Új Kelet, 1995. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

2 1995. november 1., szerda Belföld-külföld UJ KELET nemzetközi Földrengés Mintegy 170 000 ember vált hajléktalanná a délnyugat-kí­nai Jünan tartományban, ahol a múlt héten a Richter-skála sze­rinti 6,5 erősségű földrengés pusztított. Az új adatról a Új Kína hivatalos hírügynökség kedden adott hírt. A korábbi jelenté­sek 20 ezer hajléktalanról tudtak. A keletkezett kár nagyságát 640 millió jüanra becsülik. A kínai rádió szerint a halálos ál­dozatok száma 51 -re emelkedett. A sérültek száma 880. Háborús bűnök A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bíróság kedden Hágában bejelentette, hogy vádiratot állít össze a srebrenicai muzulmánokkal való szerb leszámolásokkal kapcsolatban. „A vádemelés valószínűleg még az idén megtörténik” — mondta Christian Chartier, a rendkívüli bíróság szóvivője. „A srebrenicai eseményeket feltáró kutatásaink nagyon jól haladnak” — hangsúlyozta Chartier, és hozzátette: a szemtanúk vallomásai alapján ki­rajzolódik a történtek pontos képe. A boszniai szerbek az ENSZ védelmi övezeteként számon tartott Srebrenica július 11-ei elfoglalása után 6000 muzulmánt gyilkoltak meg. Böjt a békéért A szerb ortodox egyház szent szinódusa kedden felszólította a görögkeleti hívőket, hogy tartsák meg a böjt és az ima hetét. Erre az ad alkalmat, hogy az egyesült államokbeli Daytonban szerdán kezdődik a boszniai béke helyreállítására hivatott érte­kezlet. A szent szinódus szerint az ortodoxok böjtje és imája hozzájárulhat a béketárgyalások sikeréhez és a háborútól súj­tott délszláv népek szenvedéseinek megszüntetéséhez. Halálra ítélt politikus Nigériában kedden egy rendkívüli bíróság gyilkosság vád­jával halálra ítélte Ken Saro-Wiwa ellenzéki politikust—je­lentette a Reuter. Saro-Wiwa, az alternatív Nobel-békedíj birtokosa mindvégig cáfolta az ellene felhozott vádat. A po­litikus a MOSOP, az Ogoni Nép Túléléséért Küzdő Moz­galom elnöki risztét tölti be. Kedden Saro-Wiwával együtt halálra ítélték a mozgalom három magas rangú tagját is. Hétfőn a MOSOP öt tagjára szabtak ki halálos ítéletet. Történelemhamisítás Történelemhamisítással vádolja Ion Iliescu elnököt Petre Turlea független képviselő azzal kapcsolatban, hogy a ro­mán államfő több hivatalos állásfoglalásában is „háborús bűnösként” emlegette Ion Antonescu tábornokot, Románia második világháborús államvezetőjét. A szélsőségesen na­cionalista állásfoglalásairól hírhedt román képviselő a Cronica Rpmana című bukaresti napilap keddi számában kifejti: Ion Antonescu tábornok ugyanis — érvel a képviselő — 1941-ben nem az egész Hitler-ellenes koalíció, csupán a kommunista Szovjetunió ellen, az elcsatolt román területek fölszabadításáért lépett hadba, és hazafias nagyságát még Mihály exkirály is elismerte 1992-ben. Szerinte nem üldözője volt a zsidóknak, hanem éppen a megmentőjük. Szökésben a késelő fiatalok A Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság bűnügyi osztá­lyának vezetője, Teiszl István őrnagy a kedden Szegeden tar­tott sajtótájékoztatón fiatal ko­ruk ellenére kivételesen közöl­te annak a két szegedi fiatalem­bernek a nevét, akiket ember­öléssel gyanúsítanak. A szökés­ben lévő 16 éves Serley Ottó­nak és az egy évvel idősebb Csókási Sándornak ugyanis sa­ját érdeke, hogy a rendőrség minél előbb megtalálja. A súlyos bűncselemény még október 24-én este történt Sze­geden, a Tisza-parti Boszor­kány-szigeten. Egy szemtanú eddigi elmondása szerint a két fiatalember több késszúrással olyan súlyosan megsebesítette a 23 éves szintén szegedi Far­kas Józsefet, hogy belehalt sé­rüléseibe. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást a szö­késben lévő gyanúsítottak után, akik Orosháza, Békéscsaba, majd Budapest felé vették útju­kat. Az utolsó információt Buda­pestről a múlt héten szombaton kapta róluk a rendőrség, azóta nincs tudomásuk a fiatalokról. Az áldozatnál családja el­mondása szerint rendszeresen nagyobb összegű pénz volt. Feltételezhető, hogy támadói elvettek tőle mintegy 100 ezer forintot, ezért szállodákban lak­hatnak, új ruhát vehettek. Ám ha elfogy a pénzük, esetleg is­mét bűncselekményt követnek el. Serley Ottó egyébként más vagyoni bűncselekmények mi­att már állt bíróság előtt. A rendőrség szeretné megelőzni az újabb bajt, s a lakosság se­gítségét is kéri a gyanúsítottak megtalálásához. Miután orszá­gos körözést adtak ki ellenük, aki információval rendelkezik róluk, bármely rendőrkapitány­ságon jelezheti. Horn Gyula televíziós sajtókonferenciája A kormány érzékeli az em­berek elégedetlenségét, azt, hogy sok százezren kényszerül­nek nagyon súlyos problémák­kal szembenézni, de a helyze­tet nem tartja „robbanásveszé­lyesnek”, s meggyőződése: a pénzügyi-gazdasági stabilizá­ció következetes végigvitele adhat csak esélyt az egyes em­berek sorsának javítására is. Erről Horn Gyula beszélt hagyományteremtőnek szánt te­levíziós sajtókonferenciáján, kedden. A MÚOSZ által, külföl­di példák alapján szervezett saj­tótájékoztatón 68 magyar és 8 külföldi orgánum képviselői vet­tek részt. Bevezető nyilatkozat nem hangzott el, a sajtó képvi­selői szabadon, de meghatározott formai kereteket betartva kérdez­hettek a miniszterelnöktől. Horn Gyula a kérdésekre adott válaszaiban megfogalmazta, hogy az ország pénzügyi-gazdasági problémáinak megoldására nem az IMF és a Világbank jóindulatá­nak elnyerése miatt van szükség. (Mindazonáltal, szavai szerint nem a Világbank van ránk szorulva ha­nem a helyzet fordított) A nem­zetközi pénzügyi körök javaslatai és saját elképzeléseink egybees­nek, az ország felemelkedésére csak a források bővülésével, elsősorban a gazdaság teljesítmé­nyének javításával lehet mód. Az érdekegyeztetés, a külön­böző szakmai rétegek bérköve­telése kapcsán a miniszterelnök reményének adott hangot, hogy sikerül megegyezésre jutni a partnerekkel. Az Érdekegyezte­tő Tanácsban november 6-án kezdődik meg a vita a jövő évi költségvetésről, de a kormány­fő már ezen a héten megkezdi tárgyalássorozatát: először az egészségügyi dolgozók képvi­selőivel találkozik. Hóm Gyula elismerte, hogy számos réteg helyzetét javítani kellene, s kü­lön kiemelte a közalkalmazotta­kat, akiknek reálbére az elmúlt öt évben felére csökkent, s az idei terhek is leginkább őket sújtják. E rétegnél fennáll az ellehe­tetlenülés veszélye, amit min­denképpen meg kell akadályoz­ni. Ezért a miniszterelnök sze­rint a közalkalmazotti szakszer­vezetek javaslata és a mostani kormányálláspont között „va­lahol középúton talán meg le­het egyezni”. Ezt azért is indo­koltnak tartja, mert megítélése szerint nem nőhet tovább az a különbség, amely a közalkal­mazotti, illetve a reál szférában dolgozók bére között kialakult. Az eredményes állami válla­latoknál kifizetendő esetleges pluszjövedelemmel kapcsolat­ban Horn Gyula megerősítette: a kormány döntött e kérdésben. Az ipari tárca vezetője és a pri­vatizációért felelős miniszter rö­vid időn belül kritériumlistát ké­szít. Ez tartalmazni fogja, hogy milyen feltételek esetén lehet többletjövedelmet kifizetni — nem bér formájában, hanem akár 13. havi fizetésként, vagy külön- prémiumként, különjutalomként. Az egyik kritérium az lesz, hogy az elért nyereség nem származ­hatott konszolidáció céljára jut­tatott állami pénzből. Visszatérő kérdés volt a sajtó- konferencián a privatizáció ügye. Azzal kapcsolatban, hogy az ed­digi bevétel nagyjából azonos az ÁPV Rt. idei kiadásaival, Hóm Gyula emlékeztetett: a privatizá­cióért felelős cégnek nemcsak az értékesítés a feladata, hanem a vagyonkezelés is. Márpedig jó néhány vállalattal kapcsolatban jogszabályok, kormánydöntések alapján állami kötelezettségvál­lalást kell teljesíteni. A lényeg­nek a miniszterelnök azt nevez­te, hogy a privatizációs folyamat előrehalad. Kérte, hogy a sajtó is mellőzze a felesleges találgatá­sokat, december 31 -én derül csak ki, hogy az erre az évre tervezett 150 milliárd forintos privatizáci­ós bevétel befolyt-e az állam­kasszába vagy sem. — Én szinte biztosra veszem, hogy befolyik, ezen dolgoznak — fogalmazott Horn Gyula. Szó esett a feketegazdaság el­leni harcról is, amelynek kapcsán a kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a területen már érzékelhetők az eredmények. A bűnesetekkel, visszaélésekkel (az év végére az ilyen ügyek száma elérheti a 100 ezret) összehangoltan foglalkoz­nak az illetékes szervek az APEH-től a rendőrségig. Negy- venöt-ötven új jogszabályra, illetőleg törvénymódosításra van szükség a hatékonyabb fellépés­hez, s ezek egy része már meg­született, más előterjesztések a parlament asztalán vannak. Röviden reagált Horn Gyula azokra az újságírói észrevételek­re, amelyekben az MSZP-n be­lüli mozgásokkal, rendezvények­kel kapcsolatban kérték őt saját pozíciójának megítélésére. Mint mondta: a kormányzati teendők­re koncentrál, s nem foglalkozik azzal, hogy „Hajós I.” és „Ha­jós II.” után erősödik, vagy gyen­gül a párton belüli helyzete. Ter­mészetes dolognak nevezte, hogy népszerűtlen intézkedések időszakában egy baloldali párt­ban felizzanak a belső viták. Mindenesetre napirenden van, hogy az MSZP kong­resszusán olyan, hosszabb távú részprogramok készüljenek, amelyek segítik a baloldali cé­lok megvalósulását. A májusra összehívott kongresszus kap­csán Horn Gyula annyit jegy­zett meg: „ha szükségesekkor tisztújítást is elvégez majd”. A koalíció fenntartását elsőd­leges fontosságúnak nevezte a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a kormányban csak egyet­értés esetén szabad változtatá­sokat végrehajtani. Személyi kérdésekkel kapcso­latban két név került szóba a saj­tókonferencián. Nagy Sándort a miniszterelnök kiváló makró- közgazdászként jellemezte, s re­ményét fejezte ki, hogy szaktu­dását az MSZP parlamenti frak­ciója hasznosítani tudja, elsősor­ban valamilyen gazdaságpoliti­kai területen. Az is elhangzott, hogy a kormányfő felkérte Kiss Pétert a munkaügyi miniszteri poszt ellátására, az MSZP-s képviselő még nem adott választ, egyelőre tájékozódik. Hóm Gyu­lának egyébként— megfogalma­zása szerint — “esze ágában sincs” változtatni a kormány összetételén, s reméli, hogy nem is lesz ok ilyen intézkedésre. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a miniszterelnök beszámolt arról, hogy—miután meghallgat­ták a szlovákiai magyar pártok észrevételeit — megkezdődött a szlovákiai nyelvtörvény szövegé­nek részletes elemzése. A tervek szerint a jövő héten találkozik Vladimír Meciarral, s arra fogja kérni őt: az alapszerződéshez hí­ven ne terjesszenek be olyan tör­vénytervezetet, amely durván sér­ti a nemzeti kisebbségek, így a magyarság érdekeit. A román mi­niszterelnökkel még a varsói KEK-csúcstalálkozón állapodtak meg abban, hogy felújítják a tár­gyalásokat és ennek keretébe il­lesztik be a román megbékélési ja­vaslatot. Horn Gyula ugyanakkor azt nevezte döntőnek, hogy ezek az elképzelések ne csak nyilatko­zatokban fogalmazódjanak meg, hanem a román törvényhozás munkájában is jelentkezzenek, a kisebbségek jogait védelmező jog­szabályokban öltsenek testet. Kérés helyett követelnek A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete csatlakozik a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége által kilátásba helyezett országos tiltakozó demonstrációhoz. Erről a testület országos vezetősége keddi ülésén határozott. A tűzoltószakszervezet sajtótájékoztatóján Gálos Imre elnök­ügyvivő elmondta, azért döntöttek így, mert nehezményezik, hogy a Parlamenthez eljuttatott petíciójukra két hónap után sem kap­tak érdemi választ. A tűzoltók elfogadhatatlannak tartják, hogy az általuk kért 25 százalék helyett jövőre csak 15 százalékos béremelésben része­süljenek. Az előre jelzett 9,2 százalékos reálkereset-csökkenés mellett ez ugyanis óhatatlanul tovább növelné hátrányos helyze­tüket. Kifogásolják, hogy a tűzvédelmi törvény tervezetét — ame­lyet egyébként jelenlegi formájában elutasítanak — az érdekkép­viseletekkel való egyeztetés nélkül nyújtották be a Parlament­nek. Nem ismerik a szolgálati törvénynek azt a tervezetét sem, amely már a kormány elé került, így nem tudják, hogy a belügyi tárca figyelembe vette-e javaslataikat. Az országos vezetőség ál­lást foglalt abban is, hogy a jövőben nagyobb nyomatékkai kí­ván fellépni tagsága érdekében. Ennek megfelelően kérés helyett, most már követelni fognak — hangsúlyozta Gálos Imre. Havas Henrik kinevezése Göncz Árpád köztársasági elnök — Horn Gyula mi­niszterelnök javaslatára — Havas Henriket címzetes ál­lamtitkárrá nevezte ki november 1-jei hatállyal. A köz- társasági elnök sajtóirodájának keddi közlése szerint, Havas Henriknek a kormányzati tájékoztatási tevékeny­ség összehangolásával kapcsolatos feladatokat kell ellátnia. Vasutas bértárgyalások Továbbra sem született meg­állapodás a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti bértár­gyaláson. Kedden a munkálta­tó csak annyiban változtatta meg korábbi javaslatát, hogy ígéretet tett: hajlandó meg­hosszabbítani a kollektív szer­ződés hatályát 1996. december 31 -éig. Szabó Tivadar, a MÁV személyügyi igazgatója hang­súlyozta: a hosszabbításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatónak és a szak- szervezeteknek sikerül meg­egyezniük a végkielégítés, a 13. havi fizetés, a motivációs rend­szer és a távolléti díj alkalma­zásának kérdéskörében. Enzsöl Róbert, a Vasúti Dol­gozók Szabad Szakszervezet­ének (VDSZSZ) alelnöke a Vasutas Érdekegyeztető Tanács (VET) ülésén elmondta: értéke­lik a munkáltató kollektív szerződésre vonatkozó ajánla­tát. Álláspontjuk szerint a MÁV szakmailag viszont értékelhetet­len szempontok alapján zárkó­zik el a kollektív szerződés ha­tározatlan idejűvé tételétől. Ki­fejtette: a javaslatok közül szá­mukra az alapbérek növelé­se jelent elsőbbséget. Ezzel kapcsolatban megjelölték azokat a forrásokat, amelyek­kel a MÁV véleményük sze­rint kiegészíthetné a 28 százalékos alapbér-növekedést. Borsik János, a Mozdony- vezetők Szakszervezetének (MOSZ) ügyvezető alelnöke négy újabb javaslatot nyújtott be írásban és szóban a munkál­tatónak. Javasolják, hogy a MÁV kollektív szerződése leg­alább 1998. december 31-éig legyen hatályos. A munkáltató középtávú terveihez illeszkedik szerintük ez az elképzelés. Megállapodást szeretnének to­vábbá kötni a rendkívüli ve­zénylési pótlékra, a pótszabad­ságra, a mozdonyvezetői pót­lékra és a Munka törvényköny­ve szintje feletti végkielégítés intézményes bevezetésére. A MOSZ előterjesztésében szere­pel az is, hogy megállapodás jöjjön létre a MÁV és a szak- szervezetek között a december 10-én esedékes bérfizetéssel egyidejű 4 százalékos ered­ményjutalom kifizetésére is. Borsik János végül javasolta a munkáltatónak, hogy a moz­donyvezetők egészségre veszé­lyes leterheltsége miatt csök­kentsék napi munkaidejüket ideiglenes 7,6 órára. A MÁV és a szakszerveze­tek megállapodtak abban, hogy a tárgyalást jövő héten kedden folytatják. A jövő heti megbeszélésen a MÁV vezér- igazgatója is jelen lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom