Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-14 / 293. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 14., csütörtök 3 Vállalkozók külföldön Ez év májusában Nyíregyházán a megyeszékhely egyéni és társas vállalkozóival találkozott Csabai Lászlóné polgármester asszony. A megbeszéléseken igényként merült fel, hogy a polgármesteri hivatal segítse Nyíregyháza testvér- és partnervárosaival a gazdasági kapcsolat kialakítását. —Mi történt azóta? —kérdeztük Köteles Gyulát, a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány programfelelősét. — Pályázatot nyújtottunk be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, hogy támogassák a vállalkozók által igényelt programot. Elképzeléseinkhez kétmillió forintot nyertünk. Célunk, hogy Nyíregyháza gazdaságát megfelelő módon bemutassuk külföldön és segítsük a vállalkozások kapcsolat- felvételét. Decemberben és januárban prospektusokat, a vállalkozásokat — húsz-huszonötöt — bemutató video- anyagokat készítünk. — Mit tartalmaznak ezek? — A videofilm Nyíregyházát mutatja be mint gazdasági központot, majd a vállalkozásokról 3—5 perces, rövid bemutatkpzó, referenciafilmek következnek három nyelven. A vállalkozások bemutatására készülő prospektusok szintén három nyelven (angol, német, orosz) készülnek, vállalkozásonként összesen 500—1000 darab. Az ismertető anyagokból meg lehet ismerni befektetői szemszögből Nyíregyházát, és természetesen a vállalkozást, a kínált termékeket, szolgáltatásokat. A későbbiekben megcélzott városokba — Iserlohn, Massy, Eperjes, Gorizia, St. Albans —, a kijuttatott anyagok alapján, a kapcsolatfelvételi igényeknek megfelelően koordinált kiutaztatást fogunk szervezni. A küldöttségeket Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere, Csabai Lászlóné vezeti. A jövő évi Kelet—Nyugat Expón a testvér- városi vállalkozók nyíregyházi fogadását tervezzük. A kiállításon való részvételhez támogatást ad az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. —Menyit kell fizetni e szolgáltatásokért a vállalkozóknak? — A videoanyag és prospektusok összköltsége körülbelül 300 ezer forint, melyhez az elnyert támogatásból 100 ezer forintot tudunk biztosítani vállalkozásonként. KvZ Útpályázatok Az év vége közeledtével minden cég — legyen szó kisvállalkozásról vagy az egész megyére kiterjedő nagyvállalatról — mérleget készít. Veczán Lászlót, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság osztályvezető főmérnökét kérdeztük: milyen évet zárt az igazgatóság? — Az elmúlt évekhez hasonlóan a Közúti Igazgatóság országos szinten is jó évet könyvelhet el. Az 1995. évi első féléves útalapos pályázatot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM), a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium írta ki. Országos szinten 124 nyertes pályázat született, ebből megyénk 14-et nyert el 34,2 millió forint értékben. (A pályázati rendszer megléte óta egyébként ez a fajta „siker” rendszeresnek mondható). Az idei, második félévre kiírt pályázatok kapcsán elnyert pénzmennyiség, szintén meghaladja a 26 millió forintot. — Milyen stádiumban vannak a munkálatok? — Az első féléves, tehát a júniusig megpályázott tervezeteknek ebben az évben kivétel nélkül mind meg kell valósulniuk. Igazgatóságunk nyomon követi a munkálatokat, melyek minősége, tudomásom szerint színvonalas. Ami a második féléves pályázatokat illeti, még csak az előkészületek, illetve a versenytárgyalások időpontjai vannak terítéken. 