Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-30 / 281. szám
1995. november 30., csütörtök Sport UJ KELET wM Lesz-e karbantartott jégpálya a Bujtoson? Az elmúlt hétvégén — ha csak egy pár napra is — ismét hidegre fordult az idő. Ez kinek örömet, kinek bosszúságot okozott. Nagyon sokan például —- „reggeli sportként” — az autó tologatását választották, hisz az akkumulátorok „megadták magukat”. A fiatalabbak viszont kimondottan örültek a hidegebb napoknak, ugyanis előkerülhettek a szekrényben porosodó korcsolyák, és a szabadidő hasznos eltöltésére egy újabb lehetőség kínálkozott. A legkisebbektől a legna- gyobbakig — minden korosztály képviseltette magát a városunk legnagyobb jégfelületét kínáló Bujtosi tavon. Igaz, sokak szerint még nem volt teljesen biztonságos, de hát ki tud ellenállni a csábító lehetőségnek, így aztán a közeli örökösföldi lakótelepről és a város minden pontjáról felkeresték a természetes jégpályát. Akik minden évben kihasználják a Bujtosi tó adta korcso- lyázási lehetőséget, azok tudják, hogy volt olyan időszak (tavalyelőtt), amikor a jégfelületet karbantartották, valamint estéről estére „hizlalták”, természetesen figyelembe véve Mínusz nyolc-tíz fok is volt éjszaka, és az elmúlt napok hideg időjárásának köszönhetően az elmúlt hétvégén befagyott a bujtosi tó. Vasárnap délben látogattunk ki a jégre, és örömmel tapasztaltuk, hogy a nádat levágták, a partot rendbe tették. A tó közepén hokiütőkkel „felfegyverkezett” csapat kergette a hetvengrammos korongot. A „kapust”, Miskolczi Zsoltot kérdeztük, nem veszélyes-e még ilyenkor a jégre lépni? — Igaz, recseg egy kicsit, de már elbír bennünket. — Védőfelszerelések nélkül játszanak. Nem félnek a sérülésektől? — Négy éve járunk ide rendszeresen baráti társaságunk tagjaival, vigyázunk egymásra. Az idén szerencsére korán befagyott a tó, és az is jó, hogy nem esett a hó. Elég strapás egy a hőmérő higanyszálának állását. Nos, aki mindezt irányította, illetve felügyelte, az nem volt más, mint Albert Attila vállalkozó. Az ő neve ismerősen csenghet azoknak a fülében, akik az elmúlt évben például a városi stadion bitumenes kézi- labdapályáján — Albert úr által — kialakított jégpályát választották. Tavaly a bujtosi jégpálya „rendezetlenül” árválkodott, hiszen annak karbantartására nem volt pénz, így Albert Attila sem tudott mit kezdeni, bár a korcsolya szezon előtt ismét vállalta (volna) a feladatot. Az elmúlt hétvégi bujtosi látvány kapcsán (vasárnap délután szinte mozdulni is alig lehetett a korcsolyázók tömegétől) újfent felmerült a kérdés: lesz-e ismét biztonságos jégpályánk, illetve Albert Attila újra elvállalja-e a tó jégfelületének karbantartását? — Szép lassan újra beköszönt a korcsolyázás szezonja, így előtérbe kerül a Bujtosi tó téli „hasznosítása". Milyen tervek vannak a „tarsolyban”? — Amenyiben az időjárás hidegre fordul, úgy tervbe van véve egy korcsolyapálya kialapályányi területet letakarítani. — Előfordult-e komolyabb sérülés játék közben? — Egy-két esést leszámítva a négy év alatt eddig még nem történt baleset a pályán. Tavaly egyszer alattam is beszakadt a jég, de csak a szélén, a nádas mellett, így nem történt bajom. — Mindössze két tornacipő jelzi a kapuk helyét. Nem kerekedik vita egy gól megítélésében? — Ezen nem veszünk össze, de azért két szabályos méretű kapu jó lenne. Annak is örülnénk, ha — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is megvilágítanák esténként a jeget. Közben idebukdácsol egy kissrác, Olasz Viktor, aki kilenc éves, és elmondja: óvodás korában volt először a lábán koricipő. kítása a bujtosi tavon. Ha az önkormányzat erre anyagi támogatást nyújt, abban az esetben természetesen ingyenes belépéssel használhatja mindenki a jégpályát. De nemcsak a korcsolyapályát szeretnénk kialakítani, hanem a hozzátartozó „kiszolgáló” helyiségeket is, úgy mint öltöző, illetve melegedő, valamint női-férfi illemhely. — Ezeket mi módon alakítanák ki, illetve milyen formában? — A Köztisztasági Kft. által beszerzett konténeres öltözőket és toaletteket helyeznénk el a jégpálya különböző pontjain. A világítás adott, hiszen csak fel kell kapcsolni a reflektorokat, és máris meg van oldva az esti sportolási lehetőség is. — Ha folyamatosan nulla fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor „hizlalni” is fogják a jeget? — Természetesen, hiszen csak így lehet kialakítani egy biztonságos jégpályát. Azt azért elmondanám, hogy ugyan az elmúlt hétvégén „nagyüzem” volt a bujtosi tavon, de akkor még egyáltalán nem lehetett biztonságosnak mondani a jégfelületet. Ahhoz, hogy minden félelem nélkül rámehessünk a jégre — legalább 10—12 cm-es vastagságúnak kell lennie. Ezt csak „hizlalással” lehet elérni, erre a lehetőség meg van, illetve remélem meg lesz az idei szezonban is. — Ön tavaly nem a bujtosi tavat „pártfogolta”, hanem a Városi Stadionban a bitumenes kézilabdapályán alakított ki jégpályát. Az idén is van ilyen terve? — A tavalyi év tapasztalata alapján nyugodtan mondhatom, hogy nincs ilyen tervünk, ugyanis a kézilabdapálya méretéből adódóan nagyon kicsi, — Gyakran jártok ide, a jégre? — Ha tudjuk, hogy befagyott, akkor amikor csak lehet, mindig jövünk. A Csillag utcán lakunk, és a környékünkön nincs hol konzni. Most édesapámmal és a kisöcsémmel jötígy már száz embernél tumultus van, s meg sem lehet mozdulni. Éppen ezért az idén a Bujtosi tó került előtérbe, ahol 3-4000 négyzetmétert is igénybe tudünk venni. Erről a területről természetesen minden éjszaka le kell tolni a korcsolyák által felvágott jeget, vagy éppen hóesésnél a havat, és a megfelelő minőség érdekében minden éjszaka locsolni kell a felületet. — Egy téli szezonban mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy az előbb felsorolt dolgokat elvégezzék, illetve az időjárás adta lehetőségekkel élve — kifogástalan jégpályán korizzanak a városlakók? — Készítettem egy költség- vetést, melyet eljutattam a városi önkormányzat megfelelő bizottságához. Ennek alapján mondhatom, hogy egy harminc napos üzemeltetés közel 400 000 forintba kerülne. Ez tartalmazza az alkalmazotti béreket, az áramszolgáltatás díját (ez a fűtés és a világítás összegét jelenti), valamint a robbanómotoros szivattyú működtetési költségeit, és természetesen a konténeres helyiségek szállítási- és bérleti díját. Az említett összegből 250 000 forintot kértem az önkormányzattól, a többit a különböző vállalkozók felajánlásaiból finanszíroznánk. Egyébként a konténeres helyiségekről még annyit, hogy csak a téli szezonra telepítenénk őket a tó partjára, s korcsolyaszezon végeztével elszállítjuk azokat onnan. — Mennyi ideig kellene tartósan nulla fok alá csökkenie a hőmérsékletnek, hogy önök egy biztonságos jégpályát kialakíthassanak? — Ha négy-öt napig tartósan hideg maradna az időjárás, akkor már nyugodtan mondhatnám: irány a bujtosi jégpálya! tünk ide, édesanyám addig otthon nyugodtan takaríthat. Közben a jégkorongozók a játékszert követve mellénk ér: nek. Csak úgy recsegett a jég alattunk, de őket ez egyáltalán nem zavarta. —Fekete Tibor— Fotók: Bozsó K. Az első korizó „fecskék” a bujtosi tavon Qi-Gong-iskola Folytatva a két héttel ezelőtt elkezdett sorozatunkat, a mai szabadidősportoldalunk hasábjain immár a harmadik gyakorlatot mutathatjuk be önöknek, természetesen fotókkal illusztrálva. III. gyakorlat a „Kis égi kör” A Kis égi kör — a Qi- Gong-gyakorlatok közül — követjük a levegő és vele együtt a Qi útját, a mellkas szimmetriatengelyén futó Ren-Mo — azaz befogadó energia — vezeték mentén, egészen a Tan- tien pontig. Itt egy kis ideig elidőzik az energia (Qi), majd tovább küldjük a fül felé a gerinc mentén — a Du-Mo vezetéken — fel a fejtetőre, ahol ismét fordul, és az orron át kiléleg„Szél-pálya” „Tan-Tien pont” az egyik legalapvetőbb. Ezt a gyakorlatot mind a harcművészek, mind a csupán egészségügyi okból tréningezők is nagy előszeretettel művelik. A gyakorlatot végezhetjük törökülésben, vagy „Zerí’-ülés- ben is. Törökülésben inkább a „Földi Qi”, Zen-ülésben az „Égi esi” áramlik szerveinkben. A Kis égi kör két pályán mozoghat, attól függően, hogy hűteni vagy melegíteni — tehát Yin vagy Yang típusú energiát akarunk felhalmozni benne, és továbbküldeni a „Nagy égi körbe”, tehát zünk. A levegő természetesen csak gondolatban tudja bejárni a fent leírt utat, az energia viszont képzeletünk segítségével bejárja. Az energiának a Tűz-pályán való keringetése azt eredményezi, hogy szervezetünkben Yang típusú energia halmozódik fel, azaz fűti a szervezetet. Szél-pálya Ha úgy érezzük, hogy szervezetünket hűteni kell, tehát Yin típusú energiához szeretnénk jutni, akkor az energiát a Szél-pályán kell keringetni. Ez úgy történik, hogy orron lélegzünk be, és a levegő, illetőleg a Qi az előző út „Tűz-pálya” a nagy energiarendszerbe, és ezáltal a szerveinkbe. A Tűz-pálya. A Tűz-pályán a gyakorló először a Tan-tien pontban (a köldök alatt az alhasban) gyűjti össze a Qi-t, vagy hasi légzéssel. Ez úgy történik, hogy a rekesz letolásával és a has kidomborításával belélegzünk a szájon át, gondolatban ellenkezőjét.járja be. Tehát fejtető, gerinc, Tan-tien első szimmetriatengely (Ren-Mo) és szájon át kilélegzünk. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy egyik légzéstípust sem szabad túlzásba vinnünk, mert a szervezetnek energiaegyensúlyra van szüksége. M.A. Az oldalt szerkesztette: Batai János
