Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-24 / 249. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1995. október 24., kedd 5 Halhatatlanná tették a halottjaikat Vasárnap, október 22-én a felújított I. világháborús emlékművön márványtáblák elhelyezésével rótta le kegyeletét Demecser a két világháborúban elhunyt hősök és a holocaust áldozatává vált volt demecseri lakosok emlékére. —Tisztelni a múltat minden nemzedék életében nagyon fontos dolog — mondta ünnepi beszédében Fáky László, a nagyközség polgármestere. — Különösen egy olyan esemény alkalmából, amikor azokra a hősökre is emlékezünk, akik elsőként utasították el a kommumizmus eszméjét s akik elsőként kísérelték meg kivívni a magyar nép függetlenségét. S ami nem sikerült 1956. október 23-án harc, küzdelem, fájdalom és vér útján, az 1990- ben békés úton következett be. S ez a rendszerváltás adott nekünk lehetőséget arra, hogy új emlékköveket állítsunk fel, pótoljuk a hiányzókat és felújítsuk a régieket. Ez tette lehetővé, hogy most itt álljunk és emlékezzünk. És még valami: mindazok áldozatos munkája, akik időt és fáradságot nem sajnálva dolgoztak azon, hogy megújuljon és megszépüljön az emlékmű. Ezúton is szeretném tolmácsolni köszö- netemet mindnyájuknak... — Köszönet és elismerés a község jelenlegi vezetőinek, hogy az emléktáblán minden felkutatható név szerepel (mind a világháborúk hősi hallottjainak, mind pedig a vértanúkká vált zsidók neve) — vette át a szót dr. Szabad György, az Országgyűlés volt elnöke, országgyűlési képviselő. Minden ember addig él, amíg nevét tiszteletben tartják és megőrzik a szívekben. De- mecserben most halhatatlanná tették a község hallottad... De ez egyben nemcsak a múltat, hanem a jövőnket is jelenti. Mert nem akarjuk, hogy nemzetünk sorsa, felemelkedése véráldozatokon vezessen keresztül. Az előrehaladás a béke eszközeivel valósuljon meg! Nem akarunk több halált, több hősi halottat és vértanút, nem akarunk újabb emlékműveket. Nem akarunk újabb kockázatos beavatkozásokat a nemzet sorsába. Most, a nagy ünnep előestéjén egy olyan folyamatnak vagyunk részesei, amely 1956. október 23-án indult útjára, s tart napjainkban is. Mert akkor mondtuk ki először, hogy rólunk, sorsunkról nélkülünk senki ne döntsön! Hogy a hatalom és a jog forrása a nemzet kezében legyen és a nemzet az iskolák padjaiban ülők közt érlelődjön. S az, hogy az 1956-os alapokra az elmúlt esztendőkben jogállamot építettünk, azt jelenti: nem Bécs- ben és Berlinben, nem Szent- pétervárott és Moszkvában döntenek hazánkról, hanem itt, Magyarországon, a magyar parlament dönt a nép akaratától függően. Az elmúlt években egy olyan többpárti demokrácia, többpárti parlamenti rendszer épült ki, amelyben, reméljük, érteni és tudni fogják a nép akaratát. Ebben a jogállamban lehetnek tévedések, tévedhet a nép is, tévedhet a kormány is, de a jogállamban lehetőség van arra, hogy a jót még jobbra javítsuk... És ne feledjük, csak addig kormányozhat egy csoport, amíg figyelembe veszi a nép akaratát és kérését. A javítás azonban nem az Ország- gyűlésben ülők feladata, hanem a népé, mert a nép kezében van a hatalom. Csak így kerülhetjük el, hogy a jövőben még több gyászos megemlékezést kelljen tartanunk, hogy még többször kelljen így összegyűlnünk... Az ügyelet jelenti A meghosszabított hétvége sem volt mentes a karamboloktól és gázolásoktól. A több súlyos és kevésbé súlyos eset mellett ezúttal is be kell számolnunk egy halálos kimenetelű szerencsétlenségről. 21-én. szombaton Tisza- kanyár belterületén egy férfi az egyik kanyarban elvesztette uralmát személygépkocsija fölött. Megpróbálta elkerülni az árokbaborulást. aminek eredményeképpen áttért a másik sávba és elütött egy ott gyalogló férfit. A szerencsétlenül járt embert súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Ugyancsak szombaton egy hét éves kisgyermeket ütött el egy személygépkocsi Leveleken. A csöppség a Kossuth utcán biciklizett amikor hirtelen — minden előzetes jelzés és szétnézés nélkül — balra kanyarodott. A vele szemben szabályosan közlekedő gépkocsi már nem tudta kikerülni, elcsapta a kisfiút, aki súlyos sérülésekkel került kórházba. Ugyanaznap este Nyíregyháza és Nagycserkesz között egy utánfutós személygépkocsi és egy mikrobusz „találkozott” össze. A mikro- buszt vezető holland állampolgár szabályosan közlekedett. amikor a vele szemben közlekedő személygépkocsi utánfutója belibbent, és nekicsapódott. Az ütközés következtében a mikrobusz vezetője súlyos, míg három utasa könnyebb sérüléseket szenvedett. Vasárnap a 41-es főúton egy Levelek irányába Ford személygépkocsijával utazó román állampolgár elütötte az eddig ismeretlen okból a felezővonalon kivilágítatlan kerékpárral közlekedő kerékpáros. A biciklis olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követően életét vesztette. Ittasságot a helyszínen nem állapítottak meg. Ugyanezen a napon Domb- rád belterületén egy személygépkocsi elütött egy vele azonos irányban haladó gyalogost, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Hétfőn délelőtt fél tízkor Pátroha és Nyírtass között kerékpározott egy 74 éves idős férfi. Eddig ismeretlen oknál fogva hirtelen az út közepére hajtott, ahol az őt szabályosan előző személy- gépkocsi elütötte. Az idős bácsi belehalt sérüléseibe. Képek a nyíregyházi ünnepségről A hősök szobrai az '56-os zászlók alatt A kegyelet virágai Emlékezünk... Rácz tanár úr emléktáblá ja előtt mai diákok Gyertyák égnek a hősökért A képeket Racskó Tibor készítette Kopjafa az áldozatoknak Jelképezi a nemzet jövőjét Nyírkátán vasárnaptól kopjafa őrzi az 56-os népfelkelés áldozatainak emlékét. Az emlékező összejövetelen az általános iskolások műsora után Németh Zsolt, a Fidesz országos alelnöke mondott beszédet a Baloghné Béres Györgyi által készített kopjafánál. — Friss ünnep még 56, nem tudjuk sokszor, hogyan kell emlékeznünk — szólt az egybegyűltekhez az alelnök. — Sokszor még azt sem tudjuk, nemzeti tragédiának, a szabadságvágy megnyilvánulásának, a nemzeti egység kinyilvánu- lásának fogjuk-e fel a harminckilenc évvel ezelőtt történteket. Nagy nemzeti tragédia ez, amely hasonló a muhi csata- vesztéshez, vagy más magyar sorstragédiához. Mára azonban a reformkommunisták szeretnék az egészet meg nem történtként feltüntetni, mert önmagukkal is ellentmondásba keveredtek, amikor 89-ben, a rendszerváltás elején első ijedtükben ők is nagy nemzeti tragédiáról beszéltek. Mára már azt mondják, a barikád mindkét oldalán álltak. Csak elfelejtik, hogy az egyik oldalon a nemzet árulói, gyilkosai, az ávósok, és kommunista kiszolgálóik, míg a másik oldalon a jogaikért, szabadságukért, nemzetükért küzdő hazafiak. Megmutatta a magyar nép abban a sorsfordító időben, hogy puszta kézzel is nekimegy a szovjet tankoknak, ha hazájáról van szó. Németh László úgy fogalmazta meg ezt akkor, hogy emelkedik a magyar nemzet, mert nem szereti az elnyomást. Egy egységes erkölcsi akaraterő hatotta át akkor az országot. Ma politikai erők azon vitatkoznak, van-e olyan, hogy magyar nemzet. Ez ma még kérdés, de holnap már az sem lehet, ha külföldiek vásárolják ki az ország alól a földet, ha tudatosan teszik tönkre a nemzeti kultúrát. Ennek a kis népnek van nemzeti jövője, amit a most felszentelt kopjafa is szimbolizál. Egy ki nem teljesedett forradalom megtestesítője ez az emlékmű, mely azt is üzeni, hogy eljön még a magyar nép teljes felemelkedése. ABA Főhajtás az áldozatoknak Nemzeti ünnepünkön Vá- sárosnaményban a beregi népi vezér, Kiss Sándor sírjánál kezdték a megemlékezést a helybéliek. Hegedűs Antal polgármester elmondta, hogy egyre nagyobb szükség van a forradalmi megemlékezésre, hiszen napjainkban ugyanaz látszik felerősödni, mint ami a Kiss Sándorok tragédiáját okozta. Az egyszerű földműves szülők gyermeke Sárospatakon tanult, és ott kapott életre szóló elhi- vatást a népe felemelkedéséért végzett küzdelemhez. A fiatal pedagógus részt vett a magyar függetlenségi mozgalomban. Diákklubokat szervezett, de amikor 1946-ban megkezdődött a Kisgazdapárt bomlasz- tása, ő is üldözött lett, letartóztatták, majd három év múlva, amikor szabadult, emigrációba kényszerült. Reménysugárt csak az 56-os forradalom jelentett számára, de látva a Nyugat közömbösségét, ebben is csalódnia kellett. Miután elhelyezték a megemlékezés koszorúit a helyi pártok és intézmények, az ötvenhatos emléktáblánál is fejet hajtottak a naményiak. Este fáklyás felvonulás következett. majd Szűrös Mátyás országgyűlési képviselővel, egykori köztársasági elnökkel találkoztak nagygyűlésen a helybeliek. Aradi A testvérvárosokkal ünnepeltek Mátészalkán a megemlékezés október 23-án délután 4 órakor kezdődött a művelődési központ színháztermében. Az egybegyűlteket Fülöp István, Mátészalka polgármestere köszöntötte, külön tisztelettel a megjelent testvérvárosok — Zevenar, Nagykároly és Munkács — küldöttségeit. A köszöntő után dr. Takács Péter egyetemi tanár, ország- gyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. „1956. október 23. egyszerre volt forradalom, szabadságharc és egy nép gyarmatosítás elleni küzdelme” — mondotta többek között az előadó. A megemlékezést kulturális műsor követte, melyben irodalmi összeállítás hangzott el a 138. Számú Ipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet tanulóinak előadásában. A műsorban fellépett a városban vendégeskedő — a hollandai Zevenarból érkezett — énekkar, nagy sikert aratva. Az ünnepi műsor után a megemlékezés a művelődési központ udvarán lévő emléktáblánál koszorúzással folytatódott, majd a résztvevők gyertyát gyújtottak, és elhelyezték a kegyelet virágait Balázs Ferenc mellszobránál. Szamosi István