Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-21 / 273. szám
Kultúra 1995. november 21., kedd * Uj bélyegek Erzsébet-napra A Magyar Posta november 16-án egy speciális (szelvényes) postabélyeget bocsát ki //. Endre magyar király lányáról, Arpádházi Szt. Erzsébetről (1207— 1231) és a király dédunokájáról, Portugáliai Szt. Erzsébetről (1271— 1336). Az asszonyi életszentség örök modelljei ők, akik a tevékeny önfeláldozás addig ismert határait meghaladták, s ezzel az egyház karitatív tevékenységének is új utakat nyitottak. Mindkettőjük házassága — igen fiatalon — politikai megfontolások alapján jött létre. A magyar királylányt Thüringia tartomány grófjának fiához, míg másodfokú unokahúgát Déneshez, Portugália királyához adták férjhez. Árpádházi Szt. Erzsébet fiatalon, húszéves korában, négy gyermekkel özvegy lett. Hőn szeretett férje halála után önszántából elvonult az udvarból gyermekeivel, de a Magyarországra való visszatérés helyett Eisenachba, majd Mertburgba vonult vissza, és egészen a szegényeknek szentelte életét. Kórházalapítással, betegek ápolásával, elesettek megsegítésével foglalkozott. A bélyeg témája, a leprás megfürdetése a kortársak szemében is legjobban reprezentálja a cselekvő szeretetet, s az utókkorra nézve is méltán foglalja össze Erzsébet jelentőségét. Huszonnégy éves korában halt meg, és már négy év múlva szentté avatta őt IX. Gergely pápa. Portugáliai Szt. Erzsébet egész életében követni próbálta névadója példáját. Tizenkét éves volt, amikor férjhez adták. Két gyermekük született. Erzsébetet házasságában rendkívül sok lelki szenvedés érte, de mindvégig hűséges maradt kicsapongó férjéhez. Nem engedte át másoknak a férje halálos ágya melletti szolgálatot. A szelvény e mindent megbocsátó szeretet ábrázolásával állít emléket Portugália e jeles királynéjának. Özvegyen maradva teljesen az irgalmasság cselekedeteinek szentelte életét. Vagyonát szétosztotta a szegények és a kolostorok között. 1336. július 4-én halt meg; VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté. A speciális — nyolc bélyeget tartalmazó — kisív formájában megjelenő szelvényes postabélyeg Kertész Dániel grafikusművész terve alapján, 62 500 kisívben, az Állami Nyomda Rt.-ben készült. A bélyeg és szelvény per- forálási mérete 25,34x40 mm. Az álló formátumú kisív vágási mérete 143,4x190 mm. (i-gy) Vajai kiállítás Majoros Zoltán festőművész alkotásaiból rendezett kiállítást a Vay Adám Múzeum és Baráti Köre a múzeum földszinti könyvtártermében. Fotó: Dojcsák Sztárok szálkái színpadon Minden bizonnyal az évad egyik legjobb előadását tekinthetik meg a mátészalkai és környékbeli színházkedvelők november 25-én a szálkái művelődési központban. A tatabányai Jászai Mari Színház vendégjátékaként két előadásban — 17 és 20 órai kezdettel — bemutatják a Hal négyesben című zenés vígjátékot. A három Heckendorf kisasszony: Sarolta, Cecília és Klementina jól jövedelmező sörgyárat örököl az apjától, és — mint minden esztendőben — ez évben is nyaralni indulnak. Kísérőjük az inas, aki húsz esztendeje szolgál a házban, illetve a — már nehi éppen bakfiskorú — hölgyeknél, egyéb ügyekben „kü- lön-külön” is. A testvérek, persze, mit sem tudnak arról, hogy Rudolf éppen a másiknál teszi a szépet. így egyenként csinos kis örökséget helyeztek kilátásba inasuknak e „munkakörén kívüli teendőkért”. A megfáradt Rudolf már-már egészségét félti e kimerítő tevékenységben: legszívesebben elutazna, hogy új életet kezdjen, ehhez azonban pénzre van szüksége. Kér, később jövetel, végül fenyegetőzik, majd arra a következtetésre jut: élő embertől örökölni nemigen lehet... Nagyszerű szórakozást ígér a darab cselekménye mellett a szereposztás is: a három kisasszony szerepében Felföldi Anikót, Moór Mariannát és Bencze Ilonát láthatjuk. A szolga szerepét Harsányi Gábor alakítja. Az öt órától kezdődő előadásra bérletszünetet hirdettek a szervezők, így erre jegyek még válthatók, míg este nyolc órától a Csortos- bérlet tulajdonosai tekinthetik meg az igazi színházi csemegét. A bérletes előadásra — korlátozott számban — szintén lehet jegyeket váltani. Szamosi István UJ KELET Új magyar könyvkiadó „Számítunk a vidéki értelmiségre” Néhány, könyvkiadásban jártas, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező „reálidealista” úgy döntött, hogy létesít egy új magyar könyvkiadót. Bővebb információt Békés Tamástól, a kiadó ügyvezető igazgatójától kaptunk. — Kérem, igazgató úr, mondjon néhány szót először önmagáról! — Évtizedek óta dolgozom a könyvkiadó szakmában. Én voltam az, aki újra életre hívtam például a Cserépfalvy Kiadót is. — Kikkel kezdett bele ebbe az új vállalkozásba ? — Egy bankár barátom foglalkozik a pénzügyekkel, magam pedig a szakmai kérdésekben tevékenykedem. Néhány nagyon is neves lektorral és szerkesztővel állunk munkakapcsolatban. — Mi a kiadó neve, és melyek a konkrét céljai? — Nomen est omen. A név kötelez, ezért választottam a Polgár Kiadó elnevezést. Azt hiszem, mindennél többet mond, ha megfelelünk választott nevünk valódi tartalmának. — Hallhatnánk erről bővebben? — Célunk a polgári igények kielégítése a polgári jó ízlésnek megfelelő stílusban, a polgárság pénztárcájának megfelelő árakon. Mind alkotói, mind olvasói szempontból a polgárságot kívánjuk képviselni. Számítunk a vidék értelmiségére! — Klasszikus polgári műveket is készülnek kiadni? — Természetesen. A jövő év második felében egy ilyen sorozatot kívánunk útjára bocsátani. — Pontosan mikor alakult a kiadó? — Négy hónappal ezelőtt. — Csak magyar tőke áll a tevékenységük mögött? — Igen. Kizárólag. — Ez az önállóságon kívül bizonyos színvonalbeli garanciát is jelent? — Nem én mondtam... — Milyen kiadvánnyal lépnek először a könyvpiacra? — Barbara Bell San Pedro című könyvével. Röviden anynyit a regényről, hogy elképesztő — szinte Rejtő Jenő-i- humorral íródott. Maga a szerző mint ember is nagyon izgalmas egyéniség, jelenleg például nyolc huskyval edz, mert részt akar venni a szánhúzóvilágbajnokságon... — Mi lesz a következő mű? — Egy angol szerzőnek a Gestapóról írott dokumentatív kiadványa, amit rengeteg fekete-fehér képpel illusztrált. A könyvnek két érdekessége is van. Ez az első olyan, a Gestapóról írott könyv, amit a jelenlegi német hadügyminisztérium — mint számára megfelelőt— elismert, másrészt az sem mindennapos dolog, hogy egyszerre öt nyelven jelentetjük meg, Németországban, Lengyelországban, Horvátországban, Szerbiában és Magyarországon. —Bírják-e majd a versenyt a külföldi mamutkiadókkal? — Ha a céljainkhoz tartjuk magunkat, akkor igen. Márpedig az a szándékunk. Palotai Megjelent a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle Harminc éve ír a megyéről Ünnepi számot jelentetett meg megyénk társadalmi, gazdasági és művelődési folyóirata abból az alkalomból, hogy három évtizede folyamatosan jelen van a megye életében. A minden hivalkodást mellőző ünnepi számban olyan tanulmányokat ad közre, amelyeket maguk a szemle szerkesztői írtak, mintegy bizonyítva, nem csupán válogatni tudnak, maguk is jeles művelői szakterületüknek. Ezek mellett külön rovat tartalmazza az ómagyar Halotti Beszéd keletkezésének 800. évfordulóján tartott nyelvészeti konferencia előadásait. A kor történetét Kristó Gyula szegedi történész professzor vázolja. Ezután Szathmári István azt vizsgálja, mennyire volt élő nyelvi, azaz mennyire hatott a maga korában a Halotti Beszéd szövege a prédikáció hallgatójára. a kor egyszerű emberére. Az ősszöveg elemzését két, huszadik századi vers bemuta- tásaköveti. E\őbb Gáspári László Kosztolányi Dezső híres versét vizsgálja és veti egybe gondolatait a nyolcadtól évszázaddal korábbi alkotáséval, majd Jánosi Zoltán Bella István újabb keletű, ugyancsak Halotti beszéd című versét veszi az irodalmi elemzés nagyító üvege alá. A rovatot Margócsy József emlékező írása zárja Lőrincze Lajos életművéről, a kiváló nyelvművelő születésének 80. évfordulója kapcsán. A következő fejezettől jönnek a szemle szerkesztőinek saját tanulmányai. Elsőnek maga a főszerkesztő, Mező András ad szemelvényt fő kutatási területéről, a középkori eredetű magyar helységnevek igen szerteágazó és gazdag világából. Ezt követi egy néhány éve vitát kavart előadás Szentmihály (Tisza- vasvári) megalapításáról. Ünnepséget rendeztek ugyanis 1992- ben, azon feltételezett okból, hogy 700 éve említették volna először a települést korabeli okmányokban. Németh Péter most alapos bizonyítékait tárja elénk annak, hogy a vélt említés nem a mai Tiszavasvárira, hanem egy Nyírbátor környéki, elpusztult másik településre vonatkozik, ugyanakkor feltárta azt is — bevonva a bizonyításba Havassy Pétert, aki az eredeti oklevél fordítását készítette —, hogy most volna ok ünneplésre, igaz „csak” 500 éves jubileum alkalmából. Egészen más világ Fábián Gergely kutatásának tárgya. O egy nemzetközi „szegénységkutatási” munkacsoportban azt vizsgálta, hogy manapság kihez fordul segítségért, kire számíthat az, aki — önhibájából vagy azon kívül — szorult anyagi helyzetbe jut. Igen jellemző tanulmánya címe (A hetedik krajcár) Móricz Zsigmond közismert könnyes-mosolyos elbeszélésére utal. A tanulmányrovat záró darabja Karádi Zsolt vitairata. Ismerve a szerző filmkritikusi tevékenységét, természetesnek tarthatjuk, hogy A szerető című regény (Marguerite Duras műve), illetve az abból készült film (Jean-Jacques Annaud alkotása) egybevetésével lényegében azt a régi és alapvető problémát járja körül, szabad-e irodalmi alkotást meg- filmesíteni, s ha igen, miért nem... Azaz mennyiben más az érzelemgazdag regény és az ér-, zéki film nyelve, világa és hatása az olvasóra, illetve a nézőre. A hagyományfejezetben ismét szorosan vett megyei tanulmányokat olvashatnak a szemle olvasói. Orosz Szilárd a szabolcsi középiskolák hajdan igen fontos szerepet betöltő önképzőköreit mutatja be a múlt század utolsó negyedétől e század közepéig. Az írást néhány diákvers illusztrálja. Futaky László az 1970—80-as évek megyei könyvtárfejlesztési eredményeit ismerteti. Erdős Jenő — kivételesen nem szerkesztő — a megyéi kórusmozgalom közelmúltjáról ésjeleftéről ír elemző tanulmányt. Szinte ennek illusztrációja Erdélyi Tamás írása a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola zenei tagozatának, illetve világhíres Cantemus gyermekkarának húsz évéről. A folyóiratot a szokásos bibliográfia és eseménynaptár zárja. Érdekes olvasmány minden, a megyét szerető és életére kíváncsi olvasó számára. E. T. A megszépült új fehértói múzeum Bozsó Katalin felvétele
