Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-14 / 267. szám
8 1995. november 14., kedd Vállalkozók világa UJ KELET Jó alapanyagból jó szakemberekkel Munkanélküliből konzervgyártó Télen tanulnak a gazdák Elfogytak az oltványok Télre fordul az idő, esetenként a gazdák szervezett oktatásokon, tanfolyamokon vesznek részt. A Nyíregyházi Vasutas Művelődési Ház kertbarátklubjába is rendszeresen meghívnak szakelőadókat. Legutóbbi összejövetelükön a gyümölcsösök telepítéséről hallgattak meg diaképes előadást. Az előadó Weisz János kertészmérnök, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára — aki hódolója és művelője a biotermesztésnek. Az előadásból néhány jótanácsot mi is közreadunk a telepítéssel kapcsolatban. Elsőként meg kell említeni, hogy új faiskolai szabvány van érvényben, amely már viseli az Unióhoz csatlakozás jegyét, azaz megfelel az európai normának. A faiskolai oltványok törzsét nem kötelező és nem is kell megfesteni, mint korábban, e szerepet a címkék különböző színe tölti be, minőségi jelölésül szolgálva. Ezek jelentései: a fehér szín — központi törzs- állományból származó; a kék — üzemi törzsültetvényből; a barna szín pedig — ellenőrzött (kommersz) ültetvényből származik. A tavasszal ültetni szándékozók számára kevésbé jó hír, hogy a faiskolai lerakatokat az ősz folyamán szinte teljesen kiürítették, talán csak meggyből maradt elegendő oltvány. A csemeték meglehetősen drágák, így fontos szempont a biztonságos ere- dés igénye. Örök kérdés, mikor ültessük: tavasszal vagy ősszel? A szakember válasza: vannak fajták, melyeket ősszel nem is szabad ültetni, így például az őszi- és a kajszibarackot. A lényeg: törekedni a biztonságos eredésre. Többnyire az idő mondja meg, hogy melyik évszakot válasszuk. A mostani ősz—az óriási szárazság miatt — nem volt megfelelő az ültetésre. Valószínűleg jól döntött az, aki a megvásárolt oltványokat „téli vermelés- re” eltette tavaszra, s csak akkor ülteti ki. Az alapos belocso- lás (iszapolás) elengedhetetlenül fontos, nem kell sajnálni fánként azt a húsz—harminc liter vizet. Hasznos ötletet is hallottunk egy klubtagtól: ő két berg- mancsövet hagyott leszúrva, ezen keresztül táplálja vízzel fagymentes időben a frissen telepített oltvány gyökérzetét. A vásárláskor mindig a gyökérzetet nézzük meg, mennyire erősek. A gyökerekből ültetéskor annyit vágjunk vissza, amennyi szükséges: csak metszlapot, amely lehetőleg a talaj felé nézzen. A roncsolt, beteg, száraz részeket el kell távolítani. Ugyancsak örök téma a gödör nagysága. Ez a talajelőkészítéstől, talajforgatástól függ. Általánosan elfogadott, hogy legalább 60x60x60 centiméteres legyen. Az aljába célszerű szervestrágyát és gödrönként mintegy 10 dkg kevert műtrágyát tenni. Mindkettő esetében a földdel össze kell dolgozni. A fiatal ültetvények nagy ellensége — a kiszáradás mellett — a kártevők megjelenése, így például a cserebogárpajor, a pocok és a föld feletti rész megrongálásával a nyúl, őz kártétele. A pajor ellen célszerű úgynevezett csalogató növényeket alkalmazni (búza, krumpli). Ugyancsak egy klubtag mesélte, hogy bő ötven évvel ezelőtt, egy uradalomban telepítés előtt szamócával ültették be a területet, amit a pajor igencsak kedvelt. Azt kiszántva a madarak mind felették a kártevőket. Az oltványok téli vermelé- sekor legalább 30 centiméterre a törzset is fedjük be földdel, őszi- és kajszibaracknál úgy fektessük az oltványokat, hogy lehetőleg takarást kapjon a korona egy része is. A nagy táblák ültetése igen gondos előkészületeket kíván, hiszen egy hektár terület fajlagos beruházási költsége mintegy egymillió forintra tehető. Ebben az esetben elengedhetetlen a talaj- vizsgálat, a pontos tervezés, a kitűzés, a talajfertőtlenítés, stb. Ha cserebogár-gradáció- ra (túlszaporodásra) számíthatunk, az ültetést célszerű egy évvel elhalasztani, mert jelentős kártételt okozhat az ültetvényünkben. A pajorok ellen használható a Basudin, s nagyüzemi méretekben a Force — viszont a hároméves egyedek esetében más ez is hatástalan. Az előadó mint a biokertészet elkötelezett je természetesen a természetes módszereket javallottá: az összeszedegetést, a csalogató növények alkalmazását. (lefler) Eddig végzett munkájuk a garancia Hétfőtől újabb huszonhat ember kezdheti meg a munkát a Papp-Ker Kft. fehérgyarmati gyárában. Ennyien vizsgáztak ugyanis sikeresen az üzemben megtartott írásbelin, szóbelin. A szakmunkásbizonyítványok átadása előtt kérdeztem tulajdonost, vizsgáztatót, vizsgázót előzményekről, reményekről. — Amikor több mint egy éve megkezdtem konzervgyártó tevékenységemet a szatmári városban, közel négyszáz munkanélküli foglalkoztatásához járultam hozzá — tájékoztatott Papp László tulajdonos, gyárigazgató. — Gondot okozott, hogy ezeknek az embereknek szinte egyike sem rendelkezett konzervgyár- tó szakképzettséggel. Ezért döntöttem úgy, hogy amikor a feltételek adottak lesznek, vállalkozásomon belül oldom meg a képzést, ezzel is segítve a térség lakosságát. Úgy ütemeztük, hogy az elméleti rész akkor érjen véget, amikor a gyakorlati oktatásra a feldolgozás csúcsszezonjában volt lehetőség. Szükség van szakemberekre, mert nyugati piacra termelek, és ott nagyon igényesek a partnerek, jó minőséget csak jó alapanyagból és jó szakemberekkel lehet előállítani. Ez is indokolja, hogy a következő évben a jelenleginél nagyobb létszámú csoport szerezhet szakmunkásbizonyítványt nálunk. — Ebben az évben a foglalkoztatási alap szűkössége miatt elsősorban olyan képzéseket támogattunk, amelyeknek a foglalkoztatási háttere is biztosított — folytatta a beszélgetést Bartha László, a megyei munkaügyi központ képzési csoportvezetője. — Itt államilag elismert, országos érvényű konzervgyártó szakmunkás bizonyítványt kapnak azok, akik eredményesen végigtanulták a kétszázórás elméleti és a hatszázórás gyakorlati oktatást, amelyet a helyi szakembereken kívül a Nyíregyházi Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézet tanárai végeztek. Előkészítő és válogató felvételi után harminchármán ültek az iskolapadokba május 8-án. Közülük 29-en jutottak el az írásbeli, gyakorlati és szóbeli elméleti megmérettetésig. Közel hatvanezer forintba került egy ember képzése, amit az állam vállalt magára. Akiknek, most nem sikerült a vizsga, azoknak biztosítunk lehetőséget egy köyetk,ező, hasonló végzettséget adó szakmai oktatás vizsgáján a javítási lehetőségre. — Ez az első, ilyen szakképzettséget adó tanfolyam ebben a szakmában az országban — kapcsolódott az elmondottakhoz Soós Andrásáé miniszteri tanácsos, a vizsgabizottság elnöke. — Felkészültek, jól felkészítettek voltak a hallgatók. Három-négy magas színvonalon teljesítő mellett, sajnos, hárman nem feleltek meg a számonkérésen. Ezek is családi okok miatt történtek, nem az oktatás hiányossága miatt. Folytatni kell ezt a képzési formát, mert az új vállalkozások speciálisan képzett szakemberek hiányával küzdenek. A továbbiakban is az lesz a cél, hogy elméletben csak a szükségest oktassuk, gyakorlatorientált legyen a képzés, illeszkedjen a termeléshez. — Ez az első szakmám — mondta még vizsgalázban Bartha Lászlóné Acs Ilona. — Már nem is gondoltam arra, hogy lesz ilyen lehetőségem huszonnégy évesen, amikor ezt ajánlotta a munkaügyi kirendeltség. Nagyon meg kellett gondolnom, de az ötéves fiunknak is jobb, ha a szüleinek van munkahelye. Nemcsak az a lényeg, hogy van egy szakmám, hanem az is, hogy ezzel magasabb lesz az órabérem, mert én korábban mint szakképzetlen dolgoztam a Papp-Kemél. — Az én helyzetem még rosszabb, mint az Ilonáé — fűzte tovább a gondolatot Varga Lászlóné Berta Erika. — A férjemnek nincs munkahelye, már a jövedelempótlót sem sokáig kapja. Amíg tanultam, kaptam átképzési támogatást, diákigazolvánnyal utazhattam. Már felajánlotta Papp úr, hogy aki megfelel a vizsgán, azt alkalmazza, így a családban legalább egyikőnknek lesz munkahelye. — Érettségivel sem tudtam elhelyezkedni — panaszolta Kovács Zita. — Nem volt más választásom, hogy munkát kapjak, csak a tanulás. Eddig meg voltak elégedve velem, remélem, középiskolai végzettségemmel még más lehetőségem is lesz a gyárnál, mert szükség esetén akár újabb képzésben is szívesen részt veszek. A nyíregyházi inkubátorház méltán vívta ki magának a szakma és a vállalkozók elismerését. Több éve eredményesen dolgoznak, jó néhány fiatal vállalkozót segítettek A mi inkubátorházunk abban, hogy megerősödjenek és életképessé váljanak. A győri ipari park tervezésével és megépítésével a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központot bízták meg. Az inkubátorházak helyet adnak a fiatal vállalkozásoknak és kedvezményeket adnak számukra. Náluk olcsóbban bérelhetnek üzlethelyiséget, műhelyt, használhatják az inkubátorház telefonját, telefaxát, fénymásolóját és egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Egyfajta védelmet nyújtanak számukra, amíg megerősödnek és képesek lesznek arra, hogy a saját lábukra álljanak. Az egymás szomszédságában élő .vállalkozások együttműködnek egymással. Nincs köztük kon- kurrenciaharc, hiszen valamennyien más-más területen tevékenykednek. — A megyei vállalkozói központok felismerték az ipari parkok fontosságát — mondta Zsukk István, a nyíregyházi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ igazgatója —, hiszen a PHARE-támoga-' tások megszüntetése után, ezek egyfajta túlélést jelenthetnek. A megyében működő inkubátorház önfenntartó, képes arra, hogy eltartsa magát, és még nyereséget is termel. A győri ipari park létrehozására a PRIMOM Lancashire Consul- tans és az ArtVital Kft.-vel közösen pályáztunk. Mint később kiderült, nem a legolcsóbb kivitelezés miatt választottak minket. A mi inkubátorházunk egyfajta garancia arra, hogy jól tudjuk elvégezni azt, amire vállalkoztunk. Sok külföldi minta áll előttünk, melyek természetesen jók, de nem biztos, hogy az ott bevált tapasztalatokat Magyarországon alkalmazni tudjuk. A győri ipari park és inkubátorház megbízása azért is nagy kihívás, mert ez lesz az első olyan építmény, amely új és kifejezetten erre a meghatározott célra készül el. Végh Józsefnek, az ArtVital építészmérnökének már vannak tapasztalatai ez ügyben. A helyi központot ő varázsolta szovjet laktanyából inkubátorházzá. Az előírások alapján nyolc tervvariációt kell megalkotnia a park megépítésére, amelyet november 14-én mutatunk be a győri bizottságnak. Ebből kettőt választanak ki a részletes tervek kidolgozására. A finanszírozás, a forrás megszerzése nem a mi feladatunk. A győri vállalkozói központ osztrák szomszédaival az Európai Unió Interreg programjához kíván csatlakozni. E program célja, hogy elősegítsék az országok közötti együttműködést. Többször felvetődött egy nyíregyházi ipari park kialakításának gondolata. Erre a célra egy 106 hektáros területet kaptunk. Úgy gondolom, hogy a győri és a nyíregyházi központ építése során szerzett tapasztalatainkat mindkét munkában eredményesen tudjuk alkalmazni. Kozma Ibolya Hatszázezer forint a VVK-tól A Városvédő Vállalkozók Klubjának (VVK) szombat délutáni összejövetelét két dolog különböztette meg a szokásos hétvégi megbeszélésektől: egyrészt a VVK először jutott el arra a szintre, hogy az alapítványából 600 ezer forint támogatást adjon különböző szabolcsi szervezeteknek, másrészt a művelődési központban tartott összejövetelt megtisztelte jelenlétével Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere, akiről kiderült, hogy az év elejétől VVK-tag, de elfoglaltságai miatt nem tud szervezőként bekapcsolódni az országos „mozgalomba”. — A megvásárolt VVK- kártya mindig feleségem tárcájában van, mert minden vásárlást ő intéz a családban. Én viszonylag keveset járok az üzletekbe — árulja el mosolyogva az alpolgármester úr. — Azt örömmel tapasztalom, hogy egyre több megye- székhelyi bolt ajtaján ott a matrica, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a VVK-kártyatulaj- donosok ezeken a helyeken kedvezménnyel vásárolhatnak. A VVK jelentőségét leginkább abban látom, hogy felismerték, a civil szférában nagyon komoly értékek vannak, amelyek támogatásra szorulnak és támogatásra érdemesek. Én ezt tartom a legfontosabbnak, mert ez figyelemfelhívás lehet más szervezetek számára is, amelyeknek meglennének erre a lehetőségeik. A VVK három évvel ezelőtt indult el, és mára — ahogy Katona Attila, a VVK Kft. ügyvezetője fogalmazott — megvetette a lábát Szabolcsban is. Örömmel nyugtázta, hogy az az eszmeiség, amit ők képviselnek — a városvédelem, a köz- biztonság, a köztisztaság—, itt is nagyon sok ember számára fontos. Az adományként felosztásra kerülő 600 ezer forintért a helyi munkatársaknak közel 10 millió forintos bevételt kellett produkálniuk. (Egy megállapodás szerint a VVK Kft. a bevétel 5—10 százalékátjuttatja vissza alapítványából a térségbe.) — Nagyon bízunk abban, hogy a VVK robbanásszerű fejlődést ér el rövidesen Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében, mert az a tapasztalatunk, hogy ahol már volt i alapítványi támogatás, ott az j emberek jobban érdeklődnek j a VVK iránt. így munkatár- ] saink is sokkal hitelesebben, * lelkesebben tudják az üzletet képviselni. Bízom abban, hogy fél év múlva jön a ( következő támogatás — nyi- I latkozta az Új Keletnek op- \ timistán Katona Attila. (száraz) i Lukács Csabáné tételt húz (A szerző felvétele) (Fotó: Bozsó)