1996. végére azonban ezek a munkálatok is befejeződnek majd. Megjelent a KHVM pályázati felhívása, melynek határideje 1996. január 31. A pályázatokat nettó 6—40 millió forint közötti összegben lehet a települések megközelítését szolgáló, összekötő- és bekötőutak kiépítésére benyújtani. Elnökségi ülés A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyi Szervezete december 20-án, szerdán tartja soron következő elnökségi ülését a nyíregyházi DOTE Egészségügyi Főiskola tanácstermében. Az összejövetelen dr. Lu- kácskó Zsolt, a szervezet elnöke ismerteti a jövő évi megyei munkatervet, illetve dr. Széles Csaba titkár tájékoztatja a tagságot az MVSZ 1995. évi választmányi üléséről. —vip— Hangverseny A nyírpazonyi görög katolikus templomban december 16- án, szombaton 18 órától karácsonyi hangversenyt ad a Cantemus gyermekkórus. Vezényel Szabó Dénes Liszt-díjas, valamint Bartók—Pásztory-díjas karnagy. Zongorán közreműködik Szántóné Éles Júlia. A Ságvári Tsz-ben jártunk Elúszott az összes föld Különböző, egymáshoz közeli kis szövetkezetek egyesülésével 1977 és 1979 között jött létre a Ságvári Endre Termelőszövetkezet, mely a sörpalackozástól kezdve a húsfeldolgozásig vagy a villamosellenállás-mérésig minden elképzelhető tevékenységgel foglalkozott. Átlagos dolgozói létszáma 780 fő volt, árbevétele egy évben meghaladta az egymilliárd forintot, földterületének nagysága pedig a nyolcezer hektárt. Az akkoriban hatékonyság és szervezettség szempontjából a világ élvonalába tartozó magyar mezőgazdaság alapsejtjeinek, a téeszeknek egyik reprezentánsa volt. Aztán jött a rendszerváltás, a földalapú kárpótlás, és a téeszek napja leáldozott. A Ságvári Tsz sem kerülhette el társai sorsát: hatalmas földterületéből egy talpalatnyi sem maradt. Leitner István: „Nem kötünk előre szerződést” Hamvaiból azonban főnixként egy új vállalat támadt fel, mely ha méreteiben nem is, de gazdaságosságában és hatékonyságában mindenképpen méltó utódja lett: ez a Nyugat- Nyíregyházi Szövetkezet. Leitner Istvánnal, az egykori és a jelenlegi elnökkel beszélgettünk. — Elnök úr! Hogyan alakult át a rendszerváltás idején a Ságvári Tsz? — A rendszerváltás előtt itt olyan szerves gazdasági egységek voltak, melyeket csak egészében lett volna érdemes privatizálni. Egy sertéstelepet nem szabad szétszedni ólakra, takarmánykeverőre, mert jól együttműködni csak az egész tud. Az ilyen beruházásokra azonban senki nem vállalkozott, jórészt csak egyedi vagyontárgyakat vittek ki a tagok. A földterület, sajnos, teljes egészében elúszott, megrohanták a kárpótlásra jogosult állampolgárok. A sors iróniája, hogy azoknak jutott a legkevesebb föld, akiknek valamikor itt volt a birtokuk; a több milliós kárpótlási jeggyel rendelkezők elvitték az orruk elől. Később sikerült visszabérelnünk 1700 hektárt, részben a kárpótoltaktól, részben pedig a részarány-tulajdonosoktól. — Mire elég ez a terület? — Összességében majdnem elég ennyi föld, de ha még ötszáz hektárral több volna, akkor a két állattenyésztési ágazatunk — a sertéstenyésztés és a baromfiágazat — abraktakarmányszükségletét biztonsággal megtermelhetnénk. Megmaradt a két — hatszáz, illetve kétszáz kocás — sertéstelepünk, megmaradt a 75 ezres baromfiállományunk, a vágóhídunk és a takarmánykeverőnk is. — Mégiscsak drasztikus változás volt, amikor nyolcezerről ezerhétszáz hektárra csökkent a területük. — Természetesen, hiszen akkoriban az állattenyésztés mellett nagyon sok ipari növényt is termeltünk a piacra. Ma ez egészen minimális, csak egy kis napraforgót termesztünk mintegy 130 hektáron, a fennmaradó terület teljes egészében a takarmánytermesztést szolgálja. A dolgozók létszáma is radikálisan csökkent, ma százötven embert tudunk foglalkoztatni. Elég komoly eszközparkunk maradt, annak ellenére, hogy nagyon sok kilépő tagnak traktort, pótkocsit, kombájnt, teherautót adtunk. Maradt annyi gépünk, hogy a területet meg tudjuk művelni, sőt, mióta megvolt az átalakulás, tovább is léptünk. Vásároltunk egy kombájnt, több traktort és egyéb munkagépet, PHARE-támogatással egy sertésólat is építettünk. Ebben az évben összesen harmincmillió forintot fordítottunk fejlesztésre. Gépparkunk szinten tartása továbbra is feladatunk, hiszen évente közel húszmillió forint értékű szolgáltatást végzünk. Nem csak a saját területünkön: ötven kilométeres körzetben bárhová elmegyünk szolgáltatni, akár vetésről, talajmunkáról, akár aratásról van szó. Megmaradt egy nagyon komoly szárítóberendezésünk, kalászosszezonban fölvásárolunk közel száz vagon búzát, ötven vagon rozsot, kukoricaszezonban százötven vagon kukoricát. Ezeket mi szárítjuk, raktározzuk és értékesítjük. Szerződést előre nem kötünk, a gazdák — érthető okokból — már viszolyognak az előzetes szerződéstől, mert kényszerítve vannak, hogy esetleg olcsóbban is odaadják a terményt. Ma már a termelő inkább nem köt szerződést, hanem ott adja el áruját, ahol pilanatnyilag többet kínálnak érte. Természetesen nem ez jelenti a biztonságot, mert túltermelés esetén könnyen a gazda nyakán maradhat a termény. — Ez év végén mit mutat a szövetkezet egyenlege? — Nagyon jó eredményt. A háromnegyed éves mérlegünk szerint az árbevételünk meghaladja a félmilliárd, nyereségünk pedig az 52 millió forintot. — Mi a sikerük titka? — Nagyon sok tényező kedvező, gyakran szerencsés össz- játéka szükséges ehhez. Nem veszünk igénybe hitelt, tehát kamatokat sem fizetünk, saját pénzünkből gazdálkodunk és a pénzügyi manővereink miatt gyakran kamattérítésben részesülünk. — Szándékoznak-e bővíteni tevékenységi körüket? — A meglévő eszközeink behatárolják a terjeszkedés lehetőségeit. Főleg a feldolgozottsági fok növelése lenne a további célunk. Terveink között szerepel egy tésztakészítő üzem létesítése; ezzel a tojás értékesítésében időnként előforduló hullámvölgyeket lehetne áthidalni. Az üzem elkészítésének költsége 10—12 millió forint lenne. Egyelőre ennyit tervezünk, emellett természetesen a lehető legjobb gazdálkodásra törekszünk. Vasas László Elnapolt tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) A nem mindennapi ügyben tegnap ült össze a városi bíróság, de a tárgyalást a vádlott védőjének kérésére elnapolták. A védőügyvéd ezt azzal indokolta, hogy nemrégiben kapott megbízást a vádlott védelmére, és az ügy súlyossága miatt szeretne alaposabban felkészülni. Még azt is indítványozta, hogy a bíróság legközelebb zárt tárgyalást tartson. A bíróság az első indítványának hélyt adott, de a nyilvánosság kizárását elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a nevelési cél csak a nyilvánosságai érhető el, ugyanis az ilyenfajta bűncselekményeknek még napjainkban is sok az áldozata, akik legtöbbször fiatalok. Az új tárgyalás időpontja: 1996. február 8., 9 óra. A másik ügy az Isaak Da- tasvili izraeli állampolgár elleni per volt, amit szintén elnapoltak. Mint ismert, a külföldi személyt azzal vádolják, hogy 1995. január 22-én Nyíregyházán, az Északi körúton az egyik ház negyedik emeleti lakásában pisztollyal lelőtte honfitársát, Chikwasvili Morde- chayt. A bíróság a bizonyítási eljárást akarta folytatni, de a beidézett tanúk, a debreceni főrabbi és két debreceni rendőr, akik közreműködtek a gyanúsított elfogásában, igazoltan távol maradtak. A következő tárgyalást 1995. január 24-ére tűzték ki. Sztrájknál (Folytatás az 1. oldalról) —Hol tartózkodnak a sztrájkoló nevelők? — Az intézményekben legalább egy vezetőnek dolgoznia kell. A sztrájkolóknak pedig az intézményben, illetve a szakszervezet által kijelölt helyen kell tartózkodniuk 8 és 14 óra között. — Kapnak-e bért a sztrájk idejére a pedagógusok? — Azok a nevelők — a megállapodás értelmében —, akik közvetlen felügyeletet látnak el, a távolléti díj egy napra jutó összegének 50, a többiek az egy napra jutó összeg 40 százalékát kapják. — Hogyan kapnak tájékoztatást a szülők a sztrájkról? — Az intézmények írásban kötelesek voltak értesíteni a szülőket a sztrájk idejéről, annak kezdete előtt három nappal. Ezzel együtt fel kellett elégséges mérni a tanulók felügyelete iránti igényt. A fogyatékos gyermekek felügyeletét és egészségügyi ellátást a sztrájk idején is biztosítani kell. — Mely intézményekben felügyelnek a gyermekekre? — Minden iskolában és óvodában, ahol sztrájkolnak, a fentiek alapján. Ahol a sztrájk- bizottság ezt máshol kívánja megoldani, ott körzeti feladatokat látnak el. A sztrájkbizottság, illetve a szakszervezet szervezői által az önkormányzatnak korábban eljuttatott közleményben — ahogy ez az Új Kelet szerdai számában meg- jelent — megjelölt intézményekben sztrájkolnak a pedagógusok. Tehát amelyik ebben a felsorolásban nem szerepel és a szülőket három nappal előtte a sztrájkról nem értesítették, ott a dolgozók nem csatlakoztak a a munkabeszüntetéshez.
