Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-04 / 233. szám
Megyénk életéből ÚJ KELET Redipuglia határában emelkedik a San Elia domb. Fontos stratégiai hely volt ez az első világháborúban. Innen jó rálátás nyílt az Isonzó völgyére. A Monte Sei Busi nyugati lejtőjén találjuk. Itt épültek ki a géppuskafészkek, a tartós háborúra készült állások, ütegállások, megfigyelőpontok. Hol az olaszok, hol a monarchia katonái használták. Függően attól, éppen ki győzött egy-egy kisebb vagy nagyobb csatában. Lehet, hogy éppen itt esett el 1918. november 3-án Molnár Illés. Vagy Szabó Imre, akit november 14-én ért el a halál. Ma San Elia dombja emlékhely. Emberi léptékű. Kereszt- út. Stációkkal. Emlék a rádiósnak. A vöröskeresztes nővérnek. A repülősnek. A tábori lelkésznek... Ott sorakoznak a kövek a hatalmas ciprusok alatt. Itt-ott egy-egy ágyú, tarack, messzehordó, lánctalpas halálgép. És a megőrzött állások. Csak az ember hiányzik belőlük. Az olaszok emlékhelye. Akiknek még arra is volt gondjuk, hogy külön stációt szenteljenek a pipának, a katona hűséges bajtársának. San Elia emberi léptékű. A szenvedés, a halál, az emlékezés sűrített sírhelye. Ma már az sem érdekes, ki kit lőtt az ágyúval. Ma már az sem érdekes, hogy az olaszok a vesztett csatáknak állítottak győzelmi emlékműveket. Más dolog a hadtörténet, és más az ember történelme. Itt minden csendes, senki nem triumfál. San Elia dombja maga a megkövült anakronizmus. Az ölést történelmi tetté emelő hazugság mementója. Aztán egy fordulat az út másik oldalára. Ez is emlékhely. Olasz. Gigantomán építmény. Mussolini idején született. Az Olaszországi úti jegyzetek (2) San Elia dombja előtérben az első világháborús hajó, a Gradó horgonylánca. Utána kőemlékek a legtöbbet szenvedett városokról. Majd középen 27 tonnás monolit alatt a harmadik olasz hadsereg egykori vezérének, az Aostai hercegnek a síremléke. És mögötte sorakozik 40 ezer azonosított halott urnája névvel. És minő cinizmus, e holt szellemhadsereg áldozatai nevénél ott a kiáltás: „Jelen!” Az egész kafkai. A tábornok mögött felsorakozottak jelentkeznek. Aztán mögöttük hatvanezer ismeretlen síremléke. Ők voltak, akik innen a Tag- liamentónál sem megállva a Piavéig futottak, majd visszajöttek. Megyek a hősök utcáján, aztán a huszonkét óriáslépcső melletti úton, fel, oda, ahol három kereszt újólag Golgotát sejtet. Azt mondják, ez a három kereszt az isteni áldozat és a remény jele. Remény? Egymással szemben áll a két emlékhely. Nekem a San Elia igazabb. Nem hivalkodó. Nem nél, mert az csak a jelent és a jövőt tudja befolyásolni, megváltoztatni, a történész a múltat is. A San Elia magaslatáról jól ellenőrizhető az Isonzó völgye. Százezeres szellemhadsereg ellenőrzi. És hiába volt minden győzelem. Aki meghalt, abszolút vesztes. Még ha a győztes oldalon állt is. Se márvány, se bronz, se gránit nem változtat ezen. Az utókornak pedig sosincs lelkiismeret- furdalása. (bürget) kiabál. Szívszorítóbb a pipának, a homokzsáknak állított emlék, mint a grandiózusi hősiesség. Miért is van ez mindenütt úgy, hogy az utókor külön történelmet ír? Mondják, a történész azért több az IstenA képeken: San Elia dombja. Emlék a pipának. Felül: Negyvenezer halott jelenti: Jelen! (A szerző felvételei) Százharminc katona adott vért, összesen 52 litert. Két nap kimenő volt a jutalma minden véradónak. Bácsi Krisztián képriportja Határőrvér 1995. október 4., szerda Úszó lápszigetek A gondozásnak hála még mindig horgászparadicsom a Vajai tó, de a vízfelületnek a közelmúltban végbement drasztikus csökkenése már az élővilág pusztulását vetítette előre. A mátészalkai székhelyű Szatmár Horgász Egyesület tulajdonában levő tó felbecsülhetetlen értékét úszó lápszigetei, azok élővilága jelenti. Ezek megmentése érdekében kértek segítséget a vízpótláshoz a Hortobágyi Nemzeti Parktól. A tavat természetvédelmi területté nyílvánították, kutat fúrtak, amelyet július 26-án átadtak. Augusztus 23-tól teljes kapacitással működik, percenként 1500 liter vizet bocsátva a képen látható csövön át a tóba. Ez a természetes csapadékkal együtt mára 15-20 centiméteres vízszintemel- kedést eredményezett, és addig töltik, amíg el nem érik azt a szintet, amikor a lápszigetek már úsznak. Dojcsák Assisi Szent Ferenc A ferences — más néven minorita — szerzetesrend alapítója (körübelül 1182-1226; névünnepe október 4.-e) a Giovanni nevet kapta a ke- resztségben. A Francesco (francia) ragadványnevet édesanyja fráncia származásának köszönheti, innen a Ferenc név eredete. Személye a földi javakról való lemondás, az egyszerűség, a tisztaság és a szeretet jelképe lett. Képmásain az általa alakított rend barna vagy szürke csuklyás csuháját viseli, ezt a derekán egy csomozótt kötél fogja össze. A kötél három csomója a szegénységet, a szüzességet és az engedelmességet jelképezi. Legendás élettörténete kedvelt festői téma volt a reneszánsz előtti Itáliában. Alakját a festők bibliai prófétákkal — íő\gg Jézussal—állították párhuzamba. Vizet fakasztott ő a sziklából, mint Mózes, tüzes szekér ragadta magával, mint Illést, s ahogyan Jézusról írják az evangéliumok, neki is tizenkét tanítványa volt, akik közül egy megtagadta. (Ez a „hitetlen Tamás” az oldalán lévő seb megérintésekor tért meg, stb.) Jól ismert a madaraknak, halaknak prédikáló Szent Ferenc története is. Egy ízben egy farkast is megszelídített, amely a szomszédos várost taflQtta rettegésben. Hasonlóképpen mitológiai eredetű az a legenda, amely szerint amikor a szent, testi vágyait legyőzendő, tövisek közé vetette magát, kiserkenő véréből rózsák nyíltak. Életének és halálának legjelesebb megörökítője Giotto volt, de a szegényeknek eme védőszentje máig foglalkoztatja az alkotó képzeletet. Még filmet (Zefirelli) és operát (Messiaen) is ihletett az alakja. A szent sírhelye fölé épült az assisi dóm. (l- gy-) Őszhó „Őszbe csavarodott a termé- pon keresztül az ország délkeszet feje, dérré vált a harmat, hull a fák levele” — mondhatjuk Arany János gyönyörű soraival az időjárás októberi prognózisát. Öktóberben további 1 óra 38 perccel rövidül nappalaink hossza, s a hőmérséklet a sokévi átlagok szerint a hó eleji 13—15 fokról 7- 9 fokra csökken. A hónap második felében már esedékesek a lombhullást is elősegítő talaj menti fagyok, de még az október is megajándékozhat bennünket a verőfényes vénasszonyok nyarával. A meteorológusok szakvéleménye: október az időjárást tekintve gyakran végletes hónap. A ki- adósabb csapadék vagy a köd épp úgy előfordulhat, mint a nyári értékekre jellemző 27-30 fokos csúcshőmérséklet. Ezt igazolják az alábbiak is: — 1473. októberében a gyümölcsfák másodszor virágoztak, és november 11-én érett a cseresznye. — 1883. október 8- án súlyos fagyok pusztítottak Budán. — 1897. október 7-től november 28-ig, 52 naleti megyéiben nem volt csapadék, a szárazság súlyos károkat okozott. — 1907 rendkívül meleg októberében húsz napon keresztül 20 fokig emelkedett a hőmérséklet. — 1920. október 31-én Budapesten mínusz 10 fokra hűlt le a levegő. — 1930. október 17-én Dombóváron az alma- és a körtefák virágba borultak. — 1932. október 1-én volt századunk legmelegebb októberi napja, amikor Budapesten 31 fokos kánikulai meleget mértek, s a hidegvízű strandokat is újból megnyitották. — 1944. október 9-én Budapesten olyan hideg volt, hogy havas eső hullott. — 1991 októbere is szokatlanul kemény hideggel, hajnali 4-8 fokos mínuszokkal ijesztett ránk. Ám a hidegrekordot — feljegyzéseink szerint — 1739-re datálják, amikor az évezred tele október 24-én kezdődött, s 1740 májusáig tartott. (lefler)
