok? — Azok a nevelők — a meg­állapodás értelmében —, akik közvetlen felügyeletet látnak el, a távolléti díj egy napra jutó összegének 50, a többiek az egy napra jutó összeg 40 szá­zalékát kapják. — Hogyan kapnak tájékoz­tatást a szülők a sztrájkról? — Az intézmények írásban kötelesek voltak értesíteni a szülőket a sztrájk idejéről, an­nak kezdete előtt három nap­pal. Ezzel együtt fel kellett elégséges mérni a tanulók felügyelete iránti igényt. A fogyatékos gyermekek felügyeletét és egészségügyi ellátást a sztrájk idején is biztosítani kell. — Mely intézményekben fel­ügyelnek a gyermekekre? — Minden iskolában és óvo­dában, ahol sztrájkolnak, a fen­tiek alapján. Ahol a sztrájk- bizottság ezt máshol kívánja megoldani, ott körzeti feladato­kat látnak el. A sztrájkbizott­ság, illetve a szakszervezet szervezői által az önkormány­zatnak korábban eljuttatott közleményben — ahogy ez az Új Kelet szerdai számában meg- jelent — megjelölt intézmé­nyekben sztrájkolnak a pedagó­gusok. Tehát amelyik ebben a felsorolásban nem szerepel és a szülőket három nappal előtte a sztrájkról nem értesítették, ott a dolgozók nem csatlakoztak a a munkabeszüntetéshez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom