Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
1995. nevember 1., szerda Közelkép UJ KELET A „Morgó” csöndje A krizantémkoszorú közepére, az apró csillagé sírok fénye fölé csönd ereszkedik. E csönd-fényben megszépülnek a temetők, a nyíregyházi Északi temető is, amely az ország legszebbjei között számontartott kegyeleti hely. Klinkertéglából épített jellegzetes bejárata Rerrich Béla (1891— 1932) munkája, akinek nevét a szegedi Dóm tér kiképzése tette ismertté. Az Északi temető — mint felvégi temetkezési hely — 1816-ban nyílt meg. A nyíregyháziak által használt „Morgó” temető elnevezést a közelben állott Morgó kocsmáról kapta. A város ismert személyiségei közül itt talált nyugalomra többek között Ge- duly Henrik, Lukács Ödön, ifjabb Krúdy Gyula (az író édesapja), Dienes 0. István, Korányi Sebald, dr. Jósa András, Barzó Endre, Pál A temető művészi értékű síremlékei közül megemlíthető a Konthy Gyula városi főorvos (1858— 1937) sírját díszítő bronzszobor, Erdey Dezső alkotása (XV. parcella); Weisz Vilmos gimnáziumi tanár 1873-ban öntött neogótikus vas sírtáblája (IV); a Bartsch (X/28) és a Raufel családok (XVI) szecessziós kovácsoltvas sírkerítése. A temető bejáratától balra az első helyen, süttői mészkőtömbökkel jelölt sírban nyugszik Bessenyei György. Ba- konszegről 1942-ben helyezték át ide a költő földi maradványait. Az 1982-ben a városi tanács által felállított síremlék Rátonyi József munkája. A temető tengelyében az 1962-ben épült kör alakú ravatalozó és kolumbárium áll; tervezője Kerepesi Ferenc. (lefler) Gyula. A Barzó család tagjai a X/14-es, a Jóba a IX/48-as, a Jósa a XXI/128-as, a Krúdy a IX/22-es, a Vietórisz család a XVI/81-es parcellákban, Kégly Szeréna (1867—1953) a IV/ 31 -es, Westsik Vilmos (1883— 1976) a III/4-es parcellákban nyugszik. A Magyar Madártani Egyesület IV. tudományos ülése Tojások számítógéppel Néhány matematikai egyenlet beírása után csak a számító- gépes programot kell elindítani, és az eredmény egy fészekalja tetszőleges alakú és méretű madártojás. Természetesen nem igazi tojásokról van szó, hanem kétdimenziós tojásmo- dell-szimulációról. Ez azt jelenti, hogy a természetes úton történő tojásrakást utánozza a számítógép. A természetben a tojások kiköltése nagy energiát igényel a kotló madártól. Emiatt a madarak olyan alakú és méretű tojásokat tojnak, amelyek minimálisra csökkentik a kotlással járó energiafelhasználást. A számítógép mindennapi életünk részévé vált, mindenekelőtt azonban a kutatók használják ki a technika által adott lehetőségeket. A madarak életének kutatásával foglalkozó szakemberek, ornitológusok találkoztak nemrég Nyíregyházán, a Magyar Madártani Egyesület IV. tudományos ülésén. A száz résztvevő számos előadásban ismertette kutatási eredményeit. A tojásutánzás csak egyike a jövő kutatási módszereit bemutató számítógépes modelleknek. Előadások hangzottak el a madárvonulásról, a telepesen fészkelő madarak viselkedéséről, a kipróbált új, és a bevált régi kutatási módszerek alkalmazásának eredményeiről. A Romániából érkezett előadó a Tisza felső szakaszának madárvilágáról beszélt, a Kárpátalján működő Gyűrűző és Vonuláskutató Központ vezetője a daruvonulásról tartott érdekes előadást. Szó esett a vízirigókról, gólyaszámlálásról, a madarak viselkedéséről, táplálkozásáról, az élőhelyeikről és a védelmükkel kapcsolatos problémákról. Megtudtuk, azt is, hogy a madaraknak saját toll- tetveik vannak, melyek csak azon az egyféle madárfajon tudnak élni. így például a dolmányos és a vetési varjak tollain 5-5 tetűfaj él. Ezek az apró élősködők alkalmazkodnak a gazdaállathoz, alakjuk és színük a madár különböző testrészein is más és más. Ha a gazda elpusztul, a tetvek a külső toliakra húzódnak, és ott várják, hogy egy arra járó másik állat vagy egy rovar átvigye őke egy újabb gazda tollaira, különben néhány óra múlva ők is elpusztulnak. A