Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04 / 259. szám
UJ KELET Labdarúgás 1995. november 4., szombat 15 NB II Keleti csoport, 13. forduló NYFC: a „büntető” szerepében Hódmezővásárhelyi Astra VFC—Nyíregyházi FC V.: Makai (Sóthy, Majoros) Kezdési idő: vasárnap 13 óra. Kard ki, kard! Képletesen értelmezve ilyen felfogású gárdához utazik a 13. fordulóban az NYFC együttese. A hódmezővásárhelyiek ugyanis igen bátran, nyitottan futballoznak — és bánják. „Lazaságukat” eddig szinte minden útjukba kerülő együttes megbüntette — legutóbb pedig az MLSZ fosztotta meg 3 pontjától a „tökutolsó” HVFC-t —, most ez a feladat vár az NYFC-re is. A győzelem kötelező házi feladat. A múlt heti Bama-ügy pedig? — Aki a fejét profi labdarúgásra adja — bármilyen kényelmetlen dolog is —, annak meg kell tanulnia mindig a következő célra figyelni. A múlt heti atrocitások után egy ilyen természetű hetünk volt. A Barna-ügyet lezártuk, Mikinek egyenesbe kellett jönni, már csak azért is, men Szatke Zoli a hétközi edzésen súlyosabban megsérült, így Barna valószínűleg lehetőséget fog kapni Hódmezővásárhelyen — kezdte Tóth János klubigazgató. — Mi történt Szóikéval? — Egy teljesen ártalmatlan helyzetben a cselező Domokos hirtelen mozdulattal utána akart fordulni. Szatke bokája alatta maradt, bedagadt. Ezt a meccset ki kell hagynia, de Salgótarjánban már pályára léphet. Más sérült nincs, viszont Sira megszerezte a harmadik sárgáját — a többiek azonban a fedélzeten vannak. Bessenyei Gyula elkezdte az edzéseket, azonban még nagy a lemaradása. — Mi lesz az összeállítás az elhangzottak ismeretében? — Úgy tűnik, Szatke helyén Barna jut lehetőséghez, de Kiss Gyuri is számításba jöhet: az ellenfélnek van két „eleven” támadója, ehhez egy mozgékony típusú ékzárás is kell. A Kaba elleni kezdő tizenegyen még egy változtatás lesz: Sira helyén Domokos kezd majd. Egyébként már szombaton elutazunk, mert óriási a távolság (270 km), így Békéscsabán fogunk megszállni. Nem kockáztathatunk az időjárás miatt sem, de egyáltalán, szeretnénk nagyon komolyan —és sikeresen — venni az előttünk álló utolsó három fordulót. Tisztáztuk a fiúkkal, senkit ne zavarjon meg, hogy levontak az ellenféltől három pontot. Otthon lelkesen futballozik á Hódmezővásárhely, igaz, szerény képességű csapat, de nem szabad lekezelnünk. Olyan felfogást, hozzáállást várok a társaságtól, mint amilyet a múlt szombaton is tanúsított — és természetesen biztos győzelmet.-— Az NYFC megfigyelői meglesték Sényőn a múlt héten a csongrádiakat. Meglehetősen nyíltan futballoztak a vendégek. —Valóban ez a tapasztalatunk róluk, a meccsnek számomra egy kérdőjele lesz, nevezetesen az, hogy ellenünk is így fognak-e játszani? Ha igen, az gyors embereinknek nagyon kedvezne, de lehet, hogy a hazaiak tanulnak az eddigiekből, és visszaállnak. Tény, hogy fizikailag óriási az előnyünk, és a nagyméretű pálya is nekünk kedvez. Ha okosak leszünk a hazai védők lestaktikájánál, több góllal is győzhetünk. —Márpedig Sényőn többször csődöt mondott a hódmezővásárhelyi lesreállítás. Ezt illene most „megbüntetni”. — Ez ennek a kettőssége. A mi embereink „élhetnek” az ilyen lassú védők mellett. Abban bízom, hogy időben rúgjuk majd a góljainkat és ez megnyugtatja a legénységet. —Hatvanban biztosan vezetett az NYFC a szerény tudású helyiek ellen, majd belelkesült az ellenfél, és pontvesztés lett a dologból. Fenyeget-e most ez a veszély ? — Ez még egyszer nem fordulhat elő' Vannak rövidzárlatok, de egy olyan típusú meccs számomra h; .almas csalódás lenne. A héten tapasztalt előjelek azonban nem erre utalnak! —Egy nagyarányú győzelem is benne van a pakliban. Hallani olyan véleményeket, hogy minimum 5 góllal kellene nyerni. — Edzőként mindig azt mondom, maradjuk a földön, a fő cél a három pont. A Hódmezővásárhelyt eddig „csak” egy csapat verte meg hat góllal. De magam is lendületes, jó hangulatú játékot várok — ha lehet, sima győzelemmel! Csiky Nándor Drágár: elég volt Tiszaszalkából! Drágár Zsolt „berágotf’! A tiszaszalkai csatárt a csapat elnök-mecénása, Suller Mihály szerdai számunkban közzétett nyilatkozata dühítette fel. Megjelent hát szerkesztőségünkben, hogy kiadja mérgét. Az előzmények dióhéjban tálalva: Suller Mihály amiatt háborgott, hogy játékosait nem hatotta meg a szégyen- teljes szereplés (tudniillik: a beregiek a 15. helyen állnak a megyei első osztályú bajnokságban), mindenféle kibúvókat keresve tartották markukat — no, de ő ezért nem fizet. Drágárt és Taráit ostorozva kifejtette, a két nyíregyházi fiút három hete nem is látta, sem edzésen, sem mérkőzésen. Na, ezért jött Drágár Zsolt, előadva saját verzióját. — Sérült vagyok, és ezt Suller úrnak is tudnia kell. Három hete Nagyhalászban játszottunk, amikor 1-0-ás vezetésünknél lementem a pályáról. Olyannyira feldagadt a lábam, hogy nem fért bele a cipőbe! Ekkor meggyanúsított, hogy direkt kértem cserét, mondván: a csapat vesztét akarom előidézni. Ebből, persze, egy szó sem igaz, hogy mennyire nem, arra bizonyíték, hogy egy hétig nyomtam az ágyat. Menyasszonyom felhívta telefonon, közölte vele a hírt. —- Annyi igazság mégis rejthet Suller Mihály mondanivalójában, hogy ezt megelőzően is gyalázatoson fociztatok. — A körülöttünk kialakult hercehurca már az idény első meccsén, Tiszalökön elkezdődött. Kikaptunk 3-0-ára, ezek után Mihály falvira, Tardira, Sztojkára és rám húzták a vizes lepedőt. A vád szerint eladtuk a mérkőzést! Később egy-két találkozó valóban nem sikerült, majd Demecser ellen megint nyerő állásból vesztettünk. Ez lehetett volna a fordulópont, ám ismételten elbuktunk. — Miközben a játékosok eleltünedeztek. Tényleg, hová? — Az ukránok például hazamenekültek. Sajnos Suller úr nem úgy állt a dolgokhoz, ahogy kellene. A légiósoknak 5—8 ezer forintot kellett volna havonta kifizetnie — nem tette. Kérdezem, olyan sok ez a pénz? Ruszinék vártak, vártak... aztán elmentek. Amikor hívott Tiszaszalkára, Tardi és jómagam annak fejében adtuk fel nyíregyházi munkahelyünket, hogy bírtuk az elnök ígéretét, miszerint szerez másikat. Hát ebből semmi nem lett! Hitegetés folyt mindvégig. Először arról is beszéltünk, lesz meccspénz, majd tolódott az alku, végül ez a dolog már szóba sem került. — Rólad is elterjedt, hogy Kisvárdán készülsz. — Erről is tudtak Tiszaszal- kán. A történet a következő: egy, a Kisvárda elleni edzőmeccsen sikerült három gólt rúgnom. A várdaiak kérték, szerdánként járjak át a gyakorlómérkőzésekre. Mondtam nekik, ezt meg kell beszélnem a vezetőkkel. Ok nem zárkóztak el, sőt, még örültek is a lehetőségnek. — Fogsz még futballozni Tiszaszalkán? — Részemről bejeztem tiszaszalkai pályafutásomat. Mondom, még érzem a sérülésemet és a pénzemmel is tartoznak. Lassan újra edzhetek, de semmiképpen nem ott! Koncz Tibor Négy-null, és más semmi? Tiszavasvári Alkaloida—III. Kér. TVE V.: Sápi (Bukovics, Nyilas) Kezdési idő: vasárnap 13 óra Tavaly tavasszal, a „nagy menetelés” elején meglepetésre fölényes, 4-0-ás győzelmet aratott a Tiszavasvári Alkaloida NB 11-es labdarúgócsapata a jobb erőket felsorakoztató — legalábbis mérkőzés előtt azt hittük — fővárosi III. Kerületi TVE ellen hazai pályán. Érdekesség, akkor az volt a fontos a mérkőzésen, hogy a hazai csapat nehogy kikapjon, mert vereség esetén, lehetséges, megpecsételődött volna a sorsa, azaz búcsút inthetett volna az NB II-nek. Most is megvan az összecsapás tétje — bár most ez sokkal kellemesebb gond —, hiszen amelyik csapat győztesen hagyja el a pályát, az őszi szezont nagy valószínűséggel a dobogón zárja. — Ugyanúgy készülünk, mint máskor. Nincs semmi különös — mondja beszélgetésünk elején Szikszói Lajos tiszavasvári edző. — Legfeljebb annyi különlegesség lehet, hogy ezúttal szerdán nem játszottunk edzőmérkőzést, csak egymás között alakítottunk ki két csapatot. — A hét végén Erdei Csaba sárga lapjai miatt nem léphet pályára, úgy tudjuk, az edzőmérkőzésen Lentét kipróbálta ezen a poszton. Milyen sikerrel? — Nem volt meggyőző Lajos játéka, de van még idő ezen gondolkodni. Ha most kellene dönteni, Szilágyi Józsit játszatnám Erdei helyén. Ezt aztán alaposan „kifundál- ták”! Alig egy hete annak, hogy a bajnokság „toronymagasan” leggyengébb alakulata, a Hódmezővásárhely bumlizott Sényőre. Rubóczkiék „lemészárolták” a sereghajtót. Most rájuk fenik a kést. Az újonc az újonchoz látogat. De micsoda különbség! Amíg a Jávor-legénység a kiesés elkerülésért küzd, addig a Kecskeméti TE az élvonalat vette célba. És az alföldiek nem viccelnek, olyannyira nem, hogy momentán ők ülnek a bajnoki trónon. — Az, hogy kitűnő erőkből álló csapathoz utazunk, mindegyikünk számára nyilvánvaló. De ettől még reménykedhetem a pontszerzésben. Azzal mégsem állhatok játékosaim és a közvélemény elé, hogy eleve leírjam a meccset, méghozzá vereségünket jövendölve. Ezt senki ne várja tőlem! A KTE eddig valamennyi hazai mérkőzését hozta, mi valahányszor idegenbe mentünk, vereséget szenvedtünk. Márpedig a futballban nem törvényszerű, hogy ennek a jövőben is így kell folytatódnia — gondolkodott hangosan Jávor Pál, a sényőiek mestere. — Az előző forduló negatív —Mi a helyzet a sérültekkel? — Fige Salgótarjánban, ha többre nem is, de rövid időre pályára lépett, úgy tűnik, rendben van, de be kell pótolnia a lemaradást. Gaica edz, tulajdonképpen bevethető lenne, ám semmi szükség arra, hogy újra megsérüljön. Gyógyuljon meg teljesen, és alapozás után, tavasszal számítok rá. Rása az edzőmérkőzésen már pályára lépett, pechére ezúttal is meghúzódott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem ott fájlalja az izmát, ahol eddig. Valószínűleg vele is hasonló a helyzet, mint Gaicával. Erre a pár fordulóra már nála sem érdemes kockáztatni. — A III. Kerület nagyon jó csapat benyomását kelti. Sokat foglalkoznak velük a fővárosi újságok. Mennyire ad az erőt, hogy tavaly tavasszal hazai pályán 4-0-ára legyőzték őket? Mellesleg pont az a Szilágyi lőtte az első gólt, aki most Erdei besárgulása miatt ismét lehetőséget kap... —Természetesen a ráhangolás során szóba kerül a tavalyi eredmény, de ez nem adhat okot az elbizakodottságra. Ellenfelünk bajnokaspiráns, mindig és mindenhol győzni akar, amire meg is van az esélye. Természetesen mi is bízunk abban, hogy itthon tartjuk a három pontot. Az újságcikkekkel nem foglalkozunk. Mi is ott