Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-13 / 241. szám
6 1995. október 13., péntek Hirdetés UJ KELET // „FAROSTLEMEZEID BELSŐ AJTÓK ES EGYEDI NYÍLÁSZÁRÓK GYÁRTÁSA A FŐ PROFILUNK” — mondta Varga László elnök, aki harminc éve dolgozik a Nyírbátori Faipari Szövetkezetnél. — Néhányan vagyunk, akiknek a szövetkezetben részjegye van és üzletrésszel is rendelkezünk. Van olyan is, akinek csak üzletrésze van... ... az igazgatóság az operatív irányító, a végső döntéseket a közgyűlés hozza meg... fölötte csak a jó atyánk van... — így összegezte röviden a Nyírbátori Faipari Szövetkezet tulajdonosi és irányítási szerkezetét az elnök. Varga László, majd így folytatta: — Szövetkezetünk 1951-ben alakult. Korábbi kisiparosok, asztalosok és más szakmabeliek a meglévő szerszámaikat behozták, és elkezdtek — szövetkezeti formában — dolgozni. O Felismerték az összefogás szükségességét... — Igen, mindemellett az ipari szövetkezetek a maszekokkal szemben nagyon sok előnyt élveztek, mondhatom, hogy jól ment soruk. A későbbiekben a nem faipari szakmához kapcsolódó mesterek külön szövetkezetét alapítottak. Elődeink létrehozták az asztalosipari KTSZ-t, amjd a faipari szövetkezetét. Ezt az elnevezést használjuk ma is. _/ Nem minden esetben teljesen önkéntes elhatározásból társultak az emberek... — Finoman fogalmazva sok helyen enyhe kényszert is alkalmaztak a szövetkezet megalakítása érdekében. Ez nemcsak ipari vonalon, hanem — főleg — a mezőgazdasági területen volt mindennapos jelenség. Szövetkezetünk — elsősorban — a lakosság részére gyártott olcsó bútorokat, ez volt a fő profilja. Szériában készítették az úgynevezett Józsefvárosi hálószobabútorokat. Azért nevezték így, mert Budapesten ebben a városrészben készítették először ezeket. A Nyírbátori Asztalosipari KTSZ megszerezte a gyártási jogot, ami nagyon sok ember biztos megélhetését jelentette. Én 1965-ben kerültem ehhez a szövetkezethez, asztalostanulónak vettek fel... _/ Ezek szerint az idén ünnepelte a 30 éves jubileumot... — Néhány régi ember maradt az akkori csapatból. 1967-től ’68-ig j^ártoUukjiJózsefráro^ az akkori vezetők a Ganz-Mávaggal kötöttek szerződést. Vasúti kocsik, vonatablakok, ajtók, válaszfalak gyártásál kezdtük meg részükre. Annyira biztos volt az a munka, hogy egy-két évre előre tudtuk, hogy mit fogunk csinálni. Csodálatos időszak volt. Én asztalos szakmunkásként dolgoztam akkoriban. Nyolc éve lettem a szövetkezet első számú vezetője. Más cégnél nem dolgoztam életemben, csak itt. Amikor katona voltam, akkor is az asztalosszakmát gyakoroltam az építőszázadban. a Mikor és miért szüntették meg a Ganz- Mávaggal a szerződéses kapcsolatot? Jó tíz évvel ezelőttig, vagyis 1985-ig gyártottuk a vasúti kocsikhoz a már említett szerelvényeket. Ezt követően — mivel a legfontosabb vevő, a Szovjetunió helyzete bizonytalanná vált — a megbízó nem adott több megrendelést. A MÜÁRT-tal időközben kerültünk kapcsolatba... szekrényeket, kisbútorokat gyártottunk nekik. Volt egy rövid időszak, amikor mind a két budapesti cégnek dolgoztunk. A 150—060 ember teljes foglalkoztatása biztosítva volt. O ...és jött a rendszerváltás... — ...megszűntek szerződéses kapVarga László elnök csolataink a már említett fővárosi cégekkel. 1989-től nyílászárók gyártására specializálódtunk. Megkíséreltük ezeket tőkés relációban is értékesíteni, de valahogy nem jött össze. Azt tapasztaltuk, hogy a nyugati megrendelők nem hajlandók megfizetni azt az árat, amiért megéri nekünk részükre szállítani. Ez nemcsak a mi szövetkezetünkkel, hanem a többi —- hasonló profilú — céggel is megtörtént. Emiatt úgy döntöttünk, hogy inkább a hazai piacot célozzuk meg. Hat-nyolc évvel ezelőtt még nagy tételben szállítottunk az Észak-Magyarországi TÜZÉP telepeire. Amikor ezeket is privatizálni kezdték, nehéz helyzetbe kerültünk, de a széleskörű gyártókapacitásunk kisegített bennünket. Próbálkoztunk bútorral, belsőépítészettel. nyílászárókkal, több-kevesebb sikerrel. Fő termékünk a farostlemezeit ajtócsalád és a belső ajtó. O Ezeket csak Magyarországon értékesítik? — Igen, szövetkezetünk a rossz példákból okulva egyelőre csak magyar megrendelők igényeit elégíti ki. Olyan vállalkozásokat is tettünk, illetve teszünk, hogy közintézmények komplett nyílászáróit (gyártással-szereléssel) a helyszínre szállítjuk. Többek között Csenger közintézményeinek a nyílászáróit is mi gyártottuk. O Eladási, értékesítési tevékenységük átlépi megyénk határát is? — A mai nap is Hajdú és Szolnok megyébe visznek farostlemezeit ajtólapokat. A viszonteladók közreműködésével termékeink az egész országban kaphatók, megtalálhatók. O ...nagykereskedők viszik el az árut? — Nem, a kiskereskedők közvetle-’ nül hozzánk jönnek, a megvásárolt termékeket komplettírozzák, és úgy adják tovább. Ugyanakkor néhány nagyobb cég is rendszeresen jön ajtókért, ablakokért... Az utóbbi időben nagyon sok — építkező — magánszemély is felkeresi telephelyünket. A helyszínen választhatja ki és vásárolhatja meg a szükséges nyílászárókat. így valamivel olcsóbb, mint a kiskereskedelmi ár. Nagyon nagy igény van az alacsonyabb árfekvésű szerkezeti elemekre. Ha bárki bejön, és kér egy ajtót, egy tábla farostlemezt, mi készséggel állunk rendelkezésére. Címünk: Nyírbátor, Derzsi u. 2. CJ Egy teljes családi házhoz is tudják biztosítani a szükséges nyílászárókat? — Nagyon jó, hogy felvetette ezt a kérdést. Talán ez a legfőbb erényünk. Ha valaki a lakásához a bejárati ajtótól a villanyóraszekrényig megrendeli a szerkezeteket, mi néhány napon belül leszállítjuk azokat. Vállaljuk a viszonylag drágább nyílászárók elkészítését, a belsőépítészeti munkák elvégzését is. £} Milyen módon kerülnek kapcsolatba a potenciális vásárlókkal? — A legjobb és legsikeresebb kapcsolat az embereken, vásárlókon keresztül jön létre. Elmondják egymásnak, hogy tőlünk vásároltak, milyen a minősége, az ára az ajtónak, ablaknak stb. A hírünk szájhagyomány útján terjed a leggyorsabban... Néha egy-egy hirdetéssel is jelezzük az olvasóknak, hogy hol vagyuk és mit gyártunk. OBeszéltünk a szövetkezet megalakulásáról, a régi szép időkről, a biztos munkáról és megélhetésről, a legfontosabb termékekről. Azt hiszem, ideje lenne rátérni a jelenlegi helyzet felvázolására... —1 Sok mindent megértünk már ebben a szövetkezetben, voltak mélypontjaink és sikereink is. Jelenleg elég nehéz időszakban vagyunk — félre ne értse, nem panaszkodom, mert optimista ember vagyok —, ugyanis a magas rezsiköltségek miatt átszervezést kell végrehajtanunk. Az adminisztratív állomány létszámát csökken- tenünk kell, hogy versenyképesek maradjunk. Az igazgatóság úgy határozott, hogy év végéig — természetesen megfelelő végkielégítéssel — megszüntetjük 8—10 ember munkaviszonyát. Előzetes számításaink szerint ez jelentősen csökkenteni fogja a rezsinket. _/ A leépítésre kerülő dolgozók a nyugdíjhoz állnak közelebb vagy az ijfabb korosztályhoz tartoznak?, — A szövetkezetnél nagyon fiatal az átlagéletkor, ezért főleg közülük kerülnek ki azok, akiktől sajnos meg kell válnunk. O Jövőre hányán maradnak, terveznek-e újabb létszámcsökkentést? — Marad 50—60 ember. Egyben biztos vagyok: bármilyen gazdasá- j gi formát választunk, tudnunk kell j együtt dolgozni. A régi stíluson, fel- i fogáson változtatni kell. Egy réteg I nem érzi kellően annak a jelentősé- | gét. hogy nálunk dolgozik, hogy I munkahelye, biztos jövedelme van. j Remélem, hogy van még néhány I olyan em&er, aki szeret itt dolgoz- I ni. attól függetlenül, hogy most nem I a legrózsásabb a helyzetünk... Ez az I időszak csak átmeneti... 1996-ban I nem tervezünk létszámcsökkentést, I erőteljesen fejleszteni fogjuk azok | bérét, akik erre munkájukkal, hoz- I záállásukkal rászolgálnak. Önálló- [ an gondolkodni tudó, vállalkozni j akaró, ambiciózus emberekre van | szükségünk. Egyeseknél sajnos a j munkának nincs kellő becsülete. I Szégyennek, nyűgnek érzik, ha — I termelőterületen — dolgozniuk ! kell. Ezektől igyekeztünk — a fel- \ ismerés korai szakaszában — gyor- I san megszabadulni. Hatalmas a piaci verseny, csak az j tud talpon maradni, aki az emberi 1 és műszaki erőforrásokkal a legra- cionálisabban tud gazdálkodni. Ha meg akarunk maradni, akkor az árainkat és a minőségi előírásokat elfogadható szinten kell érvényesítenünk, illetve tartanunk. Ezt csak jó ■ szakemberrel és gépekkel tudjuk teljesíteni. —I l 'égezetül hallhatnánk-e a szövetkezet terveiről, elképzeléseiről, a jövőről? — Az elmúlt évet nullszaldóval zártuk. Bízom benne, hogy az idén sem megyünk át mínuszba. Az a célom — mint már említettem —, hogy ütőképes csapat alakuljon ki, és hosszabb távon lehessen rájuk számítani. Faipari tevékenységre a jövőben is szükség lesz. A piac csak akkor fogja igényelni a munkánkat, az általunk gyártott termékeket, ha minőségben és árban megfelelünk neki. Ha nem, akkor kiesünk a fizetőképes kereslet, a vásárlók látószögéből. Gondolom, hogy ezt sem a dolgozók, sem a vezetők nem akarják a Nyírbátori Faipari Szövetkezetnél. —7 Köszönöm a beszélgetést. (X) MEGYEI ELSŐK AZ ÁRBEVÉTEL ÉS AZ EREDMÉNY TÜKRÉBEN... Interjú Rácz Mihállyal, a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ elnökével ...a szakmai munkánk fejlesztésén túl jelentős támogatást nyújtunk önálló kórusunknak. 1996- ban fogják ünnepelni megalakulásuk 20 éves évfordulóját. Büszkék vagyunk arra, hogy a különbözó nemzetközi és hazai fesztiválokon nagy sikerrel szerepelnek... ...közbiztonsági intézményeket, különböző alapítványokat támogatunk. A sportegyesületeket, az oktatási-képzési központokat (például szakmunkásképző intézeteket) kiemelten segítjük — és még hosszasan sorolta a támogatásban részesülők névsorát Rácz Mihály elnök.-—A Nyírbátor és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1995 I. félévi árbevétele 676 millió 190 ezer forint volt. Az elmúlt év hasonló időszakában ez a forgalom 554 millió 622 ezer forintot ért el. Vagyis az árbevétel-növekedésünk elérte a 121 millió 568 ezer forintot. Az 1994. évi első félévi eredményünk 4 millió 772 ezer forint volt. 1995. június 30-ig ez a szám 10 millió 536 ezer forintot tett ki. A növekmény 5 millió 640 ezer forint — kezdte néhány számadat felsorolásával a szövetkezet bemutatását Rácz Mihály. O Az előbb elmondottak, valamint a kezemben lévő táblázatok adatai alapján a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ jelentősen megelőzi a megye többi AFÉSZ-t árbevétel és eredmény tekintetében. — Végeredményben ez egy hosz- szan tartó, tudatos tevékenység, melyet megpróbáltunk szövetkezeti szinten kialakítani. A törvény módosításával jelentősen megnyirbálták a szövetkezetek lehetőségeit Egy kalap alá vettek bennünket a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel. Tagságunk azonban — felelősségét átérezve — nem szedte szét az AFÉSZ-t, és ezáltal a hosszabb távú fejlődés alapjait is lerakta. A további lépések milyensége a szövetkezet aktív dolgozóitól és a választott tisztségviselőktől függött. Rajtunk múlt, hogy tovább fejlődjünk vagy hátraarcot csinálunk. A piacon — a farkastörvény szabályai szerint — hatalmas konkurencia jelent meg. Ezt én nagyon jónak tartom. Mindig tiszteltem a becsületes és korrekt üzleti partnereket. Sajnos a kormányintézkedések ellenére a feketegazdaság és -kereskedelem egyre nő, és szinte semmit nem tudnak tenni ellene a hatóságok. OA tagság az ellenérzését ki is fejti... — A hozzánk tartozó 13 községben — a részközgyűléseken, ahol mindig jelen vagyok —, valamint a nyírbátori 9 körzetben elmondják a tagok, hogy a feketekereskedelem nagyon nagy méreteket öltött. Az alapellátással nincs baj, hiszen ez nagyon régen megoldott, áraink — mivel a legkisebb árréssel dolgozunk a megyében — viszonylag alacsonyak. Az árrésünk az elmúlt évben 13 százalékos volt. Ebből 1995. november 15-ig összesen 3 millió forint visszatérítést adunk azoknak az AFÉSZ-tagoknak, akik összegyűjtik és leadják az intézőbizottság helyi képviselőjének a vásárlási blokkokat. Kétszáz embert foglalkoztatunk jelenleg főállásban. Valamennyien megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Régebben nagyobb létszámmal és több kereskedelmi egységgel dolgoztunk, a 150 kereskedelmi egységből mindössze 30 maradt. A kicsi, gazdaságtalan üzletektől, vendéglátóhelyektől időben megszabadultunk. Egyedül a Kakukk éttermet hagytuk meg. A megyében nincs is más ehhez hasonló létesítmény, vagyis olyan, amelyik teljes egészében az ÁFÉSZ működtetésében volna. Esküvőket, banketteket, találkozókat, baráti összejöveteleket tartanak ebben a jó nevű étteremben. 1985-ben elnyerték a Védnöki Tábla kitüntetést, melyet azóta is féltve őriznek az ott dolgozók. O Letisztult a szövetkezet profilja? — Teljes egészében, tudatosan profiltisztítást hajtottunk végre. Ennek a lényege az volt, hogy az élelmiszer- és napicikk-kereskedelem előtérbe állításával piacot kellett nyernünk. Ez országos tendencia volt. Én is részt vettem az ÁFEOSZ által szervezett menedzserképzésen Svédországban. Részletes információkat szereztünk arról, hogyan csinálják mindezt a fejlettebb gazdaságokban. Természetesen az így szerzett tapasztalatokat igyekeztünk átültetni a helyi viszonyok keretei közé. A tanulmányúton részt vett 14 vezető az ország szövetkezeti mozgalmi stratégiájának, taktikájának kidolgozásakor figyelembe vette azt a tényt, hogy a több tízezer egyéni vállalkozó, kiskereskedő megjelenése mellett az egész országot behálózó, kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező muntinacionális cégek is növelik a konkurenciát. Üzletlánc ellen csak üzletlánccal szabad harcolni. Azok a kiskereskedők, akik ezt nem ismerik fel, előbb-utóbb nehéz helyzetbe kerülnek, főleg az árubeszerzés vonatkozásában. A termelőktől, gyártóktól csak azok fognak kedvezményeket kapni, akik nagy tételben és rendszeresen vásárolnak. Emiatt ezek a kereskedelmi cégek lényegesen csökkenthetik eladási áraikat. Ugyanezt a kiskereskedő — az amúgy is kis árrése miatt — nem teheti meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy — nyugati mintára — megalakítjuk közös beszerzőközpontunkat. Ezt COOP RENDSZER-nek neveztük el. Ezzel kiváltottunk például egy jelentős beszállítót, a FUSZÉRT-et. Eljutottunk közvetlenül a gyárakhoz, velük kötöttük meg a szerződéseket. A megyében mi voltunk az elsők, akik közvetlenül a termelőktől vásároltunk, mi nyitottuk az első diszkontáruházai Szabolcs-Szatmár-Beregben. Már akkor 8—10 százalékkal jobb kondíciót tudtuk elérni, mint a FÜSZÉRT-eknél. Országosan 18 regionális, COOP- rendszerű központ alakult. Ha együtt kötötték a megyék a szerződéseket, akkor a nagy termelővállalatok (például a Győri Keksz) 8 százalékos kedvezmény mellé — a jelentős áruvásárlás miatt -— plusz 7 százalékos engedményt adtak. Ez óriási előnyt jelentett számunkra. O A megyei PRO-COOP szervezet kialakításába milyen mértékben kapcsolódott be a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ? — Élen jártunk a szervezőmunkában. Ezt bizonyítja az is, hogy a megyei PRO-COOP-szervezet felügyelőbizottsága elnökének engem választottak meg. Nagyon nehéz volt az elején a kollegák nagy részét rábeszélni. Rácz Mihály elnök hogy lépjenek be ebbe a szervezetbe. A megszokást, a kialakult árbeszerzési rendet nem szívesen szüntették meg. Mostanra az ország legnagyobb beszerzési hálózata a COOP-rendszeren keresztül működik. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy száz százalékban HAZAI TŐKÉBŐL ALAKULT meg az első és legnagyobb magyar szövetkezeti üzletláncunk. Szerepel-e a fő célok között, hogy elsősorban magyar árukat szereznek be ? — A részt vevő szövetkezetek egy része ipari tevékenységet is folytat. Az általuk előállított termékek is bekerülnek ebbe a láncba, és a beszerzések során — amellett, hogy hazai termékek — külön előnyt élveznek. Ugyanakkor — ha áttételesen is — a megnövekedett magyar termékkereslet miatt jelentősen csökkenthetjük a munkanélküliek számát. Már ezért is megérte ezt a hálózatot létrehozni. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági termelők áruinak is biztos piacot fogunk nyújtani. Az AFESZ- tagok által megtermelt mezőgazdasági termékeket visszaforgatjuk a kereskedelembe a COOP-rendszeren keresztül. _/ Térjünk vissza az ÁFÉSZ kereskedelmi tevékenységéhez. Megszüntették —. ideiglenesen — a felvásárlási és vendéglátóipari szolgáltatásukat. Jelenleg mely termékek értékesítése a legfontosabb az önök számára? — Az élelmiszer- és napicikk-forgal- mazás a fő profilunk, de ezek mellett nem sorvasztottuk el az iparcikk- és a ruházati kereskedelmet sem. Ez utóbbit — a kereslet jelentős csökkenése miatt —jelentősen visszaszorítottuk. Gondolkodunk azon. hogy olasz—svájci import ruházati termékeket hozunk be, és kilósdarabos áron fogjuk azokat értékesíteni. Ezek új és divatos termékek, mégis jóval alacsonyabb árfekvésűek, mint a hazai cikkek. A nagy ruházati áruházak azon termékeire gondolunk, melyek a sorozat megszakadása (egy-egy méret hiánya) miatt lekerülnek az ottani polcokról. A ruházati áruházunk felső szintjén bútorbemutató teret alakítottunk ki. Tisza elnevezésű bútorboltunk megyei szinten is elismert és nagy népszerűségnek örvend. Az éves forgalma 150 millió forint. A megye összes szövetkezetének együttvéve nincs Uyen nagy bútorforgalma, mint nekünk. Más megyéből is járnak ide vásárolni. Például 1994-ben, egy akciósorozat végén Haj- dú-Bihar megyei vásárló nyerte meg a személygépkocsit. Van-e olyan hónap, amikor nem szerveznek valamilyen akciót a Nyírbátori ÁFÉSZ üzleteiben? — Szerintem nincs, akcióink folyamatosak, egyik a másikat éri. Megemlítem, hogy a megye legnagyobb iparcikkáruházával is mi büszkélkedhetünk. Még Nyíregyházán sincs két szinten iparcikkárusítás. Tisztességes piacon a legnagyobb választékkal és legjobb árral a mi műszaki áruházunk várja a környék vásárlóit. _/ Milyen az olcsó áruk aránya az ÁFÉSZ által értékesített termékek között? — A ruházati szakmához visszatérve, a Karát nagykereskedelmi vállalattal kötöttünk szerződést. A ruházati áruházunkban van egy Karát-részleg, ahol távol-keleti, ázsiai importáruk jó minőségben és rendkívül olcsó áron kaphatók. Az iparcikk területén is van előrelépés. Csakúgy, mint az élelmiszer- napicikkek esetében, elindult az országos CCXJP-rendszcr szervezése az iparcikkek olcsóbb beszerzése érdekében is. A nagy áruházak ezeknél a termékeknél is egységes arculatot szeretnének kialakítani. A rendszer gyors el- teijedésének egyetlen komoly hátráltatója van, a tőkeszegénység. A gyárak — és nem csak a hazaiak —- elsősorban azokat tekintik komoly üzleti partnereknek, akik megfelelő tőkekondíciókkal rendelkeznek. O Befejezésül hallhatnánk-e néhány szót az országos üzletlánc létrehozásának szükségességéről? — A múlt héten sikerült Budapesten megalakítani 171 ÁFÉSZ 465 üzletének bevonásával az országos COOP-üzletlánchálózatot. A fő célja a városi és vidéki lakosság folyamatos kiszolgálása, valamint — mindig ugyanazon választékkal — a helyi igények rendszeres kielégítése. Biztosítani kell a kulturált vásárlási körülményeket, a szolid árakat, később az egységes árak alkalmazását, valamint a vevők igényes kereskedelmi kiszolgálását, a megfelelően képzett munkaerő alkalmazását. Nagyon lényeges, hogy minden szövetkezetnek a saját tulajdona érintetlen marad. .Szeretnénk országosan egységes reklámmal és arculattal megjelenni. A jelenleginél sokkal kiélezettebb versenyben sem kerülhet veszélybe a tagság vagyona, hiszen összefogva könnyebben megvédheti azt. Talpon tudnak maradni, meg tudják tartani a munkahelyeket, és jelentős vásárlási kedvezményeket nyújtanak majd a tagságnak. (X)
