Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

12 1995. október 30., hétfő Sport UJ KELET Súlyemelés A napi adag: 20—30 tonna A közelmúltban volt a nyír­egyházi súlyemelőknek az utol­só fizikai állapotfelmérés, mely a válogatott utolsó tesztjét is jelentette a kínai világbajnok­ság előtt. Városunk súlyemelői közül Féri Attila, Popa Adrian és Juhász István vett részt a ta­tai felmérésen. A tervezettnek megfelelően — mint utólag kiderült — na­gyon jó állapotban voltak az NYVSC súlyemelői. Feri Atti­la 157,5 kg-ot szakított, és 197,5 kg-ot lökött, amely ösz- szetettben jobb, mint a jelenleg fennálló világcsúcs. Ez Attila részéről igen megnyugtató eredmény, ugyanis, ha leszá­moljuk a világbajnokságra le­fogyasztandó két-három kg-ot, melyet súlyemelőnknek le kell dolgoznia testsúlyából — akkor is egy világcsúcs körüli ered­ményre lehet kilátás. Popa Adrian is, jól mozgott”, hisz szakításban 135 kg-ot tel­jesített (üres kézzel — ez a spe­ciális kesztyű nélkülözését je­lenti), míg a súlyemelő tenyér­védő használatával 145 kilót szakított. Lökésben 182,5 kilót emelt a magasba. Ez a 64 kg- osok mezőnyében igen jó ösz- szetett eredménynek számít. Juhász István a 91 kg-os súly­csoportban indult a felmé­rőversenyen, és 165 kg-ot sza­kított, valamint 195-öt lökött. Isvtánnak 20 éves korára ez igen szép eredménynek számít, amivel a valószínűleg utazó kerettaggá vált. Ahhoz, hogy ezeket az ered­ményeket súlyemelőink el tud­ják érni, igen keményen, és na­ponta sok tonnát megmozgat­va kell edzeniük. A szakosztály súlyemelőtermében járva, arra voltunk kíváncsiak, hogy a srá­cok naponta milyen edzésinten­zitással készülnek a világbaj­nokságra. Erről beszélgettünk Glückmann Pállal, a szakosz­tály vezetőedzőjével. — A fiúknak még bő két hét van hátra a világbajnokságra való elutazás napjáig, de addig is keményen dolgoznak az edzé­seken. Milyen súlyokkal „bir­kóznaknap mint nap? — Talán úgy kezdeném vá­laszomat, hogy az edzésadago­kat lebontom személyekre. Nézzük Feri Attilát. Mint már a múltkor is említettem, Attilá­nak — de ez a többi súlyeme­lőnkre is vonatkozik — nagyon jó az erőállapota. így az utolsó hetekben az erőt megpróbáljuk átmenteni a technikai mozdu­latsorba. Ez azt jelenti, hogy szakításban és lökésben is a maximális teljesítmény közelé­ben dolgozik Attila. A szakgya­korlatokat 90—100 százalékos tartományban végzi, ami mini­mum 150 és 190 kiló közötti edzősúlyokat jelent. Ez arra az edzésre vonatkozik, amikor szakítás és lökés is van az edzésprogramban. Azért néha túlmegyünk ezen a súlyon, hi­szen nagyobb súllyal végrehaj­tott, technikailag hibátlan gya­korlatnál benne van az, hogy a versenyen egy kisebb súllyal hibátlan és nagyon pontos gya­korlatot tud bemutatni. Ad- riannál ezek a súlyok a 130 és 170 közötti tartományt jelentik, míg Juhász Istvánnál a 150 és 190 kg-os edzősúlyok a meg­határozók. —Meg lehet határozni, hogy egy-egy edzésen körülbelül mennyi súlyt mozgatnak meg a srácok? — Egy edzésen, ha az össz­teljesítményt vesszük alapul, illetve hozzászámítjuk a külön­böző kiegészítő gyakorlatokat, akkor megközelítőleg 20—30 tonnát emelnek. — Van olyan gyakorlat, mellyel a húzóerőt fejlesztitek, s ez a földről való úgynevezett „ elemelés’’. Ennél a gyakorlat­nál milyen súlyokkal dolgoznak Attiláék? — Optimális esetben 40—50 kg-mal többet kell tudniuk a srácoknak elemelni a földről, mint amennyi az adott pillanat­ban, lökésben az egyéni csúcs. Ha egy 190-es állapotot ve­szünk alapul (Feri Attila), ak­kor 230—240 kilót kell mint­egy fél méterre felemelni a ta­lajtól. Ez a szakgyakorlat a lö­késben jelent nagy segítséget, hisz a kezdő mozdulatsornál (emelés) a nagyobb mennyiség Glückmann Pál után a versenyen egy kisebb súlyt gyorsabban tud a magas­ba „röpíteni”. Tehát ennek a gyakorlatnak mindig a mozdu­latsor gyorsítása a lényege. — Adrianéknak mi volt a leg­nagyobb súly, amivel eddig dolgoztak? — A legnagyobb súlyokkal két erőgyakorlatnál dolgoztak a srácok. Az első, a már fent említett elemelés, a második pedig a guggolás. A guggolás­nál meg kell jegyezni, hogy a súlyemelők ellentétben a test­építőkkel és erőemelőkkel, mindig teljes guggolást hajta­nak végre. Attilának az egyéni rekordja 275 kg, az elemelés­ben 250, míg Adrian 260 kilót, illetve az elemelésben 235 kg- ot teljesített. — bat — Kézilabda NB I a pezsgő még várhat Az egység diadala Szolidan ünnepeltek péntek este Kisvárdán. A sportcsarnok ülőhelyeit megtöltő szurkolótá­bor zajos tetszésnyilvánítással adta a lányok tudtára: elégedett az eredménnyel. Már miért ne, mikor győzött a KSE élvonal­beli csapata (28-21). Azt a Cerbonát „intézték” el a sza­bolcsiak, amely pont nélkül ér­kezett, s ugyanígy távozott a teremből. A helyi hölgyek az öltözőbe sietvén nyugtázták a közönség elismerő tapsát, majd szétszéledtek. — Nem durrogtak a pezsgős­üvegek, mértéktartóan fogad­tuk, hogy sikerült megnyerni a mérkőzést — summázott Rad- ványi Ferenc techniaki vezető. A meccs részleteinek taglalását is a hétfői edzés előtt ejti meg Benyáts Balázs edző, akkorra mindenkiben lecseng a feszült­ség, és tiszta fejjel értékelhet­jük a látottakat. — Kimondva-kimondatlanul keserves csalódás lett volna, ha elmarad a győzelem. — Járt már nekünk ez a győ­zelem. Igazság szerint, a fehér­váriak többet nyújtottak annál, amit előzetesen vártunk tőlük. A DVSC elleni találkozójuk videofelvételét tanulmányozva nem egészen erre számítottunk. Mondhatni, a vendégek erőn felül teljesítettek, ehhez hozzá­járult, hogy az első félidőben halovány volt a mieink védő­munkája, s kapusaink sem érez­ték a ritmust. A Cerbona két nagy termetű átlövője, Gabnai és Kissova alkatukat megha- zudtolóan, viszonylag fürgén mozogva okoztak nehéz pilla­natokat, A szünet után hét perc alatt döntésre vittük a dolgot. Ez jelentette a fordulópontot, mivel kettős emberelőnyben játszva, Hollóné, Agárdi és a kispadról beugróBuglyó hatha­tós közreműködésével hét gól­lal megléptünk a lankadó du­nántúli csapattól. Kapusaink elkapták a fonalat, egy-két szép védéssel vetették észre magu­kat. —- A negyvenedik perc tájé­kán mégis csikorogni kezdett a gépezet. Miért apadtak el a kisvárdai gólok? — A Cerbona hasznot húzott abból, hogy edzőjük időt kért. Rendezték soraikat, miközben mi támadásban áttértünk két beállós szerepeltetésére, ami biztos, hogy taktikai fegyver lehet a jövőben, ámde ez a faj­ta játékstílus még sok gyakor­lást igényel. — Mire enged következtetni, hogy a gárda begyűjtötte első pontjait, illetve mit hozhat a folytatás? — Helyezésünk nem válto­zott, maradtunk a tizenötödi­kek. Ellenben közelebb kerül­tünk a négy pontos csapatok­hoz, ami annyit tesz, nőtt az esélyünk utolérni a középme­zőnyt. A lányok önbizalmának rengeteget számít, hogy végre sikerélményhez jutottak. Eddi­gi mérkőzéseinken, mint példá­ul Dunaújvárosban vagy Győ­rött hullámzott Agárdiék telje­sítménye, csak periódusonként villantották fel valódi tudásu­kat. Kondicionális problémák is jelentkeztek. Mostanra erőben megközelítettük a kívánt szin­tet, bizonyíték minderre, hogy a pénteki meccs hajrájában egy­értelműen fölényben játszot­tunk. Következő ellenfelünk a Békéscsaba lesz, ám nem sza­bad, hogy elaltasson bennünket súlyos debreceni vereségük. Koncz Tibor Az NYKC férfi kézilabdacsa­pata ebben az idényben még nem nagyon kényeztette szur­kolóit. Igaz, a veszprémi talál­kozó után a jelek már arra val­lottak, hogy felszálló ágban van a gárda. Ezt a tényt a Szolnok­ról elrabolt bravúrponttal iga­zolták az elmúlt héten pénteken a nyíregyházi kézisek. A mér­kőzés másnapján Rácz Sándor edzőt kérdeztük a történtekről. — A mérkőzés előtti napon helytállást várt a gárdától, de nem mondta ki, hogy bravúrra is képesek lehetnek a fiúk Szol­nokon. Miért? — A mérkőzés előtt videóról elemeztük a vendéglátók játé­kát, azt láttuk, hogy hibázásra hajlamosak. De ehhez nagyon jó védekezőmunkára volt szük­ség. Veszprém után erre már volt remény, de hazai pályán mégis ők tűntek esélyesebbek­nek. A kezdés előtt úgy láttam, a hazaiak nagyon biztosak vol­tak a győzelemben, csak a gól- különbséget tartották kérdéses­nek. Aztán mi az első perctől észrevétlenül rájuk tapadtunk, és végig partiban tudtunk ma­radni. Rendkívül kiélezett utol­só négy percet játszottunk, méghozzá végig emberhátrány­ban. Ennek ellenére is tudtuk viszonozni a kapott gólokat. Negyven másodperccel a vége előtt is háromesélyes volt még a meccs, és sikerült a döntetlent kiharcolnunk. — A megszokott kezdőhöz képest változtatott. Ennek mi volt az oka? — M edve helyett Déváid kez­dett. Medve több napon keresz­tül lázas beteg volt, így még nincs olyan erőben, mint a be­tegsége előtt. Ráadásul Déváid Veszprémben nagyon fegyel­mezetten játszott, nehéz lett volna kihagyni. Meg is hálálta a bizalmat, gólt lőtt, gólpasszot adott. Aztán Robi is bekapcso­lódott a játékba, és ő is jó telje­sítményt nyújtott. Egyébként is mindenki szerepet kapott, töb­ben ha csak percekre is, de fon­tos feladatot kaptak, és teljesí­tették is ezeket. —A meccs előtt arról beszél­tünk, hogy a széleken jobban ki kell használni az adódó lehető­ségeket. Ez most sikerült? — Ebben a tekintetben most sem vagyok elégedett, igaz mezőnyből Szergyuk ötször. Kun Laci háromszor talált a hálóba, de ezeket elsősorban lerohanásokból dobták. Kun Laci ezek mellett a büntetőket is értékesítette. Szergyuk most is hibázott szélről, a másik ol­dalon Laci most nem sokat vál­lalkozott. A széleken eldönthet- tük volna az eredményt. — Kiemelkedőt nyújtott gól­szerzésben Bécsi. — A meccs végén magam is meglepődtem, hogy nyolc gólt szerzett. Nemcsak támadásban, de védekezésben is hasznosan játszott. Nagyon örültem, ami­kor kidekerült, most a bővített válogatott keretnek is tagja lett. — A meccs előtt azt mondta, döntő lesz, hogy védekezés köz­ben tudnak-e segíteni egymás­nak a társak, ez sikerült? — Döntő volt, hogy mind a tizenkét játékos és az a néhány lelkes szurkolónk, aki elkísért, szinte együtt lüktetett a kétszer harminc perc alatt. Akkor sem adták fel, amikor az ellenfél három góllal vezetett, vagy amikor kétjátékosunk is ki volt állítva. Ez egy óriási csapat­munka volt, az egység és az akaraterő diadala. Révay Ülőröplabda ob I A Piremon továbbra is veretlen Az ülőröplabdában a nem­zetközi szereplések után im­már hazai földön játszanak a csapatok, hisz szombaton kezdetét vette az 1995/96-os első osztályú küzdelemsoro­zat. A nyolccsapatos magyar mezőnyből négy Nyíregyhá­zán kezdte meg a pontvadá­szatot, ugyanis az első fordu­lónak Szombathely mellett Nyíregyháza, pontosabban a Start-Sportula adott otthont. Az 5. Számú Általános Isko­la tornatermében lezajlott mérkőzések érdekességei kö­zül ki kell emelni a Piremon BEK-győztes csapatának ha­zai bemutatkozását, illetve a házigazda Start-Sportula és a kupagyőztes gárda egymás elleni mérkőzését. A vendéglátó sportulások- nál újdonságként hatott, illet­ve örömteli hír, hogy a Win­ner Kft. személyében új szponzorra talált az együttes. Eredmények: Halassv Olivér SC (Buda­pest)—Start-Sportula 0-3 (-5, -8, -5) A budapesti csapat nem tudta megnehezíteni a házi­gazda nyíregyháziak dolgát, hisz mindhárom játszmában csak az volt a kérdés, hogy a sportulások milyen arányú szetten belüli győzelmet arat­nak. Piremom SE—Mozdulj SE (Vác) 3-0 (2, 5,7) A második mérkőzésen mutatkozott be hazai környe­zetben a BEK-győztes gárda, s hírnevéhez méltón nyert a lelkes váciak ellen. Halassy Olivér SC—Pire­mon SE Ö-3 (-6, -2, -8) A budapesti csapat sem tudta nehézzé tenni a piremo- nosok dolgát, hisz a nyíregy- ' háziak állandóan cserélgetve is biztosan hozták a mérkő­zést. Mozdulj SE—Start-Spor­tula SE 0-3 (-12, -3, -6) A startosok csak az első játszmában találkoztak ke­mény ellenállással a váciak részéről, de aztán kijött a na­gyobb játéktudás, s biztosan nyerték a mérkőzést a nyír­egyháziak. Start-Sportula—Piremon SE 1-3 (-9,13,-1, -8) A két nyíregyházi csapat találkozója igazi sportcseme- j gének ígérkezett. A házigaz- j dák nagy elánnal kezdtek, de í azután a Piremon rátett egy j lapáttal, s hozta az első játsz- j mát. A másodikban óriási j küzdelem alakult ki. s izgal­mas végjátékban tudott csak a vendéglátó Start csapata di­adalmaskodni. A következő szettben viszont már BEK- győzteshez méltón játszott a Piremon, hisz mindössze egy pontot engedélyezett ellenfe­lének (15-1). A negyedik já­tékrészben aztán tovább foly­tatta jó játékát a Piremon SE csapata, és megérdemelten hozta a játékrészt, s ezzel együtt 3-1-re a mérkőzést. A látottak alapján, összességé­ben továbbra is a két nyíregy­házi gárda a favorit az ülőröp­labda mezőnyében, s ha a to­vábbi fordulókban is ilyen teljesítményt nyújtanak, ak­kor nagy valószínűséggel ott lesznek a bajnokság végén a dobogó valamelyik fokán. A Piremon a Halassy Olivér SC ellen Teremlabdarúgó vb-selejtező Magyarország— Torino, 2000 néző. V.: Ger- ner, Tivold. Magyarország: Nagy — Kénoszt, Juhász, Tóth, Bücs. Csere: Győri, Pribéli, Kiss, Já­vor. Szövetségi edző: Ritter Imre. Gólszerző: Tóth 3, Pribéli 3, Juhász 2, Kénoszt 2, Győri 2, Bücs, Kiss, illetve Kbiladze, Grúzia 14-3 (6-2) Szarkiszjan, Natorisvili. A ma­gyar válogatott igen szellemes játékkal a torinói selejtező cso­portban a legnagyobb különb­ségű győzelmet érte el. Ritter Imre együttese a ne­gyedik helyen végzett, így nem jutott be a világbajnoki dön­tőbe, amelyet Spanyolország­ban fognak rendezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom