Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-04 / 259. szám

1995. november 4., szombat Belföld-külföld nemzetközi Kisebbségi törvény Romániában A román képviselőház irodája december 15-éig meghosszab­bította a nemzeti kisebbségi törvényre vonatkozó jelentésének határidejét. A halasztás oka az, mint a Cronica Romana című bukaresti napilap pénteki számából kitűnik, hogy a kormány mindeddig nem készítette el saját tervezetét. Mint ismeretes, az RMDSZ már két éve benyújtotta saját tervezetét, ezenkívül a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja, továb­bá a Polgári Szövetség Pártja is saját tervezetet készített. A kormány szakértői által kidolgozott tervezetet már véleményez­te a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, de a kormány még nem. Törnek-zúznak a fiatalok Újabb zavargások voltak péntekre virradó éjszaka egyes francia elővárosokban, ahol a rendőrség már napok óta hasz­talan próbálja megfékezni a törő-zúzó fiatalokat. A Párizs közelében lévő Evryben az ismeretlen tettesek gépkocsival törték be egy élelmiszer-áruház ajtaját, ahová azután gyújtó­palackokat dobtak. A szintén Párizs mellett lévő Evreux-ben öt rendőr könnyebben megsebesült a fiatalokkal folytatott összecsapásokban. Az „elővárosi zavargások,, okát a szakértők az érintett települések nehéz helyzetében, a helyi lakosok (főként az arab bevándorlók) nagyarányú munkanélkülisé­gében, illetve a két hónappal ezelőtt egész Franciaországban bevezetett fokozott rendőri ellenőrzésekben látják. Nyilvános vagyonnyilatkozat Nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tennie a jövő évtől minden vezető cseh politikusnak. Egyebek közt ezt tartal­mazza az új összeférhetetlenségi tövény, melyet csütörtökön késő este fogadott el a cseh parlament. A „vezető politiku­sok” körébe a törvény a parlamenti képviselőket, szenátoro­kat, illetve a kormány minisztereit és egyes állami intézmé­nyek miniszteri rangú vezetőit sorolja. A törvény előírja, hogy a vagyonnyilatkozatnak a politikusok felesége illetve férje vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Debrecenben lesz a keleti országrész legerősebb helyőrsége ■ UJ KELET Térségfejlesztési konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Véleménye szerint csak a re­gionális térségfejlesztési elvek hozhatnak eredményt. Utalt arra, hogy már 1.István kirá­lyunk is vármegyrendszert Ho­zott létre, Mátyás király ki­emelten foglalkozott városfej­lesztéssel. Angliában és Néme­tországban is a területfelosztás­ra lebontott tervek hoztak ered­ményt. Zilahi József elmondta azt is, hogy területfejelsztési koncepciókra annak van szük­sége, aki gondban van, ezért ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy létrejöjjön a területfej­lesztési és területrendezési tör­vény. Juhász Pál országgyűlési képviselő a helyi fejlesztési programokról beszélt. Szerin­te a tervek megvalósítása csak kisebbrészt múlik a költségve­tés nagyságától. A magyar mezőgazdaságot strukturálat­lannak ítélte, amely nem sok eséllyel jelenhet meg a világ­piacon. Dr. Baráth Etele országgyű­lési képviselő a parlamentben zajló vitákról és problémákról beszélt. Véleménye szerint meg kellene kapaszkodni, hiszen szervezettséggel, koncentrált­sággal képesek vagyunk ha­ladni. Beszélt arról, hogy a területfejelsztésről és terület- rendezésről szóló javaslatot elfogadta a kormány. Kifejtet­te, hogy a törvények létreho­zásában meg kell fogalmazni, hogy mi célból alkotják őket. Ennek a törvénynek elő kell se­gíteni a kooperációkat, hogy az egymásra szoruló egységek együttműködjenek. Bőd Péter Ákos egy korábbi beszédére hi­vatkozva elmondta, hogy az utóbbi időben a külföldi befektetőknek csak egy száza­léka indított vállalkozást az or­szág három keleti megyéjében. Többnyire a főváros és a nyu­gati régiók vonzzák az üzlet­embereket, hiszen a fejletle­nebb esélyekkel rendelkező településekre nem mernek koc­kázatot vállalni. Éppen ezért kellene az elmaradott telepü­léseknek nagyobb állami tá­mogatást nyújtani. Dr. Dohy János akadémikus a fenntartható fejlődés és az Európai Unióhoz való csatla­kozás néhány összefüggésére hívta fel a figyelmet. Pató Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium költésgvetési osztá­lyának vezetője az államház­tartási reformról beszélt. Az ál­lamháztartás alrendszerei a következők: a társadalombiz­tosítás, az állami költségvetés, az önkormányzatok és az elkü­lönített állami pénzösszegek. Kifejtette, hogy 1994 év végé­re a költségvetés hiánya elérte a maximumot. Ezután óriási lökést jelentett, hogy elfogad­ták a stabilizációs törvénycso­magot, és felülbírálták az ál­lamháztartási alrendszerek költségvetését. Az 1996-os költségvetést a megszokott klasszikus formában készítik majd el, de reformjavaslatok­kal fogják kiegészíteni. Az ál­lami kincstár 1996. január 1- jétől fog működni, amely a költségvetési rendszer finan­szírozását hivatott megtalálni. Pató Ferenc bízik abban, hogy ez újabb pénzügyi reformot fog eredményezni. Kozma Ibolya Alapos előkészítő munka után elkészült a Magyar Hon­védség korszerűsítési program­ja, amelyet a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Magyar Honvéd­ség vezetői ezekben a napok­ban ismertetnek a különböző szintű pafancsnokságokon. A debreceni Bocskai István gépesített lövészdandárnál pén­teken tartott állománygyűlésen Keleti György honvédelmi mi­niszter és Deák János vezérez­redes, a Magyar Honvédség (MH) parancsnoka bejelentette: a jövőben Debrecenben lesz a keleti országrész egyik leg­erősebb helyőrsége. Ennek megfelelően a hajdú-bihari me­gyeszékhelyen nem leépítik, Figyelmeztető sztrájk Kétórás figyelmeztető sztrájk kezdődött pénteken délelőtt 8 órakor a Vértesi Erőmű Részvénytársaság tata­bányai hőerőművében és fütő- erőművében. A szakszerveze­tek így kívánnak nyomást gya­korolni a kormányra, hogy a csütörtökről vasárnapra halasz­tott döntésekor vegye figye­lembe a dolgozók béremelési kérelmét. Mint Kovács Sándor vezér- igazgató az MTI tudósítójának a sztrájk előtt elmondta, a bánhidai városrészen lévő hő­erőmű szeptember közepe óta üzemzavar miatt áll. így az ott megtartott munkabeszüntetés a villamosenergia-rendszerre nincs korlátozó hatással. A meghibásodás elhárítása várha­tóan november 10. után fejező­dik be, így a helyi sztrájk eset­leges elhúzódása, kiterjedése a továbbiakban sem befolyásol­ja majd az energiarendszer mű­ködését. A tatabányai fűtőerőmű a korábban kötött sztrájkmeg­állapodás alapján az elégséges kötelezettségét teljesíti. (Folytatás az 1. oldalról) Az világos, hogy a jövede­lem a mai körülmények között sokkal inkább lényegi ténye­zővé válik, mint az elosztott javak szerepe. A rászorultság elvének figyelembevételével kell korrekt és igazságos szo­ciáldemokrata polgári pártra jellemző kormánypárti arcula­tot kialakítani. Ez természete­sen nagy vitákkal jár a párton belül az ütem, a mérték és a mód megítélése tekintetében. Tudatosítani kell, hogy jobb az ország népének, ha egy szoci­áldemokrata értékeket képvi­selő párt viszi véghez ezeket a szükségszerű változtatásokat, mintha egy más beállítottságú hatalom. Szekeres Imre az egyik kül­dött szavait idézte: „Egy ne­héz helyzetben lévő országban is lehet szocáldemokrata mó­don politizálni”. Folytatásként elmondta: „Jól kormányozni akkor lehet, ha a szakértelem, a tudományos közélet és a ci­vil szervezetek karöltve mun­hanem fejlesztik a dandár szemé­lyi állományát: a jelenlegi lét­számot több mint ötszáz hivatá­sos katonával bővítik. Deák János elmondta: az orosz államadósságból korsze­rű haditechnikai eszközökkel átfegyverzik a debreceni alaku­latot, amelynek egy feltöltött gépesített zászlóalját Nyíregy­házára telepítik. Továbbra is Debrecenben marad a rádiótech­nikai parancsnokság, s csak később változtatnak a hadki­egészítési parancsnokság funk­cióján. Elhangzott a tájékozta­tón, hogy a cívisvárosba kerülő tiszteket a repülőtéri volt szov­jet lakásokban helyezik el: jövőre 40, egy év múlva továb­lékkal kívánja emelni a munka- vállalói nyugdíjjárulékot — erősítette meg a Népjóléti Ér­dekegyeztető Tanács pénteki ülésén a szaktárca politikai ál­lamtitkára. Kökény Mihály azonban azt is érzékeltette, hogy ez az egyetlen tétel a tár­sadalombiztosításjövő évi költ­ségvetésében, amelyben sike­rült közös kormányzati állás­pontot kialakítani.' Miután a tb költségvetéséről továbbra is viták folynak, a tár­ca egyelőre csak saját javasla­tával tudta megismertetni a szakszervezeti, illetve az önkor­mányzati oldalt. Eszerint a mi­nisztérium a gyógyító-mege­lőző ellátásodra, vagyis az egészségügyi intézmények fi­nanszírozásra 215 milliárd forin­tot szánna. Ebből az összegből véleményük szerint megoldha­tó a 20 százalékos béremelés és az intézmények dologi kiadása­inak 10 százalékos növelése. Természetesen csak akkor, ha folytatódik az intézmények át­kálkodnak ezen. Kellő politi­kai tapasztalatok állnak rendel­kezésünkre, hogy határozottan és világosan politizáljunk. Kö­vetkezetesen, mértéktartóan, de határozottan. Az országgyűlési képviselő- csoport felelősen dolgozik. Az a kétszáz törvény, amely meg­született, úgy érzem, jó alapot nyújt az átalakuláshoz”. Az MSZP alelnöke ezután arról tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a régió küldöttei az ok­tatás és az egészségügy terüle­tén felmerült kérdésekben más megoldásokat javasolnak, il­letve hangsúlyaikban mást képviselnek, majd a személyi kérdésekről szólva azt mond­ta, hogy a küldöttcsoport a kongresszuson nem akar sze­mélyi kérdéseket felvetni, mert ezt véleményük szerint jobban elő kell készíteni. A képvise­lőcsoportok ezt a kérdést a jövő évi, májusi kongresszuson sze­retnék tárgyalni. Az a véleményük, hogy a kongresszuson három téma­bi 45 lakás átadásával számol­nak. Keleti György az MTI tudó­sítójának érdeklődésére el­mondta: a Bocskai dandár el­helyezésére a jelenleginél sze­retnének jobb megoldást talál­ni. A Kossuth laktanya ugyanis — amely korábban oktatási centrum- volt — inkább szállo­da mint katonai körlet. A dan­dár elhelyezésére megfelelőbb lenne a most menekülttábor­ként használt Sámsoni úti volt szovjet laktanya, ott viszont megfelelő kiegészítő- és raktár- épületeket kellene építeni. A miniszter sajnálatosnak nevez­te, hogy a helyi vezetők évek óta nem tudnak megegyezni a alakítása, karcsúsítása. A jövő évi gyógyszertámogatási ke­retet 75 milliárd forintban, míg a gyógyászati segédeszközök a támogatását 11 millárdban határoznák meg. A tárca állás­pontja szerint minimálisan ennyi kell ahhoz, hogy a la­kosságra ne nehezedjen elvi­selhetetlen teher. Táppénzre a minisztérium 43 milliárd fo­rint szánna úgy, hogy a beteg- szabadságot 15 napra ter­jesztenék ki. A betegszabad­ság idejére kifizetett összeg után pedig járulékot kellene fizetniük a munkaadóknak. Újabb térítési díjak beveze­tését a tárca nem tervezi, mint ahogyan nem számít arra sem, hogy az egészségre ká­ros cikkek forgalmi adójából befolyt összegből a közpon­ti költségvetés valamennyit átutal a tb-nek. Ez utóbbihoz viszont ra­gaszkodik a szakszervezeti oldal. Gácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője szerint az élvezeti cikkek áfájának 15 százaléka kört kell előtérbe helyezni: a nyílt és következetes kormány­zati munkát, azt, hogy több­pártrendszerben ne koalíción belüli, hanem az ellenzékkel való polémia legyen, valamint a társadalmi kapcsolatok fel­mutatását. Az a kérdés fel sem merült, hogy milyen legyen a koalíciós viszony, ugyanis a társadalom jó kormányzást, és nem a partnerek közötti perpat­vart várja el. Újságírók kérdéseire vála­szolva Szekeres Imre a követ­kezőket mondta: „A jelenlegi és a várható novemberi hangu­lat valóban rányomhatja bé­lyegét a kongresszus munkájá­ra, azonban lényegi és alapvető dolgokban nem”. Az MSZP parlamenti frakciójának veze­tője ezek után elmondta, hogy véleménye szerint sem helyes a pártelnöki és a miniszterel­nöki hatalom kettéválasztása, mert így jobban működnek a kapcsolatrendszerek, valamint hivatkozott az európai példák­ra is. Még egyszer hangsúlyoz­volt szovjet katonai ingatlanok hasznosításáról. Bejelentette: a Pénzügyminisztérium, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium kö­zött tárcaközi egyeztetést kezde­ményez, hogyan lehetne a jelen­leginél optimálisabb körülmé­nyeket teremteni a Debreceni Universitasnak, a menekülttá­bornak és a jelenleg a Kossuth laktanyában levő, s fejlesztés előtt álló Bocskai dandárnak. Reményei szerint ezután hajé- konyabb együttműködésre jut­hatnak a debreceni és a Hajdú- Bihar megyei önkormányzati vezetőkkel is — mondta Keleti György Debrecenben. — jövőre minimum 8 milliárd forint — az egészségbiztosítót illeti meg. A szakszervezetek emellett'— ellentétben a mi­nisztériummal — úgy látják: legalább 223 milliárd forint kell ahhoz, hogy a kormány által ígért bérfejlesztés megva­lósulhasson. Az EDDSZ 35 szá­zalékos bérköveteléséhez, il­letve a 10 százalékos intézmé- nyi plusztámogatáshoz vi­szont 235—240 milliárdra van szükség. A költségvetés körüli viták ellenére az államtitkár szerint van esély arra, hogy a kabinet jövő heti ülésén elfo­gadja az egészségbiztosítási alap 1996-os költségvetési ter­vezetét, és azt még szilveszter előtt véglegesítse a parlament. Noha az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése csak november 10-én tárgyal­ja a költségvetést, Kökény Mi­hály szerint a javaslat parla­menti beterjesztéséig még lesz lehetőség a kormányzat és a közgyűlés közötti esetleges nézeteltérések tisztázására. ta, hogy ez a téma a novemberi kongresszuson várhatóan nem kap majd helyet, mert a küldöt­tek sem akarják. A társadalmi-gazdasági meg­állapodásról elmondta, hogy ebben elvben mind a három fél — a kormány, a munkaválla­lók és a munkaadók is — egyetértenek, de amikor konk­rét kérdések merülnek fel, ak­kor senki sem enged. Ezért a kormány célja most a kis lépé­sek gyakorlata lesz. A szak- szervezeti szövetségekkel kap­csolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezek nem pár­tokhoz kötött csoportosulások, azonban vannak kötődéseik, egyébként elfogadhatónak ta­lál minden törvényes eszközt követeléseik alátámasztása ér­dekében. — Azt, hogy mi lesz a — már lassan misztifikálódó — máju­si kongresszuson, még nem tu­dom — mondta befejezésül Szekeres Imre, az MSZP alel­nöke. — Palotai — Megyénkbe látogatott Szekeres Imre Ellenvélemények: oktatás, egészségügy A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács ülése „Ne nehezedjen elviselhetetlen teher!” A kormány jövőre két száza­í

Next

/
Oldalképek
Tartalom