Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. december 12., kedd 3 Indiai hét Nyíregyházán „India — életforma” Minden bizonnyal sok ér­aww*# A rendezvénysorozat megnyitója. Balról: Négyesi Mária, J. K. Tripothi és Bradács Mária deklődőt vonz a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Köz­pont e héten tartó rendez- vénysorzata, melynek Indiai hét az összefoglaló elnevezé­se. India, a világ második leg­népesebb országa egyre több turista látogatási célja ősi kul­túrájával, különlegességeivel, a hatalmas területű ország min­den végletességével, ellent­mondásaival. E kétarcúságra utalt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza város polgármester assznya is tegnap délutáni megnyitójában, abbé­li reményének hangot adva, hogy a mostani rendezvényso­rozat elindítója lehet egy test­vérvárosi kapcsolat megvalósí­tásának. A rendezvénysorozatot eredetileg Satnam Jit Singh in­diai nagykövet nyitotta volna meg, de közbejött egyéb elfog­laltsága miatt őt J. K. Tripothi, az indiai követség másodtitká­ra helyettesítette, aki beszédé­ben a hazáját eképpen jellemez­te: „India — életforma”. A december 11—17. közötti rendezvénysorozat néhány programját megemlítve: a meg­nyitót követően dr. Négyesi Mária indológus — az ELTE tanára — diavetítéssel egybe­kötött előadását hallgathatták az érdeklődők, este hat órától pedig az ínyencek „műsora” következett: a klubkávéház- ban a Maharaja Indiai Étterem kínálatából kóstolhattak étel­különlegességeket. December 14-én a nyíregyházi Sant Mat közösség —Gyetvai Andrásáé vezetésével — nyilvános kö­zösségi programot tart este hat órától. Az indiai hét alkalmá­ból a rendezvénysorozat ideje alatt naponta 10-től 18 óráig India életéről szóló kiállítás tekinthető meg a művelődési központ első emeletén, míg naponta 14-től 21 óráig videó- vetítéseket nézhetnek meg az egzotikus országgal megismer­kedni szándékozók. A művelődési központ igaz- gatója, Bradács Mária el­mondta még, hogy az intéz­mény már tervezi az Indiai hét­hez hasonló jellegű újabb ren­dezvények megvalósítását, így például a Tavaszi Művészeti Hetek keretében Japán, míg a Nyírségi Ősz alkalmából Kína bemutatása következik. Lapunk munkatársa a meg­nyitót követően interjút készí­tett a nyíregyházi indiai kap­csolatok lehetőségeiről J. K. Tripothi úrral, amellyel holna­pi számunkban találkozhatnak a kedves olvasók. defter) Miből fejlődjön az apagyi tanműhely? Agrárökológia és forráshiány A nyíregyházi önkormányza­ti képviselőtestület a közelmúlt­ban vizsgálta meg, hogyan le­hetne racionalizálni a város kö­zépfokú oktatási intézményei­nek működését. Ennek során fel­kérte a mezőgazdasági szakkö­zépiskola igazgatóját: december 31-éig elemző gazdaságossági számításokon keresztül mutassa be, hogy az apagyi tanüzem és az ott folyó építkezések a ráfor­dításokhoz képest milyen bevé­teleket hozhatnak. Az intézkedés valószínűleg azért született, mert dr. Göndör Tibor több mint 6 milliós támo­gatást kért 1996-ra az önkor­mányzattól a 83 hektárnyi gaz­daság fejlesztésére. Az elmúlt körülbelül három évben vi­szont— amióta az iskola meg­kapta az Állami Vagyonügy­nökségtől a valamikori állami gazdaság telepét— 20 milliós vagyont hozott létre. Mindezt egy olyan létesítményből, amely — sok-sok fotó tanúsága szerint — leginkább a háború sújtotta Boszniára emlékeztetett. A korszerűsítés pályázatok­ból, a szülők, tanárok, diákok társadalmi munkájából, a Mun­kaügyi Minisztérium hozzájáru­lásából, az apagyi önkormány­zat által felvállalt bekötőút­építésből valósult meg. A szakközépiskola vezetése úgy gondolkodott: előbb „le­raknak valamit az asztalra”, az­tán kémek támogatást Nyíregy­háza városától. Ezért kidolgoz­ták azt a programot, amely tulaj­donképpen a megye elmaradott helyzetéből kovácsol előnyt. Nevezetesen abból, hogy itt a föld nincs tele kemikáliákkal, tehát alkalmas bionövény-ter­mesztésre, s az ezzel takarmányo- zott állatok tenyésztésére (bio- hús-előállításra). Erre kereslet is mutatkozik Európában. Huszonnégy országos hírű szakembert vontak be az elmé­leti alapok kidolgozásába. Per­sze az iskola munkatársait is, akik közül többen tagjai a Biokultúra Egyesületnek. Ma már nemcsak az iskola diákjai­nak gyakorlati képzését végez­hetnék itt, hanem a megye ösz- szes, agrárökológia iránt érdek­lődő lakosáét is. A biogazdál­kodás egyébként kemény mi­nőségbiztosítási követelmé­nyekhez van kötve, melyeket a brüsszeli egyezmény szabályoz. Tehát tévhit, hogy hipphopp bele lehet vágni. Ezért alakítot­tak ki egy húsz személy bennla­kására alkalmas épületet is. Szívesen látnák, ha a terület turisztikai központtá fejlődne, hiszen ősparkja, szabadtéri pihenőhelyei és az eltervezett halastó erre predesztinálják. S ezt segíti elő, hogy az iskola az épületeket a hagyományos pa­raszti életmódnak megfelelően kívánja felújítani, vályogtéglát, fát és nádat használva. Ezekhez illik majd az üzembe állítandó szélmotor, napkollektor, és még ki tudja, mi más. A gond az: biogazdákat már számos cég és egyesület pallé­roz. A hatékonyságot azonban az szolgálná, ha egy centrumba szerveződnének. A koncepciót, más néven szel­lemi tőkét dr. Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter arra érdemesítette, hogy magával vigye a miniszté­riumba. O egyébként szombaton járt „szemlén” Apagyon. Hogy forintba átszámítva mi­lyen eredményességet vár el a nyíregyházi önkormányzat az apagyi tangazdaságtól, az dr. Göndör Tibor szerint nem egé­szen világos. Hiszen egy első­sorban oktatással foglalkozó centrum nem tud olyan teljesít­ményt produkálni, mint egy pa­raszti gazdaság. S a termelés nagyságának a módszer is határt szab. Viszont az igazgató úr szerint nem vizsgálták meg az átvilágí­tás során azt a lehetőséget: nem lenne-e érdemes az élelmiszer- termeléshez és -feldolgozáshoz kötődő iskolákat egybevonni — ha már úgyis egy vertikumba tartoznak. S azt sem érti az igaz­gató úr: miért akar a megyei ön- kormányzat Baktalórántházán mezőgazdasági szakközépisko­lát létrehozni, ha a már meglévő mátészalkai és nyíregyházi is szűkölködik. S e ponton bukkan elő a törté­net summázata: újabb nyíregy­házi költségvetési intézmény pályázik arra, hogy a megye- székhely és a megye önkor­mányzatának közös tulajdoná­ba és támogatása alá tartozzon— hivatkozván arra, hogy a beis­kolázottak nemcsak a városból jönnek, s nemcsak oda térnek vissza. Félő, hogy egyik kalapban sincs annyi bankó, amennyire szükség lenne.( Információink szerint a fenti gazdaságra durván 30 millió kellene.) Dr. Göndör Tibor azt ígéri: egyedül is valósággá váltják apagyi terveiket — csak hát az idő, ami ugye, maga is pénzt ér — az húzódik el. Gyüre Agnes Kihasználatlan hűtőkapacitás Hűtőházi kerekasztal Zöldség-gyümölcshűtőhá- zak létesítésének lehetőségeit megvitató konferenciát és üz­letember-találkozót szervezett a nyíregyházi GATE Mezőgaz­dasági Főiskolai Kar (GATE- MFK) és a budapesti Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) december 11-én, hétfőn a mezőgazdasá­gi főiskolán. A rendezvény elnöki tisztét dr. Sinoros-Szabó Bolond, a főiskola főigazgatója töltötte be, a konferencia levezető el­nöke Gaál Ferenc, a HKVSZ képviselője volt. Az ünnepé­lyes megnyitóbeszédet dr. Zi­lahi József, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke tartotta, majd a szót Buzássy Lajos, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője vette át, aki a gyümölcs- és zöldségtárolás hazai agrár- gazdasági szerepéről tartott előadást. Őt az előadói pulpi­tuson dr. Galó Miklós, a főis­kola főigazgató-helyettese kö­vette, aki a megyei gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve -tárolás helyzetét jelenítete meg. A gyömölcshűtés techno­lógiai kérdéseit Prof. Dr. Sass Pál, a kecskeméti KÉÉ Kerté­szeti Főiskolai Kar főigazgató­ja elemezte. A hűtőtárolás tech­nológiai követelményeiről dr. Sáray Tamás, a KÉÉ docense mondta el a tapasztalatait. A hűtőházak létesítésének lehe­tőségeiről Varga Agnes gépész­mérnök tartott előadást, majd a délelőtti program zárásaként a résztvevők áttekintették a lé­tesítés finanszírozási, támoga­tási lehetőségeit. A meghirdetett üzletember­találkozó a kora délutáni órák­ban kezdődött el dr. Tom- csányi Pál akadémikus, az MTA marketing bizottsága el­nökének vezetésével. —vip— Csak legális árusítást tapasztaltunk Reszkessetek, fenyőtolvajok! A karácsony az év legszebb, legnemesebb ünnepe, amikor távoli és közeli ismerősök kö­szöntik egymást a feldíszített karácsonyfa előtt. Szeretet, béke és megértés költözik az embe­rek szívébe karácsony szent nap­ján. Előtte viszont a családfők piacról piacra járva kersik a legmegfelelőbb fenyőfákat. Az ár-méret-minőség hármasának szorításában válogatnak, mert rohan az idő. Sok ember számá­ra a fenyőpiaci kínálat nem megfelelő, s ekkor fejszét, fűrészt ragadva irány ki az erdőbe, a cse­metekertekbe, a fenyőtelepíté­sekhez. Önmagukat élelmesnek tartó „vállalkozók” a nagy és holtbiztos biznisz reményében ugyanezet teszik — csupán te­herautónyi méretekben. Az ille­gális fakitermelésekről kérdez­tük Váradi Jánosnét, a Nyírerdő Rt. igazgatási osztályvezetőjét: milyen gyakoriak a fenyőfalo­pások a térség legnagyobb erdé­szeti vállalatánál? — Eddig tapasztalataim sze­rint szerencsére nem jellemző a nagyarányú fenyőfalopás, mert a karácsonyi ünnephez illő fákat zárt, körbekerített cseme­tekertekben nevelgetjük. Eze­ken a telepeken állandó fel­ügyelet mellett növekednek a fák. Két év óta nem tapasztal­tam nagy anyagi kárt okozó tolvajlást. Persze egy-egy kis fenyőt minden évben elcsen­nek az emberek, kihasználva a pillanatnyi lehetőséget. Nagyobb problémát az őrizet­len magántelepítések, az új erdőtulajdonosok birtokain ta­pasztaltunk, azokon a fenyőte­lepítéseken szabadon garázdál­kodhatnak a tolvajok, s úgy tu­dom, hogy a farab lók évről évre jelentős károkat okoznak nekik. A Nyírerdő Rt. csemetekert­jeiben állandó a felügyelet, s emellett az erdővédelmi akció- csoport is részt vesz az őrzés­ben. Amennyiben kitermelés­re kerül sor, akkor a favágás szi­gorú formai szabályok betartá­sa mellett történik. Erdészeti felügyelet mellett történik a fenyődöntés, amit darab, méret és minőség szerint osztályoz­nak. Minden adat felkerül a kísérő szállítójegyre, aminek segítségével gyakorlatilag visszaellenőrizhetővé válik minden egyes darab fa. Azokon a helyeken, ahol az erdészet fenyőt árusít, ezek a szállítóje­gyek megtekinthetők lesznek származási bizonylatként, illet­ve a Nyírerdő Rt. emblémáját is kifüggesztik, mint garancia­jegyet. —vip— Ünnepelt a Jonatán rádió Az első Jonatán-torta Az első Jonatán-sziilinap Az első Jonatán-bébi (Kovács Gergő' — 4500 gr) Csonka Róbert képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom