Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-30 / 281. szám
UJ KELET Információk 1995. november 30., csütörtök 7 • • Önkormányzatok egy éve Sikerek, kudarcok, feladatok Az önkormányzatok megválasztása után eltelt egy év végén a megye valamennyi polgármesterének ugyanazt a három kérdést tettük fel: 1. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb sikere? 2. Mi volt az elmúlt egy év legnagyobb kudarca? 3. Mi az elkövetkező egy év legfontosabb feladata? Cséke László, Jánkmajtis: 1. — Az idei év gazdasági helyzete nehezebb volt, mint az elmúlt négy évé összesen. Szerencsére az önkormányzati intézmények működését fenn tudtuk tartani, hitel nélkül megoldottuk minden feladatunkat, és emellett szerényebb fejlesztést is végrehajtottunk. 2. — Sajnos a foglalkoztatási gondokat nem tudtuk megoldani. Új munkahelyet nem sikerült teremteni és növekedett az elmúlt egy év alatt a munkanélküliek, illetve a jövedelempótló támogatásban részesülők száma. Ez a mi keresztünk. 3. — Az intézmények működését és a szociális hálót szeretnénk a továbbiakban is megfelelő szinten fenntartani. Amennyiben némi pluszbevételhez jut az önkormányzat, elképzelhető, hogy kisebb beruházásokat végrehajtunk. Ennek tervezésével meg kell vámunk a központi költségvetés keretszámait. Fodor János, Nagykálló: 1. — Legnagyobb sikerként azt könyvelhetjük el, hogy az elmúlt egy év alatt az önkormányzat meg tudta őrizni működőképességét. 2. — Kudarcba fulladt iskolaépítési tervünk, ebben az évben még nem vehetik birtokba azt a diákok. A kivitelező hibájából egy évet csúszik az oktatási intézmény átadása. 3. — Mindenekfelétt a legfontosabb feladat a működőképesség megőrzése lesz az 1996-os esztendőben. Amennyiben anyagi lehetőségeink megengedik, minimális mértékben lakossági közérzetjavító beruházásba kezdenénk: a település útjainak és járdáinak egy részét rendbe szeretnénk tenni. Nagy álmunk, hogy jövőre egy új, városi iskola létrehozásának az alapjait megteremtjük. Komlósi János, Nyírderzs: 1. — Legnagyobb sikerünk az elmúlt egy év alatt az volt, hogy az önkormányzat valamennyire meg tudta őrizni működőképességét. Ezenkívül csak kudarcokban volt részünk. 2. — Amennyire örültünk annak, hogy a községet bekapcsolták a gázszolgáltatásba, illetve az útjainkat sikerült rendbe tetetni, annyira elszomorodtunk a központi költségvetés nyírbálásai miatt, amikkel szinte lehetetlen helyzetbe hozták a kistelepüléseket. Ezeket az utólagos pénzügyi, támogatási módosításokat éltük meg kudarcként, büntetésként. 3. — A működőképesség megőrzése lesz a legfontosabb feladatunk jövőre és szinte semmi más, mert az állami hozzájárulásokból csupán erre futja. —vip— AJventi kalendárium Szent András napja Az advent, a Messiás eljövetelét váró időszak Szent András napjától karácsony vigíliájáig tart. Az egyházi év kezdetét évszázadokon át csengőbongó harangok adták tudtul a hívőknek. Igen régi, bojtos, bűnbánó ünnepkör ez: gyökere az 5.—6. századig nyúlik vissza, amikor XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és péntekekre böjtölést, a szombatokra pedig megtartóztatást rendelt. A népi hagyomány szerint azonban már Katalin napjától megjósolható az új esztendő időjárása, a termés bősége vagy szűkössége. Hazánkban a XV. századig karácsonykor kezdődött az új év. Az advent tehát a melengető Nap újjászületésére, a világosságra vágyódás ősi várakozását is magába foglalta, és egy sor mitikus, babonás szokást hordozott. így András egyike volt Jézus tizenkét tanítványának. Úgy tudjuk, hogy a Volgáig terjedő keleti vidékeken hirdette az evangéliumot, ezért lett Oroszország patrónusa. Amikor térítőútjáról visszatért, megalapította a bizánci egyházat, s nem sokkal később vértanúságot szenvedett. Ferdén állított keresztre feszítették, innen ered az „andráskereszt” elnevezés. Az apostolt hazánkban is mély tisztelet övezte, a nép mágikus erőt tulajdonított neki: házasságot szerez a haja- donoknak. A téli napfordulóhoz réges- régi pogány hiedelem fűződött: a hosszú, sejtelmes éjszaka legalkalmasabb a szerelmi varázslatokra. Ez egybeszövődött azzal az egyházi hagyománnyal, hogy a pap az András apostol ünnepéhez legközelebb eső első adventi vasárnap olvasta föl a templomban az elmúlt egyházi év jeles eseményei között a házasságkötéseket és születéseket. így terjedtek el az András-napi házasságjósló szokások. A legismertebb babonák egyike, hogy ha a lányok lefekvéskor háromszor megfordították a párnájukat, s közben elmondták a mondókát: „Párnámat rázom, Szent Andrást várom, kutassa meg a jövendőbeli párom!”, éjszaka megálmodták, ki lesz az uruk. Még a főrangú lányok között is divatos volt a férjjósló gombócok főzése. Az András-napi hideg jó termést ígért az új esztendőre. A gazdák bükkfaforgácsból tudták meg, milyen tél lesz. Ha a fáról lenyesett forgács száraz volt, meleg télidőt vártak; ha nedves, fagyos hidegre készültek. Azt tartották, hogy a rorá- téra — hajnali mise kezdetére — a harangozás alatt a boszorkányok állat képében emberi hajlékokba húzódnak. Ezért aki az utcán járt, hátra nem nézhetett, száját ki nem nyithatta. Az apostolt tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is nevezték, hisz ekkor kezdődtek a disznótorok, a böjtölések előtti dús étkezések utolsó alkalmai. t.m.i. Hát én immár mit válasszak? I „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe” Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium a megye első alapítású középiskolája. Ebben az évben 190 éves. A gimnázium életéről dr. Bánszki István igazgatótól kaptuk az alábbi tájékoztatást. Az iskola 1992-ben került vissza az egyház tulajdonába. Jelenleg huszonegy osztályában 620 diák tanul két tagozaton, nyolc- és négyosztályos képzésben. A négyéves tagozatra a szokásos jelentkezési rend szerint veszik fel az általános iskolát végzett tanulókat. Az 1996—97-es tanévre a tervek szerint két alsós (hatvan fővel) és két felsős osztály indul (ugyancsak hatvan fővel). A két osztály közül az egyik speciális nyelvi osztály, ahol emelt óraszámban tanítják az idegen nyelvet. Már harmadik évfolyamtól (tizenkét éves kortól) két idegen nyelvet kötelező tanulni. Angol, német, francia és olasz nyelvekből választhatnak a diákok. Az idegen nyelvek hatékony tanulása érdekében a gimnázium testvér-, illetve partnerkapcsolatot alakított ki egyrészt a Párizs melletti massy-i evangélikus gyülekezettel, másrészt a német hilldesheimi Andrea- num Gimnázium diákjaival. Az intézményben heti két órában hit- és erkölcstant tanítanak a tanuló saját feleke- zetének megfelelően. A gimnázium nemcsak evangélikus tanulókat vesz fel, hanem minden olyan református és katolikus tanulót is, akit keresztyén szellemiségben szeretnének neveltetni. Számos szakkör működik az iskolában, a legnépszerűbbek a tűzzománc- és kerámia-, a sakk-, a foci- és az önképzőkörök. A gimnáziumot az országos evangélikus egyház működteti, az anyagiakat tekintve mindeddig problémák nélkül. Az érdeklődőket szívesen látják a december 12-i felvételi tájékoztatón a gimnázium dísztermében. A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium A Szabolcs Megyei Takarékpénztár Egylet 1886-ban határozta el, hogy a Nagy- kállóban létesítendő reáltanoda alapításához 904 forint 75 krajcárral hozzájárul. Négy évvel később megkezdődött a tanítás az iskolában. A kezdeti vidéki kisgimnáziumból mára neves intézmény lett, a fordulatot az 1988—89-es tanévben a magyar—német kéttannyelvű tagozat indítása jelentette. Az 1988—89- es tanév, a magyar—német két tanítási nyelvű tagozat indítása jelentette a fordulatot. Ezt az évet 23 osztályban 728 nappalis és hat osztályban 170 levelezős tanuló kezdte az iskolában. Három éve tanulhatnak a diákok a sport-, a drámatagozaton és a hatosztályos, kéttannyelvű csoportokban. Ezek kedvező tapasztalatai újabb lendületet adnak az iskola tantestületének a további munkához. A németországi, ausztriai, franciaországi és USA-beli tanárokkal is dolgozó iskola a keleti országrészben is egyedülálló képzési formákkal várja a tanulókat. Az 1996—97-es tanévben indítandó osztályok: az ötosztályos, magyar—német kéttannyelvű képzésben úgynevezett nulladik évfolyamon — heti húsz órában — a német nyelv intenzív tanítása keretében készítik fel a tanulókat a felsőbb évfolyamok szaktárgyainak németül tanulására. Osztrák és német vendégtanárok segítik a munkát. A kéttannyelvű érettségi bizonyítvány egyben közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány, a magyarországi és a külföldi továbbtanulásra is nagyobb esélyt ad. Felvételi vizsga matematikából és magyar nyelv és irodalomból van. A drámatagozatos osztályba elsősorban olyan tanulók jelentkezését várják, akik tehetséget éreznek a színház és a színjátszás iránt. A képzés során a tanulók színházelméleti tárgyakat, valamint a színészmesterség alapjait — gyakorlatokon — sajátítják el. Az idegen nyelv az angol. A felvételi tárgyak: ének, vers és mozgáskészség, valamint magyar nyelv és irodalom. Nyílt nap: november 30-án. A sporttagozat kosárlabda—atlétika irányultságú. Az iskolai diák-sportegyesület ezt asztalitenisz-, labdarúgó-, fiúkosárlabda-szakosz- tállyal egészíti ki. A tanított idegen nyelv: német, orosz. A felvételi készségfelmérésből és matematika írásbeliből áll. A hatosztályos magyar— német kéttannyelvű tagozat a 12—18 éves korosztály számára indult. Az általános gimnáziumi osztályba a hagyományos felvételi rend szerint lehet bejutni. Kozma Ibolya
