Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-13 / 266. szám
8 1995. november 13., hétfő Kultúra UJ KELET A készenlét igazsága m Jel-kép II. Semmi és végtelen (A Kassai Thália Színház és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciójának bemutatója) Örök kérdés: bűnös-e, aki bűnös parancsot teljesít? Van külön írott és íratlan katonai jog? Szentesíti a cél az eszközt? Ezeket a kérdéseket veti fel Aaron Sorkin Semmi és végtelen című színműve. Választ természetesen ő sem — mint még senki — tud adni, azonban kutató fényfókuszát a katonai mikrovilágra irányítva új nézőpontokat biztosít. Egy tengerészgyalogosnak mindig háború van. A béke — és ezzel a civil jog is — kívül esik életterén, ezért nem is vesz — talán nem is vehet — tudomást róla. A készenlét igazsága az övé, ami csak akkor válhat valósággá, azaz valódi jogok hordozójává, ha valóban kitör a háború. Egy igazi katona békében nagyobb veszélyben él, mint háborúban, békében ugyanis adott esetben saját népe az ellenség. A politika mindent és mindenkit hajlandó feláldozni napi érdekeinek oltárán. Aaron Sorkin 31 éves volt, amikor a New York-i Broadway egyik színháza kirobbanó sikerrel mutatta be a darabot, amely 300-nál is több előadást ért meg. 1992-ben a Columbia filmstúdió elkészítette a mű filmváltozatát, amely később Oscar-díjat kapott. Sorkin darabjának európai bemutatója a bécsi Volkstheater színpadán 1993. január 17-én volt. A szombati nyíregyházi bemutatón minden porcikájában remek, átgondolt, tiszta előadást láthattunk. Az alapanyag dramaturgiai szerkezete az időben lineáris, de a múlt fontos pillanataiból informatív képeket kiemelő szerkezet dokumentumjátékot sugall. Ezt a dokumentatív jelleget támasztja alá a rendkívül jó, praktikus és ugyanakkor művészi mondanivalókat is hordozó, csak hófehért és koromfeketét ismerő díszlet és színpadkép. Ezt a jelleget erősíti Verebes István rendező minden egyes megnyilvánulása. A végig jelen lévő halott áldozat és gitárjátéka szinte már a hetvenes évek dokumentumjátékainak hangulatát idézi. Verebes keze munkáját dicséri, hogy a bevezető és a kötelezően informatív képek után egyetlen unalmas vagy vontatott pillanata sincs az előadásnak. A nyomozás kristálytiszta logikáját ugyanúgy nyomon követhetjük, mint a résztvevők mögöttes emberi Szigeti András Jessep ezredes szerepében vívódásait. Dramaturgiai bravúr továbbá a képek — privát — mondatokkal való lezárása, amely különösen emberi effektusokat eredményez. A színészgárdáról is csak felső fokon lehet megemlékezni. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a kassai színészek bármely magyar színházban brilliánsan megállnák a helyüket! A Móricz Zsigmond Színház vezető színművésze, Szigeti András — aki mint vendég játssza Jessep ezredes szerepét — élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja. Képes megvalósítani azt a csodát, hogy két- három szinten, sőt egy alkalommal négy szinten játszik egyszerre. Úgy hazudik, hogy közben érezteti az őt kihallgatóval, valótlant állít, de rangjánál és helyzeténél fogva megengedheti magának, hogy gúnyolódjék is. Szemében azonban időnként meg-megcsillan a rémület, és a darab végére az elbizonytalanodás. Olyan hatalommal rendelkezik, hogy szin- «t“ már suttognia is elég. Ezt a kettős'^ KÚnétetlen, ugyanakkor végtelenüí^EíSSlS^s®ges becsületes — katonát'ft§tt! hét szeretni. Bukása nem egyenlő a veszteséggel, sziklaszilárd igazsága és hazaszeretete végül is emberileg felmenti őt, hiába is tartja bűnösnek a világ. Szigeti András művészi bravúrját a közönség hatalmas tapssal köszönte meg. Dániel Kaffee hadnagy szerepében Tóth Tibort láthattuk. A fiatal kassai művész remekül ábrázolta a látszatra washingtoni aranyifjút, aki azonban zseniális ügyvéd. Dawson tizedessel — Boldoghy Olivér — remek kettőst alkotnak az első felvonásban. Ellentétes tartásuk kitűnő lehetőséget nyújt, amit mindketten ki is használnak. Kaffee barátja és munkatársa Weinberg hadnagy — Fabó Tibor — a semmilyen joggal nem rendelkező katonajogász mélyen emberi figurája sokszor okozott meleg, szívbéli pillanatokat a nézőknek. Bocsárszky Attila döbbenetes erővel ábrázolja a mindenen és mindenkin keresztülgázoló, felettesei parancsát vakon követő kiképzőtisztet, Kenrick hadnagyot. Jeffrey Howard tizedes alakítója, Illés Oszkár örök időkre emlékezetes kabinetalakítást nyújtott. A Markinson alezredest játszó Pólós Árpád a régi időkre emlékeztető elegáns, „úri” színművész. Külön köszönet és tisztelet érte, hogy ilyet is láthattunk. Bocsárszky Pál, Gyurkovics Mihály, Dudás Péter, Petrik Szilárd, Bárta Sándor, Érsek György és Balázsy László mind-mind a színművészet legnemesebb eszközeit vonultatták fel. Külön kell szólnom B. Kovács Ildikóról, Joanne Galloway főhadnagynő alakítójáról. Színészi kvalitásairól, szakmai tudásáról csak a legfelsőbb fokon lehet szólni. „Nem tudjátok, hogy kell megvédeni egy nemzetet. Tu- ■''WTc-Pji.t el ezzel? Meggyengítetted hazatran tw»-C.g^.z világot... Néhány milliárd ember életét kitetted a legnagyobb veszélynek” — összegzi „veszteségét” Jessep ezredes, amelyre válaszul álljon itt Verebes István gondolata: „Van valami a törvényeken is túl, ami alkalmazható az emberekre. Tudja, a matematikában is minden törvény alkalmazható valamennyi számra egytől kilencig. De egyetlen törvény sem vonatkozik a zéróra és a végtelenre. Ilyen kivétel az ember is. Lehet kezelni egy társadalomban semmiként, de lehet kezelni végtelenként is. Az ember semmi és végtelen. Palotai István Ritkán voltam ilyen tanácstalan képzőművészeti kiállítás láttán, mint most. Jelkép? Ugyan minek a jelképeit látjuk ebben a mindent felhasználni szándékozó kavalkádban? Talán nyomorunk jelképét, amikor hullámpapírból, cipős- dobozokból, zsákokból igyekszik kifejezni magát a művészet? Nem vagyok igazságos. Ezek csak előítéletek, hiszen egyáltalán és nem „humor- kodik” —, hogy többet mond Sándor József Benedek című remek, meleg színekből komponált festménye, ha zsákokat rak elé? Nem a zsákok túlságosan is didaktikus asszociációja miatt fogom érezni a meleget, hanem azért, mert az ab ovo árad a képből... A látható törekvés, hogy — hulladékokra kell dolgozni egy Sándor, József, Benedek meg a zsákok (Fotó: Harascsák) igenis lehetséges artisztikus felületek, artisztikus térformák létrehozása bármilyen anyagból. Csakhogy ebben az esetben, mintha nem ez történne... Tudom, hogy a kiállítás rangos, budapesti kiállítóteremből érkezett Nyíregyházára. Tudom, hogy nagy nevek is szerepelnek az alkotók között, mint például Balázs Eszter vagy B. Laborcz Flóra, mégis értetlenül állok — nagyrészt — műveik előtt. Fel sem foghatom, hogy például Balogh Géza miért hiszi — ha ugyan hiszi hulladék világban — önmagában még nem lenne zavaró. Simsay Ildikó például remekül él az anyag és a mondandó harmóniájának lehetőségével Bosznia című alkotásában. Tahin Gyula Triptihonja, Szili Géza Zöld tehenem című műve, Bikácsi Daniela Lépcsői, Nyerges Éva és Oláh Tamás textilképei valóban az artisztikum világába repítik a kiállítás látogatóit. A tárlaton látható fotóművészeti alkotások — talán túlságosan is — megpihentetik szemünket és lelkünket... — Palotai — Történelmi emlékhelyek, állandó kiállítások A millecentenáriumra készülve A honfoglalás 1100. évfordulója emlékbizottság titkársága nemrégiben a Megyeházán sajtótájékoztatót tartott a jubileumi év előkészületeinek jelenlegi állásáról. Az ópusztaszeri sajtóbeszélgetést követően ez a megyénkbeli volt a második ismertetés az emlékbizottság munkájáról. Szombati lapszámunkban beszámoltunk a központi keretből pályázat útján támogatást nyert megyei településekről, intézményekről, valamint arról az elképzelésről, hogy a megyei központi ünnepség színhelye Szabolcs község lesz 1996. június 29- én, ahová — a tervek szerint — Gál Zoltánt, az Ország- gyűlés elnökét várják ünnepi szónoknak, s egyebek mellett előadják az akkorra megszépülő földvárban az István, a király című nagy sikerű rockoperát. Az 1996-os mil- lecentenáriumi év országos kiemelt rendezvényeit az alábbiakban bemutatjuk. Dr. Deme Péter miniszteri biztos, az emlékbizottság titkárságának vezetője a sajtó- tájékoztatón elmondta, hogy a kormány döntése világossá tette: az ország teherbíró képességének megfelelően szerény, tárgyszerű, ám az esemény jelentőségéhez méltó, döntően a helyi kezdeményezésekre épülő eseménysorozat megvalósulását támogatja. A kormányzat létrehozta a tervek jóváhagyására jogosult országos emlékbizottságot, s annak titkárságát. Az emlékbizottság ez év szeptemberében Göncz Árpád elnökletével megtárgyalta és elfogadta az évforduló megünneplésének koncepcióját, jóváhagyta a kiemelt, központi rendezvények listáját és az 1996-ra javasolt költségvetést. A központi rendezvények listájából az is kiderült, hogy a főváros, akárcsak száz éve, most is az egyik — de nem kizárólagos — központi helyszíne lesz a megemlékezéseknek. A millecentenárium központi rendezvényei: 1. Megemlékezés az ország- gyűlés ülésén, majd nyitó gálaest. Ünnepi díszhangverseny a Magyar Állami Operaházban, a Budapesti Fesztiválzenekar fellépésével. A hangverseny mottója: „Múlt és jövő”. Programja: Bartók: Tánc-szvit, Kodály: Psalmus Hungaricus, valamint külön felkérésre, erre az alkalomra írt három rövid kortárs zenemű. Időpont: 1996. január 18. 2. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításainak megnyitása. A múzeum felújított épületében három részletben nyitják meg a Magyarország történetét bemutató új állandó kiállítást, amely a történettudomány legújabb eredményeinek bemutatására törekszik, modem múzeumi és számítógépes kiállítástechnika alkalmazásával. Időpontok: 1996. március 15.: a honfoglalás korát bemutató reprezentatív időszaki kiállítás; 1996. augusztus 20.: az új állandó kiállítás az államalapítástól a millenniumig; 1996. október 23.: a 20. század történetét bemutató időszaki kiállítás. 3. A Pannonhalmi Apátság és a Bencésrend ezer évét bemutató kiállítás. Időpont: 1996. március 21. 4. A magyar iskola ezer éve — a magyarországi iskolázás történetét bemutató kiállítások. Időpontok: 1996. március 21.: A magyar iskola első századai, 896—1526. Helye: Győr, Xan- tus János Múzeum. 1996 május: A reformáció és az ellenreformáció iskolaügye, a magyar iskola a 16—19. században. Helye: Debrecen, Déry Múzeum és Református Kollégium. 1996 augusztus: A modern polgári közoktatás története 1848— 1948. Helye: Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum. 5. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékhely avatása. A krónikás hagyomány szerint Ópusztaszer az első magyar „országgyűlés” színhelye. A történeti emlékparkot Nemzeti Történeti Emlékhellyé avatják. Az avatással egyidőben két kiállítást nyitnak meg a Feszty- körkép épületében: A Szer monostor és kora című régészeti állandó kiállítást és a Pro- menád 1896 című viselettörténeti állandó kiállítást. Időpont: 1996 április vége, május eleje. 6. A Magyar Tudományos Akadémia programjai. Az MTA 1996. évi közgyűlése és a társadalomtudományi osztályok együttes ülése. Központi téma: az 1100. évforduló. Időpont: 1996 május. Az MTA Magyar Őstörténeti Bizottságának tudományos ülésszaka. Téma: A honfoglalás és Európa. Időpont: 1996. december 8—10. 7. A felújított Hét vezér szobor- csoport átadása a Hősök terén. Ezzel veszi kezdetét a városligeti kulturális programok sorozata is. Időpont: 1996. május 25. 8. A Magyarok IV. Világ- kongresszusa Ópusztaszeren és Budapesten. Időpont: 1996. június 14-7=46. 9. A Ma^ar Természettudományi Múzeum megnyitása. Száz év után a múzeum önálló épületben, a volt Ludovika Hadiakadémia Lovardájában nyithatja meg állandó kiállítását, melynek címe: Ember és természet Magyarországon. Időpont: 1996 október. 10. Magyar részvétel az Inter- net-Expón. Az Internet Világkiállításra magyar pavilon készül, amelynek célja, hogy bemutassa Magyarország kultúráját, történelmét. A pavilon székhelye, ahol a program mindig látható és hivatalosan bemutatható, a Műcsarnokban lesz, ahol egy állandó, nyilvános bemutatótermet hoznak létre. Időpont: 1996 március. 11. Záró gálaest. Ünnepi díszhangverseny a Magyar Állami Operaházban az Állami Hangversenyzenekar fellépésével. Időpont: 1996. december 10. „Az emlékbizottság fontosnak tartja, hogy a jeles évforduló erősítése nemzeti azonosságtudatunknak, bővítse hiteles történelmi ismereteinket, segítse elő természeti értékeink, kultúránk és művészetünk jobb megismerését, társadalmi és kulturális kapcsolataink erősítését hazai nemzetiségeinkkel, a határokon kívül élő magyarsággal, szomszédainkkal és más népekkel.” — hangzik az emlékbizottság hivatalos szövege a millecentenárium- mal kapcsolatosan. (lefler)
