Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-14 / 267. szám
UJ KELET Labdarúgás 1995. november 14., kedd 15 Ez történt az NB II-ben A huszonöt tizenhat lett! Áldatlan sényői állapotokról (pálya, környezet) szónokolt a Sényő—Eger (2-6) mérkőzésen az egri városi televízió megjelent kommentátora. Áldatlan állapotok, sajnos, tényleg voltak, bár ezt inkább a hazai csapat produkciójában fedezhettük fel. Jávor Pál edzőről pedig nemigen lehetett volna megformázni a nyugalom szobrát. —Azok után, hogy az utóbbi fordulókban egyre szilárdulni látszott a Sényő, ezúttal rendkívül szétesően futballozott, védelme átjáróház volt... — Tulajdonképpen hétről hétre ugyanaz a védelmünk játszik, most is elvárható lett volna, hogy helytálljon a hátsó sorunk. Ezt azért mondom, mert alibijátékot láttam a védelemben! Szikszai például egyetlen kapott gólunknál sem volt olyan pozícióban, hogy beavatkozhatott volna. Söprögető létére mindig kivonta magát a játékból, olyan helyzetbe hozta magát, hogy ne is avatkozhasson közbe. A játékunkon mindig érezhető volt, hogy bármikor gólt kaphatunk. A meccs előtt arra hívtam fel a figyelmet, hogy a kapunktól 25 méterre védekezzünk, erre beálltunk a 16-osra. Ezt kívülről már nem lehetett korrigálni. — Utalt erre valami a meccs előtt? — Dehogy utalt! Bár nem volt az igazi az edzéslátogatás: itt fáj, ott fáj, amott fáj. De a keret készült. Viszont a bemelegítésnél odamentem a srácokhoz, hogy nincs a bemelegítésnek hangulata. Szó szerint odahívtam magamhoz őket: tessék szellemesebben, fürgébben csinálni ! Olyan volt, mintha valami Csináld magad-mozgalmat látnék. — Az korábban jó teljesítményt nyújtó Varró kapust megtalálta a közönség. Óriási potyagólokat kapott. A nagy edzők azt mondják erre, hogy ez kapussors. Nos, ez szerintem nem kapussors, hanem figyelmetlenség! Vagy odafigyelek, vagy nem! Varró nem figyelt. — A bekapott harmadik gól után volt egy igen erős 10 perce a csapatnak, amely alatt 2 találatot is szerzett. Felmerül a kérdés: ha így is tud futballozni a Sényő, miért nem tette ezt az első perctől? — Mert az első percben 0-0 volt a meccs. A látványos feljavuláshoz az kellett, hogy az ellenfél vezessen. Ekkor már kockáztatnom kellett, csatárt cseréltem be és több támadó rohamozott. A védelmünk viszont, sajnos, ugyanolyan csapnivaló maradt. A találkozó előtt sem kértem, hogy játsszunk rosszul, passzoljunk pontatlanul! Azt kértem, hogy bátran, határozottan jöjjünk előre, nyomjuk oda az ellenfelet — és verjük meg. Mi viszont hátul tartottuk a labdát, megvártuk, míg az ellenfél visszazár a térfelére, akkor pedig már jöttek a hibás átadások. — Elöl viszont „ versenyt rendeztek”, ki tudja jobban túlkombinálni a gólhelyzeteket. Feltűnő volt az is, hogy a játékosok nem merték vállalni a lövés felelősségét. — Ezt mondtam én már a kezdet kezdetén is, hogy a másiktól várjuk a megoldást. Mi sokkal inkább kidolgoztuk a helyzeteinket, mint az Eger, ám ki is hagytuk őket, míg a vendégek a semmiből — egyéni játékból — is gólt szereztek. És az a legcsúnyább az egészben, hogy három abszolút ziccerből kapura sem rúgtunk! Ha kifogja a kapus vagy mellémegy — megértem. De kapura sem rúgtunk! — Mi a véleménye Knoblok kiállításáról? — Jogos volt! Az ötödik gól előtt is óriásit hibázott a védelmünk. Knoblok kétszer is odaszólt a partjelzőnek, holott nem volt les. Én a kispadon végig mondtam: most még les, les, most már nem les — és akkor kapta az egri játékos a labdát. — A találkozó előtt bizakodó volt a hangulat, az is benne volt a tervben, hogy idegenben megverik a KSC-t. Ezek után? — Én most is bizakodó vagyok, nem lehet mindig alibi- futballt játszani... Csiky Nándor Knoblok az első sényői gólt szerzi, de ez sem segített. Fotó: Racskó Suller Só megyei I. osztály Pedig már minden eldőlt... Amint azt hétfői számunkban hírül adtuk, a 88. percben félbeszakadt a Kisléta—Levelek megyei első osztályú labdarúgó-mérkőzés. A hazaiak már- már ünnepeltek, ami nem csoda, hisz ekkorra réges-régen eldőlt a három pont sorsa. Történetesen 4-0-ra vezettek, tehát mindenki „tutira” vette sikerüket. Azonban volt valaki, aki tett arról, hogy a derbi a fegyelmi bizottság előtt folytatódjon, mert... — Amit láttam: mi támadtunk, Illés a bal oldalról beadott, Gyarmati pedig a hálóba vágta a labdát — elevenítette fel „élményeit” Pénzes Sándor kislétai sportköri elnök. En, mint annyian mások, az akciót követtem szemmel, mialatt Dudás partjelző összeesett. Elmondása szerint hátulról leütötték. A létai szurkolók elkapták a tettest, aki a leveleki táborból szaladt a pályára. Kértük, igazolja magát, de ő azt állította, nincsenek nála az okmányai. Ezek után szóltunk a rendőröknek, akik az esetet jegyzőkönyvben rögzítették, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a partbíró és emberünk a mérkőzés során vitába keveredett, többször is éles hangú párbeszéd zajlott közöttük. Az elvezetett személy nem is tiltakozott, válaszolt az egyenruhások kérdéseire. — A találkozó során volt-e arra utaló jel, ami az idő előtti befejezéssel fenyegetett? — Semmi ilyesmit nem tapasztaltam. Alapjában véve sportszerű meccset vívott a két csapat, a játékosok, persze, néha reklamáltak, de különben nem volt ok az izgalomra. Sokkal jobban futballozott a Kisléta, ezt az eredmény is híven tükrözte, hisz 4-0-ára vezettünk. Igen sajnálom, hogy nem ért véget az összecsapás, azt a kevés időt, ami még hátravolt, jó lett volna lejátszani. Bába + pech = vereség Nem sikerült bravúrt elérni a Vasvári focicsapatnak szombaton Tiszakécskén, egygólos vereséggel tértek haza. Szikszai Lajos edző hétfőn megpróbált viszonylag nyugodtan nyilatkozni a történtekről, de érezhető volt a hangjában a rendkívüli szomorúság. — Úgy érzem, hogy nem okoztunk csalódást a kécskei oroszlánbarlangban. A Nemzeti Sport tudósítója szerint is jó teljesítményt nyújtottunk. A mérkőzés végén az ellenfél edzője is jó csapatnak minősített bennünket. Mindenki előtt ismert, hogy Tiszakécske az egyik legjobban menedzselt NB Il-es együttes, az egygólos vereség miatt nincs okunk szégyenkezésre, Indulás előtt éreztem, hogy hiányozni fog Ha- velant és Szarka, különösen az utóbbi, a középpályás emberfogó kiesését ítéltem meg előzetesen vészesnek, de szerencsére nem volt az. Először játszottunk négy védővel, és jól sikerült megoldani a feladatot. Az őszi szezonban ez a harmadik vesztes találkozónk — belefér... —Nem volt ez azonban ilyen sima, egyértelmű vereség. Legalább is erre utal a mérkőzés utáni nyilatkozata, amikor a Balul sikerült az NYFC salgótarjáni kirándulása (0-1). A legénység már pénteken elutazott a távolba, hogy aztán minden igyekezet hiábavaló legyen és a lendületes hazaiak „elorozzák” a pontokat. Méghozzá — ezt Tóth János klubigazgató is elismerte — megérdemelten. — Semmi jel nem mutatott arra, hogy nem tudjuk majd megszokott idegenbeli játékunkat nyújtani. Ez egy olyan mérkőzés volt — ellentétben a korábbi vereségeinkkel, amikor fordított is lehetett volna az eredmény —, amelyen egyszerűen jobb volt az ellenfél. A Salgótarján olyan fordulatszámot diktált, olyan jó hangulatú ritmust talált el, amit nem tudtunk semlegesíteni. Ebből azt szűröm le magamnak, hogy ha a csapatunk nagyobb ellenállásba ütközik, mint a saját ambíciója, akkor ezen még nem tud túljutni — elmélkedett a klubigazgató. — A mérkőzés tudósításából az sejlett fel, hogy túlságosan is az NYFC kapuja elé korlátozódott a játék. — A következő játszódott le: az első 20 percben — erre számítottunk is — az ellenfél kezdeményezett, méghozzá sok szabálytalansággal és furcsa bírói ítéletekkel — állandóan eltudósítások szerint a következőket mondta: „Nincs okunk szégyenkezni, tegye azt meg helyettünk más...’ ’ — Igen... Itt egyértelműen Bába játékvezetőre gondoltam. A találkozó lefújása után odamentem hozzá és elnézést kértem tőle amiért játékosaim durván, alattomosan, kíméletlenül játszottak. Mire ő azt felelte, hogy nem így volt. Nem értette, hogy miért mondom ezt. A négy sárga lap, a két kiállítás egyértelműen ezt sugallja —jegyeztem meg. Válasz nem volt, ennyiben maradtunk. Nagyon lejtett a pálya a hazai csapat javára, amit ha kell, a mérkőzésről készült videó segítségével bármikor bebizonyítok. Mi majdnem mindenért megkaptuk a büntetést, a hazaiak pedig mindent megúsztak. Lente például kétszer rossz ütemben szerelt a félpálya környékén, amiért vitathatalanul lehet sárga lapot adni. O meg is kapta mind a kétszer, a második után elhagyta a játékteret. Ugyanez a második oldalon: 0-0-ás állásnál Veres egyedül ugrik ki. A 16-os tájékán a védő utolsó emberként lerántja — lehet, hogy a 16-oson belül—, nincs kiállítás, nincs sárga lap. Szabadrúgást rúgunk. lenünk fújtak. így rengeteg szabadrúgást végeztek el a kapunk előteréből. Ezen végül túljutottunk. de egy teljesen ártatlan szituációból gólt kaptunk. Egy szögletnél nehezen vettük fel az embereket, a nagy helyezkedésben pedig egy tarjáni teljesen üresen maradt 3 méterre a kaputól. A második félidőben kiegyenlítettebb lett a küzdelem, mindkét csapat ment oda-vissza, de a hazaiaknak több levállási lehetőségük volt. — Csehi nem léphetett pályára, Szatke sérülten játszott középhátvédet, Kiss először volt kezdő az ősszel. Milyen benyomásokat szerzett a védelem játékáról? — Tény, hogy Szatkét még gátolta sérülése. Kiss Gyurin — aki becsületttel csinálta a dolgát — látszott, hogy hiányzik neki a játék, nincs kipörögve. De ez érthető is. Számomra az volt a legnegatívabb az összecsapásban. hogy a támadójátékunk nem volt összehangolt, így hatékony sem. Ezzel együtt voltak lehetőségeink, melyek alkalmával csak centik hiányoztak a gólhoz. —Bagoly előretolton játszott. Marad-e ilyen szerepkörben az utolsó mérkőzésre is? — A hétvégén az itthon jól bevált szerkezetet fogom választani, így Bagoly is visszakeVagy Erdei megkerüli emberét, az elcsúszik és egyszerűen lerántja a kitörő játékosunkat. Ismét csak szabadrúgás... Bohács Sanyit úgy rúgják le a 85. percben, hogy az utolsó fordulóban nem léphet pályára. Szabadrúgás... Bába ezen a mérkőzésen „semmit nem csinált”, csak a Vasvári bal oldalát — Lente, Bohács, Hegedűs — harcképtelenné tette. Több mint bosz- szantó! Érzésem szerint most játszottunk a legjobban a bajnokságban és rajtunk kívül álló okok miatt nem sikerült pontot rabolni. Például a szabadrúgásgólt is peches körülmények között kaptuk. Ha a sorfal a helyén marad, akkor nincs gól. Nem pattan be az egyik kiugró védő sarkáról a tehetetlen Szabó hálójába a labda. — Mindig kedden van Vasváriban a hétvégi találkozó értékelése. Most mit fog monda ni a fiúknak? — Alapvetően dicsérni fogom a csapatot, mert jól játszottak. küzdöttek a játékosok. Az ellenfelünk például — hiába voltunk csak tízen a pályán — a nyolcvanadik percben csatár helyett középpályást cserélt. A vereségért igazából nem hibáztathatom a mieinket. Száraz Attila kisiklás? nil a középpályára. Összegezve: a rutin, az összeszokottság győzelme volt ez felettünk, egyben az eddigi 14 fordulóban ez volt az egyetlen olyan vereség, amelyen nem érdemeltünk pontot. — Érdekes, de így van. Több vereség—egy kezdődő eredményes széria után — akkor csúszott be, amikor már éppen lendületbejött volna a társaság. Ott van például a KTE, a Tisza- vasvári elleni fiaskó, vagy a mostani. — De ezek mind olyan csapatok, amelyek komoly erőfeszítéseket tesznek, akár a bajnoki címért is. Azt érzem a háttérben, hogy ezen együttesek rutinos állománya az adott szituációban jobban tud koncentrálni. És a mostani mérkőzéshez kapcsolódik az is, hogy a Salgótarjánnak a múlt héten rendeződtek a pénzügyei és ez feldobta a játékosokat. — Ellenben a Nyíregyházát nem dobta fel? Hiszen—korábban szó volt róla — az NYFC is igen jól járt volna anyagilag, ha most nyer... —Feldobott minket is, de ezen a napon nem tudtuk átlépni árnyékunkat, az ellenfél leblokkolta kezdeményezéseinket. CS.r „Menetrendszerű” A Megyei II. osztály őszi végeredménye: A 1. számú csoport 1. Gávavencsellő 13 11 1 1 46- 4 34 2. Kállósemjén 13 10 3 27-14 30 3. Nyh. Kárpát-Hús V.138 3 2 31-13 27 4. Kálmánháza 13 8 2 3 32-26 26 5. Nyíribrony 13 6 4 3 23-24 22 6. Tuzsér 13 6 2 5 26-23 20 7. Ajak 13 6 1 6 21-20 19 8. Komoró 13 4 4 5 19-23 16 9. Napkor 13 4 1 8 18-24 13 10. Nyírtura 13 4 1 8 20-31 13 11. Anarcs 13 3 3 7 11-18 12 12. Kótaj 13 3 3 7 17-33 12 13. Dombrád 13 3 1 9 17-30 10 14. Kemecse 13 1 2 10 8-33 5 A 2. számú, Erimpex-csoport 1. Nyírmeggyes 13 12 1 — 36- 6 37 2. Túrricse 13 11 2 43- 8 33 3. Jánkmajtis 13 8 1 4 30-12 25 4. Nyírlugos 13 7 3 3 39-21 24 5. Vaja 13 7 2 4 28-27 23 6. Balkány 13 6 7 25-29 18 7. Encsencs 13 5 2 6 22-21 17 8. Tiszamenti SE 13 5 1 7 22-28 16 9. Nagyecsed 13 4 3 6 14-21 15 10. Nyírvasvári 13 4 1 8 13-27 13 11. Nyírbéltek 13 4 1 8 14-29 13 12. Hodász* 13 4 1 8 17-38 13 13. Olcsva 13 2 3 8 9-24 9 14. Tarpa* 13 2 1 10 13-34 7 M fegyelmi bizottság a Tarpa—Hodás: 2-0-ás eredményét megváltoztatta, és a három pontot 3-0 gólkülönbséggel Hodász javára írta.
