Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-09 / 263. szám

14 1995. november 9., csütörtök UJ KELET Kézilabda NB L, női mérkőzés Sikeres főpróba, jöhet az előadás KISKUNHALAS—KISVÁRDAI SE 22-23 (6-13) Kiskunhalas, 600 néző. V.: Géczi, Pál Kiskunhalas: Vörös — Tóth 3, Pásztor 4, Asztalos 3, Bartucz 6/4. Rádinné, Kirsner 5. Csere: Katona (kapus), Vi­rág 1. Edző: Tabajdi Ferenc. KSE: Pataki — Kulcsár 5, Nagy H. 7/3, Hollóné 2, Agárdi 4, Farkas 1, Baunok 1. Csere: Birta, Demeter (kapusok), Buglyo 3, Listóczky, Nagy A. Edző: Benyáts Balázs. Kiállítások: 2 ill. 10 perc. Hétméteresek: 4/4, 3/3. Ezt a mérkőzést a kisvárdaiak laki indításaiból és a védelem szombati kupameccsének fő- megszerzett labdáival kontra próbájaként is lehetett tekinte- támadásokkal lerőhanták az él­ni, ami ezúttal kitűnően sike-. lenfelet, és hibapont nélkül rült. Ragyogóan kezdtek a ven- lőtték a gólokat. A felállt fal dégek, és az első félidőben ellen szintén eredményesek szinte lehengerelték a halasi voltak Hollóné remek irányító csapatot. A kitűnően védő Pa- játékával. A második félidő hazai gólokkal kezdődött, és mintha a vendégek megelégel­ték volna a hétgólos vezetést, szemmel láthatóan kiengedtek, amit a vendéglátó csapat ki is használt és ettől kezdve ki­egyenlítettebb játék folyt a pá­lyán, ami abban mutatkozott meg, hogy Bartuczék fokoza­tosan csökkentették hátrányu­kat. Tabajdi edző is mindent elkövetett a felzárkózás érdeké­ben. Az ötvenedik percben időt kért. Az egy perces pihenő ez­úttal bevállt, mert az 52. perctől az 57. percig a kisvárdaiak nem tudtak gólt lőni, ellenben az el­lenfél két gólra feljött. Mit te­hetett Benyáts edző, mint ő is időt kért, és lecserélte az addig kitűnően védő Pataki kapust, és helyette Bírta állt be, aki rög­tön két ziccert is hárított. Ezút­tal a szerencse a várdaiaknak is kedvezett, amikor már csak egy Kosárlabda volt a gólkülönbség, az utolsó fél percben Agárdi eldöntötte a mérkőzés sorsát és belőtte a 23. gólt, amire a hazaiak egy bün­tető góllal tudtak válaszolni, de így is nyertek a szabolcsi lá­nyok. Végeredményben meg­érdemelt sikert aratott a kis- várdai csapat, akiknek nagyon jól jött a bajnoki két pont, illet­ve ez a győzelem dopping le­het a szombati EHF-Kupa lubini első mérkőzésén. Érde­kesség volt, hogy ami nem si­került a kisvárdaiaknak, sike­rült a lengyel EHF-Kupa ellen­félnek, ugyanis az ő képvi­selőjük el tudott jönni Magyar- országra és videóra vette a kis­kunhalasi meccset. Benyáts Balázs: — Gyors, letámadásos játékunk és a kitűnő védekezésünk döntötte el javunkra a mérkőzést. A játékosok még reménykednek A Nyíregyházi TK Isobau férfi kosárlabdacsapata az NB I B csoportjának piros alcso­portjában küzd. A nyolc csapat közül a négy első a zöld alcso­port négy első helyezettjével küzd tovább, ebből a nyolcas­ból az első négy az A csoport utolsó négy helyezettjével küzd a feljutásért. A főiskolás gárda célkitűzése az volt, hogy az első négy közé jusson. A csapatjá­tékosaitól érdeklődtünk a teg­napi edzés után, ők hogy látják a helyzetüket? Az első megle­petés az volt, hogy igencsak foghíjas volt a csapat. Shirian, Kmézics és Hutás hiányzott, és az ifistákat sem lehetett látni. Makrai László technikai vezetőtől megtudtuk, Shirian engedély nélkül eltávozott. Az iráni—magyar kettős állampol­gárságú kosarast az iréni válo­gatottba hívták és ő hazauta­zott. A szerződésben nem volt szó arról, hogy a nyíregyházi­aknak haza kellene őt engedni edzőtáborozásra, Ali mégis el­utazott, a csapat számára a leg­rosszabbkor. Kmézics még be­teg, Hutás sérült, az ifjúságiak pedig a hétvégi OIK-ra készül­nek. Először a csapatkapitányt, Jankovics Zsoltot kérdeztük, a vasárnapi meccsről. — Sajnálom, hogy nem sike­rült legalább kilenc ponttal nyernünk. Benne volt pedig a csapatban. Az első félidőben is jobban elhúzhattunk volna. A másodikban hiányoztak az irá­nyítók, meg a labdafelhozatal­lal is gondok voltak. A szemé­lyik is megtörték a lendületün­ket. — Meg lehet még szerezni a negyedik helyet? — Ennek alapfeltétele, hogy Budafokon és Pécsett nyerjünk. Egyik sem lesz könnyű, és Shirian se lesz itt. Ha azt meg­nyerjük a többiek teljesítmé­nyén múlik minden. Remélem, hogy feljebb jutunk. Cservék Csaba sem volt túl­zottan jókedvű az edzés után, több hete újsérülésre panaszko­dik. Először a jobb kezével az­tán a ballal volt gond. — Csaba, mit vársz az elkövetkező meccsektől? — Most két hét szünet követ­kezik. November 17-én ját­szunk először kupameccset a Debrecen ellen. Aztán 22-én Pécset, míg november 26-án Budafokon szereplünk. Mind­két találkozót meg kell nyer­nünk. Az elkövetkező két hét­ben lesz mód rá, hogy felké­szüljünk erre a két találkozóra. — Utána Baja, Kaposvár és Szászhalombatta következik. Ott nem lehet nyerni? — Papírforma szerint nem sok esélyünk van. Ráadásul Baja és Kaposvár otthon külö­nösen erős, a közönség buzdí­tása szárnyakat ad nekik. No, persze az lenne a legszebb, ha bravúrral fejeznénk be az alap­szakaszt. Erre csak akkor van esélyünk, ha mindenki a leg­jobb formáját tudja nyújtani. Hutás Lacival kicsit hosszab­ban beszélgettünk, volt is rá időnk, mivel az edzés alatt vé­gig a pálya szélén ült. — Mégiscsak súlyosabb a sérülésed? — Nem, a gerincnél egy idegbecsípődés történt, amiatt már nyugdotan edzhetnék, de az esésnél a térdem is bevertem és részleges keresztszalag sza­kadásom van. Két hétig leg­alább pihentetni kell. Sajnos addig semmiképp nem edzhe- tek csak úgy, ha a lábamat nem terhelem. — Vissza emlékezve az esés­re, nagyon megijedtünk, de fe­leslegesnek tűnt a felugrásod. — Ez így volt, nagyon saj­nálom. Azt hittem, elindul zic­cert dobni, és akkor felugrot­tam, hogy a labdát megszerez­zem. Az ellenfél azonban moz­gás közben megtorpant és nem fejezte be a mozdulatsport, én meg elszálltam. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy sze­rintem két személyi hibánál is úgy éreztem, hogy szabályos voltam a védekezésben. Mégis én kaptam hibát, így a kelleté­nél jóval zaklatottabb voltam. — Egyébként az idényt hogy értékeled? — Stabil kezdő ember let­tem, ponterőben is jobb va­gyok. Úgy érzem, fejlődtem. A védekezésben is jól teljesítek, de az utóbbi meccseken megint megszaporodtak a személyi hi­báim és többször is kipontozód­tam. Ebben kell nagyon sokat javulnom. Emellett az irányító­nak végig egyformán kell kon­centrálnia. Ebben még sokszor elfáradok. Ugyanakkor, már sokkal jobban látok a pályán, mint korábban. — Továbbjuthat a gárda? — Igen, és mindent megte­szünk érte. Nagyon sajnálom, hogy pont most nem tudok majd edzeni. Az esélyekről Nos, érdemes elemezni a főiskolások továbbjutásának esélyeit. Egy biztos, Pécs és a Budafok ellen idegenben is nyerni kell, különben elszáll minden remény, akkor hat győzelme lesz a TK-soknak. Az egyik vetélytárs Szeged, nekik is öt mérkőzésük van még hátra. Otthon: Kaposvár, Veszp­rém. Idegenben: Battai KE, Budafok KE, Pécs. A szegedi­eknek akkor van esélyük a to­vábbjutásra, ha ők is legalább hat győzelmet szereznek. Eh­hez otthon a Veszprémet, ide­genben a Budafokot és a Pécset kellene legyőzniük. Hat győ­zelem esetén ők juthatnának tovább a TK-val szem­ben. A veszprémieknek van nehe­zebb dolguk, bár ők négyszer játszanak otthon és kétszer ide­genben. Otthon: Baja, Battai KE, Bu­dafok, Pécs. Idegenben: Kapos­vár, Szeged. Otthon győzniük kell a Bu­dafok és a Pécs ellen, idegen­ben a Szeged ellen, akkor lesz hat győzelmük. Márpedig Sze­geden nehéz dolguk lesz, hi­szen a hazaiaknak is nagyon kell a pont. No, persze ha még ezen felül is szereznek győzelmeket, meglepetéseket, akkor már több győzelmük lenne, mint a TK-nak. Elüldözték az idegenlégióst Sokáig csendben együtt élt a félelemmel, végül mégis úgy döntött a finn Joensuun Kataja kosárlabdacsapatának idegen- légiósa, hogy nincs tovább ma­radása. A fekete bőrű amerikai játé­kos, Darryl Parker már csak el­utazásakor, a repülőtéren volt hajlandó a közvélemény elé tár­ni távozásának okát. A 22 esztendős sportoló a finn tele­vízió 3-as csatornájának adott interjújában elmondta, hogy amióta a Helsinkitől 400 km- re elterülő Joensuu városába érkezett, pokol az élete. Rasz- szista megnyilvánulások kísér­ték végig napjait, míg végül egy baseball ütőkkel felszerelt skinhead-csapat rátámadt, és alaposan helybenhagyta. — Ebből elég volt! Alig vá­rom, hogy megérkezzek San Diegóba, mert ott már bizton­ságban leszek. Joensuu-ban nem mertem kimenni az utcá­ra. Kizárólag akkor hagytam el a lakásomat, ha edzésre, vagy mérkőzésre mentem. Á verés, amit kaptam végleg ráébresz­tett arra, hogy nem maradhatok tovább — nyilatkozta Darryl Parker. Eero Oksala, a kosár­labdaklub elnöke megértőén vette tudomásul Parker dönté­sét, hozzáfűzve, hogy a rasszis­ta megnyilvánulások szégyent hoztak az egész városra. Edmundo számára véget ért az év... A neves brazil futballklub, a Flamengo drukkerei csak így becézik csillagtriójukat: „a há­rom tenor”. Romárióról, Ed- mundóról és a tehetségét egyre markánsabban csillogtató Sa­vióról van szó. A nagyszerű futballisták közül Edmundo számára befejeződött a sportév, holott a Flamengo előtt még van feladat; nem is kevés. Edmundo (amúgy állatszerete- te okán „Állat” becenévre is hallgat. — MTI-szerk.) az Internacional Gamarra elleni bajnokin ütközött egy marco­na védővel. Bal kislábujját el­törte, emiatt nem számíthatnak rá idén a Flamengo szakve­zetői. A brazil bajnoki hajrában nagy vérveszteség ez, mint aho­gyan az egykori dél-amerikai bajnokcsapat sorozatából, a „Supercopa” küzdelmeiről is hiányzik az „Állat”. Július óta (ekkor került a Flamengóhoz) nem sokat bizonyított a 24 éves játékos. — Ez így igaz — mondta az O Dia nevű riói lapnak adott in­terjújában Edmundo. — Elég sokszor voltam sérült, kissé fé- kezhetetlen vérmérsékletem okán pedig gyakorta kaptam piros lapot, emiatt szép szám­mal el is tiltottak. Sokan mond­ják, valamiféle „misztikus” csatár vagyok. 1995 eseménye­it szemlélve inkább azt állíta­nám: csakis „negatív erőket” zúdítottam a Flamengóra... A sérült ász nem volt hajlandó nyilatkozni arról, vajon enged- e a csábításnak, és Európába szerződik, amint ez a pletyka folyamatosan terjed róla Brazí­liában. Lille és Róma versenyfutása A Francia Olimpiai Bizottság Lille-t találta alkalmasnak arra, hogy megpályázza a 2004-ben esedékes nyári olimpiai játékok rendezési jogát. A Franciaor­szág északi részén található város Lyon ellenében szerezte meg a bizottság támogatását. A franciák utoljára 1924-ben adtak otthont nyári olimpiának. Akkor az ország fővárosát, Pá­rizst érte az a megtiszteltetés, hogy házigazda lehetett. Téli játékokat a közelmúltban két­szer is rendeztek Franciaor­szágban: 1968-ban Grenoble- ban, 1992-ben Albertville-ben. Az is véglegessé vált, hogy Lille egyik vetélytársa Róma. Az itáliai fővárost támogatásá­ról biztosította az olasz kor­mány. Róma 1960-ban adott otthont nyári ötkarikás játékoknak. Az említett két városon kívül Bu­enos Aires, Brüsszel, Isztam­bul, Rio de Janeiro, San Juan, Sevilla, Stockholm és Szent­pétervár rendezne olimpiát. A pályázatokat 1996. január 10- ig kell beadni. Ekkor csökken­tik a jelentkezők listáját, hogy azután 1997 szeptemberében Lausanne-ban meghozza a végső döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. F elhívás A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium két testnevelés ta­gozatú osztályt indít az 1996- 97-es tanévben. Az egyik az eddig is megszokott testneve­lési tanrend szerint működik, míg a másikban egy új le­hetőséggel próbálkoznak. Ebbe az osztályba focizni szerető fiúk és röplabdázó lá­nyok jelentkezést várják. Az iskolai napokon a délelőtt fo­lyamán a fiúk labdarúgó, míg a lányok röplabdaedzéseken is részt vesznek. Emellett dél­utánonként még három edzést tartanak nekik a szakemberek. A fiúk focicsapata és a lányok röplabdacsapata hétvégeken bajnoki mérkőzéseken szere­pel majd. Elsősorban ebben a két sportágban alapismeretek­kel rendelkező tanulók jelent­kezését várják. A tanulóknak így biztosítanak lehetőséget arra, hogy az élsportot és a ta­nulást összeegyeztessék. Érdeklődni: Nyíregyházán, a Vasvári Pál Gimnáziumban lehet. Jelentkezési határidő: november 24. A vidékiek szá­mára kollégiumi elhelyezést biztosítanak. Akkor még súlyossabbnak tűnt a sérülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom