Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

1995. november 30., csütörtök Sport UJ KELET wM Lesz-e karbantartott jégpálya a Bujtoson? Az elmúlt hétvégén — ha csak egy pár napra is — ismét hidegre fordult az idő. Ez ki­nek örömet, kinek bosszúságot okozott. Nagyon sokan példá­ul —- „reggeli sportként” — az autó tologatását választották, hisz az akkumulátorok „meg­adták magukat”. A fiatalabbak viszont kimondottan örültek a hidegebb napoknak, ugyanis előkerülhettek a szekrényben porosodó korcsolyák, és a szabadidő hasznos eltöltésére egy újabb lehetőség kínálko­zott. A legkisebbektől a legna- gyobbakig — minden korosz­tály képviseltette magát a vá­rosunk legnagyobb jégfelületét kínáló Bujtosi tavon. Igaz, so­kak szerint még nem volt telje­sen biztonságos, de hát ki tud ellenállni a csábító lehető­ségnek, így aztán a közeli örökösföldi lakótelepről és a város minden pontjáról felke­resték a természetes jégpályát. Akik minden évben kihasz­nálják a Bujtosi tó adta korcso- lyázási lehetőséget, azok tud­ják, hogy volt olyan időszak (tavalyelőtt), amikor a jégfelü­letet karbantartották, valamint estéről estére „hizlalták”, ter­mészetesen figyelembe véve Mínusz nyolc-tíz fok is volt éjszaka, és az elmúlt napok hi­deg időjárásának köszönhetően az elmúlt hétvégén befagyott a bujtosi tó. Vasárnap délben lá­togattunk ki a jégre, és öröm­mel tapasztaltuk, hogy a nádat levágták, a partot rendbe tették. A tó közepén hokiütőkkel „felfegyverkezett” csapat ker­gette a hetvengrammos koron­got. A „kapust”, Miskolczi Zsoltot kérdeztük, nem veszé­lyes-e még ilyenkor a jégre lép­ni? — Igaz, recseg egy kicsit, de már elbír bennünket. — Védőfelszerelések nélkül játszanak. Nem félnek a sérü­lésektől? — Négy éve járunk ide rend­szeresen baráti társaságunk tag­jaival, vigyázunk egymásra. Az idén szerencsére korán be­fagyott a tó, és az is jó, hogy nem esett a hó. Elég strapás egy a hőmérő higanyszálának állá­sát. Nos, aki mindezt irányította, illetve felügyelte, az nem volt más, mint Albert Attila vállal­kozó. Az ő neve ismerősen csenghet azoknak a fülében, akik az elmúlt évben például a városi stadion bitumenes kézi- labdapályáján — Albert úr ál­tal — kialakított jégpályát vá­lasztották. Tavaly a bujtosi jég­pálya „rendezetlenül” árválko­dott, hiszen annak karbantartás­ára nem volt pénz, így Albert Attila sem tudott mit kezdeni, bár a korcsolya szezon előtt is­mét vállalta (volna) a feladatot. Az elmúlt hétvégi bujtosi lát­vány kapcsán (vasárnap dél­után szinte mozdulni is alig le­hetett a korcsolyázók töme­gétől) újfent felmerült a kérdés: lesz-e ismét biztonságos jégpá­lyánk, illetve Albert Attila újra elvállalja-e a tó jégfelületének karbantartását? — Szép lassan újra bekö­szönt a korcsolyázás szezonja, így előtérbe kerül a Bujtosi tó téli „hasznosítása". Milyen ter­vek vannak a „tarsolyban”? — Amenyiben az időjárás hidegre fordul, úgy tervbe van véve egy korcsolyapálya kiala­pályányi területet letakaríta­ni. — Előfordult-e komolyabb sérülés játék közben? — Egy-két esést leszámítva a négy év alatt eddig még nem történt baleset a pályán. Tavaly egyszer alattam is beszakadt a jég, de csak a szélén, a nádas mellett, így nem történt ba­jom. — Mindössze két tornacipő jelzi a kapuk helyét. Nem kere­kedik vita egy gól megítélésé­ben? — Ezen nem veszünk össze, de azért két szabályos méretű kapu jó lenne. Annak is örül­nénk, ha — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is megvi­lágítanák esténként a jeget. Közben idebukdácsol egy kissrác, Olasz Viktor, aki kilenc éves, és elmondja: óvodás ko­rában volt először a lábán koricipő. kítása a bujtosi tavon. Ha az önkormányzat erre anyagi tá­mogatást nyújt, abban az eset­ben természetesen ingyenes belépéssel használhatja min­denki a jégpályát. De nemcsak a korcsolyapályát szeretnénk kialakítani, hanem a hozzátar­tozó „kiszolgáló” helyiségeket is, úgy mint öltöző, illetve melegedő, valamint női-férfi illemhely. — Ezeket mi módon alakíta­nák ki, illetve milyen formá­ban? — A Köztisztasági Kft. által beszerzett konténeres öltözőket és toaletteket helyeznénk el a jégpálya különböző pontjain. A világítás adott, hiszen csak fel kell kapcsolni a reflektorokat, és máris meg van oldva az esti sportolási lehetőség is. — Ha folyamatosan nulla fok alá süllyed a hőmérséklet, ak­kor „hizlalni” is fogják a jeget? — Természetesen, hiszen csak így lehet kialakítani egy biztonságos jégpályát. Azt azért elmondanám, hogy ugyan az elmúlt hétvégén „nagy­üzem” volt a bujtosi tavon, de akkor még egyáltalán nem le­hetett biztonságosnak monda­ni a jégfelületet. Ahhoz, hogy minden félelem nélkül ráme­hessünk a jégre — legalább 10—12 cm-es vastagságúnak kell lennie. Ezt csak „hizlalás­sal” lehet elérni, erre a lehetőség meg van, illetve re­mélem meg lesz az idei szezon­ban is. — Ön tavaly nem a bujtosi tavat „pártfogolta”, hanem a Városi Stadionban a bitumenes kézilabdapályán alakított ki jégpályát. Az idén is van ilyen terve? — A tavalyi év tapasztalata alapján nyugodtan mondha­tom, hogy nincs ilyen tervünk, ugyanis a kézilabdapálya mé­retéből adódóan nagyon kicsi, — Gyakran jártok ide, a jég­re? — Ha tudjuk, hogy befa­gyott, akkor amikor csak lehet, mindig jövünk. A Csillag utcán lakunk, és a környékünkön nincs hol konzni. Most édes­apámmal és a kisöcsémmel jöt­így már száz embernél tumul­tus van, s meg sem lehet moz­dulni. Éppen ezért az idén a Bujtosi tó került előtérbe, ahol 3-4000 négyzetmétert is igény­be tudünk venni. Erről a területről természetesen min­den éjszaka le kell tolni a kor­csolyák által felvágott jeget, vagy éppen hóesésnél a havat, és a megfelelő minőség érde­kében minden éjszaka locsolni kell a felületet. — Egy téli szezonban mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy az előbb felsorolt dolgokat el­végezzék, illetve az időjárás adta lehetőségekkel élve — ki­fogástalan jégpályán koriz­zanak a városlakók? — Készítettem egy költség- vetést, melyet eljutattam a vá­rosi önkormányzat megfelelő bizottságához. Ennek alapján mondhatom, hogy egy harminc napos üzemeltetés közel 400 000 forintba kerülne. Ez tartalmazza az alkalmazotti bé­reket, az áramszolgáltatás díját (ez a fűtés és a világítás össze­gét jelenti), valamint a robba­nómotoros szivattyú működte­tési költségeit, és természetesen a konténeres helyiségek szállí­tási- és bérleti díját. Az emlí­tett összegből 250 000 forintot kértem az önkormányzattól, a többit a különböző vállalkozók felajánlásaiból finanszíroz­nánk. Egyébként a konténeres helyiségekről még annyit, hogy csak a téli szezonra telepíte­nénk őket a tó partjára, s kor­csolyaszezon végeztével elszál­lítjuk azokat onnan. — Mennyi ideig kellene tar­tósan nulla fok alá csökkenie a hőmérsékletnek, hogy önök egy biztonságos jégpályát kialakít­hassanak? — Ha négy-öt napig tartósan hideg maradna az időjárás, ak­kor már nyugodtan mondhat­nám: irány a bujtosi jégpálya! tünk ide, édesanyám addig ott­hon nyugodtan takaríthat. Közben a jégkorongozók a játékszert követve mellénk ér: nek. Csak úgy recsegett a jég alattunk, de őket ez egyáltalán nem zavarta. —Fekete Tibor— Fotók: Bozsó K. Az első korizó „fecskék” a bujtosi tavon Qi-Gong-iskola Folytatva a két héttel ezelőtt elkezdett sorozatun­kat, a mai szabadidősport­oldalunk hasábjain immár a harmadik gyakorlatot mutathatjuk be önöknek, természetesen fotókkal il­lusztrálva. III. gyakorlat a „Kis égi kör” A Kis égi kör — a Qi- Gong-gyakorlatok közül — követjük a levegő és vele együtt a Qi útját, a mellkas szimmetriatengelyén futó Ren-Mo — azaz befogadó energia — vezeték mentén, egészen a Tan- tien pontig. Itt egy kis ideig elidőzik az ener­gia (Qi), majd tovább küld­jük a fül felé a gerinc men­tén — a Du-Mo vezetéken — fel a fejtetőre, ahol ismét for­dul, és az orron át kiléleg­„Szél-pálya” „Tan-Tien pont” az egyik legalapvetőbb. Ezt a gyakorlatot mind a harcmű­vészek, mind a csupán egész­ségügyi okból tréningezők is nagy előszeretettel művelik. A gyakorlatot végezhetjük tö­rökülésben, vagy „Zerí’-ülés- ben is. Törökülésben inkább a „Földi Qi”, Zen-ülésben az „Égi esi” áramlik szerveink­ben. A Kis égi kör két pályán mozoghat, attól függően, hogy hűteni vagy melegíteni — tehát Yin vagy Yang típu­sú energiát akarunk felhal­mozni benne, és továbbkülde­ni a „Nagy égi körbe”, tehát zünk. A levegő természete­sen csak gondolatban tudja bejárni a fent leírt utat, az energia viszont képzeletünk segítségével bejárja. Az ener­giának a Tűz-pályán való keringetése azt eredményezi, hogy szervezetünkben Yang típusú energia halmozódik fel, azaz fűti a szervezetet. Szél-pálya Ha úgy érezzük, hogy szer­vezetünket hűteni kell, tehát Yin típusú energiához szeret­nénk jutni, akkor az energiát a Szél-pályán kell keringet­ni. Ez úgy történik, hogy or­ron lélegzünk be, és a levegő, illetőleg a Qi az előző út „Tűz-pálya” a nagy energiarendszerbe, és ezáltal a szerveinkbe. A Tűz-pálya. A Tűz-pályán a gyakorló először a Tan-tien pontban (a köldök alatt az alhasban) gyűjti össze a Qi-t, vagy hasi légzéssel. Ez úgy történik, hogy a rekesz letolásával és a has kidomborításával beléleg­zünk a szájon át, gondolatban ellenkezőjét.járja be. Tehát fejtető, gerinc, Tan-tien első szimmetriatengely (Ren-Mo) és szájon át kilélegzünk. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy egyik légzéstípust sem szabad túlzásba vin­nünk, mert a szervezetnek energiaegyensúlyra van szüksége. M.A. Az oldalt szerkesztette: Batai János

Next

/
Oldalképek
Tartalom