kétnapos rendezvény záróeseménye egy vidám, autóbuszos délutáni kirándulás volt a tízezerszámra érkező dar- vak krúgatásáról hangos Hortobágyon. Tóth Miklós Martonvásáron óvodamúzeum Dunántúli utazásom alkalmával értesültem a Martonvásáron létrehozandó óvodamúzeumról. Eddigi ismereteim szerint az országban egyedül Nyíregyháza büszkélkedhetett ilyen gyűjteménnyel, de aztán megtudtam; egy és ugyanazon múzeumról van szó. Az intézményt Harcsa Tibor- né nyugdíjas óvónő gondozza, aki a nyíregyházi múzeum létrehozója volt, s akinek lelkes gyűjtőmunkáját az országban sokfelé ismerik. A marton- vásáriak régóta ápolják az óvodai nevelés úttörője. Brunszvik Teréz szellemi örökségét, s így dédelgetett álmuk vált valóra azáltal, hogy gyönyörű környezetben, a kutatóintézet parkjában kapott helyet a gyűjtemény. A távolabbi jövőben szeretnék az egész óvodamúzeum anyagát a magukénak tudni. Véleményem szerint elismerésre méltó a martonvásári- aknak az a törekvése, mellyel a múzeum működését segítik — amire Nyíregyháza önkormányzatának sajnos nem volt lehetősége... Úgy érzem, minket, nyíregyháziakat kevésbé vigasztal az a tudat, hogy „itthagyott” bennünket ez az egyedülálló, Franciaországot is megjárt európai hírű gyűjtemény, még ha tudjuk is, hogy e — korábban városunk által patronált — múzeum jó kezekbe került. O.E. Olvasói levél A fizetéstől didergőnk Lehet, egyesek úgy ítélik meg, hogy üldözési mániában szenvedek. De hiszen üldöznek! Pontosabban a Nyírtáv hő Kft. üldöz... Régebben úgy tanultam, hogy az a vállalat dolgozik jól, amelyik-szolgáltatásait jól és olcsón végzi. Ez ebben a fene nagy tőkefelhalmo- zásos demokráciában felemás módon érvényesül, vagy épp az ellenkezője igaz... Ugyan ki ellenőrzi ezeket a cégeket? Ki ellenőrzi a gazdálkodásukat, illetve a garázdálkodásukat? Tán azok a „felügyelő bizottsági tagok" , akik tevékenységüket jó pénzért végzik és éppen az „elvárások” szerint? Megkérdeztem a Nyírtávhő Kft. műszaki osztályán állítólagos műszaki embereket, hogy ugyan miért kell az ötszintes panelházak lépcsőházait is fűteni, mikor ezt a kutya nem kérte? Azt a kioktatást kaptam, hogy így tervezték az épületet, és a rendszeren nem lehet változtatni, nem lehet a lépcsőházi részeket „kiszakaszolni". Már éppen kezdtem beletörődni a „ megváltoztathatatlan fénybe” , amikor tudomást szereztem róla, hogy az épület épületgépészeti rendszerét nem borítja fel, ha a lépcsőházi felmenő ágat „leszakaszolják” !! Ezzel szinte egyidejűleg szereztem tudomást arról is, hogy a Nyírtávhő Kft. a Zrínyi Ilona „kék házaiban” az eddig nem fűtött pincéket fűtötté kívánja átalakítani! Természetesen a pluszköltségeket a lakók állják! Nem értem! Az átalakításoknak akkor nincs műszaki akadálya, ha az a kft. jövedelmeit növeli? Furcsa műszaki problémák azok, amelyek gazdasági kérdések függvényei... Azt sem tudták például megérteni az eddigi távfűtő cégek, hogy miért a lakásokban lakók lélekszáma alapján kellene megszabniuk a felhasznált melegvízdíjat? Úgy tűnik, ennek a logikája is smafu a bevételek logikájához képest! Az állampolgárokat hátrányosan érintő rendeletek és kivetések magyarázatakor ezek a cégek mindig kormányrendeletekre hivatkoznak. Számomra komoly kérdés, hogy egy kormány — bármilyen identitá- sú legyen is—hozhat-e ilyen gálád rendeleteket? Tudomásul kell vennünk ezeket, még ha belepusztulunk is?! Vagy talán nem is a kormány rendeletéi szolgáltatják az alapot, hogy ilyen arcátlanul kizsákmányoljanak minket? Gondolom, többen várjuk az „illetékesek" válaszát! Nem a magyarázatát! Kókai Ferenc nyugdíjas Nyíregyháza, Árpád u. 83. IH9. Barangolás a lápokon Az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület Barangolás a Nyírség lápjain címmel diavetítéssel egybekötött előadást tart november 3-án Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központban. A természetvédelmi egyesület ez évben