Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1995. november 22., szerda 3 Ha nincs hó, nincs hóakadály sem Sózás „recept” November elején a tél már ízelítőt adott szép fehérsé­géből, keménységéből, meg­mutatva oroszlánkölyök-kar- mait. így havas előzményekkel tarthatta tegnap a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság a szokásos, a téli időszakban esedékes tevékenységéről szóló sajtótá­jékoztatót. Hegedűs Csaba igazgató bevezető szavait követően Szamos István igaz­gatóhelyettes-főmérnök tájé­koztatta az újságírókat az elő­készületekről. Mint elmondta, a most ránk ijesztett tél nem oly gyakori a kalendáriumokban, nyolcvan évvel ezelőtt fordult elő ehhez hasonló korai hava­zás. A télies ősz viszont már nem tartozik a ritka események sorába. A téli üzemeltetést a novem­ber 15. és március 15. közötti időszak jelenti a közúti igaz­gatóság számára. Ezalatt folya­matos az ügyeleti rendszer az igazgatósági központban és az üzemmérnökségeken. Alapve­tő információkkal a mindenko­ri ügyeletes, rendkívüli hely­zetekben az igazgatóság ille­tékes vezetője (igazgató, igaz­gatóhelyettes-főmérnök, üze­meltetési és fenntartási osz­tályvezető), illetve az üzem­mérnökségek vezetői rendel­keznek, szolgálhatnak. A megye 2088 kilométeres országos közúthálózatából 528 kilométer hosszon sóval, 1464 kilométer hosszon ho­mokkal védekeznek a síkosság ellen, míg 96 kilométer hosz- szon nem szükséges az úgyne­vezett síkosság elleni beavat­kozást elvégezniük, ezeken a helyeken a havat — a többi úthálózati részekhez hasonló­an — hóekézéssel távolítják el. A hóeltakarítást az úthálózat­ban betöltött, a forgalmasság alapján megállapított fontossá­gi sorrend szerint végzik. Ter­mészetesen minden esetben a főhálózat járhatóvá tétele a cél. Passzív védekezésként 3100 darab hórácsot helyeztek ki az igazgatóság emberei, tudatos hóvédő erdősáv-tefepítések történtek, a gyakori síkosságú helyeket közúti jelzőtáblákkal szerint jelölték meg. Újabban fa he­lyett fémből készült hórácsok kihelyezésével kísérleteznek, mert az előbbieket előszerettel vitték haza az útszélekről kerí­tésként vagy tüzelőként fel­használva azokat. A téli felada­tokhoz -r- fedett helyen — mintegy 4800 tonna sót tárol­tak be. A tél támadásával 71 alapgép veszi fel a küzdelmet, emellett bérelt gépek is rendel­kezésre állnak szükség esetén. A tél örök téma az igazgató­ság életében, tény: a mi fogal­maink szerint is mást-mást je­lent a járható út. A téliesre for: dúló időben igyekszünk az évszaknak megfelelően öltöz­ni, a tapsztalat viszont az, hogy „téliesen” autózni már több­nyire elfeledkezünk. A tél -— tél. Az igazgatóság az előírások szerinti sorrendben, normatí­vák alapján, mondhatni, re­ceptre sóz, hóekézik, végzi fel­adatát — a vélemények szerint jól-rosszul. Az viszont nem vi­tás: a közúti igazgatóság nem feltétlenül osztozik a gyerme­kek örömében, amikor sűrín, nagy pelyhekben hull a hó. Tájékoztatásul közöljük a Nyíregyházi Közúti Igazgató­ság üzemmérnökségeinek cí­mét, telefonszámát, vezetői nevét. Üzemmérnökségek: Nyír­egyháza, Szerén u. 2., 42/460- 022, Kodácsi László', Nyír­bátor, Császári u. 2., 42/381- 506, Jászai István-, Mátészalka, Északi krt. 1., 44/312-205, Károly Sándor; Vásárosna- mény, Nyíregyházi u. 2. 45/ 371 -626, Barczi József, Kisvár- da, Attila u. 64, 45/420-117, Csapó László üzemmérnökség- vezető. (lefler) Tisztelt főszerkesztő úr! Olvastuk az újság pénteki számában A zsaroló marad, a sértett távozott... című írást. Nagyon felháborodtunk azon, ami történt, és felháborí­tónak tartjuk azt is, hogy a zsa­roló gyerek még mindig bün­tetlenül járhat iskolába és azt művelhet, amit akar, míg az ál­dozat, az ártatlan kislány ma­rad otthon, és ehhez asszisztál az igazgató, holott a zsaroló már kapott igazgatói figyel­meztetést. A jelenlegi igazga­tó véleménye szerint senki sem lehet biztonságban a zsaroló vígan maradhat, majd a sértett távozik. Egy 17 éves ember már nem gyerek, úgyhogy szégyellje magát az, aki ilyet tett és szé­gyellje magát az apja is, hogy a gyereke ilyeneket megtett. Kérjük, hogy a fiú, gonosz gondolataiért és szerencsétlen tettéért, a családtól és a lánytól kérjen azonnal bocsánatot! Az igazgató pedig hozzon olyan döntést a fiúra vonatkozólag, hogy a kislány nyugodt körül­mények között, azonnal foly­tathassa tanulmányait! Úgy gondoljuk, hogy az egyszerű embereknek a ható­sággal együtt, a rendőrséggel és a bírósággal közösen kell fellépni az erőszakos cseleke­detek és tettek ellen, mert így talán nem hatalmasodhat el az erőszak és a kegyetlenkedés mindennapjainkban. Kérem, hogy a véleményün­ket jelentessék meg az újság­ban! Zámboriné, Örökösföld Téli tanfolyam kertbarátoknak Korábban igen komoly te­vékenységet folytatott a mátészalkai kertbarátkor, de az utóbbi időkben nem hal­lani róluk. Bihari Jánost, a társaság elnökét kérdeztük arról, hogy hová tűnt a kert­barátkor! — Megmondom őszintén, elment a kedvem a munká­tól az érdektelenség láttán. Egészen komolyan foglal­koztunk még ’93 telén is a kertbarát kör tagjainak okta­tásával, problémáik megol­dásával, majd a következő év tavaszán többen azt mond­ták, ne az oktatással, a termel­tetés problémáival törőd­jünk, inkább az értékesítés szervezését oldjuk meg! Megpróbáltuk, de nem volt köztünk olyan ember, aki vállalta volna, hogy öntevé­kenyen mint felvásárló belép ebbe a munkába. Ezt követően az újfehértói kutatóintézet igazgatóját és a nyíregyházi növényvédő állomás igazgatóját hívtam meg a kertbarát kör találko­zójára. Az igazgatók megje­lentek, de a 100 meghívott tagunk közül rajtam ÍCÍvül mindössze öten jöttek el. Ké­sőbb is megpróbáltam össze­hozni az embereket, de nem túl nagy sikerrel. Ezután jó ideig csend volt, de az utób­bi hónapokban legalább hú­szán szóltak, jó lenne életre kelteni a kertbarátkört, szíve­sen részt vennének az elő­adásokon. Terveink szerint decemberben újraindítjuk programunkat. Az elhanyagolt kertek szá­mának növekedése is azt mutatja, szükség lenne ránk. Öt éve szerveztünk egy nö­vényvédelmi szaktanfolya­mot, amire megközelítőleg ötvenen jártak. Az ott szer­zett „bizonyítvány” hatálya ebben az évben lejár, most kellene egy új tanfolyamot szervezni, hogy öt évre ismét jogosítványt kaphassanak a résztvevők. Ezért is szükség van a kör életre keltésére. Fel fogom venni a kapcsolatot Széles Emil növényvédelmi szakmérnökkel, hogy még a tél folyamán lebonyolíthas­suk a tanfolyamot. így a gaz­dák a tavaszi munkákhoz a megfelelő szakismerettel már meg tudják vásárolni a nö­vényvédőszereket. Az idei első havazás próbára tette a gépkocsivezetőket (Fotó: Harascsák) A legkeletibb Nyugat Közép-Európában Elkészült a megyei befektetési kiadvány Tegnap délelőtt a megyei fej­lesztési ügynökségen mutatták be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei promóciós kiadványt. A régió megítélése korábban negatív volt, és áz itt élő em­berek is elfogadták, hogy a „sötét Szabolcsban” élnek, ott, ahová a „fekete vonat” jár. Egy olyan régiónak, amely fejlőd­ni akar, muszáj lerombolnia a negatív imázst. — A befektetési kiadvány elkészítésében arra töreked­tünk — mondta ifj. Kézy Béla, az ügynökség egyik munkatár­sa —, hogy pozitív arculatot keltsen, amelyből tükröződik, hogy ezen a helyen jó élni, vannak lehetőségek, amelyek­ből el lehet indulni. Ilyen jel­legű kiadvány még nem jelent meg az országban, ez informá­ciót szolgáltat és invitatív jel­legű. Fel kívánja kelteni a tu­risták és a befektetők érdeklő­dését. Reprezentatív kivitelű, és megfelel a hazai, illetve az európai unióbeli elvárásoknak. Három nyelven íródott: ango­lul, németül és magyarul. Fi­nanszírozása a PHARE Kísér­leti Program Alapjából történt. Felépítése szerint több rész­ből áll, amelyet egy mappa fog össze. A fejezetek szerint tar­talmaz egy általános bevezetőt a megyéről, amely tulajdon­képpen meghívó, arra biztat, hogy érdemes idelátogatni a magyar és külföldi üzletembe­reknek és turistáknak, de ha­sonlóképpen érdemes ide be­fektetni és itt vállalkozni. Kü­lön rész mutatja be a megye humán erőforrását, melyet Kakukné Katona Agnes készí­tett. A Pénzügyi háttér, banki infrastruktúra című egységet dr. Filep Gyula, a Mezőgazda­ság és az élelmiszeripar címűt dr. Galó Miklós, a Vállalkozá­sok és privatizáció címűt Sza­bó Attila írta. A befektetési környezetet Busák Zoltán, az ipart, a kereskedelmet, az inf­rastruktúrát dr. Hajnal Béla mutatja be. A felvételeket Bozsó Katalin, a grafikusi munkát Hornyák István készí­tette. A kiadvány szakmai gondo­zását a PRIMOM Lancashire Tanácsadó Kft. végezte. Az anyagot elküldik a mi­nisztériumoknak, az önkor­mányzatoknak, a nagykövetsé­geknek, Nyíregyháza testvér- városainak, az Európai Unió központjának és a világ külön­böző megyei fejlesztési ügy­nökségeinek. A befektetési kiadvány nem a kellemetlen és rossz dolgo­kat hozza felszínre, nem sirán­kozni kíván, hanem megkeresi a jó és pozitív lehetőségeket. Az írásos anyaggal párhuza­mosan egy 22 perces film is készült a megyéről, Endrédi Csaba szerkesztésében. Róka László, a megyei fej­lesztési ügynökség igazgatója szerint a befektetési kiadvány hátterét is meg kell teremteni. Olyan szolgáltatásokat kell adni, amelyek információkkal, adatokkal látják el az érdeklő­dőket. Fel kell venni a kapcso­latot a megye ifjúságával, amely jelenleg az ország külön­böző részein végzi tanulmánya­it. Meg kell győzni a fiatalo­kat arról, hogy érdemes vissza­jönniük szűkebb hazájukba. Róka László kiemelte, hogy az Európai Unióhoz való csatla­kozás idejére meg kell terem­teni egy új, fiatalokból álló szakemberbázist. Kozma Ibolya Az egyik „betét" címlapja Bérleti ügyek felelősök nélkül Az új nyíregyházi önkor­mányzat gazdasági bizottsága az eltelt közel egy esztendő alatt többször is foglalkozott a nem lakás célú bérlemények­kel. Finoman fogalmazva nincs minden teljesen rendben a bér­lemények körül. Többször is előfordult, hogy a bérlők nem voltak hajlandók az önkor­mányzat számára kifizetni a rendeletben szereplő bérleti díj összegét, miközben ők az albérlőktől ennek többszörösét kérték el. Szentesi Pétert, a gaz­dasági bizottság elnökét kér­deztük erről. — Tudják-e már, hogy a me­gyeszékhelyen hány ilyen vitás ügyük van? — Egyelőre nincs pontos adatunk. Nemrégiben megkér­tük a vagyoniroda munkatár­sát, hogy készítsen számunkra kimutatást a vitás ügyekről. A gazdasági bizottság ezekről az esetekről külön kíván tárgyal­ni. Ismereteim szerint az anyag két hét múlva kerül elénk. — Nem lesz könnyű feladat a kimutatást elkészíteni, mert ’94 tavasza előtt ezek az ügyek nem a polgármesteri hivatal­ban intéződtek... — Valóban így van. Addig az Első Vagyonkezelő Kft. in­tézte az ügyeket, azelőtt pedig az Ingatlankezelő. Tekintettel arra, hogy az Ingatlankezelő felszámolója László Géza, a pénzügyi iroda vezetője, az ira­tok hozzáférhetők... — Mondja ezt ön, miközben vélhetően sohasem fogjuk meg­tudni, hogy az egyes ügyek mi­ért szüneteltek, esetlegesen mi­ként tűntek el fontos iratok... — A bizottság tagjai meg­bíznak az iroda munkatársá­ban. Ha azt mondja, hogy egyes okiratok hiányoznak vagy szü­netelt az eljárás, akkor ezt a bizottság tudomásul veszi. En­nek megfelelően alakítja ki ál­láspontját. Szó sincs tehát ar­ról, hogy a fentebb említett okok miatt fejek hullanának porba. Ma már nagyon nehéz eldönteni, hogy ki miért volt felelős. A gazdasági bizottság eddigi munkája jórészt erről szólt, megpróbáltuk megtalál­ni a felelősöket, de egyszerűen nincsenek, eltűntek... Nem dol­goznak már a polgármesteri hivatalban. —Soha nem szerencsés pár­huzamokat állítani, de mert a polgármester asszony az elmúlt héten bejelentette, hogy a me­gyeszékhely 400 millió forin­tos hitelt kénytelen felvenni 1996-ban, úgy vélem, jobban oda kellene figyelni erre a te­rületre, mert lenne itt mit ke­resni... — A gazdasági bizottság is ezért kíván foglalkozni azzal, hogy újratárgyalja a bérleti dí­jak vitás ügyeit, és esetleg at­tól sem riad vissza, hogy fel­mondja a bérleti jogot. — Ón szerint három-négy év múlva a következő gazdasági bizottság kerülhet olyan hely­zetbe, mint amilyben most önök vannak? — Nagyon remélem, hogy nem. Igyekeztünk eddig — és igyekszünk ezt követően is — tárgyszerűek lenni. Minden döntésünk mögött megtalálha­tó a felelős. (sz—a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom