Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-07 / 236. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 7., szombat 3 BÁ V-aukció A BÁV első alkalommal rendezett — nagy érdeklődéssel kísért — művészeti aukciót Nyíregyházán, a Szakszervezetek Székházában október 5-én 17 órától, ahol ékszerek, műtárgyak, festmények és bútorok kerültek kalapács alá. Az aukciót Konrád Miklós BÁV-főosz- tályvezető vezényelte le óriási rutinnal. Bevezetőjében elmondta, hogy ők maguk is nagy várakozással tekintettek a nyíregyházi bemutatkozás elé, amely a résztvevők nagy száma miatt minden bizonynyal sikeres vállalkozás lesz. A jóslat bevált, az aukció eredményesen zárult: a. 151 műtárgyból mindössze 21 nem talált vevőre. Az aukció különös varázzsal hatott a szűknek bizonyult földszinti teremben, ahol a gyakori árveréslátogatók mellett szép számmal vettek részt a „tűzkeresztségen” átesők is. Utóbbiaknak valószínűleg még nagyobb élményt jelentett, a licitálókról nem is beszélve. Az aukcióról dr. Pálffy Lászlóné, a BÁV helyi boltvezetője, a főszervező is elégedettséggel szólt. Előfordult ugyan, hogy néhány darab a kikiáltási áron talált gazdára, a jellemző viszont a kikiáltási ár megduplázódása volt. A legnagyobb összeget egy 54 ezer forintos kikiáltási árról induló, tulajdonosra is talált bútordarab 95 ezer forintos licitje jelentette. Ugyancsak jellemző volt a helyszínen történő azonnali készpénzfizetés, volt aki 10—15 tételt is a magáénak tudhatott, otthagyva ezzel 5—600 ezer forintot. Néhá- nyan éltek a 20 százalékos előlegezési lehetőséggel. Óriási volt az érdeklődés külföldről is. A BÁV az aukció során eladott tárgyakért 3 millió 367 ezer forintot adott postára. " A BÁV a keresletet figyelembe véve egy nagyobb készletű árualappal várhatóan februárban újabb nyíregyházi árverést tart. A legközelebbi aukció Sopronban lesz november 23-án, majd ezt követően Budapesten, a BÁV központi székházában december 12—13-án, illetve december 20-án. (lefler) Senki többet?., Fotó: Harascsák Testületi ülés Tiszalökön Sport, cigányság, lakás... Szeptember 28-án a tiszalöki közgyűlés a tíz napirendi pontból csak négyet tudott megtárgyalni, így szerdán délután és este folytatták a munkát. Király Bertalan, a városi sportegyesület elnöke beszámolt munkájukról, az önkormányzattól kapott pénz felhasználásáról. A városban négy szakosztály működik — labdarúgó-, kézilabda-, sakk- és asztalitenisz- — több mint száz igazolt játékossal. A városatyák korábban másfél milló forintos önkormányzati támogatást szavaztak meg a sportolóknak, amelyből az anyagi nehézségek miatt eddig csak 870 ezret kaptak meg. Az elnök megállapította, hogy a város támogatásából tud Tiszalökön a minőségi sport eredményeket elérni, bár az egyesület saját bevételei sem elhanyagolhatók, és a bevételi és kiadási mutatók összesítése után nyereségesen állnak. Király Sándor polgármester az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolatokról tartott tájékoztatót. Véleménye szerint a kapcsolatok elsősorban pénzügyi jellegűek, önkormányzati támogatások formájában jelennek meg, ennek ellenére tartalmasak. Ugyancsak a polgármester számolt be a városban élő cigányság helyzetéről. Tiszalökön 400 cigánycsalád él, melynek fele jogosult választásra, de a felnőttkorú lakosság nem igényli a kisebbségi önkormányzat megalakítását. A polgármesteri hivatalba beérkező segélykérelmeknél a felnőttek esetében a cigányság aránya 15—20, gyermekeknél pedig 50 százalék. A kérelmek száma egyre csökken, a cigányok megértik, hogy a szűkös keret miatt az önkormányzat nem tudja minden esetben igényeiket kielégíteni. A városban 179 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván, amelyből tizenötcigány. Közhasznú munkást — közterület-gondozásra — tízet alkalmaz a hivatal, jó részük a helyi cigány lakosok köréből kerül ki. A képpviselő-testület döntése alapján már korábban eladták az önkormányzati tulajdonú lakásokat, melyek vételára miatt több tulajdonos fellebbezett. A testület döntése alapján a szakemberek felülvizsgálják az értékesítéssel kapcsolatos határozatokat. KvZ A Könyvtári Informatikai Kamara akciója Összefogás a könyvtárakért Összefogás a könyvtárakért 1 9 9 5 A Könyvtári és Informatikai Kamara még az elmúlt évben meghirdette az Összefogás a könyvtárakért című országos akciót, amelynek célja: a könyvtárakra irányítani a közfigyelmet, növelni a könyvtárak közönségkapcsolati tevékenységét. Az összefogás alapja a minden könyvtártípusra érvényes érdekközösség, ami a könyvtárakat és a társadalmat egybekapcsolja. A gazdasági érdekek érvényesítése ne jelentse a kulturális értékek háttérbe szorítását. A program keretében főleg a könyvtárak használói, az olvasók mondanák el és bizonyítanák, hogy számukra mit jelent a könyvtár és annak szolgáltatásai: tanulást, szórakozást, munkájukat segítő információkat országról-világról, az emberi és társadalmi kapcsolatokról. Az Összefogás a könyvtárakért akció időpontja 1995. október 9—15. Az Összefogás... országos rendezvénysorozat, amelybe a legkisebb és a legnagyobb könyvtárak egyaránt bekapcsolódnak. A mozgalomnak sikerült megnyernie olyan neves személyeket, mint a fővédnök Göncz Árpád köz- társasági elnököt, védnököknek: dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztert, Földiák Andrást, a Magyar Népművelők Egyesületének elnökét, Havass Miklóst, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának elnökét, Horváth Adámot, a Magyar Televízió elnökét, Szántó Tibor könyvművészt, Szirányi Jánost, a Magyar Rádió elnökét, Tornai Józsefet, a Magyar írószövetség elnökét, Zelnik Józsefet, a Magyar Kulturális Szövetség elnökét, Balázs Andrást, a Magyar Könyvszakmái Szövetség elnökét és Zentai Péter Lászlót, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatóját. A mozgalom központi rendezvényei: 1995. október 9- én 15.30-kor megnyitó és tudományos konferencia Kecskeméten. Ünnepi beszédet mond dr. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Október 11-én: vitaest a budapesti Kossuth Klubban. Október 14. záróünnepség a budapesti Almássy Téri Szabadidő Központban. Az akció Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei programja: Október 9-én a Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtár történetét bemutató dokumentumkiállítás megnyitója: író-olvasó találkozó Kányádi Sándor íróval a vásárosna- ményi Városi Könyvtárban délelőtt 10 órától. Macskássy Izolda festőművész kiállítása a Móricz Zsigmond Megyei és Város Könyvtár előadótermében (október 9—15-ig, megnyitó nélkül). Október 11-én 11 órától szakmai nap a megye valamennyi könyvtárosa részvételével a megyei könyvtárban. Előadó: BaricznéRózsa Mária, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanácsosa. Október 12-én: 9 órakor a vásárosnaményi Városi Könyvtár új részlegének ünnepélyes ros-olvasó találkozó a megyei könyvtárban — tájékoztatta lapunkat dr. Varga Józsefné, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese. (lefler) átadása. — 18 órától könyvtáA megyei könyvtár — millliónyi információval Ukrajnába mennek az afgán tisztek? Tápunk többször tájékoztatta olvasóit, hogy harminchárom afgán menekült — köztük nők és gyerekek — kértek nemrégiben politikai menedékjogot hazánkban. A kis csapatot a Nyírbátori Határőr Igazgatóságon helyezték el. A menekültek között van a korábbi afgán hadsereg egy-egy ezredese és tábornoka családostól, akik a szovjet—afgán háború alatt nem országuk oldalán harcoltak. A tisztek elmondták, hogy Afganisztában el akarják le- hetetleníteni életüket, és úgy gondolták, Magyarország olyan demokratikus állam, ahol politikai menedékjogot kaphatnak. Helyzetük alakulásáról Dittlew Nördgardtól, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársától kértünk tájékoztatót. — A Nyírbátorban elhelyezett harminchárom afgán különböző időpontokban és irányokból érkezett Magyarországra — mondta az ügy vizsgálója. — Meghallgatásuk után ellenőrizzük útvonalukat, útiokmányaik bejegyzésének valódiságát. A vizsgálatok után különböző menekülttáborokban helyezzük el őket. Az biztos, hogy a két afgán tiszt nem maradhat Magyarországon, a héten Ukrajna kormányával vettük fel a kapcsolatot. Még nem kaptunk konkrét választ, de nagyon valószínű, hogy a szomszédos keleti ország befogadja a hazájukból elüldözött katonákat és családjaikat. KvZ Mai idők szocija A vasárnapra tervezett — ám legfrissebb információk szerint egy későbbi időpontra elhalasztott — kabaré írójával, rendezőjével, valamint főszereplőjével, Verebes Istvánnal beszélgetett munkatársunk. — Hogy vagy? — Na éppen erről szól a műsor! Meg arról, te hogy vagy, és mi mindnyájan hogy vagyunk? — Miért? Hogy vagyunk? — A következő Bokros-csomagig... — Neked már kézbesítettek? — Naná! Csakhogy ez egy rükverc-postás. Becsönget, bejön, benyúl a spájzba, a ruhás- szekrénybe, a pénztárcámba és amit még nagy nehezen talál, elviszi. De hogy hová...? — Sejtelmed sincs, hogy hová? — Sanda gyanúim vannak. Ezeket próbálom majd büntetőjogi felelősségem tudatában Emlék a szóéiból... elmesélni a publikumnak... — Milyen csomagolásban? — Ugyan kit érdekel ma már a csomagolás? Csomagolás...! Csak úgy odalökik és passz. Különben most már tényleg lényegtelen a pakk külleme. Csomagolás nélkül is érződik a tartalma. Sőt csomagolással is érezhető lenne... — Akkor a postással van a baj? — Régebben bejött és azt mondta: Nesze. Az öreg küldi. Kis rántott hús, kis Trabant, egy-két szál banán, víkendte- lek. Itt tessék aláírni, hogy befogja a pofáját! Most reciprok- helyzet van. Viszem a husit, a délit, az Audit, a tiszalökit és nyugodtan pofázhat... Ez a RÉGI IDŐK SZOCIJA! — Miért a régi idők szocija? Miért nem a mai idők szocija? — Hát ez az... — Mondd, ki vagy Te? — Köztisztviselő. Akinek változnak a főnökei. Vasárnap szabadnapom van, ilyenkor magánember vagyok. Ezért játsszuk vasárnap a kabarét. —Értem. Nem értem... Miért? — Vasárnap nem tudnak felmondani! Erősen bízom benne, hogy hétfőig viszont már kimegy a fejükből, amit előző nap mondtam... Amit egyébként huszonöt éve „ugatok”! — papi — S ajnos elmaradott és fejletlen régióban élünk. A nyugati országokban tett látogatások alkalmával csak jobban érezzük hiányosságainkat. Természetesen e tény tudatában lehet sírni, panaszkodni, jaj- veszékelni, de ettől még nem változik meg semmi. Nem születnek új ötletek, és gazdagabbak sem leszünk. Megyei és országos fórumokon, ahol csöppnyi reményünk van anyagi támogatásra rögtön sírni kezdünk, hátha megsajnálnak bennünket. Vannak hiányosságaink, nehézségeink, a megyében rosszak a közutak és a vasutak, a hírek szerint rossz a közbiztonság, elkeserítő az egészségügy helyzete, hatvanezer a rokkantnyugdíjasok száma, itt él a legtöbb munka- nélküli és dühöng az alkoholizmus. Megszoktuk, hogy az anyagi támogatást sírással lehet leginkább kicsikarni. Csakhogy az örökös panasz unalmassá válik, és a hallgatóban felvetődik a kérdés: meg sem próbálnak tenni valamit? Zsebre dugott kézzel várakoznak? Ha ez így van, akkor miért segítenénk? Néhány nappal ezelőtt nagyobb sikerű beszédet tartott volna a megye egyik prominens személyisége, ha térségünkről nem csak a negatívumokat sorolja fel. Ha elmondja, hogy vannak nehézségeink, de szeretnénk rajta változtatni. Bizonyos vonatkozásban hátrányos helyzetben vagyunk, de más területekkel ellentétben itt jó a levegő. Kevés a munkalehetőség, de az itt élő emberek szeretnek és akarnak dolgozni. Előnyünk, hogy három ország vesz körül bennünket, ez kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kialakítására ad lehetőséget, jó néhány vállalatunk a nehézségek után újra talpra állt. Kistérségi társulások alakultak célokkal, tervekkel, továbbá megyei fejlesztési koncepció készül. Gyönyörűek beregi és szatmári tájaink, itt lehet szórakozni, kikapcsolódni. kirándulni. így talán a kevesebb panasz is több lett volna. Kozma Ibolya Sírni, sírni, sírni...
