Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18 / 271. szám
Fejleszteni a vállalkozói kultúrát A PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány 1990. augusztus 22-én jött létre Magyarország első olyan nonprofit, nem állami szervezeteként, amit egy megye vállalkozásélénkítése céljából hoztak létre. Az alapítvány célja: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági fejlesztése érdekében egy megyei vállalkozásélénkítési program eszközrendszerének kialakítása, működtetése, továbbá az e célra bevonható megyei, országos és külföldi források lehetőség szerinti növelése és összehangolt felhasználása. Kovács István a PRIMOM ügyvezető igazgatója. Neve összefonódik a vállalkozások segítésével, a megyében elsők között ismerte fel, hogy csak kisebb cégek létrejöttével és azok élénkítésével lehet fejlesztéseket elérni és eredményeket felmutatni. — Ebben az időben az akkori megyei tanács területfejlesztési osztályán dolgoztam. 1988-ban kezdeményeztük a Vállalkozás- fejlesztési Iroda létrejöttét, ami egy évvel később, október 1-jén alakult meg. Működtettünk egy hatfős irodát INFORG néven. Sokan felkerestek bennünket, tanácsokat kértek, innen eredt a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan szervezetre, amely felvállalná a vállalkozások sokkal komplexebb élénkítését. O Akkoriban huszonkilenc éves volt, egy fiatal férfi, aki viszonylag kevés tapasztalattal rendelkezik. Hogyan láthatta előre a jövőt? Az 1989-es évben még nem körvonalazódtak erősen a gazdasági viszonyok. — Szerencsés helyzetben voltam, 1988-ban Dániában töltöttünk néhány napot. Hatalmas hátizsákokkal indultunk útnak, ismerősöknél aludtunk, hol az asztal alatt, hol jobb helyen. A minisztériumban tett látogatásunkkor igyekeztünk mindig elegánsan felöltözni. A dán viszonyokat felmérve tapasztaltam, hogy a kis- és középvállalkozói réteg fejlődik a legdinamikusabban. A fejlett országokban az állam árbevételének igen jelentős részét a vállalkozók adják. A vállalkozói szféráról és annak fejlesztéséről írtam a második diplomamunkámat. Akkoriban senki sem vett komolyan. A megyebeli kollégáim akkor változtattak a véleményükön, amikor látták a szakdolgozatom értékelését. Abban az időben Medgy esi József volt a köz- igazgatási főosztály vezetője, ő megértette a terveimet és segített a megvalósításukban. Öt évvel ezelőtt tizenhét résztvevővel létrejött a PRIMOM Alapítvány. Sokan kétségbe vonták szükségességét, úgy vélték, hogy ez egyfajta átmentés lesz a régi időkből. Úgy vélem, hogy ennél legitimebb alapítványt nem lehet létrehozni. Ez 1990- ben volt, akkor még semmit sem tudtunk a PHARE-ról. U Tudomásom szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hamarabb alakult meg a vállalkozásélénkítő alapítvány, mint az országban. — Csaknem egyszerre jegyezték be ezeket. A PRIMOM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány augusztus 22-én jött létre, de alkalmazotti státusban csak március 1-jétől lett. Egy héttel később elnyertük a PHARE Kis- és Középvállalkozói Pályázatát. A kapott összegből elkezdődött az inkubátorház építése. A tervek elkészítésében egy külföldi tanácsadó cég nyújtott segítséget. Az Európai Unió is elfogadta az elképzelést, sőt anyagi támogatást is nyújtottak. LJAz alapítvány teljesen újfajta kihívásokra késztette a gazdaság szereplőit. Hogyan fogadta ezt a lakosság és az akkor induló fiatal vállalkozók? — Nem volt könnyű a PRIMOM elismertetése. Nem tudták hitelesen megítélni és felmérni, hogy mire való. Azt hitték, egy külön sziget, ami részben igaz. Nagy feladatot jelentett a kuratóriumon belüli demokrácia kialakítása, mivel feltétlenül pártsemlegességre törekedtünk. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy senki nem érezte magáénak a szervezetet. Nem akartuk, hogy egy-egy politikai szervezet uralja a munkánkat. Én személy szerint racionálispárti vagyok. U Az imént említette az inkubátorházat, mint az alapítvány egyik részét. Kérem, mutassa be a PRIMOM részeit és feladatait! — Öt területet tudnék elkülöníteni: a már említett inkubátorházat, a megyei vállalkozói tanácsadó és információs hálózatot, a mikrohitel programot, a marketing-oktatási és idegen- forgalmi programot, ide tartozik az APV Rt. ügyfélszolgálati irodája is, és még a fejlesztési részleget említeném meg. A Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ létrehozásával lehetőséget szeretnénk adni az olyan, elsősorban újszerű vállalkozásoknak, amelyek jelenleg forráshiány miatt nem rendelkeznek saját műhelyekkel, illetve nem tudják bérelni a költséges helyiséget, nem rendelkeznek irodatechnikai és telekommunikációs eszközökkel, még nem eléggé jártasak az üzleti életben, jövedelmükből még nem tudnak szakembereket fő- vagy mellékállásban foglalkoztatni. Segíteni kívánunk mindenkinek, akinek vállalkozása a fejlődésre esélyes, de egy rövid időre segítségre, vagyis „inkubálásra” van szüksége. Tanácsokat adunk, piaci és üzleti információkat, hitellehetőséget közvetítünk. Mivel a helyiségek mennyisége is véges, a vállalkozók pályáznak a bérlésre. Az elbírálásnál főként a vállalkozás életképességét és a piacképes ötletet értékeljük. A házon belül működő vállalkozók egymás szolgáltatásait is igénybe vehetik. Célunk, hogy vállalkozásbarát környezetet alakítsunk ki. Viselkedési kultúránkkal, szolgáltatásink színvonalával szeretnénk példát mutatni. Segítjük a kezdő vállalkozókat, de nem helyettük elvégzett munkával, vagy ingyenes szolgáltatással. Meg kell szokniuk, hogy mindenért keményen fizetni kell. Kedvezményeket természetesen adunk, hiszen „inkubálunk”. Általában négy évig maradhat egy- egy vállalkozó az inkubátorházban. Ennyi idő alatt döntés elé kerül minden „lakó”. Fel kell mérniük, hogy merre haladjanak tovább. Ha változatlan marad a vállalkozás, akkor stabilizálni kell, az is előfordulhat, hogy, Jd- növi” magát, ekkor bővíteni kell. Az eddigiekben még nem volt az inkubátorházban bukott vállalkozás, ez természetesen a kedvezményeknek is köszönhető. A „védettségi idő” lejárta után nem dobjuk ki az utcára a vállalkozókat, de az természetes folyamat, hogy át kell adniuk a helyüket másoknak. Általában három-négy év elegendő arra, hogy saját helyiségük legyen. Szeretnénk elérni, hogy a felnőtt, a megerősödött vállalkozók az újak mecénásai legyenek. O Vannak olyan vállalkozók, akik nem jutnak be az inkubátorházba. Ókét hogyan támogatják? — Több irodára lenne igény , mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Ezért működtetünk egy menedzserirodát, amely tele van íróasztalokkal, amit szintén bérelhetnek. Ennek a formának az előnye, hogy a vállalkozónak nem kell állandóan itt tartózkodnia. Az iroda kellemes hangú titkárnője felveszi és jegyzi az üzeneteket. Lehetővé tesszük, hogy telefonon vagy faxon elérhetők legyenek. Megjegyzem, aki a segítségünket kéri, nem biztos, hogy sikeres lesz, de az bizonyos, akik nem megfelelő kilátásokkal indulnak, azokat