indította el a Víz és élőhely programját, amely alapján megkeresik megyénk eddig még feltáratlan mocsarait, lápjait. A munka célja, hogy az arra érdemes területeket felmérjék, és kezdeményezzék védetté nyilvánításukat. Erről és az ehhez kapcsolódó élményeiről számol be Jakab Gusztáv, az egyesület programvezetője. KvZ Színpadon a Boxer Tegnap este hét órától nagysikerű koncertnek adott otthont a kisvárdai tornacsarnok. Vikidál Gyula vezetésével a Boxer együttes mellett Homonyik Sándor és Varga Miklós is színpadra lépett. A négyszáz forintos belépőkből elővételben 670 darab fogyott el, de szép számmal akadtak olyanok is, akik a helyszínen váltották meg jegyeiket. Az egyébként hatszáz főt befogadó termet még kettőszáz ülőalkalmatossággal szerelték fel a szervezők, így senki nem kényszerült arra, hogy az utcán élvezze a bentről kiszűrődő hangfoszlányokat. A repertoárt, melyen az előzetes tervek szerint huszonhat dal szerepelt, több ráadásszám is kiegészítette. A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség nyilatkozata * a Kodály Zoltán Általános Iskola tulajdonosváltozásával kapcsolatos kérdésekről A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség a Kodály Zoltán Általános Iskola tulajdonosváltozásával kapcsolatos kérdésekről a következő nyilatkozatot teszi közzé: 1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/1995 (III. 27.) számú határozata kimondja: „Egyetért azzal, hogy a polgármester kezdeményezésével az egyházi ingatlanügyek rendezésére összevont tárgyalás jöjjön létre...” 2) Énnek szellemében 1995. szeptember 28-án egyeztető tárgyalás volt az Evangélikus Lelkészi Hivatalban. „Az 1992. március 3Ö-án, kelt a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló Megállapodással kapcsolatosan a következő közös álláspontok alakultak ki: í — A Megállapodás felülvizsgálata szükséges. EnI nek során nyilvánvalóvá lett, hogy végrehajtása ebben a formában nem lehetséges, ezért a felek kölcsönös egyetértéssel a Megállapodást felbontják,” (IdéU............................... ze t az Emlékeztetőből). Ezen felbontás az önkormányzat részéről a november végi közgyűlésen várható. 3) A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség az 1991. évi XXXII. törvény értelmében a törvény hatálya alá tartozó volt ingatlanaira igényt tart. 4) Ennek értelmében az ingatlanokat egyenként kellett újratárgyalni, abban a formában, hogy mely ingatlanokra tart természetben igényt, és mely ingatlanokra nyújt be kártalanítási igényt az Egyházközség. Azokért az ingatlanokért, amelyekre az egyház természetben tart igényt, az önkormányzat kártalanítási igénnyel élhet a központi költségvetés felé. 5) Ebben a tárgyalási folyamatban került napirendre a Kodály Zoltán Általános Iskola tulajdonjogi helyzete. Az iskola átvételével—átadásával kapcsolatosan az Evangélikus Egyházközség — a törvényekkel összhangban — a következőket vállalja: — az ott folyó teljes oktatási profil töretlen folytatását; — az iskola autonómiájának tiszteletben tartását; — az iskola teljes személyzetének átvételét; — az igazgatótanácsban megfelelő szintű önkormányzati képviselet biztosítását. 6. / Egyházközségünk tehát pedagógiai, gazdasági és törvényi garanciát vállal, nem csupán az iskola további működtetéséért, hanem annak támogatásáért, a benne rejlő lehetőségek jobb kiaknázásáért. Szeretnénk az önkormányzattal partneri módon működtetni az ott folyó nagyon magas szintű zenei oktatást. Semmiképpen nem szeretnénk az iskola körül háborút, inkább egy „kontra Dabas-Sári” ügyet felmutatni, ahol az önkormányzat, az egyház, az iskola együttműködnek a jobb oktatásért, a gyermekekért, a településért. 7. / Bízunk benne, hogy az iskola sorsát meghatározó kérdésekről a nagy nyilvánosság előtt higgadt eszmecserét folytathatunk az érintettekkel, ahol az esetleges félreértések tisztázódnak. Nyíregyháza, 1995. október 30.
