Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-02 / 231. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 2., hétfő 5 Hyppolit, a lakáj Az idei évad első nagyszínházi bemutatója igazi ünneppé vált szombat este. Valódi „fiesta”, tizennégy perces vastaps, ragyogó közönség! Kiváló, pedáns előadás, ahogy Verebes István ígérte... Remek darabválasztás, amolyan „színpadi örökzöld” Hyppolit, a lakáj! Elnéztem a publikumot. Olyan volt a néző, mint a boldog gyermek, aki ismeri a „mese” minden egyes mondatát, és éppen ezért beavatottként örül, kacag a jól ismert poénokon. A publikum részese ennek az előadásnak! Ez nagyon nagy szó... Remek darabválasztás! A szereposztás „adta magát”. Annak a színházi elvnek a ragyogó követése, hogy a társulatra kell építeni a műsortervet! Remek darabválasztás, mert módot ad arra, hogy a társulat megmutassa, mit tehet hozzá a Hyppolit-képhez. Ez-ugyanis nagyon nehéz feladat, magasra állított léc! A mindannyiunk által ismert film sztárjait megidézni, uram bocsá’ versenyre kelni velük nem mindennapi feladat, ha nem a film színpadi adaptációja a cél, hanem — mint nálunk. Nyíregyházán — egy teljes értékű színielőadás. Ugyanakkor a hagyomány is kötelez. A FILM! Szombat este tanúi lehettünk, hogy ezeknek együttes megvalósítása si- kerrel járt. Szólni kell még a színpadi jóízlésről is. Ebben a Hyppolitban csak tiszta eszközöket láttunk felsorakozni. Öröm volt részese lenni egy olyan előadásnak, ahol — ez a mai világban nagy dolog — a művészek csak és kizárólag „nemes anyagból dolgoztak”. Pedig kézenfekvő lett volna a ripacskodás, maga a darab nagyon is „kacér” ebben a vonatkozásban. Nóti Károly, Zágon István szövege elvi- hette volna az „őserdőbe” a darabot, ha nincs színészi, rendezői önkontroll. Volt! Maga a rendezői munka mindezeken felül azért is kiváló, mert szinte észrevétlen. Nincsenek „blikfangok”, nincs művészkedés. A rendező — Bodori Anna — szerényen a háttérbe vonul, és mindezt a darab megvalósulása érdekében teszi. Bárány Frigyes — joggal — eddig is a közönség legkedveltebbjeinek egyike volt. Bizton állíthatom, hogy remekbe szabott Hyppolitja most népszerűsége csúcsára emeli! Eleve van abban valami varázslatos, ha egy komoly úr egyszer csak táncra perdül, hát még ha ilyen eleganciával és kikacsintó bájjal teszi! Régi igazság, hogy amit a színész maga is nagyon szeret, az frenetikus hatással lehet a nézőre. A játéknak ezt az örömét nyújtotta át Bárány Frigyes a publikumnak. Bizton merem állítani, hogy az utcán ezután csak mosolygós emberekkel fog találkozni... Hetey László Schneider úr szerepében ismét megmutatta, hogy olyan színművész, aki könnyedén a vállára kap egy előadást! Minden mondata, mozdulata szeretetreméltó. Gyerekesen szeretetre méltó. Az ember néha már azon kapja magát, jó lenne megvigasztalni, hogy könnyebben bírja elviselni a Hyppolit okozta „sorscsapásokat”. Elsöprő humora az ember legbelső énjéből táplálkozik, fel-felvillanó drámai ereje torokszorító. Kettejük párosa Bárány Frigyessel feledhetetlen alakítás! Szabó Tünde Schneidernéje — az idősödő, önjelölt „úriasszony” — remek alakítás, benne visszaköszön a mai újgazdag réteg viselkedésmódjának teljes arzenálja. Finom érzékkel teszi idézőjelbe a figurát—jelezvén ezzel „különvéleményét” az általa ábrázoltakról. Szábó Tünde művészi pályájának amúgy is meghatározó eleme ez a feladatkör. Valamikor a nyolcvanas évek elején kezdődött Lisa szerepével a Pygmalionban, és a mostani Schneidernéig ível. Avatott megformálója ennek a típusnak, biztosan és könnyedén mozog a közegben. Ilyen jókedvvel régen láttuk játszani! Terka szerepében Gosztola Adélt láthattuk a bemutatón. Kedves és szép hangja, finom, kedves egyénisége predesztinálja őt arra, hogy a publikum a szívébe zárja. Terka belépőjénél bravúrosan mutatta fel a „Schneider-gyökereket”, és ügyesen jellemezte — mai viszonyokra is adaptálhatóan — az ifjú újgazdag generációt. Petneházy Attila Nagy Andrása révén biztos sebeket ütött a női szíveken! Kellemes, bársonyos baritonja, eleganciája, tehetsége joggal sorolja a vezető fiatal színészek közé! Makáts Csaba szerepe nagyon hálás feladat! Horváth László Attila élt is a lehetőséggel. Csendes, finom eszközökkel bírta rá a közönséget, hogy egymás hasát fogja a nevetéstől. Horváth ismét bizonyította, hogy a legreme- kebb jellemszínészi adottságokkal rendelkezik. Kocsis Antal Makáts főtanácsosa kissé visszafogott alakítás, azonban hitelességéhez semmi kétség sem fér. Joggal volt elsöprő sikere Réti Szilviának Mimi életre keltőjének. Nem volt harsányabb, mint amennyire éppen csak szüksége volt a jellemábrázoláshoz, tánca maga is jellemábrázolás, ami nagyon sokat mond... Sándor Júlia és Tóth Károly valósággal fürödtek a szerepükben. Mindkettőjüké „ziccer” feladat, amely már szinte magában hordozza a sikert. Természetesen ezzel a lehetőséggel élni is tudni kell. Ezt is tették. Különösképpen megragadó, hogy még egy ilyen „könnyű” vígjátékban is törekedtek a figurák fejlődésének ábrázolásával. Eisemann Mihály zenéje — dramaturgiai feladatokat is hordozván — sikeresen simult a darabhoz. A színház zenekara is remek, stüusos pro- -dukciót nyújtott. Tanúi lehettünk még két úgynevezett színházi pillanatnak is, amikor valami varázslatos csoda történt. Talán leginkább a de- ja vu érzésre emlékeztet, és csak az egészen kiváló előadások sajátja. Ilyenkor valami megfeszül, és szinte „fenn marad a levegőben” a feldobott tárgy. Az egyik ilyen pillanat a kis mosdószekrény — a trü- mó — drámája. Schneiderék életének, céljaiknak és vágyaiknak példakép értékű bútordarabja ez: önmagáról mond le ebben a családban, aki a trümóról lemond. Szenzációs, nem megfogalmazható drámai pillanat volt! A másik csodát akkor élhettük meg, amikor megelevenedett a FILM az előadás vége felé. Bárány Frigyes Somlay Artúr hangján, Hetez László pedig Kabos Gyula hangján szólalt meg a pillanatnyi fehér fényben. Varázslatos volt! Ez a pár másodpercnyi kilépés a darabból egyben választ is adott a nézőknek arra az automatikusan felvetett kérdésre, hogy vajon mennyire „kötelező” a nagy elődök hangvétele? Eddig a pillanatig ugyanis sokszor volt kétséges, hogy koncepció-e Hetey László Schneiderjének „ka- bossága”, vagy pedig maga Hetey ilyen ebben a szerepben. A válasz: ez nagyon is Hetey Schneiderje és Bárány Frigyes Hyppolitja! Palotai István Bárány Frigyes és Hetey László — „Kitűnő ötlet! Gyengélkedni fogok”... Bértárgyalásokat kezdeményezni! Harminc százalékkal emelkedő árak Az 1995. év első félév gazdasági eredményeivel kapcsolatosan megállapítható, hogy nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 17,8 százalékkal, a nettó keresetek 13,7 százalékkal növekedtek — mondta érdeklődésünkre Vaskó Mihály, az MSZOSZ megyei képviselet-vezetője a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége tárgyalócsoportjának tájékoztatólevele alapján. Az ipari átlagkeresetek növekedése 24,9 százalék, illetve 16,7 százalék volt. Ugyanebben az időszakban az ipar termelése 8,5 százalékkal növekedett, a foglalkoztatottak számának közel 5 százalékos csökkenése mellett. Ennek következtében az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala az év első hat hónapjában 14 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az idei bértárgyalásokat megalapozó kormányzati prognózis 19—20 százalékos növekedést jelzett, ezzel szemben a fogyasztói árszínvonal-növekedés éves szinten várhatóan eléri a 30 százalékot! A lakosság zömét érintő fogyasztói és lakossági infrastrukturális árnövekedés ennél is nagyobb mértékű. A bértárgyalásokat kedvezőtlenül befolyásolta az év elején az ÁVÜ és az ÁV Rt. gazdálkodó szervezetekhez eljuttatott bérkorlátozó intézkedése. Csökkent a vállalati kollektív szerződések, bérmegállapodások száma. A kialakult helyzet alaján az MSZOSZ levéllel fordult Suchman Tamás tárca nélküli miniszterhez és Lascsik Attila APV Rt.-vezérigazgatóhoz, hogy a kormány vizsgálja felül a bértárgyalásokat korlátozó intézkedéseket, és az rt. a vállalatokat erről tájékoztassa. Az MSZOSZ az ágazatokhoz tartozó szervezetek felé azt a javaslatot tette, hogy az első félévi gazdálkodási eredmények alapján kezdeményezzenek bértárgyalásokat a bérek reálérték-csökkenésének mérséklése érdekében. Az Országos Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint 1995- ben a Bérgarancia Alap iránti érdeklődés és az alap igénybevétele messze elmaradt a létrehozását indokló igényektől. Ez év első felében összesen 69 kérelmet nyújtottak be, melyek alapján a jogosult gazdálkodó szervezetek közel 120 millió forint támogatást kaptak. Az MSZOSZ ezért kezdeményezi, hogy az ágazatokban megfelelően informálják a felszámolás alatt álló vállalatokat a Bérgarancia Alap lehetőségeiről, a fel- használás módjáról. (Lefler) Nagy volt a diplomáciai nyüzsgés a múlt héten megyénkben. Vendégünk volt — többek között — New York állam kormányzója, a kazah nagykövet, román és ukrán üzletemberek, az USA nagy- követségének munkatársai és a Belügyminisztérium vezető politikusai. Valamely rendezvényünk után a BM egyik magas beosztású tisztségviselőjétől kértem néhány perces beszélgetést, melyre nagyon szívesen rá is állt. Konzultációnk elején egy — azaz egy Cigaretta — szál cigerettát húztam elő, és rágyújtottam. Nem véletlen, hogy mellőztem politikusunk megkínálást, piaci cigarettát — mint igen sokan mások — füstöltem. Vendégünk türelmetlenül végigtapogatta zsebeit, az egyikből egy öngyújtót előhúzván így szólt: ”'*' *■ '’***'’' — Tüzem már van... — Elnézését kérem—mondtam zavartan. — Nem mertem megkínálni, ugyanis a cigeretta dobozáról hiányzik a zárjegy. —Adjon csak nyugodtan — biztatott bátorítón. — Nincs nálam az olvasószemüvegem, így nem látom, hogy milyen cigerettát szívok, t Füstöltünk és beszélgettünk tovább, majd sűrű programja miatt vendégünknek a következő rendezvényre kellett igyekeznie. — Köszönöm a beszélgetést — búcsúztam. — Én pedig a kérdéseket és a finánc nem látta cigerettát — mosolygott kacsintva. KvZ Megyénkből tizenöt ÁFÉSZ csatlakozott Beindult a Coop-üzletlánc Megkezdte működését a legnagyobb magyar szövetkezeti üzletlánc. A Coop-üzletlánc indítása alkalmából a Budapesten megtartott tanácskozáson részt vett Vastag Pál igazságügy-miniszter, Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára, valamint az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség képviselői. Jelen voltak még a lánchoz csatlakozott ÁFÉSZ- elnökök és a szállító vállalatok képviselői is. A baktalórántházi Coop- ü/.let Az ÁFEOSZ elnöke, Bartus Pál ünnepi beszédében elmondta, hogy nagy várakozással indítják útjára a Coop-üzlet- láncot. Segítségével az AFÉSZ-mozgalom legfontosabb eleme, a kereskedelem új lendületet vesz a versenyben, és hosszú távra biztosítja a csatlakozó ÁFÉSZ-ek fellendülését. Ez az új szervezet méltó válasz a versenytársak piaci előrenyomulására. Hozzátette: — Ezzel az üzletlánccal megvalósítjuk mindazt, amiben a konkurencia erős, de hozzátesszük azt a többletet, ami sajátos helyzetünkből fakad. Ez pedig az országos jelenlétünk, a szövetkezeti tulajdonforma és a közel egymilliós tagság támogatóereje. — Az új üzletlánchoz eddig az ország 171 ÁFÉSZ-étől 465 bolt csatlakozott. Megyénkből ez idáig tizenöt ÁFÉSZ 49 egysége élt a lehetőséggel, de az előzetes felmérések szerint ez a szám év végéig még növekedni fog, hiszen újabb belépőket várunk és fogadunk — kaptuk a tájékoztatást Szabó Tibortól, a baktalórántházi ÁFÉSZ kereskedelmi vezetőjétől, aki egyben az országos láncigazgatóságnak is tagja. —;fullajtár— (í
