Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

• • ____ NYÍREGYHÁZI_________Jß.. AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Jótékonysági koncert Az immár hagyományos, ka­rácsony előtti jótékonysági koncertet az idén a Magyar Vöröskereszt megyei szerveze­te és a Nyíregyházi Evangéli­kus Egyház közösen rendezi. A hangverseny célja, hogy a résztvevők adományai révén szebbé, gondtalanabbá és me­legebbé tegyék azoknak a rá­szoruló idős és egyedülálló embereknek a karácsonyát, akik máshonnan nemigen szá­míthatnak támogatásra. A hangversenyre október 15- én, este hat órakor kerül sor a nyíregyházi evangélikus temp­lomban. A belépés természete­sen díjtalan, de azok, akik ado­mányaikkal segíteni kívánják embertársaikat, a templom be­járatánál elhelyezett persely­ben helyezhetik el a szolidari­tást kifejező pénzsegítségüket. A templomi koncert igazi művészeti esemény lesz. Sze­replője a Brass In The Five fú­vósötös, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola volt nö­vendékeiből álló együttes, melynek tagjai művészek, mű­vésztanárok. A tagok: Simái László és Rosta Sándor (trom­bita), Soós Péter (kürt), Bürget Péter (harsona), Takács Tibor (tuba). Az est vendége a jól is­mert nyíregyházi művésztanár, Tóth Tamás (trombita). A jótékonysági koncert prog­ramján J. S. Bach, D. Scarlatti, Fanaby, Handel, Telemann, Gaslwin, Benstein, Mozart művei szerepelnek. A hangver­senyen rádiófelvétel is készül, ezért a rendezők kérik a tisz­telt vendégeket, hogy helyei­ket hat óra előtt elfoglalni szí­veskedjenek. Az evangélikus egyház és a Vöröskereszt, a múlt tapasztalatai alapján őszintén reméli, hogy sokan vesznek részt az ünnepi esemé­nyen, melynek emberbaráti célja megindítja a szíveket. Azonnali kérdés Dr. Kuncze Gábor belügyminiszter úrhoz Tisztelt Miniszter Úr! Szaholcs-Szatmár-Bereg megye sok mutatójában és per­sze negatív értelemben a „leg-legek" megyéje! Ma — ha lenne ilyen statisztika — a lemondott rendőrtisztek számát tekintve is vezetné az országos listát. Nemcsak megyei, hanem országos szinten is nagy vissz­hangot vált ki négy nyíregyházi rendőrtiszt lemondása, akik között ott van az év rendéire is. Találgatások folynak, mi lehet a lemondások valódi oka: egyéni egzisztenciális okok, a közismerten alacsony fizetés, a technikai és egyéb feltételek hiánya, a megyében a bűnö­zés növekedése, a nemzetközi maffiák megjelenése, politikai okok, vagy valami más. Én nem szeretnék találgatni. Két dolog azonban egészen biztos: itt már nem csak arról van szó, hogy négy ember munkahelyet változtat, és az, hogy amilyen arányban nő a megyében a bűnözés s itt nemcsak a tyúktolvajok számára gondolok, hanem az életellenes bűn- cselekmények számára is, ezzel egyenes arányban csökken az ott élő állampolgárok biztonságérzete és a rendőrök lét­száma. A szabolcsi emberek eddig a létbiztonságuk hiánya miatt aggódtak tömgesen, s most már az is kérdésessé válik, hogy lesz-e aki a puszta életüket védi, különösen akkor, ha az előrejelzések igdzak s a lemondások tovább folytatódnak. Kérdezem ezért Miniszter Urat: — Ismeri-e a négy rendőrtiszt lemondásának igazi okát? — Mit tesz, milyen segítséget nyújt az ügy minél gyorsabb rendezéséhez, hogy a városi, megyei rendőrség szakmai mun­kájának színvonala legalább megmaradjon? — Miközben a bűnözés az egész országban egyre szerve­zettebbé válik és belekerültünk a nemzetközi vérkeringésbe, azon közben a rendőrség fokozatosan leépül. Mit tesz azért, hogy ezt a folyamatot még idejében megállítsa? Budapest, 1995. október 10. W ■ íjanoJt Te* 'joj Szilágyiné Császár Terézia KDNP Tisztelt Miniszter Úr! Bár elismerem, hogy a kormány koalíció hatalmi és politi­kai szempontjait tekintve Ön igen fontos szerepet játszik a koalíciós válságok megoldásában, s ez az utóbbi időben sok munkát jelent, mégis azt gondolom, hogy az állampolgárok többségét jobban érdekli az, hogy végig mehetnek-e egye­dül vagy lőfegyver nélkül az utcán. Ezért szeretném emlékeztetni a Miniszter Urat arra, hogy Ön nemcsak a Kormány koalíciós miniszterelnök-helyettese, ha­nem a magyar belügyminiszter is, aki a rendőrség működő- képességéért és az állampolgárok biztonságáért is felelős. Orosi választások Bizalom a régieknek (is) Hétfőn este az új orosi álta­lános iskolában tartották meg a településrészi önkormányzat megválasztását, illetve ott hangzott el Szűcs István önkor­mányzati képviselő beszámo­lója. A 7500 lakosú városrészből negyvenen jöttek el és dön­töttek úgy, hogy megválaszt­ják Oroson a helyi képviselő- testületet. Szűcs István hat régi munkatársára tett javaslatot, melyhez a jelenlévők további öt nevet fogadtak el. így össze­sen 11 személy neve került fel a „szavazólapokra”. Amíg ezek 40 példányban elkészül­tek, addig a képviselő úr meg­vonta az új önkormányzati vá­lasztások óta eltelt egy év mér­legét. (Erről az időszakról la­punk hétfői számában közöl­tünk cikket.) Új elemként je­lent meg a beszámolóban, hogy a képviselő úr visszauta­sította azt a névtelen feljelen­tést, mely azzal vádolja őt, hogy „Szűcs Pista Oroson sa­ját malmára hajtja a vizet", el­adta a közös iskolái és most eladja a könyvtárat is. A képviselő elmondta: Nem igaz, hogy a könyvtár megszű­nik. Van jelenleg is egy mini könyvtár a „faluban”, és az októberi közgyűlésre 2,5 mil­lió forintért pályázunk. A könyvtár jelenlegi épülete mindig is a gondozási köz­ponté volt, ezt követően az épület szociális feladatot lát­na el, mely nyolc ággyal mű­ködne tovább. Ennek megva­lósítására 900 ezer forint pá­lyázati pénz áll rendelkezés­re. Az sem igaz, hogy a koráb­bi közös iskolát eladtam. Egy vállalkozó vásárolta meg, aki­vel semmiféle kapcsolatom nincs. Az eladásról, illetve a Líon ha/alclc. Oros határában ség reggel és este Nyíregyháza felé haladni. A záhonyi híd re­konstrukciója miatt pedig ez a helyzet csak romlani fog. Szintén nagy gondot jelent a lakosság számára az, hogy az orosz kamionok kikerülve az Fotó: Csóró vásárlásról az önkormányzat döntött, tehát nekem egy fil­lér sem került-fű alatt a zse­bembe. A fórumon többször szóba került a polgárőrség és a 41-es út kérdése. A jelenlévők abban egyctéitenek, hogy a polgár­őrséget meg kellene szervezni, mert a közbiztonsággal gondok vannak a területen. A nagy kér­dés csak az, hogy vajon ki fi­zesse a polgárőrség önkéntese­inek benzinköltségét, mert rend­kívül nagy területen fekszik Oros, egy gépkocsi esténként talán nem is elég. A 41 -es útról szólva a jelenlévők többször el­mondták. hogy szinte képtelen­Ilona-tanyai ellenőrzőállomást, Nyírpazonynál letérve a 4-es főközlekedési útról, Oroson keresztül hajtanak be Nyíregy­házára és úgy folytatják útju­kat tovább. Éjszaka a kamion- forgalom miatt képtelenség aludni. Ráadásul a nagy teher­forgalom miatt károsodnak a házak, és ennek megóvására, rendbetételéhez sem a közúti igazgatóság, sem pedig az OTP nem akar segítséget nyújtani. Össze kell fogni a nyírpazonyi önkormányzattal, és együtt kell panasszal fordulni az ille­tékesekhez. Megoldást a súly­korlátozó tábla jelentene, illet­ve a fokozott rendőri intézke­dés. Sajnos azonban, amióta az új körzeti rendőr megbetege­dett, azóta rendőr sincs Oroson... Szintén megoldást sürget az orosi postaépület ügye is. Je­lenleg életveszélyes körülmé­nyek között látják el a posta szolgáltatásait az ott dolgozók. Nemcsak az állapota „szégyen” Orosra nézve, hanem az is, hogy nincs kellő biztonság- technikai háttere az épületnek. Szűcs István ígérete szerint ha­marosan felveszi a kapcsolatot a Postaigazgatósággal az orosi posta megfelelő helyrekerülé­sét illetően. Megoldásként szóba került három üres telek, ahol fel lehetne építeni az új postát, de megoldás lenne, ha az egykori ABC helyiségeibe költözne be a posta, amelyek ma üresen állnak. A több mint egy órás közös gondolkodás után megválasz­tották a településrészi önkor­mányzat tagjait. Bizalmat ka­pott mind a hat régi tag, akiket Szűcs István újra jelölt (dr. Mátrai Lajos, dr. Poncsók Mik­lós. Gátné Mohiár Klára, Gráf József, Bányász Dezső és Sala­mon Lajos), valamint két új tag (Béres Gyula és Hliva István) került a nyolcfős testületbe. Eredményes munkájukhoz „most már” csak az anyagi tá­mogatás hiányzik a nyíregyhá­zi önkormányzattól, mert lel­kesedésben, tenniakarásban úgy tűnik, nincs hiány. Száraz Attila Ránkmaradt bombák Eredményes szénsegély­pályázatok Az idei energia-racio­nalizálási programra, il­letve ennek megvalósítá­sára hat pályázat készült el a nyíregyházi polgár- mesteri hivatalban. Az Egyesített Szociális Ott­hon a jó pályázat eredmé­nyeként 17 millió forint kedvezményes (17,5 szá­zalékos) hitelt vehet igénybe a Magyar Hitel Banktól. Ugyancsak si­kerrel pályázott négy ki­sebb intézmény fűtés-kor­szerűsítésre: a 18-as isko­la 4,6 millió, az Élet utcai Óvoda (Oros) 700 ezer, a rozsrétszőlői iskola-óvo­da 1 millió, a mandabo- kori iskola-óvoda 600 ezer forint kedvezményes hitelt vehet igénybe. A 107-es iskola hitelpályá­zatát sajnos, kerethiány miatt nem támogatták. (sz-a) „Ezen a napon éltük át ta­lán a legszörnyűbb légiriadó­kat. Almunkból vert fel a sziré­na kétségbeesett, hátborzonga­tó üvöltése, s' egyben már a bombák puffogása. Szinte öl­tözetlenül szaladtunk le a pin­cébe. Nem sokkal később lefúj­ták a riadót. De még jóformán a szobába sem értünk, újra fel­bőgtek a szirénák. Ez a táma­dás is több mint egy órán át tartott. A bombák valószínűleg városunk egy részét érték. ” Lassan már egy hete foglal­koztatja a nyíregyházi MAV- állomás környékén élőket az a II. világháborúból ránkmaradt bomba, melyet a sínek mellől emelt ki egészen véletlenül egy markoló. A Budapestről a hely­színre érkezett tűzszerészek néhány órával később Ófehértó határában hatástalanították a szerkezetet. Kicsit utánajártunk a dolog­nak, és hiteles forrásokat segít­ségül hívva felelevenítettük a múltat. Eszerint 1944. szep­tember 6-án délelőtt tíz óra és negyed tizenegy között 111 amerikai bombázó indított tá­madást városunk ellen. A cél­pontot az állomás jelentette, pontosabban az a német szerel­vény, mely ez időben a pálya­udvaron vesztegelt. A repülők három csoportra szétosztva kezdték meg a támadást. A szá­mításokba azonban hiba csú­szott, mert a második és harma­dik kötelék gépei annyira ösz- szekeveredtek, hogy a robba­nószerkezetek beindításával az amerikaiak is komoly veszte­séget szenvedtek volna. Ezért aztán a ledobásra szánt 1097 bomba közül harmincat élesí­tés nélkül dobtak le. Az állo­más épületének mintegy nyolcvan százaléka vált né­hány perc alatt a földdel egyen­lővé. A romok több élesítetlen bombát is maguk alá temettek, így az aznap helyszínre vezé­nyelt katonák csak tizenötöt találtak meg a DEMO 500 RDX kódjelű gyilkos szerke­zetből. Ami a napokban fel­színre került, az a tizenhatodik darab a 250 kilós DEMO-kból. A tűzszerész vizsgálatai szerint a szétszedhetetlen bomba orr­gyújtója 0,025, a fargyújtó pedig 0,1 másodperces „mun­kaidőre” volt hitelesítve. Az állomás területén a mun­kálatok azóta is tovább foly­nak. (Siti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom