Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

12 1995. október 31., kedd Kultúra UJ KELET „... olyan intézet, mely a magyar nyelvet kifejti...” A Magyar Tudós Társaság „Az ország nagyja nem va­gyok, de birtokos vagyok, és ha feláll egy olyan intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosainknak ma­gyar műveltségét, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom rá.” E szavakkal hívta életre gróf Széchenyi István 1825. november 3-án, azaz éppen 170 évvel ezelőtt a Magyar Tudós Társaságot, mai nevén a Ma­gyar Tudományos Akadémiát. A Magyar Tudós Társaság megalapítását az Országgyűlés 1827-ben törvénybe iktatta, de a bécsi udvar akciói következ­tében tevékenységét csak 1830- ban kezdhette meg. Elnökévé dr. gróf Teleki Józsefet, alel- nökévé Széchenyi Istvánt, fő- titkárávÁDöbrentei Gábort vá­lasztották. Szervezetileg hat osztályra (nyelvtudományi, bölcsészeti, történettudományi, matemati­kai, törvénytudományi és ter­mészettudományi) tagolódott. A Magyar Tudós Társaság egyes osztályai osztálygyűlése­ket, s évente az egész testület egy közgyűlést (nagygyűlést) tartott, ahol a legfontosabb kér­désekben hoztak döntéseket. A testület élére igazgatótanácsot választottak. Az egyes osztá­lyok élén osztályelnökök és osztálytitkárok álltak. Tagjai sorába hosszú időn át nemcsak tudósokat, hajtem író­kat is választottak. Az első vá­lasztás eredményeként rendes tag lett többek között Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, Kisfaludy Sán­dor, Bugát Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Kazinczy Fe­renc. Az Akadémia akkori tö­rekvéseit mutatja az első nagy­gyűlésen (1831. február 17— 24.) elfogadott térve is, amely a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekét szolgálta. A következő években meg­alkotta a magyar nyelv első helyesírási szabályzatát, szótá­rakat adott ki, tankönyveket készített, színműveket íratott, pályázatot hirdetett országos kérdések megoldására. Az 1830-as és 1840-es években az ország legjobb tudósait egyesí­tette. Noha az 1848—49-i for­radalmi események ügyében az Akadémia tartózkodott az állás- foglalástól, a szabadságharc le­verése után a működése is meg­bénult, üléseit csak császári biz­tos jelenlétében tarthatta, a Bach-rendszer pedig alapsza­bályainak módosítására is kényszerítette. Új tagokat csak 10 évi szünet után, 1858-ban választhatott. Ekkor lett tagja többek között Arany János, aki 1865-től 1879-ig a főtitkári tisztséget is betöltötte. 1860-ban országos gyűjtés indult székházának építési költ­ségeire; ennek eredményeként épült fel 1862—1865 között mai palotája. Az Akadémia szervezeti felépítésében több átszervezést élt meg; tudomá­nyos feladatait az osztályok (10), illetve az osztályok irányí­tása alá tartozó intézetek és bi­zottságok útján végzi. Fontos intézménye az MTA Könyvtá­ra, amely nyilvános tudomá­nyos könyvtár. Gyűjtőköre: irodalomtudomány, nyelvé­szet, ókortörténet, klasszika-fi­lológia, természettudomány, kutatásszervezés, orientaliszti­ka (ez utóbbi világhírű!) stb. Állománya mintegy 1,7 millió (ebből 20 ezer kézirat, 1100 ősnyomtatvány). Cserekapcso­latban áll a világ szinte vala­mennyi akadémiájával, illetve tudományos intézményével. A Magyar Tudományos Akadémia elnökei; gr. Teleki Józsefi 1830—55), gr. Dessew- ffy Emil (1855—66). br. Eötvös Józsefi 1866—71), gr. Lónyay Menyhért (1871—84), Trefort Ágoston (1885—88), br. Eöt­vös Lóránd (1889—1905), Berzeviczy Albert (1905—36), József főherceg (1936—45), Kornis Gyula (1945), Kodály Zoltán (1946—49), Rusznyák István (1949—10),Erdey-Grúz Tibor (1970—76), Szentágo- thai János (1976—85), Berend T. Iván (1985—90), Kosáry Domokos (1990—). (lefler) Filmlevél Filmen a skót szabadságharc Egy szabadságharc margójá­ra — írhatnánk a Rettenthetet­len című amerikai filmről, mely a XIII. századi európai történelmet idézi művészien. Nagy statisztatömegeket meg­mozgató csatajelenetek, drá­mai konfliktusok jellemzik az alkotást. Mel Gibson forgatta ezt a filmet, mely magában hordozza a legjobb európai hagyományokat. A siker szin­te biztos a számára. A XIII. századi Skóciában járunk. A skót király utóda megjelölése nélkül hagyja el az ámyékvilágot. Anglia magának követeli a trónt. Ebbe viszont a szabadságharcosoknak van be­leszólásuk, William Wattace­szal az élen. Kitör a háború a két királyság között. I. Edward király a skótok ellen küldi ki­válóan felszerelt hadseregét, és ___'1______••________________1. A___ va sz Wallace ügyes cselekkel megfutamítja a túlerőben lévő angol sereget. A skót katonák feldúlják York városát. A vé­gén a szabadságharc mégis el­bukik... 1944, Cannes: A két csillag, Mel Gibson és Sophie Marceau bejelentik a szakmának, hogy filmet akarnak forgatni a skót történelem e viharos időszaká­ról. A kritikusok felkapják fe­jüket: a forgatás időtartamát 16 hétben jelölik meg. Mel Gibson már kísérletezett rendezéssel: az Arcnélküli ember című al­kotás az ő nevéhez fűződik. Ez a produkció nagy vihart kavart. A magyar nézők is láthatták. Forgatókönyvek százait olvas­ta el Gibson, míg a Rettenthe­tetlenben végre megtalálta az igazit. Lenyűgözték a hősi üt­közetek, a gyönyörű szerelmi ___M11_______________________'I,._______• ' sz envedélyes nagyszabású jel­leme. A lapokon monumentá­lis film körvonalai rajzolódtak ki, melyben egy tizenharmadik századi dráma kosztümös, a történelmi hitel igényével fel­lépő cselekménye elevenedik meg. A Fox stúdió legújabb film­je Skócia történelmének izgal­mas fejezetét tárja a nézők elé. Az elmúlt napokban láthattuk Az első lovagot és az álomgyár ismét a középkori Britannia históriájához nyúlt. Szerencsé­re Hollywood az akció- és hor­rorfilmek tengeréből most megérkezett a történelmi fil­mek szigetére. Kifogytak vol­na az Újvilág históriáiból? Netalán visszanyúlnak törté­nelmi gyökereikhez, vagy az európai nézőket érdeklő témá­kat kínálnak? Nem tudhatom ~ ....................<1-------* --------u: zo nyos; nagyon jól csinálják. A siker öreg kontinensünkön egyértelmű, de annál nehezebb kiszámítani a tengerentúli fo­gadtatást. Rácsodálkozunk az amerikai profizmusra, ahogyan az euró­pai történelmet a világ szeme elé tárja. Ki gondolná, hogy a Mad Max sci-fi akciófilm fő­szereplője, Mel Gibson ilyet is tud. Bebizonyította, hogy bele­ásta magát a középkori Európa történelmébe és filmje kiváló­an vizsgázott. Gibson remekül fogta meg Wallace figuráját, jellemábrá­zolása kitűnő. Egy valódi skót szabadságharcost láthatunk a vásznon. Kitörő erő jellemzi ezt az alakítást. A szálak némely helyen összebogozódnak. de mindig kitisztul az ügyes mon­tázsok által. Sophie Marceau most Hollywoodban járt, a si­keróriási. A Házibuli című film üdvöskéje ezúttal királynét ala­kít. Nem sokat jut szóhoz, de ha a kamera őt mutatja, min­denki csodálhatja a tehetségét. A film érdekességét a csata­jelenetek adják. Gibson ezeket remekül átgondolta. A csaták szervesen beleilleszkednek a filmbe, az operatőri munka meghökkentően profi. Fenn- költ James Horner zenéje, re­mekül festi alá például a sze­relmi jeleneteket. Azt szokták mondani a szakma emberei, hogy a zene akkor jó, ha beol­vad a történetbe, nem él külön­álló életet, tehát maximális be­leélést tesz lehetővé. Horner ezeknek a követelményeknek eleget tett. Összességében a Rettenthe­tetlen című film utazás a skót történelemben. Nagyívű csata- ábrázólással, szenvedélyes sze­relemmel, a legnagyobb törté­nelmi filmek stílusjegyeivel és hatásaival. Jótékonysági rendezvény Szépségkirálynő-választás a Bujtosi Szabadidő Csarnokban Véglegesen eldőlt, hogy a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnok ad otthont a január 13- án megrendezendő Miss Kelet szépségkirálynő-választásnak. A környező három — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú- Bihar és Borsod-Abaúj-Zemp­val kezdődik az éjszakába nyú­ló fesztivál, de a Slip Táncsport Klub és az IQ 40 csoport is könnyed műsorral segít oldani a hangulatot. Emellett — az el­képzelések szerint — a három megye vállalkozóinak és a kül­földi partnerek részére meg­Egy régebbi verseny szép résztvevője Fotó: AB A lén — megye legszebb lányait felvonultató rendezvényen — mint ahogyan a pénteki sajtó- tájékoztatón elhangzott — a látvány csupán másodlagos szerepet tölt be. A szépségki­rálynő-választás ugyanis jóté­konysági rendezvényt takar, aminek a bevételét a megyei sé­rült, mozgássérült gyermekek megsegítésére ajánlják fel a szervezők. A jótékony célú, szépségver­senyt a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Önkormányzat tes­tületé és a közgyűlés elnöke, Zilahi József is támogatja. A rendezők szívonalas programot állítottak össze: a szép lányok háromszori — alkalmi, estélyi és fürdőruhás — felvonulása között szórakoztató műsorral fellép a Primavera Balett­együttes. melynek nyitótáncá­szervezendő üzletember-talál­kozónak a feltételeit is szeret­nék megteremteni. A szépség­királynő-választás költségeit teljes egészében szponzorok és vállalkozók fedezik. Eddig már közel 15 külön- díj-felajánlás érkezett a szép hölgyek részére, akikre nagy­szerű elismerések és meglepe­tések várnak. A fődíj várható­an valamely megyeszékhely külföldi testvérvárosában el­töltendő egy-két hetes üdülés lesz. A szépségversenyre 1995. december 17-ig várják a rendezők minden 18—28 éves hölgy jelentkezését a Csarnok szervezési osztályán vagy az (42) 431-501-es tele­fonszámon. A rendezvényre a belépődíj diákok nyugdíjasok részére 500, felnőtteknek 1000 forint lesz. Kotics Ferenc elvágyódásai Kótics Ferenc 1956-ban szü­letett Nyírbátorban. Középis­kolás évei alatt fordult érdek­lődése a képzőművészet felé, ezért iskolai tanulmányait ez irányban folytatta. A grafikai kifejezésmód és technika áll legközelebb művészi habitusá­hoz. A tér, mint a megjelenés formai lehetősége, nem izgat­ja, annál inkább a gondolatok­ban feszülő és rejlő mondani­valók összegzése, formálása, újrateremtése. Művészete ötvö­zi a tradicionális és antik ele­meket, s egy speciális filozofi­kus tematikai körben összeg­ződik. Az eredmény maga már üzenetértékű: az elvágyás a tö­kéletességbe. Grafikáit egyedi tollrajztech- nikával készíti. Alkalmazott grafikusként több pályázatot is portos és egyéni kiállításokon Budapesten, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Debrecenben, Nyírbátorban és Kisvárdán. Az idén már hét egyéni kiállítása volt. A mostani nyíregyházi tár­lat, a KPVDSZ Művelődési Házban október 31-én este hat órakor nyílik meg. Beszédet mondd/'. Kriveczy Béla főisko­lai docens. Közreműködik Bér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom