Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-26 / 251. szám
10 1995. október 26., csütörtök Közelkép UJ KELET Minőségi követelményeket kell felállítani Összhangban a főiskolával A 2-es Számú Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolából neves képzőművészek, közgaszdászok és orvosok kerültek ki. Az alma mater tanárai sikernek könyvelhetik el, ha tanítványaikból eredményes és boldog emberek lesznek. Az elmúlt héten az iskola névadójának tiszteletére szobrot emeltek, ez alkalomból beszélgettünk Kovács László igazgató úrral. —A gyakorló iskola miben különbözik a többi alapfokú oktatási intézménytől? — Ezt a kérdést több oldalról lehet megközelíteni, hiszen érinti a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Negyedik éve, hogy a leendő első osztályosaink felvételivel kerülnek hozzánk. Ennek célja, hogy megpróbáljuk kiszűrni, hogy a gyerekek el tudják-e viselni a gyakorló iskola körülményeit. Ez tulajdonképpen egy képességvizsgáló felmérés, amelyet pszichológusok és pedagógusok állítottak össze. A szülőkkel kellemes a kapcsolatunk, elvárásaik vannak az intézménnyel szemben. Kritikusak, ha valamilyen problémájuk van, rögtön megkeresnek bennünket. A szülők nagyszerűen ki tudják szűrni, hogy egy-egy rossz jegy becsúszását mi okozza: a gyerek rosszul érezte magát vagy nem tanult, esetleg a tanár nem jól tanította meg a tananyagot. Anyagiakkal is támogatnak minket. Végül a pedagógusokról: rá vannak kényszerítve arra, hogy mindent úgy tanítsanak és olyan módon dolgozzanak, ahogy a nagy könyben meg van írva, hiszen a főiskolai hallgatók állandóan figyelik őket, és ők is olyan módon fognak tanítani, ahogyan a mentoroktól látják. —Kuriózumnak számít, ha valaki apáczais? — Ez sok mindentől függ. Van egy szülői csoport, amely büszke erre, hiszen ide járt. Mások elviszik innen a gyereket, mert úgy gondolják, hogy a tanulót ért kudarcokat így könnyebben megszüntethetik. —Az itt tanuló gyerekektől többet követelnek? — Nem várunk el többet a tantervben szereplő követelményszinttől. Az más dolog, hogy a sok-sok szakkör és különóra lehetőséget ad arra, hogy felszínre kerüljön, miben tehetséges egy gyerek. Csak úgy derülhet ki, ha több területen kipróbálhatja magát. Módi fK M Jt W Péter képzőművész régi tanítványunk, emlékszem, másodikos volt, amikor a tanára behozta egyik rajzát: egy gyönyörű lovat rajzolt. Ha nem derül ki, hogy milyen adottságai vannak, lehetséges, hogy soha nem lett volna képzőművész. — Máshol visszaszorítják a különórák számát. Önök hogyan tudták ezt kivédeni? — Természetesen bennünket is kegyetlenül érintenek a gaz-' dasági megszorító intézkedések. Néhány szakkört tudunk finanszírozni, a többi viszont önköltséges, ilyen többek között a néptánc, a társastánc és a nyelvszakkor. Gyakran emlegettük a japán példát, ők igyekeztek több pénzt fordítani az oktatásra, és bevált a módszer, fejlődött a gazdaság, növekedett az életszínvonal. Nálunk fordítva történik, onnan veszik el a pénzt, ahol a legnagyobb szükség van rá. A pénzügyminisztert is megértem, hiszen most kell csökkenteni a kiadásokat, de én ezt másképp oldanám meg. Minőségi követelményeket kellene támasztani az iskolákkal szemben, a sokat tárgyalt vizsgarendszer beleillik az általam elképzelt tervbe. A szülők a legjobb iskolába akarják íratni gyerekeiket, ezért úgynevezett természetes kiválasztás történne, és nem kellene egyetlen tollvonással megszüntetni egy-egy jól működő oktatási intézményt. — Érintik önöket a felső- oktatásban bevezetett változtatások? — Mivel a Bessenyei György Tanárképző Főiskola a fenntartónk, közvetlenül érezzük az újabb intézkedések hatásait. Talán rosszabb helyzetbe kerültünk, mint az önkormányzatok által működtetett általános iskolák. Legutóbb öt álláshelyet és a túlórakeret felét vették el tőlünk. Részben meg kellett szüntetni a csoportbontások lehetőségét és összevonni néhány napközis csoportot. Természetesen kellemes oldala is van a főiskolai kapcsolatnak, hiszen a szellemi közelség semmivel sem pótolható. — Az elmúlt héten szobrot állíttattak Apáczai Csere János tiszteletére. Három évvel ezelőtt őt választották névadóul. — Az iskola tantestülete választotta a nevet. Egyik kollégánk, Mélykúti János, aki iskolánk történetét is írja, sokat olvasott Apáczai életéről. így többet megtudtunk róla, a választás beigazolódott, Apáczai Csere János csodálatos ember volt. A köztudattal ellentétben nem Széchenyi István, hanem Apáczai vetette fel elsőként a Magyar Tudományos Akadémia alapításának gondolatát. Az iránta érzett tiszteletből állíttattunk szobrot, nagyon sok támogatónk volt, a gyerekek bronzot és vasércet gyűjtöttek, Balogh Géza szobroszművész jutányosán, míg Mrenkó Zoltán szoboröntő — régi tanítványunk — ingyen dolgozott. Minden intézmény büszke névadójára, mi is büszkék vagyunk Apáczai Csere Jánosra! Kozma Ibolya Ki lesz az új rendőrkapitány? Szombaton elmaradt a nyíregyházi közgyűlés jogi és ügyrendi bizottságának ülése. A tagokra egyetlen napirendi pont várt volna: meghallgatni a megyei rendőrfőkapitány, dr. Hajzer László jelöltjét a megye- székhelyi kapitányi posztra. A bizottság elnöke, dr. Helmeczy László az ülés elmaradásának okáról a következőket mondta el az Új Kelet újságírójának: — Az ülés azért maradt el, mert a korábbi állásponttól eltérően a főkapitány arról tájékoztatott, hogy végül is pályázatot kíván kiírni a városi kapitányi címre. Amikor a pályázatok beérkeznek, akkor tartjuk meg azt a bizottsági ülést, melynek a témája a városi kapitányi címre beérkezett pályázatok véleményezése. —Mi lesz azzal a személlyel, akit a főkapitány úr eredetileg a szombati bizottsági ülésre — Nem tudom, ezzel kapcsolatban semmiféle írásos anyag nem érkezett hozzánk. Valóban úgy volt, hogy egy személy meghallgatása megtörténik, ha ez így lett volna, a keddi közgyűlés dönthetett is volna arról, hogy elfogadja őt vagy sem. Miután ez csak terv maradt, értesítették a tagokat, hogy a rendkívüli jogi bizottsági ülés elmarad. — Ön szerint az jó vagy rossz, hogy pályáztatás lesz? Lesz elég pályázó a tisztségre? — Szerintem jól döntött MajZer- úr. Szélesebb körből kérfilhet így ki Nyíregyháza új rendőrkapitánya. Megismerhetünk több elképzelést is, amelyeket aztán akár egyben, akár részenként is felhasználhatunk Nyíregyháza közbiztonságának javítása érdekében, illetve a rendőrök munkájának segítésére. Úgy vélem, a városnál és a berek, akik joggal pályázhatnak a megüresedett kapitányi tisztség betöltésére. Nehéz lesz a sok jó végzettséggel rendelkező rendőrtiszt közül kiválasztani a legjobbat, meglehet, a bőség zavarával fog küzdeni a főkapitány úr is és az önkormányzatok is. — Véleménye szerint az év végéig megtudhatjuk még, hogy ki lesz az új rendőrkapitány? — Nem kell ehhez hosszú idő! Szerintem vagy a novemberi, vagy pedig a decemberi képviselő-testületi ülés állást foglal a kérdésben. Úgy tudom, hogy Hajzer úr rövid határidejű pályázatot írt ki. Ami meghosszabbítja egy kicsit az ügymenetet, az az, hogy a vidéki önkormányzatok — törvény szerint — javaslattételi, véleményezési jogukkal élhetnek. A döntés legvégül a főkapitány úr kezében van. Ont mi bosszantja? Czipó Andrásné: — Kofa vagyok a nyíregyházi piacon, és azt tapasztalom, hogy kevés a pénzük az