inkább lebeszéljük. A kezdő cégek vezetőinek, „zöldfülű” korukban megtanítjuk, hogyan kell üzleti levelet írni vagy névjegy- kártyát készíteni. Mire kikerülnek a központból, megerősödnek, mint azok a gyerekek, akiket kivesznek az inkubátorból. Képesek lesznek arra, hogy újfajta kihívásoknak feleljenek meg, amelyek segítségével eredményessé és hatékonnyá válnak. ü Köztudott, hogy a nyíregyházi inkubátorház a legismertebb és legnépszerűbb az országban. — Hazai szinten az első volt, színvonalát és eredményességét sikerült megőrizni. Ez természetesen Zsukk Istvánnak, az inkubátorház igazgatójának és munkatársainak köszönhető. Nem véletlen, hogy a győri ipari park elkészítésére Zsukk Istvánt és kollégáit kérték fel. Eszerint a mi létesítményünk garancia a jó munkára. O Mi célt szolgál a tanácsadói hálózat? — A PRIMOM Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány irodákat működtet a megye különböző településein. Céljuk, hogy közvetítsék az alapítvány szolgáltatásait, és a vállalkozókat információval lássák el, tájékoztassák az érdeklődőket a mikrohitel felvételéről, az oktatási és kiállítási rendezvényekről, valamint adjanak tanácsokat a vállalkozói engedély kibocsátásról, az adózásról és a társadalombiztosításról. Tizenhárom ilyen iroda alakult. Vezetői olyan szakemberek, akiket ismernek a környék lakói, így természetesen bíznak bennük. Az irodák működtetésére pályázatot írtunk ki, eszerint a helyi kistérségi fejlesztési társulások és az önkormányzatok, vagy magánvállalkozók üzemeltetik az alközpontokat. Az alapítvány a technikai felszerelést adja cserébe. Az alirodákat a PRIMOM Víz utcai központja fogja össze. Az épületet vállalkozók házának neveztük el, hiszen nemcsak a hálózat tizenhárom részlegét, hanem más szervezeteket is ki fog szolgálni. Információs kiadványokat készítenek, terveink között szerepel, hogy ott vállalkozó könyvtárat hozzunk létre és bővítsük profiljukat. OA mikrohitel program is a kis- és középvállalkozói réteget segíti? — Igen, a kisvállalkozók anyagi javait, befektetendő tőkéjét kívánja megerősíteni, hiszen az ő igényeiket a nagy bankok nem tudják kielégíteni. A program másik célja, hogy e hitel eredményeként a cégek mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. Nem részesülhetnek mikrohi- telben azok, akik szerencsejátékokhoz vagy egyéb, „csak tizennyolc éven felülieknek” szánt tevékenységhez kérnek segítséget, illetve azok, akik társadalmi, erkölcsi vagy vallási érdekeket sértenek. A kérelmező vállalkozása nem lehet kétévesnél idősebb, igényt csak bejegyzett cég vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy nyújthat be. A vállalkozás alkalmazottainak száma nem érheti el a tíz főt, a saját vagyona nem lehet több kétmillió forintnál, az éves jövedelme pedig nem haladhatja meg a hatmilliót. Ezenkívül elvárjuk, hogy életképes üzleti terv vel rendelkezzen a hiteltkérő. Üzleti tervet készítenek az ügyfelek, ebben menedzsereink segítenek. Ez egyébként pénz- forgalmi szemléletű, olyan, mint egy pénztárca: ha ki tud jönni a benne lévő összegből, akkor nyereséges, ellenkező esetben veszteséges. Biztos, hogy a vállalkozóban már tudatosultak ezek a dolgok, a különbség annyi, hogy ezeket most le is írja. Maximum 850 ezer forintot igényelhetnek, fél év türelmi és hároméves futamidővel, jelenleg huszonöt százalékos kamattal. E program igazgatója Kruppi Imre, aki lelkiismerettel és körültekintéssel végzi munkáját. O Eszerint az oktatási program célja a vállalkozók képzése? — Az alapítvány céljai között kiemelten szerepel a vállalkozói kultúra fejlesztése. E cél elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a vállalkozók többszintű oktatása, a vállalkozások iránt érdeklődők célirányos tájékoztatása, valamint az alapítvány dolgozóinak és szaktanácsadóinak kiképzése egy adott szakterületre. A képzési program végrehajtása az alapítvánnyal együttműködő megyei „oktatási hálózat” feladata, amely oktatási intézményekből vállalkozásokból, gazdasági, műszaki szakemberekből és tanárokból, továbbá olyan szervezetekből áll, amelyek részt vesznek a vállalkozók képzésében. Az oktatásirányítás feladata még a vállalkozói képzési igényekre és lehetőségekre vonatkozó vizsgálatok és tanulmányok, valamint hazai és nemzetközi oktatási pályázati programok készítése. Ezt á munkát Szabó Attila vállalta el. Hozzá tartozik az ÁPV Rt. ügyfélszolgálati irodájának vezetése, tőle kérhetnek információkat a megye cégeinek privatizációs ügyeiről. O A közelmúltban több román—magyar és ukrán—magyar üzletember-találkozót szemezett a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Segítséget nyújtottak a szatmárnémeti vállalkozói központ létrehozásában is. Milyen lehetőségeket lát a határ menti üzleti kapcsolatokban ? — Véleményem szerint ki kell használnunk, hogy határosak vagyunk néhány országgal. Most lehetőségünk van arra, hogy összefogjunk kárpátaljai, szatmárnémeti és nagykaposi kollégáinkkal. Az Európai Unió odafigyel a kelet-európai régió együttműködésére. A partnerség, a jó viszony és az együttes gondolkodás garancia arra, hogy mindannyian nyerjünk a közös munkán. Véleményem szerint hamarosan eljön az az idő, amikor közös projektet készíthetünk. O Beszélgetésünk elején említette a PRIMOM elfogadtatásának nehézségeit. Az utóbbi öt évben eltűntek a kétségek, amelyek jelen voltak az alapítvány születésénél, azonban többször érte olyan vád Önöket, hogy a szervezet önmagáért él. — Mi PHARE-ellenőrzés alatt állunk, ez negyedévenkénti pénzügyi átvilágítást is jelent. Ezen alkalmakkor a legkisebb tévedés is kiderül, nemhogy a summás dolgok! A legfontosabb kérdésekben pedig ellentétes érdekű emberek hoznak döntést, akik csak megegyezéssel tudnak előrelépni. A vezetés feltétlenül demokratikus. Meggyőződésem, hogy a PRIMOM Alapítvány ötéves működése alatt sokat tett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéért. Biztos vagyok abban, hogy a régió fejlődésének ötven százalékát a kisvállalkozások fogják meghatározni. Fontosnak tartom, hogy az egymás mellett működő gazdasági szervezetek harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki egymással. Mi igyekszünk együttműködni a Megyei Fejlesztési Ügynökséggel és a kamarákkal. O Optimista? — Feltétlenül. CJA megyét illetően is? — Itt magasan képzett szakemberek élnek. Ismeretes, hogy a szabolcsi ember rendelkezik egyfajta „drive-val”, hajtóerővel, ami arra készteti, hogy bi zonyítson. így van ez a fejlődésünkkel is. A legkeletibb nyugat kifeje zést — területünkre vonatkozóan — már többször használtam. Sokan kétségbe vonják az effajta szlogent, de ezzel érdeklődést lehet kelteni, és tőkét lehet a térségbe vonzani. Ezzel lehet arculatot alakítani. Fel kell mérni, hogy mi miben vagyunk jók, és erre kell építenünk. Jó földrajzi adottságokkal és jelentős humántőkével rendelkezünk. Reményeim szerint néhány év múlva szemmel látható fejlődés fog mutatkozni. Kozma Ibolya Kovács István
