Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-15 / 268. szám
UJ KELET Labdarúgás Suller Só megyei I. osztály 1995. november 15., szerda NB III 15 Tiszalökön viharfelhők gyülekeznek... Hat-nullás, fölényes győzelmet aratott Tiszalök csapata a gyarmatiak ellen. Az öröm mégsem felhőtlen arrafelé. Bizony, komor viharfelhők gyülekeznek a tiszalöki foci felett! — Az elmúlt alkalommal Demecser ellen félősen játszott csapatom — ecsetelte a találkozó hátterét Gáli Sándor edző —, gyengélkedett a hátvéd- és a középpályássor — vereség lett a vége. Aztán elbeszélgettem a fiúkkal, és a gyarmatiak ellen már volt pörgés, szép gólokat lőttünk. Érdekes, hogy a Deme- cserben halványan futballozó irányító középpályásnak, Juhásznak csak a második félidőben adtam játéklehetőséget, és a 45 perc alatt 2 gólt szerzett, továbbá remekül szervezett. Nem mérgelődött, hogy kihagytam a kezdő csapatból, hanem bizonyítani akart. De Szurkost és Kovácsot is dicsérhetem. Kovács például annyira akart, hogy majdnem sírt a meccs után, amiért nem sikerült gólt szereznie. — Ami a sírást illeti, arra — átvitt értelemben — valóban van ok Tiszalökön... — Ez így van. A találkozó után rendeztek egy sportbált, melyen a futball „támogatói” is jelen voltak, de én nem mentem el! Hogy miért? Az őszi szezonban a képviselő-testület alig-alig segítette a futballcsapatot. Azt a tiszalöki futballcsapatot, amely a várost népszerűsíti és amely ráadásul ilyen előkelő helyen nem is tudom, mikor állt a táblázaton. Nálunk rendszeresen sok néző — mintegy 500 — látogatja a mérkőzéseket, ezért is érthetetlen, hogy nem látják be segítésünk szükségességét. Nagyon furcsa, hogy egy város képtelen eltartani egy klubot. — Honnan hiányzik leginkább a pénz? —Gyakorlatilag mindenhonnan, a csapat léte került veszélybe azzal, hogy a már megígért 70 százalék sporttámogatásból csak egy egészen minimális összeget láttunk eddig. Pedig ebben a társaságban rend, fegyelem uralkodik, nincsenek kicsapongások! Vannak viszont megtorpanások — példaként említhetem a demecseri összecsapást is —, mert ilyen háttérrel nem lehet csak egy irányba figyelni, nem lehet csak a labdarúgásra koncentrálni! És azt is tudjuk, hogy a megyei első osztályban még egy sereghajtó csapatban is több pénz jut a játékosoknak, mint nálunk. — Milyen megoldás, milyen következmények várhatók? —Az érintettek tárgyalnak... De ezúton is kérni szeretném a képviselőket, hogy álljanak mellénk. A mostani helyzetben a távozás gondolata is felmerült bennem, hiszen nem akarok olyan félmunkát végezni, mint amilyet ilyen feltételek mellett lehet. Mert ennek a csapatnak az élmezőnyben van a helye. A középmezőnyért valahogy nem lelkesedem... Csiky Hálószaggató öngól! Az utóbbi két fordulóban idegenbe szólította a sorsolás a nagyhalászi különítményt. A csengeri vereség után Nyír- csaholyban próbálkoztak a „halászok”, ám hálójukba pontok helyett potyaízű gólok akadtak... — Túlzott arányú ez az 5-0- ás vereség! — vélekedett Puskás Tamás nagyhalászi szakosztályvezető. — A valóságban 1—2 találat lehetett a két csapat között, csak hát nagyon gyermeteg gólokat kaptunk. — Pedig az önök szempontjából nem indult rosszul a találkozó... — Nem bizony, az első 15 percben a hazaiak alig jöttek át a felezővonalon — bár egyszer eltalálták a kapufát —, mezőnyben egyértelműen jobbak voltunk, igaz, komoly helyzetünk nem volt. Aztán jött Urbin ritkán látható öngólja. Egy szöglet után — természetesen akaratlanul — 3 méterről csaknem szétrúgta a saját kapunk hálóját! —Aztán a szünetben 2-0 volt a csaholyiaknak. Benne volt még a levegőben egy esetleges huszáros egyenlítés? — Látszott a csapaton, hogy megtört, ekkor már nem hittünk a pontszerzésben. De egyébként is úgy utaztunk Nyírcsa- holyba, hogy egye fene, ha egykét góllal kikapunk! Hogy ebből öt lett, azt nagyrészt a nagyon gyenge napot kifogó kapusunknak, Kormánynak — aki korábban több pontot is megmentett az együttesnek — köszönhetjük. A harmadik találat például úgy esett, hogy a csaholyiak 40 méterről tüzeltek, a labda pedig akadálytalanul behullott a kapuba. Az ötből, sajnos, három potyagól volt! — Miért nem próbálkoztak kapuscserével? — Most gyakorlatilag nincs is tartalékkapusunk. Ellenben a vége felé, amikor már minden eldőlt, több mezőnyjátékost is pályára küldtünk, az összes cserelehetőségünket kihasználtuk. —A legénység tehát továbbra is góliszonyban szenved... — Borzasztóan kevés ez az eddigi 9 rúgott gólunk. Most is elismerték, hogy mezőnyben szépen focizunk, csakhogy elöl... Két-három ziccer ismét kimaradt! — Lehet-e dicsérni valakit a legénységből? — A 0-5 ellenére Földi és Oláh kitűnően játszott, de Müller és Borza is hozta magát. Mindenesetre egy biztos: az őszi szezont 12.-ként fejezzük be, onnan már semmiképpen sem tudunk elmozdulni. Csiky Nándor Hol legyen az ifi vb? Vita alakult ki Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke és Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) első embere között arról, melyik ország kapja az 1997-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Havelange a múlt héten olyan ígéretet tett a nigériaiaknak, hogy ők bonyolíthatják az eseményt, Johansson viszont amellett kardoskodik, hogy az eredeti terv maradjon életben, és Malajziában legyen az esemény. — Alaposan meg kell fontolnunk, hová küldjük a fiatalokat. Döntésünket minden nézőpontból meg kell vizsgálnunk, gondolnunk kell a közbiztonságra, az egészségügyi körülményekre, de a politikai helyzetre is — hangsúlyozta az UEFA elnöke Prágában, ahol FlFA-szimpóziumon vett részt. Havelange a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Nigéria jobb helyszín fenne Malajziánál. Csakhogy azóta az afrikai országban kivégezték Ken Saro- Wiwát és nyolc másik emberijogi aktivistát, s ez világszerte nagy felháborodást váltott ki. Az Európai Unió tagországai hazahívták nagyköveteiket Nigériából, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig beszüntette a fegyverszállításokat. — Nigériában csak a pályák talaját, a stadionok felszereltségét és a szállodákat vizsgáltam meg — védte álláspontját Havelange. — Ha a FIFA politikai kérdésekbe avatkozik bele, az a szervezet halálát jelenti — tette hozzá a FIFA-elnök. A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint Johansson nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy harmadik ország kapja meg az 1997-es ifjúsági labdarúgó vb-t. Az UEFA első embere hangsúlyozta, hogy a kérdésben a végrehajtó bizottságnak, nem pedig e£y személyben az elnöknek kell döntenie. Gascoigne vétkes...? A skót labdarúgó szövetség illetékesei bekérik a rendőrségi jelentést a Glasgow Rangers—Aberdeen bajnoki találkozón előfordult sportszerűtlenségek tisztázása céljából. A Rangers angol légiósa, Paul Gascoigne is részt vállalt a „harcból”. A tévéösszefoglalókból az derült ki, hogy „Gázzá” az Aberdeen játékosával, Paul Bernarddal kötekedett. Az eset következményeként sárga lapot kapott. A kérdés az, vajon Gascoigne okozta-e Bemard sérülését? — Ebben az idényben többször leköptek, megrugdostak, megütöttek — kommentált Gascoigne. — Miért nem erről kérdeznek...? A múlt szombati összecsapáson is alaposat kaptam, orvoshoz kellett fordulnom. „Gázzá” ' ezzel mintegy tagadta, hogy ő lett volna a kezdeményező. Sikeresen debütált az új edző Korábbi nyilatkozatai ellenére mégsem vállalta Nagy András a Baktalórántháza további irányítását, így helyét Czipf Zoltán foglalta el az olykor bizony elég kényelmetlen kispa- don. Mivel az előző fordulóban a Rakamaz elleni mérkőzésük elmaradt, így hazai környezetben a BÉVSC ellen küldhette először csatába Czipf mester a csapatát (3-2). — Nagyon örülök, hogy győzelemmel debütáltam az NB Ill-ban, köszönöm a fiúknak, hogy szív- vel-lélekkel hajtottak. A hátralévő két mécsesünk idegenben lesz, először Nagykállóba, majd Rakamazra látogatunk. Nagyon remélem, hogy ezeken a mérkőzéseken is hasonló felfogásban fogunk játszani, és hat ponttal gazdagabban várhatjuk a tavaszi szezont. — Hány mérkőzésre szól a megbízatása? — A vezetőkkel úgy állapodtunk meg, hogy az őszi szezon végéig irányítom a gárdát, s a téli pihenő alatt megbeszéljük a továbbiakat. — Mit gondol, miért pont Önre esett a vezetők választása? — Az utánpótláscsapatok edzőjeként dolgozom már több éve Baktalórántházán, így jól ismerem a csapatot, van rálátásom a problémákra. — Milyenek az első benyomásai, mik a legfontosabb teendők? — Úgy látom, hogy mindenki rendesen dolgozik, és a maximumot nyújtja az edzéseken. Az eddigi feszült hangulat kicsit oldódott, igyekszem a játékosoknak nagyobb szabadságot adni a játékban. Sajnos, még mindig többen hiányoznak a csapatból eltiltás, illetve sérülés miatt, bár tény, hogy amúgy is már Ukrajnában is dolgoztunk együtt. — Túlságosan Gdovinra épül a Baktalórántháza támadójátéka. Mi ennek az oka? — Van a csapatnak néhány húzóembere, mint például Gdovin és Maries, akik már régóta itt vannak. Elsősorban tőlük várja mindenki, hogy eldöntsék a mérkőzéseket, bár ez nem jelenti azt, hogy a többiek nem rúghatnak gólt. — Mit kértek öntől a vezetők, mi ezen a három találkozón a célkitűzés? Vajon mikor lesz ismét ilyen népszerű a futball Baktalórántházán? nagyon kevesen vagyunk. A kispadon többnyire ifjúsági játékosok foglalnak helyet. — Mint az ifjúsági csapat edzőjének, milyen volt a kapcsolata elődjével, Nagy Andrással? — Remekül kijöttünk egymással, semmi problémánk nem volt. Azt is mondhatom, hogy jó barátok vagyunk, hisz — Természetesen azt kérték, hogy minél több pontot szerezzünk. A három meccsből egyet már megnyertünk, remélem, ezután sem kell csalódnom. Lehet, hogy túlságosan vakmerőnek tűnök, de mindkét idegenbeli mérkőzésünkön győzelmet várok. Barczi Róbert Nagy kapus nagy volt! Álljon bárhol a két legénység, a Kisvárda—Mátészalka ütközet rangadóként van számon tartva. A megyei derbin ezúttal a várdaiak fogtak ki jobb napot, s negyvenöt perc leforgása alatt — három gólt berámolva — zsebre vágták a három pontot. A vendégeket irányító edzőkettős fiatalabbik tagja, Fehér Zsolt dicséretes őszinteséggel vallott a csúcstalálkozóról. — Be kell ismerjem, a minden csapatrészében jobb Kisvárda megérdemelten győzött. A hazaiak végig mezőnyfölényben játszottak, és bizony sokat köszönhetünk Nagy kapusnak, aki bravúrjaival megmentett bennünket a csúfos vereségtől. A második félidőben lett volna lehetőségünk szépíteni, ugyanakkor, amint mondtam, további gólokat is kaphattunk volna. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy tartalékosán vettük fel a küzdelmet: az Oláh—Szender-duó sárga lapok miatt hiányzott, Krizán alig valamivel a mérkőzés kezdete után megsérült — cserélni kellett. Kocsán pénteken elhunyt kisfiát gyászolta. Érthetően nagyon megviselték a történtek, rá eleve nem számíthattunk. — A találkozó előtt nyilatkozva optimista hangot ütöttél meg. Mire alapoztál? — Úgy gondoltam, van keresnivalónk. A Várda kétszer egymás után kikapott, s bár tudtam, hogy a játékosokat fűti majd a bizonyítási vágy, most verhetőnek tűntek. Sajnos azonban csapatunk mérsékelt teljesítményt nyújtott, jóllehet a Szikszón mutatott játék ezen a meccsen is eredményt hozott volna. Két hete sikerült keresztülvinni elképzeléseinket, vasárnap már nem. —A pálya milyen állapotban volt? — A havat letolták róla, picit ugyan mély talaj fogadta a fiúkat, de lehetett futballozni. Ezen semmi nem múlt. Ami nem tetszett: a játékvezető bőszen szórta a sárgákat, érzésem szerint túlzott szigorúsággal ítélkezett. Kását el is vesztettük, karmesterünk „besárgult”, nem játszhat az utolsó fordulóban. — A hét végén véget ér a bajnokság első szakasza. Röviden hogyan értékeled a Mátészalka szereplését? — Vasárnap még egy nagyon nehéz meccs vár ránk, a Tiszaújváros ellen minden erőnket latba kell vetni a győzelemért. A borsodiakat láttuk Baktalórántházán, ott igen jó benyomást keltettek. Amióta Balogh Dezsővel átvettük a csapatot, megpróbáltuk a lehető legtöbbet kihozni a társaságból. Célunkat elértük, elmozdultunk a holtpontról. Amennyiben a januári igazolások sikerülnek, jó esélyünk van arra, hogy felzárkózzunk a középmezőnyhöz. Koncz Tibor Teremfoci Többször beszámoltunk arról, hogy az év végén ismét megyénk ad otthont a III. Alkaloida Kupa országos teremlabdarúgó-bajnokságnak. A december utolsó napjaiban megrendezésre kerülő verseny megyei selejtezőit az elkövetkező hétvégeken rendezik meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A pontos időrend: Csenger november 18.; Nyíregyháza (Bujtosi Szabadidő Csarnok) november 18—19.; Kisvárda, Nyírbátor november 25—26.; Tiszavasvári november 26.; Levelek december 2.; Fehérgyarmat, Vásárosnamény december 2—3. Jelentkezni a helyszíneken, a sportcsarnokokban lehet. Minden selejtezőről a győztes bejut az országos döntőbe, és azon a helyszínen szerepelhet majd, ahol a továbbjutást kivívta. Az országos döntő második napjának mérkőzéseit december végén a Bujtosi Szabadidő Csarnokban játsszák majd.
