Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-02 / 257. szám
Repülni, mint a madár Hogyan kezdődött? Már az ókori görögnek is hőn óhajtott vágya volt a repülj lés. Századokon át úgy hitték, hogy a madarakéhoz hasonló szárnyakat kell készíteni, aztán csapkodni velük, és máris felröppenhetünk a levegőbe. Nagyon sok vakmerő kísérletező esett e tév hit áldozatául, hisz a kezdetleges szárnyakat felcsatolván ugrottak le egy torony vagy éppen egy magas szikla tetejéről. Végül nem szárny, hanem gömbbe zárt levegő röppítette első ízben az embert a magasba. Egy ideig úgy tűnt, a repülés letéteményesei a léggömbök és általában a levegőnél könnyebb szerkezetek lesznek. Ezt aztán megcáfolta az élet, illetve a tudósvilág, hisz a későbbiekben már valódi repülőszerkezeteket készítettek, amelyekből szép lassan kifejlődtek a mai kor repülőgépei. Nos, a mai szabadidős oldalunkon, képletesen szólva, mi is elhagyjuk a földet, s a sárkányrepülőkkel a magasba emelkedünk. Aki elkalauzol bennünket a sárkányrepülés világába, az nem más, mint Balogh Zsolt, a Nyíregyházi Légisport Egyesület sárkányrepülő-szakosztályának vezetője. „Fantasztikus érzés” lefonszámon lehet jelentkezni, illetve személyesen a nyíregyházi repülőtéren. Aki már ezen is túl van, az már sárkányrepülőnek mondhatja magát, és megismerkedhet azzal a fantasztikus érzéssel, ami az elrugaszkodás után tölti el az embert —- ég és föld között. Már húszezerért is vásárolhatunk A légballonok, léghajók korában egy angol mérnököt nem hagyott nyugodni a szárnyakon való siklás, s szentül meg volt győződve arról, hogy az ember egyszer szárnyakon siklik majd az égben. Papírsárkányokkal mindenféle agyafúrt kísérleteket végzett, s idővel sikerült neki emberre méretezett sárkányt készítenie — ez volt a világ első valódi vitorlázórepülője. A múlt század végén aztán feltűnt egy vakmerő német fiatalember — Otto Lilienthal neve biztosan sokaknak ismerősen cseng —, aki egész sor kicsi és törékeny, de már jól irányítható siklógépet épített, és számos sikeres repülést hajtott végre. Miután a századforduló táján Lilienthal és a vitorlázórepülés Rajtra várva több más úttörője is tragikus balesetben vesztette életét, úgy tűnt, feledésbe merül az a gondolat, mely szerint pusztán egy pár szárnnyal is lehet repülni. Aztán ezt cáfolta meg az amerikai Rogallo (ennek, mint oly sok más sportágnak is, amerikai az úttörője), aki deltaszárnyú, háromszög alakú sárkányrepülőt tervezett. A szerkezet eredeti célja az lett volna, hogy kormányozható ejtőernyőként felszerelést juttasson vissza a világűrből a Földre. Azonban néhány vállalkozó úriember fogta magát, és a deltaszámy alatt függeszked- ve, testsúlyának áthelyezésével kormányozva, repülni kezdett a sárkánnyal, és hamarosan a világ minden részén megjelentek a hegytetőről lefutva startoló sárkányrepülők. Igen ám, de a repülés szerelmesei a motor megszületése óta kicsi, olcsó és praktikus gépekről ábrándoztak, melyeket bárki megvehet és vezetni tud. A sárkányrepülés elterjedésével erre mód nyílt, csak éppen az volt a kérdés, hogyan is lehet egy apró motort felszerelni e törékeny szerkezetekre. Végül, 1973-ban, a sárkány- repülés egyik élharcosa — az ausztrál Bennett — sárkányát egy láncfűrészből „kioperált" motorral is felszerelte, ahhoz pedig tolólégcsavart csatolt. Erre az alkotmányra nem igazán lehetett ráfogni, hogy biztonságos, azonban működőképesnek bizonyult, így megszületett az „ultrakönnyű” repülőgép. Azóta a motor elhelyezésének megtalálták a legpraktikusabb és legbiztonságosabb módját, a sárkány kerete pedig erősebb lett, így elbírja a gép megnövekedett súlyát. Ma már a világ minden táján röpködnek e motoros szerkezetekkel, így a sárkányrepülés egyike a legnépszerűbb légi sportoknak. Nagyon sokszor, ha felnézünk az égre, legnagyobb megdöbbenésünkre „repülőembereket” láthatunk Nyíregyháza felett. Nos, ők a Nyíregyházi Légisport Egyesület sárkányrepülő szakosztályának tagjai, akik madártávlatból szemlélik városunkat. A szakosztály vezetője, Balogh Zsolt elmondása szerint ez a sportág megyénkben, illetve városunkban még csak gyerekcipőben jár, s az emberek többsége el sem tudja képzelni, hogy a szabadidejét a levegőben töltse és ennek a sportágnak hódoljon. Természetesen mint szakavatott embert őt kértük fel, hogy mutassa be olvasóink számára e sportágat, hisz sohasem tudni, mikor kap kedvet az ember egy kis „röpködéshez”. —A sárkányrepülő-szakosztály berkein belül mióta űzitek e sportágat? — Én személy szerint 1993- tól repülök motoros sárkány- repülőgéppel, egyébként 10— 15 évvel ezelőtt is lehetett látni sárkányrepülőket Nyíregyháza égboltján. Talán a 80-as évek elejére lehet tenni a szabolcsi sárkányrepülés „hőskorát". Ekkor még a „gyalogsárkányo- zás” volt előtérben, ami hétköznapi bb nevén a vitorlázó sárkányrepülést jelent. A másik válfajt — a motoros sárkányozást — még fiatal sportágnak mondhatjuk, hisz első „fecskeként” én kezdtem el. —Jelenleg hányán szoktatok a levegőben „bóklászni" ? — Négyen vagyunk sárkány- repülők. Miskolcon kaptuk meg a kiképzést, nekem tulajdonképpen csak egy átképzést jelentett, de a három társamnak teljesen az alapoktól kellett indulni. Az elméleti oktatás mellett négy hétvége jelentette a gyakorlati kiképzést, melyeken elsajátítottuk azokat a dolgokat, amelyekkel el tudjuk kerülni az összetörés veszélyét. Ezt követően már saját szakállunkra repülgettünk. — Milyen fokozatok léteznek a sárkányrepülésben? — Mint oly sok sportágban, nálunk is van növendék egyes, kettes, hármas fokozat, amelyek a sárkányozó „tudását” jelölik. — A Nyíregyházi Légisport Egyesületen belül milyen szakosztályok léteznek még? — Megtalálható az ejtőernyős, a hőlégballonos, a motoros sárkányrepülő, valamint a most alakuló vitorlázó sárkány- repülő. Utóbbinak vagyok én a vezetője. — Mi szükségeltetik ahhoz, hogy valakiből sárkányrepülő legyen? — Először is egészségesnek kell éreznie magát a leendő sár- kányozónak, mivel túl kell esnie egy repülőorvosi vizsgálaton. Ha ott minden rendben, akkor egy kis elméleti „fejtágításon” kell részt vennie. Ez általában a téli időszakban van, és tornateremben tartják. Ezeken a foglalkozásokon megismerkednek a növendékek a sárkányrepülő részeivel, illetve szétszedésével, összerakásával, szállításával. Közben, a tornatermi foglalkozásokkal párhuzamosan. az egyesület egyik speciális termében megismerkedhetnek az alapvető aerodinamikai áramlástantól a meteorológián keresztül a műszertannal. Ezek igen színvonalas és érdekes előadások, melyek tizenöt órán át tartanak. Mire ezeken a dolgokon átesnek — tráfásan fogalmazva —, ki is tavaszodik, s jöhetnek a földi foglalkozások (ezeken a tanulók megismerkednek a sárkányrepülő irányításával a földön, az elindulással, a starthelyzetekkel, a becsatolásokkal). A becsatolással kapcsolatosan: nemcsak a hevederek helyes elhelyezését tanulják meg, hanem a repülőhálózsák (mi csak „pondrónak” hívjuk a kinézete miatt, hisz úgy érzi magát benne az ember, mintha bebábozó- dott volna) felvételének helyes menetét is. Ezt követően kezdődhet el a kis dombokról való startolás. — Ezek a „kis” dombok milyen magasak? — Itt is vannak fokozatok: az úgynevezett „A” domb mintegy 30 méter magas, s a kezdetnél csak az aljáról „szaladgál le” a tanuló (egyszer-kétszer orra is buknak), majd a megállást tanulja meg, s ezután mehet magasabbra, a „B” dombra. Aztán jöhet a „C” domb, ami körülbelül a tokaji hegy magasságát jelzi. Egyébként novemberben egyesületünk tanfolyamot fog indítani, melyre minden jelentkezőt szeretettel várunk, s a 06-20-457-252-es teTovábbra is maradva a sárkányrepülésnél, Balogh Zsolttal magáról a repülőszerkezetről kezdtünk el beszélgetni. —Milyen szerkezetű és miből áll a sárkányrepülő? — Tulajdonképpen három fő részből áll. Az egyik része a váz, amely alumínium—szilícium-ötvözetből készül, és nagyon nagy szilárdság jellemző rá. A váz ezekből az ötvözetekből készített csövekből áll, melyeket acélsodronyok tartanak Össze. Természetesen a csöveknek hegesztésmenteseknek kell lenniük, mert a töréspontokat ki kell küszöbölni. Erre a vázra kerül az úgynevezett dakronszövetből készült ponyva, mely vízhatlan és szintén nagyon erős. Mindenféle időjárási viszonyoknak ellenáll. Motorossal a levegőben gondolok itt elsősorban az esőre, az erős napsütésre. — Ez a terhelés mit jelent, mondjuk, kilogrammban kifejezve? — Egy nyolcvankilós pilótával számolva, súlyának akár tízszeresét is minden károsodás nélkül kibírja. Ez — maradva a példánál — nyolcszáz kilót jelent. De hogy még képletesebbek legyünk, egy ilyen sárkányrepülő akár egy Trabantot is könnyűszerrel a levegőbe emel. — A sárkányrepülőket általában megvásároljátok vagy esetleg bérűtek? S ha már vásárlásról van szó, mennyibe kerülnek? — Aki sárkánnyal szeretne repülni, annak érdemes megvásárolni a gépet. Egyesületünkben mi is saját sárkányunkkal „szárnyalunk”. Egy kezdő gép árka 12—20 ezer forint körül mozog. Természetesen a nagyon jó minőségű sárkányok árhatára — mint minden sportágban — a csillagos ég. Visszatérve a kezdőknek való gépekhez, tulajdonképpen azért vannak, hogy a kezdő sárkányrepülő megtanuljon rajtuk biztonságosan repülni. Ezek nagyon „jóindulatú” gépek, úgy is fogalmazhatnék, szinte maguktól repülnek. A biztonságot a gyártóknak úgy is ki kell próbálniuk, hogy egy-egy sárkányrepülő prototípusát egy magasabb helyről le kell engedniük (pilóta nélkül), amit ejtéspróbának is neveznek, s ennek a gépnek egy idő után a sebességből adódó felhajtóerő által önmagának ki kell jönnie a zuhanásból. — A motoros sárkányrepülő miben különbözik a vitorlázótól? — A motorosoknál a pilóta nem a repülőhálózsákban helyezkedik el, hanem az úgynevezett trikben, ami üvegszálas burkolattal, motorral és benzintankkal van felszerelve. Ezt a sárkányfajtát is ugyanolyan súlypontáthelyezéssel lehet kormányozni, mint a vitorlázót. A motorosnak az az előnye. hogy akár sík felületről is fel tud szállni, s ezeket az alföldi embereknek találták ki, mint amilyenek mi, nyíregyháziak vagyunk. — Vannak-e veszélyei a sárkány repii lésnek? — Talán nem veszélyesnek kellene titulálni, hiszen veszélyes lehet az autóvezetés, mivel bármikor „csobbanhat” a szembejövővel. A sárkányrepülés inkább kockázatos. Ezt viszont felkészüléssel és odafigyeléssel minimálisra lehet csökkenteni. Az egyik fő kockázati tényező az időjárás, hiszen ezek a törékeny szerkezetek arra vannak kitalálva, hogy jó időben — akár hobbiból, akár versenyszerűen — szánjanak vele. A jó idő a sárkányrepülésben a szélerősséget jelenti, ami számokban meghatározva körülbelül 40 km/órás szélerősségnél jelenti a plafont. —A szabolcsiak hova mehetnek sárkányozni? — A motorosok a nyíregyházi repülőtérről indulhatnak — őket nap mint nap lehet látni városunk felett —, a vitorlázó sárkányrepülők legideálisabb startolóhelye pedig a tokaji Kopasz-hegy. De ide sorolnám még az Eger, Gyöngyös környéki dombokat, hegyeket.
