Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

Új szakmérnökképzés a gödöllői egyetemen UJ KELET Mezőgazdaság 1995. december 12., kedd 9 Mezőgazdasági környezet- védelmi szakmérnökképzés indul levelező tagozaton a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudo­mányi Karán az 1996-os tanév első — tavaszi — félévében. A tanulmányi idő két év, a konzultáció időtartama fél­évenként két hét, a képzés ön­költséges. ' A képzés célja a hallgatók elméleti és gyakorlati felkészí­tése a mezőgazdaságban jelent­kező környezeti hatások felmé­résére, a környezetvédelmi fel­adatok megoldására. A hallgatók elsajátítják az ökológiai alapokat, a kemizá- lás, a gépesítés, az iparosítás környezetvédelmi összefüggé­seit, a környezetvédelem szer­vezési és jogi kérdéseit. A környezetvédelmi szak­mérnöki szakra elsősorban ag­rár-, kertész-, és erdőmémöki oklevéllel rendelkezők jelent­kezését várják. A felvételi pá­lyázatokat a kar dékáni hiva­talában beszerezhető forma- nyomtatványon kell benyújta­ni 1996. január 15-ig az alábbi címen: Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Dékáni Hivatal, 2103 Gödöllő, Páter Károly út 1. A továbbképzéssel kapcso­latban a dékáni hivatal bővebb felvilágosítást ad. Korábban kezdték a vadak etetését A szokásosnál hamarabb be­köszöntött tél miatt egy hónap­pal korábban kezdték meg a nagyvadak etetését a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei erdők­ben. A Nyírerdő Részvénytár­saság vadászai rendszeresen feltöltik a sózókat, illetve sze­mes és lédús takarmányt he­lyeznek az etetőtálcákra. A téli etetés különösen a dámbikák esetében fontos, hiszen a bar- cogás időszaka alatti súlyvesz- teségüket pótolniuk kell. Októberben a külföldi vadá­szok 15 dámbikát lőttek ki a Gúthi-erdőben. A leterített ál­latok közül több aranyérmes fejdíszt hordozott. A legkivá­lóbb — 5,40 kilogramm súlyú — az Országos Trófeabíráló Bi­zottságtól 213 nemzetközi pontot kapott, ami a világrang­listán is előkelő helyezést je­lent. A Lónyai-erdőben három gímszarvas került puskavégre, az egyik agancsa aranyérmes, 12,2 kilogrammos volt. A nyí­ri erdőket német, osztrák és svájci vadászok járják legin­kább, de az idén először ameri­kai nimródok is részt vettek a cserkeléseken. Rájuk jövőre is számíthat a Nyírerdő Rt. Elég a burgonya, kevés az alma Téli tárolás A legfontosabb téli tárolású terményekből bőségesen kitar­tanak az elraktározott készle­tek az új termésig, egyetlen ki­vétel az alma, amelyből a Föld­művelésügyi Minisztérium in­formációja szerint az indokolt­nál is kevesebb gyűlt be. A hi­ányt déligyümölccsel pótolják a kereskedők. Az alma ára így várhatóan tovább emelkedik majd, kilója akár a 200 forin­tot is elérheti. A korábbi 1,2 millió tonna évi átlaggal szem­ben az idén — a tavaszi fa­gyok, a nyári aszály és a né­hány éve kivágott ültetvények teiméskiesése miatt — csupán 300 ezer tonna termett, s ennél jóval többre lenne szükség. A legnagyobb gyümölcsterü­lettel rendelkező Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az idén mindössze 3—4 ezer ton­na almát tároltak. Két évtizede nem volt ilyen rossz termés. A szakemberek nemcsak a termés- csökkenéssel magyarázzák a hiányt, szerintük megoldatlan a hűtőházak finanszírozása, mű­ködtetésükhöz nincs kellő mér­tékű pénzügyi fedezet, s a tőkehiány egyre jobban vissza­szorítja az egyébként is kocká­zatos tevékenység vállalását. A nyírségi kertészek nem teljesen osztják azt a nézetet sem, mi­szerint a kevés termés a tavaszi fagy és a nyári aszály rovására írható. Úgy vélik: a kertek le­épülése az időjárásnál jóval na­gyobb bajt jelentett, s okoz majd a további években is. A szabolcsi almásterület 1990 óta több mint ötezer hektárral csök­kent, s ma már alig 20 ezer hek­tár nagyságú. Az irtások mellett a tulajdonosváltás sem tett jót; a szakszerűtlen gondozás, a pénztelenség miatti gyenge táp­anyag-visszapótlás és növény- védelem tönkretette a fák jó ré­szét. Jelenleg már csak az ültet­vények egyharmada tekinthető termőképesnek, a többinél bi­zony indokolt lenne a selejte­zés gyorsítása. Ezzel egy idő­ben fokozni kellene a telepítést, amely 1994-től ugyan elmoz­dult a holtpontról, de még ko­rántsem közelíti meg a szüksé­ges mértéket. :s|j|j|g ..I Vá ltozások várhatók az agrárfinanszírozásban Új év — új támogatás Megyénkben járt nemrég dr. Búzássy Lajos, a Földmű­velésügyi Minisztérium me­zőgazdasági és halászati főosztályvezetője, aki — egyelőre tájékoztató jelleg­gel — bejelentette az agrár­finanszírozások jövőre vár­ható mértékét. Kiderült; a költségvetésben előre látha­tólag 81,7 milliárd forintot tudnak a tárca számára elkü­löníteni. Ez a szám nyilván­valóan akkor válik végleges­sé, ha a parlament elfogadja a költségvetést. A támogatások három cso­portba sorolhatók: az első csoportba tartoznak az agrár­termékek piacra jutását se­gítő (export) támogatások, a másodikba — ami eddig nem volt — a szövetkezeti üzletrész megvásárlásának támogatása. A szövetkezeti üzletrészeknek jelentős ré­sze zömmel kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok kezében van, így ezek működtetése nagy nehézségeket okoz. Ide tartozik még a biztosí­tások, a kedvezőtlen adott­ságú agrártérségek, a szakta­nácsadás, a meliorációs és öntözésfejlesztés, az erdőte­lepítés és fásítás támogatása. A harmadik csoportban az agrárberuházások segítése és a szövetkezeti integrációt erősítő fejlesztések céltámo­gatása lenne, ami egyben exportárualap-növelő fej­lesztés is. A költségvetési fejezetek folyósítását jövőre már az Államkincstár intézi, havi bontásban fogják az egyes tárcáknak átutalni a pénzt. Az agrárfinanszírozás támo­gatására előre láthatólag 5,3 milliárd forint áll majd ren­delkezésre. Jövőre a következő módo­sítások várhatók: A kamattámogatást ki sze­retnék terjeszteni a mezőgaz­dasági termelés teljes köré­re, az itt felvett hitelek ka­mattámogatását 40 százalék­ban tervezik meghatározni. Módosítás az is, hogy jövőre az exporttermelés finanszírozá­sának hitelfelvételét nem kö­tik az anyagköltségek igazolá­sához. A kamattámogatás fel­tételeként évi 50 ezer forint fe­letti támogatás esetén legalább évi 300 ezer forintnak meg­felelő termékértékesítést java­kibővítenék a növénytermesz­tési ágazat egészére, a területi korlátot pedig hektáronként 20 ezer forintra emelik. A tervek szerint a korábbi hektáronkén­ti ötezer forintos korlát meg­változik. A szövetkezet a tag­jaitól vehet fel kölcsönt, de ennek minimális kamatának meg kell egyeznie a minden­> >! ’> es Vll 1994. é tény > Z vő 5 gús, 46,7 44,7 46,0 ' 14,7 17,5 18,7 1,5 1,7 10,0 9,9 9,5 7,0 72,8 73,4 81,7 16,5 12,5 8,9 89,3 85,9 90,6 Kis pénz — nagy infláció Az agrártámogatások 1995. évi várható alakulása és az 1996. évre javasolt összege a támogatási funkciók szerint, valamint az ágazati pozíciót módosító egyéb tételek milliárd forintban Megnevezés Agrárpiaci támogatások összesen Szerkezetátalakítás és feji. támogatás Térségi támogatások Agrártermelési támogatások Eddig összesen Ágazati pozíciót javító egyéb tételek (becsült adat) Mindösszesen Ha az összegek nem változnak jelentősen, a számokból ki­derül, hogy kevés kerekítéssel jövőre lényegében ugyanak­kora összeg áll a mezőgazdasági tárca rendelkezésére, mint 1994-ben. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy 1994-ben húsz százalékos, 1995-ben pedig harminc százalékos volt az infláció, akkor némi számtantudással kideríthetjük; az 1996- ban kapott 90 milliárd 44 százalékkal kevesebbet ér az 1994- ben kapott 90 milliárdtól. Búzássy úr tájékoztatója után a felszólalók között volt Héri László, a volt rakamazai termelőszövetkezet elnöke, aki meg­kérdezte, hogy vajon tényleg ez az út vezet-e az Európai Unió felé? Köztudott, hogy olyan erős mezőgazdasági versenytár­sakkal kellene versenyeznünk, mint például Franciaország. Kérdés, hogy elég lesz-e ehhez a tervezett támogatás? (A fent szereplő adatok Bogárdi Zoltán MDF-es képviselőnek a parlamentben november 16-án megrendezett mezőgaz­dasági nyílt napon beterjesztett anyagából származnak.) sóinak előírni, ez egy utólagos ellenőrzéssel, értékesítési számlák bemutatásával történ­het. Az is fontos, hogy a 100 ezer forintot meghaladó támo­gatás esetén a gazdálkodónak bizonyítania kell a kamarai tagságot. Változás az is, hogy az integ­rátor-szervezeteket is bevonják a támogatási formába. Azt a tá­mogatási formát, ami eddig a gabonafélékre vonatkozott, kori jegybanki alapkamattal. Megszűnik egyes mezőgaz­dasági termékek felvásárlását célzó hitelek korábbi kamattá­mogatása. Előreláthatólag az állatte­nyésztés támogatásában is vál­tozások lesznek. A vemhes jer­kékre, kocákra, üszőkre vonat­kozó idei támogatási forma megszűnik. Jövőre a hímivarú tenyészállatok és szaporító­anyagok beszerzését fogják segíteni, mintegy egymilli- árd forintot terveznek erre a célra fordítani. Tenyészbika esetén 80 ezer, tenyészkan esetén 40 ezer, tenyészkos esetén pedig 25 ezer forint lesz egy apaállat támogatá­sa, ez az összeg baromfi szülőpároknál előre látható­lag 50—600 forint lesz. A szaporítóanyag beszerzését is támogatni fogják; bika, sertéskan és kos esetében 200 forint lesz adagonként. A biológiai alapok támo­gatására összesen mintegy 400 millió forintot, szakta­nácsadásra pedig jövőre is 300 millió forintot terveznek fordítani. Új támogatási forma lesz a kedvezőtlen adottságú agrár­térségek segítése, ez ’96-ban mintegy 10 milliárd forintos felhasználást jelenthetne. Ebből nyolcmilliárd a ked­vezőtlen adottságokkal ösz- szefüggő többletköltség részbeni megtérítésére, két­milliárd pedig az eltartó­képességjavítását segítő fej­lesztések magvalósítására szolgálna. A javaslat szerint az átlag­nál rosszabb minőségű föl­dön gazdálkodók az ország egész területén hektáronként meghatározott összegű támo­gatást kaphatnának. A föld­minőség felső határa a tervek szerint szántó esetében 19, szőlő- és gyümölcsültetvény esetében pedig 76 aranyko­rona lenne. A hektáronkénti támogatás összege ezer és öt­ezer forint között fog mozog­ni. A szövetkezetek integrá­ciós tevékenységének támo­gatására előre láthatólag 1,5 milliárd forintot különítené­nek el. E fejlesztéseknél azok kapnák a támogatást, akik egy szövetkezet által in­tegrált kis- és közepes mére­tű vállalkozások beszerzési, feldolgozási, tárolási és érté­kesítési feladatait a leghaté­konyabban tudnák megva­lósítani. Kiáramlanak megyénkből az erőforrások vy; Az állattenyésztés igényli a támogatást A földművelésügyi tárca tervezett költségvetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos változásokról kikértük a me­gyei földművelésügyi hiva­talban Szénégető László hivatalvezető véleményét. — Érdeklődéssel hallgat­tam dr. Búzássy Lajos elő­adását. Beszédéből egyértel­műen kitűnt, hegy hivatalo­san még semmit nem döntöt­tek el, azonban a Földműve­lésügyi Minisztérium szak­gárdája olyan támogatás-el­osztási rendszert dolgozott ki, amely 1996-ban várható­an túlnyomó részben életbe fog lépni. Tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság hitelfelvevő képessége nagyon leromlott és emiatt nagy szerepe van annak az állami támogatási csomagnak, amelyben a ban­kokat arra ösztönzik, hogy hitelt helyezzenek a mező- gazdaságba. Az egyik leg­fontosabb változás, hogy negyven százalékos kamat- támogatást tervez a minisz­térium, tehát ahhoz, hogy va­laki 50 ezer forintos kamat- támogatást kapjon, gyakor­latilag 420 ezer forint tényle­ges hitelfelvételre van szüksé­ge. A megyéből folyamatosan áramlik ki az erőforrás. A me­gyei bankok túlnyomó többsé­ge nem helyi finanszírozásra fordítja a helyben összegyűlt lakossági hiteleket; főleg az ország nyugati részébe és a fővárosba áramlik a tőke. Ha megyénk pénzintézetei nem törekszenek arra, hogy helyi beruházásokat finanszírozza­nak, a beruházások fellendülé­sének elmaradása miatt betét- állományuk reálértéke folya­matosan Csökkeni fog. Meg kellene gondolniuk, hogy a bankközi piacra adják-e to­vább a lakosságtól összeszedett betéteket, vagy pedig első­sorban jól célzott helyi finan­szírozásokra fordítják azokat. A helyi finanszírozásokból pe­dig — a megye jellegéből adó­dóan — akár tetszik, akár nem, a mezőgazdaságnak is juttatni kellene. A tervek szerint szaktanács- adási célra az FM mintegy 300 millió forintot kíván fordíta­ni. Ez tulajdonképpen három éve változatlan összeg, me­lyet az első években nem is költöttek el. Jövőre viszont a tulajdonviszonyok kezdődő rendeződésével valószínűleg hamar ki fog merülni az erre szánt keret. Nagyon fontos, hogy a szaktanácsadási alap­ból a megye szaktanácsadói nagyobb részt vegyenek ki. Gyors szervezéssel már az év első felében jelentkezzenek igényükkel ahhoz, hogy a lehető legtöbbet szakítsuk le az országos keretből. Meg­győződésem, hogy egyik me­gyében sincs ilyen nagy szük­ség a szaktanácsadásra; sajnos a megye lakóinak mintegy 70 százaléka él közvetve, vagy közvetlenül a mezőgazda­ságból, ugyanakkor a lakos­ságnak csak 5—6 százaléka rendelkezik az ezirányú kép­zettség minimálisan elvárha­tó szintjével. A fentiekhez kapcsolódik a kamarai tagság kérdése, bizo­nyos támogatások odaítélését a kamarai tagsághoz kötik. Tudomásul kell vennünk, hogy feltétlenül szükséges lesz a kamarai szolgáltatás igénybevétele. Tudjuk, hogy nehezen indul a hálózat kiépí­tése, mégis azt kell mondjam; mindenképpen szükség van rá, többek között a szakta­nácsadásnak is a kamarai te­vékenységek közé kell ke­rülnie. Nagy szükség van arra a nemes értelemben vett szolgáltató tevékenységre, amit a világ sok részén a kamarák végeznek. Sokat segíthet a szövetke­zetek pénzügyi helyzetén a szövetkezeti kölcsön, ha a tervek valóra válnak, felold­ják az egy hektárra vonat­kozó ötezer forintos hitelfel­vételi határt. Ez a szövetke­zetek minősítésének is jel­zője, nyilván a tagok csak akkor adnak hitelt, ha bíz­nak benne. Szerencsére ez a kör bővülni kezd. A hímivarú állatok támoga­tása azért fontos, mert a minő­ségi alapanyag előállításának feltétele, hogy a jó minőségű nőivarú állat mellett kiváló hím állata is legyen a gazdál­kodónak. Ez a támogatási for­ma éppen időben jön, mert az 1995. évi támogatást jól ki tudja egészíteni — fejezte be tájékoztatását Szénégető László. Vasas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom