Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-03 / 232. szám
Labdarúgás 1995. október 3., kedd UJ KELET Ez történt az NB II-ben Göncz, Kákóczki ki fáraszt és ki frissít? Tíz ember ellen visszafogottan közelebb melyikük szerepelhet. Taktikai lehetőséget nyújt, hogy egyikük kifárasztja az ellenfelet, míg a cseréje friss játékával sokat segíthet. Elvégre itt nem a kezdő 11 ember adja a sikert, hanem 16. —A magas kecskeméti védők között három fejesgólt—hiszen bizonyos szempontból Domokosét is ide sorolhatjuk — ért el az együttes. Hogyan látja ezt? — Ez valahol annak a következménye, hogy aktívan használtuk az oldalvonalakat, és lendületből játszottuk meg a belsőket. A vendégvédőknek így nem volt elég ideje felvenni a mi embereinket, ez nagyon fontos. Ehhez az kell, hogy ne körülményeskedjük az előkészítésnél, és minél több váratlan húzást mutassunk be. — Csehinek már az első játékrészben is volt egy jó fejese, eredményesen kalandozott fel a kapuhoz. Tudatosan? — Na most az világos, hogy Tibit hátul kell szerepeltetni, mert így nagyon biztos a védelmünk. Az viszont egy hatalmas taktikai lehetőség, hogy ha négy védővel játszunk, egy aktív és vállalkozó Csehi bármikor elindulhat előre, már azzal is zavart okozhat, hogy nincs embere. Akkor célszerű előremennie, ha az ellenfél fáradtabb, nincs megkötve.-— Személy szerint kivel elégedett? — Azt kell mondjam, hozta magát a csapat. Akiktől többet vártam, Lukács és Kákóczki. Sajnálom, hogy sokat egyéni- eskedett Németh és Domokos, bár előbbi ezt helyenként jól csinálta. Karkusz jó felfogásának, lendületének nagyon örültem, és a gólja után belemelegedő, hasznos játékot produkáló Bagoly is tetszett. Csiky Nándor Itáliában a 16 évesek Szerdán Olaszországban, a házigazdák együttese ellen lép pályára Európa-bajnoki selejtező mérkőzésen a magyar ifjúsági (16 évesek) labdarúgóválogatott. Piski Elemér szövet- ségi edző csapatának nem könnyű a helyzete a 3. csoportban, hiszen az első találkozón Selypen 1-0-ra kikapott Izraeltől. A három csapat közül csak a legjobb jut be a jövő májusi ausztriai fináléba. Az együttes már Itáliában készül, a mérkőzést Lugo de Ravennában rendezik meg. A magyar keret: Barva Ákos, Kollár Zsolt, Mihalik István, Tímár Krisztián, Török Tamás (mind MTK), Náricza Róbert, Tulák András (BVSC-Dreher), Tódika Péter, Szentpéteri Vilmos (ÚTÉ), Balaskó István, Balogh Zsolt (Kispest-Honvéd FC), Grósz Róbert (Veszprém FC), Farkas Balázs (Győri ETO FC), Fonnyadt Balázs (Keszthely), Horváth András (Haladás VSE), Simek Péter (Parmalat FC). Sikeres visszatérések Maradona Diego Maradona 15 hónapos eltiltás után a Boca Juniors csapatában tért vissza a pályára a Koréi Köztársaság válogatottja ellen lejátszott barátságos mérkőzésen. Az argentin együttes Szöulban 2-1 - re verte a házigazdákat, így Maradona elégedett lehetett idei első bemutatkozásával. Az argentin lapok is dicsérő szavakkal illették a 34 éves játékost. A Pagina/12 című újság például ezt írta: „Maradona játszott, a Boca Juniors estik nyerhetett”. Azért nem mulasztották el feltenni a költői kérdést: „Maradona milyen teljesítményre lesz képes akkor, ha ismét tétmérkőzésen kell napról napra bizonyítania?” A La Náción szalagcíme: „A profi játékos csatát nyert önmagával, és az ellenféllel szemben”. Cantona Az angol labdarúgó-bajnokság elmúlt hétvégi fordulójában — nyolc hónapra tiltották el, mert megrúgott egy nézőt — visszatért Eric Cantona, a Manchester United idegenlégiósa. A francia csatárnak jól sikerült a Liverpool elleni vasárnapi mérkőzés, hiszen rúgott egy gólt, s adott egy gólpasszt. Még csak 67 másodperc telt el a találkozóból, de már Cantonát ünnepelhették a „Vörös Ördögök” szurkolói, ugyanis a visszatért sztár készítette elő Nicky Butt korai találatát. A 70. percig kellett várni arra, hogy Cantona saját góllal tegye még emlékezetesebbé a találkozót. Ekkor sikerült a hálóba találnia, igaz, csak egy tizenegyes értékesítésével. A francia játékosnak így is nagy érdeme van abban, hogy a Manchester otthon tartotta az egyik pontot a Liverpool elleni rangadón, amely egyébként 2-2-re végződött. —Véleményem szerint Cantona jó teljesítményt nyújtott, de biztos vagyok benne, hogy később még többre lesz képes —mondta az összecsapás után Alex Ferguson, a bajnoki tabella harmadik helyén álló manchesteriek vezetőedzője. Aki idegtépő izgalamakra vágyott szombat délután, és kilátogatott az NYFC—KSC (3-0) mérkőzésre, annak csalódnia kellett. Ugyanis igen sima hazai (mondhatni kötelező) győzelem sikeredett az előadáson, pulzusszámnövelőként esetleg a számtalan kihagyott piros-kék helyzet szolgált ...ami javítása a következő hetek feladata lehet... — Az eredménnyel elégedettnek kell lennem, hiszen bár egy „szerényebb” képességű csapat ellen játszottunk, de a szakmából tudom, hogy ezek a meccsek lehetnek a legnehezebbek — elmélkedett Tóth János klubigazgató. — Értékes azért is a győzelem, mert a KSC-nek 3 gólt még senki nem rúgott. De nem ez a kapaszkodóm, az első félidőben is többféle megoldást vettünk igénybe, hogy megtörjük a védelmet. Nagyon sokat sulykolom a fiúknak, hogy használják a széleket, mélyről kerüljenek az ellenfél mögé, mert a felállt falnak ez az ellenszere. Valóban, az első gólunk így is született. Érezhető az elmúlt időszakhoz viszonyítva, hogy ez kezd tudatosulni a fiúkban. Ami még optimizmusra ad okot a következő fordulókra, az az, hogy kondicionális gondjaink nincsenek, remek fizikai állapotban vagyunk. — Ugyanakkor feltűnt, hogy inkább csak a jobb oldalát használja az együttes. — Most így volt. Ha majd el tudjuk érni, hogy kétoldalasak legyünk, akkor leszünk igazán veszélyesek, mert nem lehet kiszámolni előre a támadásokat. Amit még nagyon hiányolok: az átlövések. Egyszerűen nem voltak, a szabadrúgások is elmaradtak. A végjátékra is nagy hangsúly kell fektetni. Szünet után például szereztünk két gólt, de általában vagy kö- rülményeskedtünk, vagy nem ismertük fel a helyes húzásokat. Az ilyen helyzetekben higgadtabbnak kell lenni. MegCsehi eredményesen kalandozott... győződésem, hogy az éretlenség, a sok kihagyott helyzet oka — idő előtti megoldások születtek — nem az, hogy a biztos vezetés tudatában könnyelműbbek lettünk. — Az első meglepetés számomra az volt, hogy Göncz kimaradt a kezdőből. — Úgy tűnik, hogy a középpálya bal oldalára van két lendületemberünk, Kákóczki és Göncz. A kettő variációja hasznos lehet a csapat számára, de igazából még egyikkel sem vagyok elégedett. Berti Egerben halvány volt, igaz, meg is volt fázva, ő ennél viszont többet tud. Úgy gondoltam, Kákócz- kinak is lehetőséget kell adni. Pista már érzi, hogy van riválisa, görcsöl, erőlködik. Tőle gondolkodóbb, egyszerűbb játékot várok, hatalmas fizikai energiája van, ezt eddig nem kamatoztatta. Bertinek az a nagy előnye, hogy több poszton használható. A heti edzésmunka majd megmutatja, legMint ismeretes, a Tiszavasvári Alkaloida NB Il-es labdarúgóegyüttes vasárnap hazai pályán fektette a nagy kedvvel játszó Rosu vezetésével két vállra a Kazincbarcika együttesét. A mérkőzést követően beszélgettünk Szikszói Lajos edzővel. — Azt ígértük a beharango- zóban, hogy a fiúk mindjárt az elején dűlőre viszik a dolgot, mert valószínűleg egy gyors gól után már nem lesz ereje újítani a vendégeknek. Miért nem támadtuk le a barcikaiakat? — A taktikai értekezleten letámadást kértem a játékosaimtól. Sajnos, ezt nem tudtuk megvalósítani, még akkor sem, amikor emberelőnybe kerültünk. — Nyilván meg lehet annak az oka, hogy a csapat képtelen az első tíz percet meghajtani és gólt lőni... — Rágódom én is ezen éppen eleget. A középpályásainknak például az volt a feladatuk, hogy két oldalról a vendégvédelem mögé kerüljenek. Ebből bal oldalon Bohácsés Hegedűs révén még láttunk is valamit, de a jobb szélen nincs olyan játékosunk, aki ezt meg tudja oldani. Akárhogy is próbálkozunk, a sérült Rása Csaba ebben a szituációban nagyon hiányzik. Nem állítom, hogy az elfutásai után a beadások mindig jók és jó ütemben érkeznek Rosu vezérletével... a kapu elé, de legalább megpróbálja. Veres Sanyi nem ez a típusú labdarúgó, és hiába próbálkozom Horváth Mikivel és Sinka Lacival is. Akivel eddig játszottunk, azok többnyire mind védekeztek. Ezek ellen pedig csak a széleken vezetett támadásokkal lehetünk eredményesek. — Megszerezte a vezetést a félidő derekán a hazai csapat, ekkor a nézők azt hitték, hogy megindul a várva várt gólgyártás. Nem így történt, hanem a védelem jóvoltából egyenlítettek a vendégek. — Rendkívül bosszantott, hogy legalább hat játékosom megelőzhette volna az egyenlítő gólt. Fel nem tudom fogni, hogy a jobb oldalról laposan belőtt labda miként juthatott el a védők lábai között középre... —Fordulópontja volt a mérkőzésnek Rosu második gólja, illetve Sztahon kiállítása. Kazincbarcika teljesen összezuhant. Ettől kezdve közel ötven percen át emberelőnyben játszott a Vasvári, de az eredmény már nem változott. — A második félidőben nem jött ki az, hogy eggyel többen vagyunk a pályán. Újabb játékosokkal próbálkoztam, de a helyzet nem változott semmit. Pedig lehetett volna gólzáporos mérkőzést játszani. Úgy látom, a fiúk nem igazán vállalkoznak, átadják a labdát és a felelősséget egymásnak. — Meddig lehet még átadni a felelősséget? — A hétvégi hódmezővásárhelyi kirándulásunk az utolsó olyan találkozónk, ahol ta- lán-talán ilyen játékkal is nyerni lehet. Aztán öt olyan mérkőzés következik, ahol ez a hozzáállás már kevés lesz. Száraz Attila A „cipóra” verés elmaradt Varró István hetes kalkulust kapott a sportnapilap munkatársától a Tiszakécske—Sényő mérkőzésen mutatott légi parádéjáért. Megérdemelten, akár még felfelé is kerekíthették volna osztályzatát! A sényői hálóőr tette a dolgát, mint ahogy társai is gürcöltek, lótottak-fu- tottak. Hogy simán kikaptak? A napnál világosabb volt: Kécs- kén akár „cipóra” is verhetik az újoncot. Nem így lett. Jávor Pál edző tárgyilagosan értékelt. — Pontosan az történt, amit az erőviszonyok alapján sejteni lehetett. Nagyon jó csapattól kaptunk ki, de hozzáteszem, nem aláztak meg bennünket. — Ezen a mérkőzésen is bebizonyosodott, a lelkesedés kevés az üdvösséghez. — Természetesen kevés. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk, hogy sikert érhessünk el, előbbre kell lépnünk gondolkodásban, taktikusságban. Erre már nem egyszer utaltam nyilatkozataimban, mert világos, csak így lehet keresnivalónk a továbbiakban. — Szemet bántó volt, ahogy az aránylag kis termetű tisza- kécskei játékosok sorozatban elfejelték a magas labdákat. Mindkét kapunál ők uralták a légteret. — Az imént hozakodtam elő a gondolkodásbeli lassúsággal, most újra ezzel vagyok kénytelen magyarázni az elvesztett fejpárbajokat. Amíg az ellenfél mozgott a beívelt labdákra, addig játékosaim állva maradtak. Nehézkesek voltunk, ennek elsősorban a védekezésben voltak látható jelei. — Capatina feltűnően kihoh- ta magát a játékból, mondhatni kedvtelenül futballozott. Vajon miért? — Valemak családi problémák terelik el a figyelmét a labdarúgástól, meg persze a négyhetes kihagyás sem múlt el nyomtalanul. Mi más zavarhatja még? Na, ezt én sem nagyon tudom... — Megint a támadójáték passzivitását kell kritizálni. Alig-alig dolgoz ki valódi gólhelyzetet a sényői együttes. — Nem nevezném passzívnak a támadójátékot, bár való igaz, gólt nem sikerült rúgni. Jöttek előre a fiúk, oda is kerültünk a kapu elé, ám mit sem érünk vele, ha a hálóba képtelenek betalálni. Próbáltunk kezdeményezni, jelen pillanatban ennyire futja. — A hét végén — nem túlzás — döntő jelentőségű mérkőzés vár a csapatra. Gödöllő látogat Sényőre, tehát egy ellenlábas az alsóházból. Van annyi erő a társaságban, hogy győzzön? —Ezt a mbetkHMiVdterrkSp-! pen meg kell nyerni! Közel azonos játékerejű csapatok találkoznak, mi leszünk otthon, ami feltétlenül előny, és egyúttal egyértelművé teszi az elvárást. Az előttünk lévő napokat arra igyekszem felhasználni, hogy a játékosok vasárnapig ráérezzenek a mérkőzés fontosságára. — Egyre nyilvánvalóbb: a keret erősítésre szorul, különben... — Két hete, amikor átvettem a csapatot, volt róla szó, hogy rövidesen két-három játékos érkezik. Ennyit hallottam, nevekről nem beszéltek. Itt járt egy ukrán gyerek, neki időközben vissza kellett utazni leadnia a szolgálati lakását, azóta se híre, se hamva. Pedig már régen elintézhette volna a dolgait. Úgy tűnt, a Stadlertől is jön valaki segítség gyanánt, ám ez is kútba esett. Ezek fantomképek, ez nem erősítési terv... Koncz Tibor Mégis lesz erősítés! A Sényő FC szombati szereplését értékelő cikkünk elkészülte után, hétfőn délután szerkesztőségünkben megcsörrent a telefon. A vonal másik végén Jávor Pál, a sényőiek mestere beszélt. Elmondta, azért jelentkezett, hogy módosítsa nyilatkozatát. Az egyesület vezetői komolyan veszik erősítési terveiket. A balmazújvárosi Kovács ma már Sényőn edz. A mozgékony középpályás szombaton még Nyírbátor hálóját terhelte meg egy góllal, egyébként az idényben ez a harmadik találata volt. A héten érkezik még Herceg, aki eddig az ózdi csapatban gyártotta a gólokat. Hét végére szeretnék átigazolásukat is rendezni. Minden jel arra vall, Sényőn is tudják, milyen fontos mérkőzés vár a gárdára vasárnap.
