Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

Megyénk életéből UJ KELET 1995. október 14., szombat 3 A „limbes-lombos” író Október 16-án lenne 80 éves Gesztelyi Nagy Zoltán író, újságíró. Nagyváradon született, iskoláit Debrecen­ben, Sárospatakon és Hajdú­böszörményben végezte. Az érettségi után Budapesten tanult a közgazdasági egye­temen. írásai elsősorban irodalmi folyóiratokban jelentek meg. így a Nyugat, a Magyar Csil­lag és a Válasz is közölte az írásait. Erősen kötődött a népi írók mozgalmához. így került ismeretségbe Illyés Gyulával, Németh Lászlóval és Veres Péterrel. Részt vett a balatonszárszói konferenci­án is. Ezt követően a Tiszán­túli Független Újság munka­társaként dolgozott. A háború után csak rövid ideig dolgozhatott. Internál­ták, majd a hírhedt recski tá­bort is megjárta. Csak 1954­ben szabadult. Rehabilitál­ták. Ezt követően az Esti Hír­lapnál tevékenykedett. Nyír­egyházára 1968-ban került, s a Kelet-Magyarország új­ságírójaként dolgozott egé­szen nyugdíjazásáig. Itteni emlékezetes szerep­lése az volt, amikor Végh Antal ellenében másmilyen­nek mutatta be cikksoroza­tában Penészleket. Ebben az írásában többször is szere­pelt a nyírségi községről a „limbes-lombos" jelző, amely végül a szerzőjére ra­gadt. Nyugdíjazása után fel­válna Nyíregyházán és Köl­esén élt. Színes írásaival, tárcáival és novelláival ezu­tán is jelen volt a megye iro­dalmi életében. Nyíregyházán érte tizenöt éve a halál. Zsámbékon he­lyezték örök nyugalomra. Budaházi István Társadalmi munkával Könyvtáravató Vásárosnaményban Új oktatóközpont a VMK-ban Népfőiskola az informatikai kultúráért Az első hallgatók az új oktatóközpontban Fotó: Bozsó Katalin Városi összefogásra volt szükség ahhoz, hogy Bereg fővárosának, Vásárosnamény- nak a település rangjához illő könyvtára legyen. A most fel­avatott épület átadóünnepsé- gén Fejes Gáborné könyvtár- igazgató elmondta, hogy a hasznos könyvtártér a felújítás­sal, bővítéssel több mint ötszáz négyzetméter lett. Az eddigi szűkölködés elsősorban az if­júsági olvasókat érintette hát­rányosan, mert nekik nem volt külön termük. A város hozzá­állása és az, hogy Hegedűs An­tal polgármester szívén viselte az objektum elkészültét, az in­tézmény dolgozóit is ösztönöz­te, ők pedig sok társadalmi munkával segítették, hogy a téli olvasási szezonra fogadó­képes állapotba kerüljön a könyvtár. Hegedűs Antal polgármester emlékeztetett arra, hogy több évtizeden át könyvtár műkö­dött ebben az épületben — társ­bérletben cukrászdával, bútor­bolttal, szolgálati lakással. Már 1990-ben felmerült annak a gondolata, hogy a többfunkci­ójú épületet egységes intéz­ménnyé kell átalakítani. Ebben nagy segítséget jelentett Ger­gely Ferenc helyi ÁFÉSZ-el- nök, aki a szövetkezet tulajdo­nát hajlandó volt átadni, azzal a kikötéssel, hogy az csak ol­vasószolgálati célra használha­tó. A Vitka Kft., amely döntő hányadában önkormányzati tulajdonú vállalkozás, már ’92- ben megkezdte az átalakítást, melyet a polgármesteri hivatal finanszírozott. Az épület stati­kai megerősítése, a külső-belső tatarozás, a fűtés korszerűsíté­se eredményeként szemre is szép könyvtárat kapott a város. Nyíregyházán, a Váci Mi­hály Városi Művelődési Köz­pontban csütörtökön Felber- mann Endre, a megyeszékhely alpolgármestere ünnepélyes keretek között megnyitotta az új Népfőiskolái Számítógépes Oktatóközpontot. Köszöntőjében utalt arra, hogy az informatikai csúcs- technológia nem költséges já­tékszer, hanem egyre inkább nélkülözhetetlen munkaesz­köz, amit legjobban az bizo­nyít, hogy Magyarországon már több mint félmillió számí­tógépet használnak nap mint nap a vállalkozók, a diákok vagy a különböző hivatalok. Megjelenésével megváltoz­tatta, felgyorsította a világot, a korábban lassú, munkaigé­nyes feladatokat ma már per­cek alatt elvégzik ezek az in­telligens gépek. Intelligensek, amire az alpolgármester a nemrégiben hazánkban járt Bill Gates-nek, a Microsoft el­nökének gondolatával utalt: a fejlesztési fő csapásirányok arra haladnak, hogy nem lesz szükség különösebb tudásra a számítógépek és programok használatához, csupán azt kell tudnia a felhasználónak, hogy mire akarja alkalmazni a gépét. Mint mondta, ez az oktatási központ egy új nemzedéket nevelhet, amelynek mindenna­pos munkaeszközévé válhat a számítógép. Megköszönte a Német Népfőiskolái Szövetség budapesti irodavezetőjének, Jakob Horn úrnak az áldoza­tos segítségét az oktatóköz­pont létrehozásának támogatá­sához. Ezek után a VMK-ban kialakított informatikai rend­szeren kinyomtatott egy jelké­pes felavató-átadó oklevelet, Az arra járó autósok és a vá­roslakók örömmel tapasztalták, hogy amilyen nehezen indult, olyan gyorsan készült el Tisza- vasváriban a Shell-benzinkút. Miért pont Tiszavasvárira esett a választás? — Azért, mert az M3-as autó­pálya budapesti kivezető szaka­sza után ebben az irányban Nyír­egyházán volt a legközelebbi Shell-kút — adta a tájékoztatást Czagány László, a kút bérlője. — Milyen gondokkal kellett megbirkózniuk az építkezéskor? —Közel 20 ezer köbméter föl­det kellett megmozgatni ahhoz, hogy egy mocsaras gödröt eltün­tessünk, majd sokat kellett vár­ni a könnyített tetőszerkezetre, mely német alapanyagból ké­szült. —Ez hagyományos Shell-kút? — Olyannyira hagyományos, hogyha most London belváro­sában, egy éppen átadott Shell- kútnál járnánk, ugyanolyan dol­gokat fedezhetnénk fel, mint itt. Még a shopban (az üzletben) lévő bútorzat is megegyezik, mivel ugyanahhoz a rendszerhez tartozunk mi is. —; Említette, hogy nyitásra kész a bolt is. Mit talál benne az érdeklődő? amit átnyújtott a Felső-Tisza- vidéki Népfőiskolái Társaság Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület jelen lévő képvise­lőjének. A városi önkormányzat ve­zetője után Marozsán Zoltán, az oktatóközpont szakmai irá­nyítója vette át a szót. Elmond­ta, hogy a VMK első emeletén kialakított hat munkaállomá­sos és egy oktatói vezérgépes hálózat ma még viszonylag fej­lettnek mondható, de holnap­ra már elavultá válhat, mert az informatika fejlődése pillana­tok alatt kinövi korábbi tech­nikai eszközeit. Példaként em­lítette, hogy a ’80-as évek vé­gének csúcstechnológiáját képviselő számítógépek a ma használatos programok nagy részének a működtetésére már — Mindenkit szívesen látunk, de főként az átutazók miatt kí­nálunk meleg ételeket, italokat, alkoholmentes söröket, autó­ápolási és -felszerelési cikkeket, folyóiratokat, és még sorolhat­nám, de sokkal egyszerűbb, ha körülnéznek, hiszen éjjel-nappal nyitva vagyunk. — Egyelőre tankolni és vásá­rolni lehet önöknél. Terveznek valami pluszszolgáltatást? —A porszívó és a kompresszor beszerelése már folyamatban van, de tavasszal elkészül az au­tómosó is. Itt szeretném megem­líteni, hogy nem csupán egy egyszerű vállalkozásról van szó, hanem egy munkahelyteremtő létesítményről. Itt egyelőre nyolc személyt foglalkozta­tunk, de a forgalomtól függően ez a létszám várhatóan nőni fog. — A város másik végén már van egy benzinkút. Hogyan fo­gadják önöket? — A 36-os főút forgalma le­hetőséget ad arra, hoyg a két benzinkút békésen megmarad­jon egymás mellett. Természe­tesen konkurenciát jelentünk egymás számára. Ez nem harag, nem háborúskodás, hanem egy­séges piaci harc lesz! Fülöp Attila alkalmatlanok. Sőt, a most pi­acra dobott Windows ’95-ös rendszer alkalmazásához az oktatóközpont felszerelése egyelőre kicsi. Viszont az informatikai alap­ismeretek és programok elsajá­títására, tanulói-oktatói mun­kára tökéletesen alkalmas, hi­szen erre a célra épült ki ez a helyi rendszer. A közeljövőben a géppark négy új számítógép­pel fog bővülni, s egy nem túl távoli jövőben bekapcsolódik a nemzetközi Internet hálózat­ba is a központ. A népfőiskola oktatási prog­ramja keretében idén folyama­tosan két tanfolyamra várnak jelentkezőket. Az egyik 20 órás időtartamban alapfokú szá­mítógépkezelői ismereteket nyújt, a másikon viszont szá­mítógépes szöveg- és kiad­ványszerkesztési feladatok megoldását sajátíthatják el az érdeklődők egy 60 órás kurzus alatt. A számítógépes oktató- központban minősített tanárok és informatikai szakemberek irányításával, egy hatékony oktatórendszer segítségével gyorsan megismerkedhetnek az érdeklődők az informatika ma már nélkülözhetetlen vilá­gával. A népfőiskola tervei között szerepel, hogy jövőre egy 150 órás, oklevelet és komplex számítástechnikai szakképesí­tést mint új szakmát adó tan­folyamot szeretne beindítani a nyíregyházi oktatóközpont­ban. Dodzsem a Búza téren lévő vurstliban Fotó: CsoRo —vip— Forgalomkorlátozás nélkül Bővítik a záhonyi hidat Csütörtökön késő estig szekciókban ülésezett a Me­gyeházán a határ menti együttműködést koordináló magyar—ukrán vegyes bi­zottság. A megbeszélésről Dr. Scharle Péter, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium (KHVM) helyettes ál­lamtitkára a következőket nyilatkozta lapunknak: — A magyar és az ukrán fél között végre megállapodás született szóban a záhonyi híd átépítéséről, a megállapo­dás-tervezet október 20-áig kerül a kormányok elé. A hi­dat érdekes műszaki megol­dással bővítik, két új forgal­mi sáv épül acélszerkezetből — ukrán kivitelezéssel -— a meglévők mellé, míg a régie­ket a magyar fél korszerűsíti. Kicseréljük és felújítjuk a pá­lyalemezeket, a kereszttartó elemeket és a pályaszerkeze­tet. A határátkelőhelyet nem kell lezárni, a forgalom nem fog megállni, mert a munká­latokat az ukránok hídbő- vítése után kezdjük el. — Mekkora a beruházás értéke? — Egymilliárd forint a munkálatok értéke, a felek a költségeket paritásos alapon vállalják. Nehéz még a pon­tos költségmegoszlást meg­határozni a forint árfolyam- változása és a két ország pén­zei közötti várható arányok miatt. Az ukránok mielőbb, talán már az idén elkezdik a beruházást, és 1997 végére már kétszer két sávon halad­hat a forgalom a hídon. Szom­szédaink kérése alapján a KHVM vezetői javasolják a miniszterelnöknek, hogy a beruházásokat az ukránok versenytárgyalás kiírása nél­kül kezdhessék meg. A híd bővítése nem oldja meg, csak mérsékeli a kialakult áldatlan állapotokat, a vámosok és határőrök gondjait. Tovább­ra is indokoltnak tartjuk ka­mionterminálok, vámkezelő­helyek és egyéb kiegészítő létesítmények megépítését, amelyek a korábbi tervekben is szerepeltek. Shell-kút Tiszavasváriban

Next

/
Oldalképek
Tartalom