Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-04 / 259. szám
1995. november 4., szombat Belföld-külföld nemzetközi Kisebbségi törvény Romániában A román képviselőház irodája december 15-éig meghosszabbította a nemzeti kisebbségi törvényre vonatkozó jelentésének határidejét. A halasztás oka az, mint a Cronica Romana című bukaresti napilap pénteki számából kitűnik, hogy a kormány mindeddig nem készítette el saját tervezetét. Mint ismeretes, az RMDSZ már két éve benyújtotta saját tervezetét, ezenkívül a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja, továbbá a Polgári Szövetség Pártja is saját tervezetet készített. A kormány szakértői által kidolgozott tervezetet már véleményezte a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, de a kormány még nem. Törnek-zúznak a fiatalok Újabb zavargások voltak péntekre virradó éjszaka egyes francia elővárosokban, ahol a rendőrség már napok óta hasztalan próbálja megfékezni a törő-zúzó fiatalokat. A Párizs közelében lévő Evryben az ismeretlen tettesek gépkocsival törték be egy élelmiszer-áruház ajtaját, ahová azután gyújtópalackokat dobtak. A szintén Párizs mellett lévő Evreux-ben öt rendőr könnyebben megsebesült a fiatalokkal folytatott összecsapásokban. Az „elővárosi zavargások,, okát a szakértők az érintett települések nehéz helyzetében, a helyi lakosok (főként az arab bevándorlók) nagyarányú munkanélküliségében, illetve a két hónappal ezelőtt egész Franciaországban bevezetett fokozott rendőri ellenőrzésekben látják. Nyilvános vagyonnyilatkozat Nyilvános vagyonnyilatkozatot kell tennie a jövő évtől minden vezető cseh politikusnak. Egyebek közt ezt tartalmazza az új összeférhetetlenségi tövény, melyet csütörtökön késő este fogadott el a cseh parlament. A „vezető politikusok” körébe a törvény a parlamenti képviselőket, szenátorokat, illetve a kormány minisztereit és egyes állami intézmények miniszteri rangú vezetőit sorolja. A törvény előírja, hogy a vagyonnyilatkozatnak a politikusok felesége illetve férje vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Debrecenben lesz a keleti országrész legerősebb helyőrsége ■ UJ KELET Térségfejlesztési konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Véleménye szerint csak a regionális térségfejlesztési elvek hozhatnak eredményt. Utalt arra, hogy már 1.István királyunk is vármegyrendszert Hozott létre, Mátyás király kiemelten foglalkozott városfejlesztéssel. Angliában és Németországban is a területfelosztásra lebontott tervek hoztak eredményt. Zilahi József elmondta azt is, hogy területfejelsztési koncepciókra annak van szüksége, aki gondban van, ezért ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy létrejöjjön a területfejlesztési és területrendezési törvény. Juhász Pál országgyűlési képviselő a helyi fejlesztési programokról beszélt. Szerinte a tervek megvalósítása csak kisebbrészt múlik a költségvetés nagyságától. A magyar mezőgazdaságot strukturálatlannak ítélte, amely nem sok eséllyel jelenhet meg a világpiacon. Dr. Baráth Etele országgyűlési képviselő a parlamentben zajló vitákról és problémákról beszélt. Véleménye szerint meg kellene kapaszkodni, hiszen szervezettséggel, koncentráltsággal képesek vagyunk haladni. Beszélt arról, hogy a területfejelsztésről és terület- rendezésről szóló javaslatot elfogadta a kormány. Kifejtette, hogy a törvények létrehozásában meg kell fogalmazni, hogy mi célból alkotják őket. Ennek a törvénynek elő kell segíteni a kooperációkat, hogy az egymásra szoruló egységek együttműködjenek. Bőd Péter Ákos egy korábbi beszédére hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi időben a külföldi befektetőknek csak egy százaléka indított vállalkozást az ország három keleti megyéjében. Többnyire a főváros és a nyugati régiók vonzzák az üzletembereket, hiszen a fejletlenebb esélyekkel rendelkező településekre nem mernek kockázatot vállalni. Éppen ezért kellene az elmaradott településeknek nagyobb állami támogatást nyújtani. Dr. Dohy János akadémikus a fenntartható fejlődés és az Európai Unióhoz való csatlakozás néhány összefüggésére hívta fel a figyelmet. Pató Ferenc, a Pénzügyminisztérium költésgvetési osztályának vezetője az államháztartási reformról beszélt. Az államháztartás alrendszerei a következők: a társadalombiztosítás, az állami költségvetés, az önkormányzatok és az elkülönített állami pénzösszegek. Kifejtette, hogy 1994 év végére a költségvetés hiánya elérte a maximumot. Ezután óriási lökést jelentett, hogy elfogadták a stabilizációs törvénycsomagot, és felülbírálták az államháztartási alrendszerek költségvetését. Az 1996-os költségvetést a megszokott klasszikus formában készítik majd el, de reformjavaslatokkal fogják kiegészíteni. Az állami kincstár 1996. január 1- jétől fog működni, amely a költségvetési rendszer finanszírozását hivatott megtalálni. Pató Ferenc bízik abban, hogy ez újabb pénzügyi reformot fog eredményezni. Kozma Ibolya Alapos előkészítő munka után elkészült a Magyar Honvédség korszerűsítési programja, amelyet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői ezekben a napokban ismertetnek a különböző szintű pafancsnokságokon. A debreceni Bocskai István gépesített lövészdandárnál pénteken tartott állománygyűlésen Keleti György honvédelmi miniszter és Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség (MH) parancsnoka bejelentette: a jövőben Debrecenben lesz a keleti országrész egyik legerősebb helyőrsége. Ennek megfelelően a hajdú-bihari megyeszékhelyen nem leépítik, Figyelmeztető sztrájk Kétórás figyelmeztető sztrájk kezdődött pénteken délelőtt 8 órakor a Vértesi Erőmű Részvénytársaság tatabányai hőerőművében és fütő- erőművében. A szakszervezetek így kívánnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy a csütörtökről vasárnapra halasztott döntésekor vegye figyelembe a dolgozók béremelési kérelmét. Mint Kovács Sándor vezér- igazgató az MTI tudósítójának a sztrájk előtt elmondta, a bánhidai városrészen lévő hőerőmű szeptember közepe óta üzemzavar miatt áll. így az ott megtartott munkabeszüntetés a villamosenergia-rendszerre nincs korlátozó hatással. A meghibásodás elhárítása várhatóan november 10. után fejeződik be, így a helyi sztrájk esetleges elhúzódása, kiterjedése a továbbiakban sem befolyásolja majd az energiarendszer működését. A tatabányai fűtőerőmű a korábban kötött sztrájkmegállapodás alapján az elégséges kötelezettségét teljesíti. (Folytatás az 1. oldalról) Az világos, hogy a jövedelem a mai körülmények között sokkal inkább lényegi tényezővé válik, mint az elosztott javak szerepe. A rászorultság elvének figyelembevételével kell korrekt és igazságos szociáldemokrata polgári pártra jellemző kormánypárti arculatot kialakítani. Ez természetesen nagy vitákkal jár a párton belül az ütem, a mérték és a mód megítélése tekintetében. Tudatosítani kell, hogy jobb az ország népének, ha egy szociáldemokrata értékeket képviselő párt viszi véghez ezeket a szükségszerű változtatásokat, mintha egy más beállítottságú hatalom. Szekeres Imre az egyik küldött szavait idézte: „Egy nehéz helyzetben lévő országban is lehet szocáldemokrata módon politizálni”. Folytatásként elmondta: „Jól kormányozni akkor lehet, ha a szakértelem, a tudományos közélet és a civil szervezetek karöltve munhanem fejlesztik a dandár személyi állományát: a jelenlegi létszámot több mint ötszáz hivatásos katonával bővítik. Deák János elmondta: az orosz államadósságból korszerű haditechnikai eszközökkel átfegyverzik a debreceni alakulatot, amelynek egy feltöltött gépesített zászlóalját Nyíregyházára telepítik. Továbbra is Debrecenben marad a rádiótechnikai parancsnokság, s csak később változtatnak a hadkiegészítési parancsnokság funkcióján. Elhangzott a tájékoztatón, hogy a cívisvárosba kerülő tiszteket a repülőtéri volt szovjet lakásokban helyezik el: jövőre 40, egy év múlva továblékkal kívánja emelni a munka- vállalói nyugdíjjárulékot — erősítette meg a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén a szaktárca politikai államtitkára. Kökény Mihály azonban azt is érzékeltette, hogy ez az egyetlen tétel a társadalombiztosításjövő évi költségvetésében, amelyben sikerült közös kormányzati álláspontot kialakítani.' Miután a tb költségvetéséről továbbra is viták folynak, a tárca egyelőre csak saját javaslatával tudta megismertetni a szakszervezeti, illetve az önkormányzati oldalt. Eszerint a minisztérium a gyógyító-megelőző ellátásodra, vagyis az egészségügyi intézmények finanszírozásra 215 milliárd forintot szánna. Ebből az összegből véleményük szerint megoldható a 20 százalékos béremelés és az intézmények dologi kiadásainak 10 százalékos növelése. Természetesen csak akkor, ha folytatódik az intézmények átkálkodnak ezen. Kellő politikai tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, hogy határozottan és világosan politizáljunk. Következetesen, mértéktartóan, de határozottan. Az országgyűlési képviselő- csoport felelősen dolgozik. Az a kétszáz törvény, amely megszületett, úgy érzem, jó alapot nyújt az átalakuláshoz”. Az MSZP alelnöke ezután arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a régió küldöttei az oktatás és az egészségügy területén felmerült kérdésekben más megoldásokat javasolnak, illetve hangsúlyaikban mást képviselnek, majd a személyi kérdésekről szólva azt mondta, hogy a küldöttcsoport a kongresszuson nem akar személyi kérdéseket felvetni, mert ezt véleményük szerint jobban elő kell készíteni. A képviselőcsoportok ezt a kérdést a jövő évi, májusi kongresszuson szeretnék tárgyalni. Az a véleményük, hogy a kongresszuson három témabi 45 lakás átadásával számolnak. Keleti György az MTI tudósítójának érdeklődésére elmondta: a Bocskai dandár elhelyezésére a jelenleginél szeretnének jobb megoldást találni. A Kossuth laktanya ugyanis — amely korábban oktatási centrum- volt — inkább szálloda mint katonai körlet. A dandár elhelyezésére megfelelőbb lenne a most menekülttáborként használt Sámsoni úti volt szovjet laktanya, ott viszont megfelelő kiegészítő- és raktár- épületeket kellene építeni. A miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy a helyi vezetők évek óta nem tudnak megegyezni a alakítása, karcsúsítása. A jövő évi gyógyszertámogatási keretet 75 milliárd forintban, míg a gyógyászati segédeszközök a támogatását 11 millárdban határoznák meg. A tárca álláspontja szerint minimálisan ennyi kell ahhoz, hogy a lakosságra ne nehezedjen elviselhetetlen teher. Táppénzre a minisztérium 43 milliárd forint szánna úgy, hogy a beteg- szabadságot 15 napra terjesztenék ki. A betegszabadság idejére kifizetett összeg után pedig járulékot kellene fizetniük a munkaadóknak. Újabb térítési díjak bevezetését a tárca nem tervezi, mint ahogyan nem számít arra sem, hogy az egészségre káros cikkek forgalmi adójából befolyt összegből a központi költségvetés valamennyit átutal a tb-nek. Ez utóbbihoz viszont ragaszkodik a szakszervezeti oldal. Gácsi Mária, az EDDSZ ügyvivője szerint az élvezeti cikkek áfájának 15 százaléka kört kell előtérbe helyezni: a nyílt és következetes kormányzati munkát, azt, hogy többpártrendszerben ne koalíción belüli, hanem az ellenzékkel való polémia legyen, valamint a társadalmi kapcsolatok felmutatását. Az a kérdés fel sem merült, hogy milyen legyen a koalíciós viszony, ugyanis a társadalom jó kormányzást, és nem a partnerek közötti perpatvart várja el. Újságírók kérdéseire válaszolva Szekeres Imre a következőket mondta: „A jelenlegi és a várható novemberi hangulat valóban rányomhatja bélyegét a kongresszus munkájára, azonban lényegi és alapvető dolgokban nem”. Az MSZP parlamenti frakciójának vezetője ezek után elmondta, hogy véleménye szerint sem helyes a pártelnöki és a miniszterelnöki hatalom kettéválasztása, mert így jobban működnek a kapcsolatrendszerek, valamint hivatkozott az európai példákra is. Még egyszer hangsúlyozvolt szovjet katonai ingatlanok hasznosításáról. Bejelentette: a Pénzügyminisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium között tárcaközi egyeztetést kezdeményez, hogyan lehetne a jelenleginél optimálisabb körülményeket teremteni a Debreceni Universitasnak, a menekülttábornak és a jelenleg a Kossuth laktanyában levő, s fejlesztés előtt álló Bocskai dandárnak. Reményei szerint ezután hajé- konyabb együttműködésre juthatnak a debreceni és a Hajdú- Bihar megyei önkormányzati vezetőkkel is — mondta Keleti György Debrecenben. — jövőre minimum 8 milliárd forint — az egészségbiztosítót illeti meg. A szakszervezetek emellett'— ellentétben a minisztériummal — úgy látják: legalább 223 milliárd forint kell ahhoz, hogy a kormány által ígért bérfejlesztés megvalósulhasson. Az EDDSZ 35 százalékos bérköveteléséhez, illetve a 10 százalékos intézmé- nyi plusztámogatáshoz viszont 235—240 milliárdra van szükség. A költségvetés körüli viták ellenére az államtitkár szerint van esély arra, hogy a kabinet jövő heti ülésén elfogadja az egészségbiztosítási alap 1996-os költségvetési tervezetét, és azt még szilveszter előtt véglegesítse a parlament. Noha az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése csak november 10-én tárgyalja a költségvetést, Kökény Mihály szerint a javaslat parlamenti beterjesztéséig még lesz lehetőség a kormányzat és a közgyűlés közötti esetleges nézeteltérések tisztázására. ta, hogy ez a téma a novemberi kongresszuson várhatóan nem kap majd helyet, mert a küldöttek sem akarják. A társadalmi-gazdasági megállapodásról elmondta, hogy ebben elvben mind a három fél — a kormány, a munkavállalók és a munkaadók is — egyetértenek, de amikor konkrét kérdések merülnek fel, akkor senki sem enged. Ezért a kormány célja most a kis lépések gyakorlata lesz. A szak- szervezeti szövetségekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezek nem pártokhoz kötött csoportosulások, azonban vannak kötődéseik, egyébként elfogadhatónak talál minden törvényes eszközt követeléseik alátámasztása érdekében. — Azt, hogy mi lesz a — már lassan misztifikálódó — májusi kongresszuson, még nem tudom — mondta befejezésül Szekeres Imre, az MSZP alelnöke. — Palotai — Megyénkbe látogatott Szekeres Imre Ellenvélemények: oktatás, egészségügy A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács ülése „Ne nehezedjen elviselhetetlen teher!” A kormány jövőre két százaí