vagyunk az NB II élmezőnyészenzációját szállította a KTE, midőn vesztett Hajdúnánáson, Aligha lehet kérdéses, a kudarc felingerelte a házigazdát. — Ez biztos. Odahaza, a szponzorok szeme előtt futballozva valószínűleg szárnyalni fognak. A nánási kisiklásról csak annyit, nem akárhogy játszhattak, ha a tudósító szórta a hetes osztályzatokat. Ilyen érdemjegyet kapott az a Gebri István, aki Nyírkércsre való, s eltiltása után három hét alatt tudta visszaverekedni magát a kezdő csapatba. A kecskeméti keret telis-tele van kiváló labdarúgóval, hatalmas tehát a konkurenciaharc. Nem lélegeztem fel ugyan, de némi könnyebbséget jelent, hogy a csapat ászát, Sasst kiállították. A Honvéd valamikori középpályása olyan, mint a villamos, alapvonaltól alapvonalig közlekedik. Szerencsére mentesültünk semlegesítésének megoldása alól, ámbátor rajta kívül is lesz kire odafigyelni. Még egy adalék a szervezettségre: a pályaedző Dajka Laci maradt, noha a Kispest hívta. Elképzelhető, milyen ajánlatot utasított vissza! — Nem fél attól, hogy a ben, de rólunk nem ír a Nemzeti Sport, miközben a Diósgyőr oldalakat kap, a III. Kerületről pedig rendszeresen tudósítások jelennek meg. Nagyon örülünk annak, hogy a nagy csend közepette ott tudunk lenni az élbolyban, és remélhetőleg ugyanilyen csendben a „surranópályán” ott is tudunk maradni. Nagyon kell ügyelni a két ékre, Jankovra és Kissre. Szerencsére Deszatnik sárga lapjai miatt ellenünk nem léphet pályára. Természetesen nagyon kell majd ügyelni Balogh „Torony” fejeseire, őrzőt kap majd Bence és Szabó Attila is. Érdekesség, hogy legutóbb Balogh és Szabó csere volt. úgyhogy ezúttal sem biztos a két jó képességű játékos pályára lépése. Lelkes, fegyelmezett játékunkkal, azt hiszem, sikerül a III. Kerület fölé kerekedni. — Milyen összeállításban veszik fel a küzdelmet? — Szabó — Szűcs — Have- lant, Hegedűs (Horváth) — Horváth (Lente), Szarka, Fecs- ku, Veres, Bohács — Rosu, Szilágyi. Az idén ősszel tíz hazai mérkőzésből kilencet megnyertünk, remélem, ezúttal sem szakad meg jó sorozatunk. Most is az eddig sikert hozó taktikánkkal próbálkozunk, és ebben az a nagy kérdés, hogy a jobb szélső középpályásunk a fővárosi védők mögé tud-e kerülni vagy sem. Száraz Attila az első Sényő beleszalad egy súlyos vereségbe? —Nem érzek ilyen veszélyt. Nincs benne a levegőben, annál már előrébb tartunk, mint hogy egy kiadós zakó miatt reszkessünk. Nem hiszem... Ellenkezőleg, arra számítok, hogy játékosaim gólt rúgnak. Hadd jöjjenek nekünk, ezt őszintén szólva nem is bánnám. Tömörülve több labdát lophatunk, utána a szabad, üres területeket befutva odaérhetünk a KTE kapujához.-— Mi hír a sérültekről? — Elöljáróban arról szólnék, hogy a két keddi edzésen kemény terhelésben részesültek játékosaim, ugyanakkor a szerdai tréninget — tekintettel halottak napjára — elengedtem. Csütörtökön Baktalóránt- házán voltunk, s 4-1-re nyertük az edőmeccset. A kérdésre vonatkozóan: harmadik hete, hogy Dudás sérült, s bár Hermann térde rendetlenkedik, őmiatta nem fáj a fejem. A hónapok óta hiányzó Kegyétmeg- műtötték, így talán, idővel, újrakezdheti a futballt. Torda sárga lapos büntetése letelt, más pedig nem „színeződött” el. A várható kezdő tizenegy: Varró — Szegedi, Szikszai, Karóczkai, Herman t— Horváth, Tóth, Rubóczki, Balogh — Herczeg, Capatina. Koncz Tibor Az utolsó után Kecskeméti TE—FC Sényő V.: Dravecz (Bába, Tóth S.). Kezdési idő: vasárnap 13 óra