embereknek. Sokan kapták vissza a közelmúltban a földjüket, és emiatt árubőség és túlkínálat van. Gyenge a forgalom, keveset árulunk naponta. A munka- nélküliek nem sok mindent tudnak itt vásárolni, kell a pénz másra. A fiam Oroson dolgozik a nyomdában, ő szokott reggelenként behozni kocsival. Otthon, a környéken nem lehetne eladni a termést, mert mindenki megtermeli magának a kony- háravalót. Nehezen lehet a nyugdíjból megélni. Kétszázezer forint OTP-hitelt vettünk fel, és csak nemrég tudtuk kifizetni az utolsó részletet. Ez már legalább letelt, de a biztosítást továbbra is fizetni kell. Sveda András: — Legjobban a kormány munkája dühít. A parlamentben csak bohóckodnak állandóan, és nem dolgoznak, jobb, mint a cirkusz. Torgyán gyakran túllő a célon, de sokszor igaza is van. Kisvállalkozó vagyok, és soknak tartom az adóterheket. A legújabb a kamarai adó. Nem értem, hogy miért kell nekem is ugyanannyit fizetnem, mint azoknak, akik többszörösét keresik, mint én. Azt sem értem, miért kötelező a nyugdíjjárulék fizetése. Az állam bízza rám, hogy akarok-e biztosítást kötni és mennyit szeretnék fizetni. Ki lehetne találni egy olyan változatot is, hogy a fiatal, kezdő vállalkozó az elején ne fizessen, és ahogy nő a bevétele, később — önszántából — a jövedelméből nagyobb arányban vonnák le a járulék összegét. Tóth Gyuláné: — Most például az bosszant, hogy kiborult a pénztárcám és az összes aprót a földről kellett felszednem. De komolyra fordítva a szót: a város parkolási rendje nem tetszik nekem. Amikortól felemelték a parkolás díját, akkortól a drága fizetőhelyeken mindig van hely. A gépkocsik többsége összezsúfolódik azokban az utcákban, ahol még nem kell fizetni. Ha választanom lehet, akkor inkább fizetek, mint szabad hely után szaladgáljak. Az idő pénz! Bosszankodom azon is, hogy az utcánkban már sok telefon- igényt kielégítettek, nekünk mégsem adtak vonalat, mert csak tavaly novemberben nyújtottuk be az igénylőlapot. Azt ígérte a Matáv, hogy ’96 decemberére teljesítik igényünket. — Sch — Keresik A hatóság államigazgatási eljárás keretén belül eljárást folytat Pásztor Zsolt 27 éves, Nyíregyháza, Erdősor 12. szám alatti lakos eltűnése ügyében. Nevezett a lakásáról 1995. július 18-án eltávozott, tartózkodási helye ismeretlen. Eltűnésekor személyes ruháit, útlevelét, hálózsákot, sátort vitt magával. Az eljárás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a keresett személy feltehetően Romániába, Tusnádfürfürdőre, egy diáktalálkozóra utazott ki. Jelenlegi tartózkodási helye távozása óta ismeretlen. Személyleírása: körülbelül 175 centiméter magas, sportos, de vékony testalkatú, szeme kék, arca ovális, bőre fehér, haja szőkésbarna, rövidre vágott, egyenes szálú. Ruházata: fekete színű, vízhatlan, fényes vászondzseki, kék színű farmernadrág, fekete, magasszárú surranó. Hamarosan dönt a nyíregyházi képviselő-testület a Kodály Zoltán Általános Iskola sorsáról. Mint ismeretes az intézmény több mint százéves épületét a korábbi (1948-ig) tulajdonos, az evangélikus egyház visszaigényelte. Tegnap este összevont szülői értekezleten tájékoztatták az érdeklődőket arról, hogy milyennek képzeli el az evangélikus egyház a nagy múltú iskola jövőjét. * * * Az MSZP nyíregyházi szervezete 1995. október 27- én (pénteken) 16.00 órától a Jókai tér 4. szám alatti székházában kötetlen beszélgetést szervez Felbermann Endre alpolgármesterrel, aki szakterületéről, feladatairól tájékoztatja az érdeklődőket, és aktuális városüzemeltetési kérdésekben lehet neki kérdéseket feltenni. Hullámpapír a Magnumos kartonban. Vásárlási hely: Nyíregyháza, KGST-piac Fotó: CsoRo
