Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-13 / 292. szám
Ont mi bosszantja? A városi piaccsarnok előtt járókelőket szólítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik. íme hárman a válaszolók közül: — Az áremelkedés, a megélhetési gondok, a betegségek, a tél, a háború, az egész élet. Hogyan lehet azt megengedni, hogy a közvetlen szomszédságunkban, a Balkánon háborúskodjanak az ott élő népek. A harcoló felek nem gondolnak arra, hogy a lövészárok túloldalán is olyan emberek vannak, akiket szintén család vár odahaza? Félő, hogy egyszer hozzánk is átterjed. A franciák több mint két hete sztrájkolnak és szinte STEFAN JÓZSEFNÉ megbénult az élet. Magyarországon is előbb-utóbb megunják az emberek ezt a nagy nincstelenséget és itt is kitörhet a franciákéhoz hasonló országos megmozdulás. A rádióban és a tévében mindig azt hangoztatják, hogy a nép elérkezik tűrőképességének a határához. Szerintem már ott van. A lázongó fiatalok fognak hamarabb elégedetlenkedni. Főleg a szélsőséges nézeteket valló csoportok az igazán veszélyesek a közrendre. A skinheadek, vagy más jobboldali tömörülések egy jó balhé kedvéért mindenre képesek. Szerencsére a megyénkre még nem annyira jellemző, de Budapesten már megvetette lábát az utcai erőszak. Mint minden rossz, ez is fentről indult el. — A bérek alacsonyak, az árak pedig magasak. Épp most néztem fenyőfát és megdöbbentem, hogy 400 forintért adják méterét. Az ilyen nagyon irritálja az embereket. Sok a munkanélküli és romlik a közbiztonság. A belügyi dolgozók hiába hangoz— Kevés a nyugdíjam, még karácsonyfára sem jut az idén. Van egy szobafenyőm, arra aggatom majd a díszeket. Ajándékok vásárlására is nagyon keveset tudok megspórolni, csak az unokáimnak veszek valami kis csekélységet. A férjemmel ketten 23 ezer forint nyugdíjat kapunk, ebből nem tudunk két fillért BÁCSKÁI BÉLA tátják, hogy csökken a bűnelkövetők száma, az csak statisztika. Sok bűncselekmény jogi megítélése változott és mára csak szabálysértésnek minősül. A kirótt büntetések nincsenek arányban az elkövetett bűnökkel, túl enyhék. Ha rajtam múlna, visszaállítanám a halálbüntetést. Nem igaz az, hogy a halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje. Ha tudatában van, hogy azért, amit elkövet, akár fel is akaszthatják, akkor lehet, hogy elgondolkodik a tettén. KOCSIS JÁNOSNÉ sem félretenni. Dolgozni nem akarok elmenni, mert még a fiataloknak sincs elegendő munkahely. Nap mint nap látjuk ezt az árubőséget a boltokban, csak nincs pénzünk, hogy bármit is megvehessünk. Volt idő, amikor, — ha szerényen is, megéltünk a havi fizetésünkből. Akkor nem nagyon volt mire elkölteni azt a kevés bért. Ma fordítva van. Azt is nagyon megnézem, hogy az alapvető élelmiszerek közül melyiket hol vásárolom meg. így talán elegendő a hónap végéig. —Schwarz— Tanuljuk meg méltósággal elviselni Szürke farkasok a télben Nyíregyháza belvárosában gyakran látni, amint szürke egyenruhás emberek fényképezőgéppel a kezükben nem a tájat, hanem a tilosban parkoló autókat fotózzák. Rendszerint ezek a felvételek többe kerülnek, mint bármilyen portré egy műteremben. A köznyelv csak szürke farkasoknak nevezi őket. Nem tudom, mivel szolgáltak rá erre a nem túl hízelgő jelzőre, talán az egyenruhájuk színe miatt? — ezt kérdeztem Tóth Gézától, a közterület-felügyelők vezetőjétől. — Nem bosszantja, hogy ilyen módon emlegetik Önöket? — Egyáltalán nem zavar. Kicsit kemény a jelző, de nem haragszunk érte. A szürke farkas egy korrekt állat. —A megyeszékhely központja így, az ünnepek közeledtével sátorvárossá válik. Hogyan tudnak ennyi árust ellenőrizni? — Az év végi ünnepek előtt elárasztják a várost az alkalmi árusok. Kollégáim éppen most jöttek vissza a Nyírfa Áruház környékéről, és mindenkit ellenőriztek. Eddig mindent rendben találtak. A csúcs- időszak a karácsonyt megelőző közvetlen napokban lesz. Abban az időben még a piaccsarnok előtti részre is kipakolnak, és a két ünnep között is ott maradnak. — A napokban a fenyőfa az igazi sláger. Milyen okmányokkal kell rendelkeznie annak, aki karácsonyfát értékesít közterületen? — Utcán, tereken csak az árusíthat, aki a vagyoniroda által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ezenkívül vállalkozói igazolványnak és származási bizonylatnak is lennie kell az eladóknak. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, akkor az illetékes társszervek felé jelezzük. A rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a tisztiorvosi szolgálattal, és az APEH-hel jó a kapcsolatunk. — A másik, szinte örökös téma a parkolás. Erezhető-e javulás ezen a téren? — Amikor bevezették a városban a fizetőparkolók új rendjét, már várható volt, hogy több autós fog tilosban várakozni, vagy épp a zöldterületen megállni. A gépjármű- vezetők közül sajnos sokan megkísérlik tiltott helyen a várakozást, gondolván, így pénzt takaríthatnak meg. Mi pedig azért vagyunk, hogy ezt megakadályozzuk. Érdekes módon télen szaporodnak el ezek a szabálysértések. Sokan nem látják be, hogy még a hó alatt is kipusztul a fű, ha sokszor ráállnák. Nem vettük észre, hogy valamit is javult volna az állam- polgári fegyelem. Az utóbbi időben a Szarvas utcán és a Bethlen Gábor utca elején előszeretettel parkolnak tilosban. Szerencsére a város parkrongálási rendelete jó. Lehetőségünk van olyankor is büntetni, amikor kipusztult területen követi el valaki a szabály- sértést. —A napokban újra havazott. A lakóházak előtti járdaszakaszok takarítása kinek a feladata? — A lakóépületek előtti járda, vagy annak hiányában egy méter széles sáv tisztán tartása, télen csúszásmentesítése az épület tulajdonosának a kötelessége. Ha valaki egy jeges járdán a lábát töri, akár kártérítési igénnyel is felléphet az épület tulajdonosával szemben. Társasházak esetében a takarítás nem mindig egyszerű dolog. Állandó vita forrása. Ahol ez gondot jelent, azoknak a közösségeknek javasoljuk, hogy bízzák meg a Köztisztasági Kft.-t a terület tisztán tartására, és ezt a közös költségből fizessék ki. — Amikor az ellenőrzésük során mégis azt látják, hogy havas maradt a járda, akkor mit tudnak a munkatársai tenni? ■— Első esetben figyelmeztetünk. Társasházak esetén a közös képviselőnek szólunk, és rendszerint ez hatásos szokott lenni. Ha eredménytelen marad a figyelmeztetés, akkor helyszíni bírságot alkalmazunk. Ez kétezer forintig terjed. A körülmények figyelembevételével csökkenthetjük ezt az összeget. Amikor azonban valaki rendszeres szabálysértő, az ő esetükben feljelentést teszünk. Ez tízezer forintig terjedhet, de egyes esetekben akár ötvenezer is lehet. A célunk mindig a jogkövető magatartás elérése. — Mely esetekben róják ki a legmagasabb összeget? — Áz illegális szemétlerakás, vagy az élő és védett fa kivágása már elég súlyos eset, hogy a legmagasabb büntetési tarifát alkalmazzuk. Ráadásul az élő fáknál nem a rönkök súlyát vesszük figyelembe a kárérték megállapításánál, hanem az eszmei értéket. Megbecsüljük, hogy meddig élhetett volna még az a fa, és ez idő alatt mennyi oxigént termelt volna. Nyíregyházán vannak olyan helyek, ahol teljes fasorokat irtottak ki. Például a Pompás úton hírmondó is alig maradt belőle. Többször is tettenértük az elkövetőket, és meg is bírságoltuk őket, de a bűnösök nem tudtak fizetni. Inkább leülték az összegnek megfelelő tételt. — Mit tudnak tenni, ha gyerekek a tettesek? — Gyakran 5—10 éves gyerekek lopják a fát. Ilyenkor a szülőkkel szemben gyámügyi eljárást kezdeményezhetünk. Általában hatásosabb, ha elvesszük a baltájukat. — Érik-e Önöket inzultusok a munkájuk végzése során? — Nagyon gyakran, sőt, néha még a becsületsértésig is elmennek a megbüntetett személyek. Feljelenthetnénk őket, de nincs időnk a bíróságra járni. Az elmúlt hat év során négy esetben kellett az önvédelmi gázsprayt használnom. Érdekes módon mindannyiszor az országgyűlési választások idején. Ezekben az időszakokban nagyon leromlik az állampolgári fegyelem. Rosszul esik mindenkinek, ha megbírságolják, de talán meg kellene tanulnunk méltósággal elviselni. —Fekete Tibor— Szóval... Tüdő-V íz-eny ő Évente egyszer sajnos szembesülnöm kell azzal, hogy két doboz multifilter lötyög a tüdőm helyén. S legalább szerzek egy kis vidámságot a tüdőszűrő vizsgálatot végző hölgyeknek, Közép- Európa leginkább alulmunkált felsőtestét bevillantva. Szóval egy év nagy idő, így az idén hiába toporogtam a Bethlen utcán a szűrőállomás előtt, csak ál állványok és vakolattól vaksi ablakok fogadtak. Irány a Víz utca. Pincébe le, udvarra ki, hátsó vasajtón kézírás: Váró. A szerelőcsarnokból már csak a szervízakna, meg az autóemelők hiányoztak, helyette egy sor kopott szék árválkodott. Lassan kezdtem megérteni a fehérköpenyes urak és hölgyek rosszkedvét, ilyen környezetbe senki nem jön be reggelenként szívesen dolgozni. Az udvaron építkezés, teherautók, betonkeverő, ásók és munkások. Jómagam meg bent a gépben brékeltem, mert azt a fránya szerkezetet nem egy egyki- lencvennyolcas nádszálkákra tervezték, szóval ha a talpam jó helyen volt, akkor fél méterrel lógtam ki felül a gépen, ha az állam végre felsimult a helyére, akkor a lábamtól nem tudták bezárni az ajtót. Végül egy neandervölgyi ősöm tartását majmolva kuporogtam kattintásra várva. Jött is a katt, de nem a gépből. Egy káromkodás követte: „Az ég szakadjon rá, a betonkeverő megint kiverte a biztosítékot”. Se kép, se hang, én meg csak kuporogtam a szűrőgépben, hisz ugyanarról a konnektorról ment, mint a betonkutyvász. Míg végre odakinn forogni kezdett a „hordó”, átdolgozták szenesedő tüdőmön magukat a röntgensugarak, s az jutott eszembe, hogy jövőre remélem egyenes derékkal jöhetek majd vizsgálatra. S nem csak én. (tapolcai)
