Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-19 / 246. szám
Sport 12 1995. október 19., csütörtök • w UJ KELET DIÁKSPORT DIÁKSPORT DIÁKSPORT DIÁKSPORT DIÁKSPORT A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Diáksport Tanács (DST) 1995. október 26-án 14 órától diáksportaktíva-ülést tart. Az ülést a megyeháza nagytermében tartják meg. Elsőként Szoóh Béla DST-titkár értékeli az 1994-95-ös tanév megyei diáksportját. Ezután Greminger János, az OTSH elnökhelyettese a magyar sportmozgalom időszerű kérdéseiről tájékoztatja az aktíva résztvevőit. A találkozó végén diáksportszervezetek, iskolák és társadalmi aktívák kapnak elismeréseket. A megbeszélés apropóján megkerestünk néhány megyei taniztézményt, és arról érdeklődtünk, ott milyen a diáksport helyzete. A Vasvári országos hírneve A Vasvári Pál Gimnázium már régóta nagy múltra tekinthet vissza a sport terén. Mindig is voltak olyan csapataik és egyéni versenyzőik, akik országos hírnevet vívtak ki különböző sportágakban az iskolának. Arról, hogy jelenleg mi a helyzet itt a diáksporttal, Balázs Ish’án testnevelő tanárt és edzőt kérdeztük. — Az itt működő testneveléstagozat a minőségi sportot meghatározza. Érdekeltek vagyunk atlétikában, labdarúgásban, leányröplabdában és tornában, kosárlabdában, és egykét tanulónk tájfutásban, illetve az úszás terén jeleskedik. Iskolánknak az atlétika 17 éves múltja alatt a legeredményesebb atlétikai gimnázium nevet is sikerült kivívni. Legutóbbi sikeres szereplésünk épp a napokban történt a Budapesten megrendezett Európa Kupa-rendszerű középiskolás csapatversenyen, ahol a fiúknak ötödik, a lányoknak első alkalommal sikerült a dobogó legmagasabb fokára állni, következésképp az összesített pontversenyt is iskolánk nyerte. Emellett a pályabajnokságokon, a diákolimpia versenyein és az általában márciusban zajló Országos Mezei Diákolimpián is az élen vagyunk. Áttérve más sportágakra, az V. korcsoportos leány röplab- dásaink az elmúlt tanévben diákolimpiát nyertek, a IV. kor- csoportosok pedig negyedik helyezést értek el a döntőben, csakúgy, mint leány tornászcsapatunk. Kosárlabdázóink és labdarúgóink megyei bajnokok. —Hogy jut pénz ennyi csapat fenntartására, utaztatására? — Magától az iskolától olyan jellegű támogatást kapunk, hogy tornatermünket adjuk bérbe vállalkozóknak, kft.-knek, és az ebből befolyt összeg egy része kerül visszaforgatásra a minőségi szakosztályokba. Nagy előny, hogy saját busszal rendelkezik a gimnázium, amit szin- te térítésmentesen vesznek igénybe sportolóink. Természetesen vannak külső szponzoraink is, akik rendszeresen támogatják diáksportkörünket. — Jut-e idő és pénz a tömegsportra is? — Rendszeres tömegsportfoglalkozások — főképp a kérdésben elhangzott két tényező miatt — nincsenek. Alkalomszerűen kispályás labdarúgás, kosárlabdában pedig a már-már hagyománnyá vált tanár diák mérkőzések nyújtanak kikapcsolódást a tanulóknak. A testnevelésórákon és ezeken a meccseken is kitűnnek azok a gyerekek, akik jobb képességűek, mégsem testnevelés tagozatosak. Őket megpróbáljuk versenyszerűen sportoló csapatainkban edzeni. Akik viszont a szabadba vágynak, a biciklitúrák és a rendszeresen, minden hét végén induló természetjáró túrák remek időtöltésül szolgálnak. Tömegsport: A 2. Számú Általános Iskolában Bodnár Jánosné és Szabó László testnevelőtanárok mondták el véleményüket az ott lévő szabadidősportokról. — Tulajdonképpen a verseny- sport is tömegsport, ha azokat a házi atlétikaversenyeket vagy városi bajnokságokat vesszük alapul, ahol ötven-hatvan gyerek indul el. Egyébként a héten három délutánon van kifejezetten tömegsport-foglalkozás, ahol az idénynek megfelelő sportágakkal ismerkednek a tanulók. Most például még a kézilabda és az atlétikai számok vannak terítéken, emellett sakkoznak, pingpongoznak, kosárlabdáznak és úsznak a gyerekek. Háziversenyeinken kívül pár éve a sportiskolával közösen rendezzük az erdei futóversenyt, ahol gyerekek és tanárok együtt kocognak az NYVSC-pályán. Tavaly 1056 délutánonként gyerek vett részt, ami az idén — október 24-én vagy 25-én — reméljük, még több embert mozgat meg. A város által rendezett versenyeken, mint a Nyuszi-, Mikulás-, Mezei- és Samsung- futáson rendszeresen részt veszünk, és eredményesen helyt is állunk. Nagy keletje van a gyerekek körében hetente a turisztikai kirándulásoknak, a biciklitúráknak, télen a sítábomak, nyáron pedig a vízitábomak. Az utóbb említett szabadidősportoknál viszont már jelentkeznek az anyagi gondok. Az árak mindenütt emelkednek, és ezeket nem tudja minden család vállalni. Támogatást a megyei diáksportszövetségtől kapunk, ezenkívül pályázatokon veszünk részt, de még ez sem elég ahhoz, hogy anyagi helyzetünket kielégítőnek mondhassuk. Krasznai Kata Az Aikido, az önmegvalósítás eszköze Hét végén házibajnokság Ki ne látott volna már különböző harcművészet-bemutatókat, ahol látványos mozgással, hatalmas esésekkel ismertették meg a nézővel az önvédelem egyes fajtáit? A Bessenyei György Tanárképző Főiskola tomaedzőtermében Kenyeres Csaba sportoktatóval beszélgettem. — Tulajdonképpen honnan ered ez a sportág, melyet a kung-fu, a karate mellett kevésbé ismerünk? — A Távol-Keleten élő népekre mi, európaiak mindig úgy tekintettünk, mint akik a természet szellemének magasabb fokát is ismerik. S ez így is van. Sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a lélek, a szellem megismerésére, mint a fizikum fejlesztésére. Morihei Uyeshiba is é szellemi hatalmat használta, amikor ezt a pusztán önvédelemre irányuló művészetet létrehozta. Rendszerének kiépítésére Daito Aikijutsu technikáját használta fel. — Megyei és országos szinten mennyire ismert az aikido? — A megyében egyedül vagyunk, csapatunk 20—25 fős. Jelenleg Magyarországon körülbelül 20 klub létezik, s ezek átlagosan 20 főt számlálnak, de van 150 fős klub is. Nagy létszámmal nem is nagyon lehetne foglalkozni. A magyar aikido nemzetközi szinten sem marad le, külföldön is megállja a helyét. — Kötött-e az aikido nemhez vagy korhoz? — Csapatunkban mindkét nem képviselve van. Az edzéseken az ízületek állandó feszítése vérbőséget okoz, s ez megakadályozza az ízületek meszesedését. A dobások, esések az egész testre kiható masszázst jelentenek, így az élet bármely szakaszáig művelhető az aikido. — Mióta létezik a nyíregyházi csapat, s ez alatt az idő alatt milyen eredményeket mutattak fel a sportolók? — Nyíregyházán 1991 szeptemberétől működik az aikido csapat a BGYTKF-n. A testnevelés tanszék bizalmát élvezzük — vezetője Máté János tanár úr —, mely biztosítja számunkra az edzéshez szükséges termet. Hatalmas anyagi támogatást kapunk a Kelet-Mag Kft.-tői is. Vezetőnk, Várszegi Rudolf 3 dános mester. Versenyeredményt felmutatni nem tudunk, ugyanis ebben a stílusban nincs verseny, s így a tudás is igen nehezen mérhető le. Az aikido inkább a művészethez áll közelebb, mint a küzdelemhez. Vizsga azonban minden évben van, s itt kapják meg a sportolók a különböző fokozatokat, elismeréseket. — Bemutatókon szoktak-e részt venni? — Bemutatók léteznek, de a nyíregyházi csapat nem szokott ezeken részt venni. Az aikidóban a harcos saját erejét fordítja a támadója ellen. Bemutatók során csodának tűnő dolgokat láthatnak az érdeklődők. Ilyen például, amikor kinyújtott karjukat nem lehet behajlítani, a támadó az ülő helyzetben lévő aikidóst nem tudja hanyatt dönteni, vagy álló helyzetben a földről felemelni. Mindemellett életszerű helyzetek bemutatására is sor kerül. Táborokat is szoktunk szervezni. Évente egy nagy tábor és több hétvégi kurzus van, nemzetközi mesterek segítségével. — Milyen eszközöket használ a harcos? — Az aikido alapvetően pusztakezes harcművészet, de magas fokon fegyvereket is használ, így a bökkent (fakardot), a jót (botot) és a tantot (fakést). — Szabad-e használni verekedésnél a tanultakat, s menynyire hatékonyan vethető ez be? — Egyáltalán nem hatékony. Ugyanis ameddig az ember úgy gondolja, hogy használná verekedésnél, addig nem igazán képes még alkalmazni. Miután már annyi fogást, taktikát megismert, hogy képes lenne szembeszállni ellenfelével, addigra szellemileg olyan szintre jutott, hogy biztosan nem fogja bevetni. Faller Ágnes Nemrégiben életveszélyessé vált a nagykállói 2. Sz. Általános Iskola egyik épületegyüttese. Nem volt más megoldás, le kellett bontani. Öröm az ürömben, hogy a helyére épülő új, tizenkét tantermes iskolához már tágas tornacsarnokot is terveztek a mérnökök. Az iskola tömegsportjának jelenéről és jövőjéről Vajda Tamás testnevelőtanárral beszélgettünk. — A felmérések szerint egyre gyengébb fizikumú a mai fiatalság. Milyen lehetőségük van a diákoknak a mozgásra, a sportolásra ? — Az alsó tagozatosoknak heti egy alkalommal tömegsport-foglalkozást tartunk. A felsősöknek tanrenden kívül, leginkább a hétvégeken nyújtunk lehetőséget a mozgásra. Öt sportágban rendezünk iskolai házibajnokságot. Kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, torna és atlétika. Ezekben a sportágakban működik szakosztály intézményünkben. A tanulók hatvan-hetven százaléka rendszeresen részt is vesz ezeken a versenyeken. Egyébként mi nem tapasztaljuk, hogy lustábbak lennének a mai gyerekek. A testnevelés órák alól állandó felmentett szinte nincs is. Óránként egy-két tanuló nem vesz részt a foglalkozásokon, de ez természetes. — Tanítási szünetekben nincs bajnokság. Mi van helyette? — A nyáron sem zárt be teljesen az iskola. Hétfőtől péntekig minden délután szabad volt a pálya. Jó időben pedig mentünk a strandra. Csak annyi pénzt szedtünk össze a gyerekektől, amennyibe a belépőjegy került, csoportosan olcsóbb. De olyan is előfordult a tanév vége felé, hogy testnevelésóra keretében tanítottuk úszni a diákokat. Sőt, akiknek mozgásszervi megbetegedésük van, azoknak speciális foglalkozásokat tartottunk. A gyógy- úszás az egyik leghatásosabb módszer a fejlődésben lévő szervezet rendellenességeinek helyrehozására. Erre a célra pályázaton nyertünk harmincezer forintot, és ebből szerveztünk egy nyolcnapos táborozással egybekötött úszótanfolyamot. — A téli időszakban mivel tudják lekötni a gyerekek energiáját? — A focistákkal nincs gond, mert ők a térdig érő hóban is kergetik a labdát. Ezenkívül — tömegsport címszó alatt — kimegyünk szánkózni Harangodra. Szerencsére mindkét középiskolával jő a kapcsolatunk. Lyukasórán, illetve a hétvégeken rendszeresen — főképp ingyen — kölcsönadják a tornatermüket. Cserében segítséget nyújtunk a kosárpálya vonalainak felfestésében. — Már nem sokáig kell ilyen mostoha körülmények között megtartani a testnevelésórákat. Az új tornacsarnok elkészülte után milyen elképzelésekkel veszik birtokba? — Eredetileg már idén szeptemberben ott szerettük volna kezdeni a tanévet, de a kivitelezők jócskán csúsztak az építkezéssel. Legutóbb azt hallottuk, hogy márciusra készül el az iskola. Nem valószínű, hogy tanév közben költözünk, inkább majd nyáron. Az új sportudvarunk háromszor akkora lesz, mint a régi. A sportcsarnok oldalába lelátót akarunk építeni, és még több elképzelésünk is van a fejlesztésre. Külön státuszt fogunk kérni a polgármesteri hivataltól, hogy pedagógus felügyelete mellett mozoghassanak a gyerekek. Az sem számítana, hogy melyik iskolába jár a tanuló, mindenki bejöhetne. F. T. Egyelőre az udvaron sportolnak Megyei sporthírek Sportcsarnok Nyírbogáton Nyírbogáton sportcsarnokot építenek, melyet remélhetőleg 1996 tavaszán adnak át. A beruházás közel 15 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Ezt az összeget pályázati úton nyert pénzből és saját erőforrásból teremtik elő. A sportcsarnok megépítésére a község vezetőinek elmondása szerint azért van szükség, mert az a tornaterem. amely az általános iskolában van, túl kicsi ahhoz, hogy nagyobb sportrendezvényeket tartsanak benne. Tornaterem Mérken Mérken még ebben az esztendőben szeretnék befejezni annak a négytantermes általános iskolának az építését, amelyhez egy tornaterem is készül. A beruházás költsége 70 millió forint. A létesítmény már tető alatt van, így hát nem sokáig kell arra várni a mérki gyerekeknek, hogy birtokba vehessék a tornatermet. Köztársaság Kupa Gávavencsellőn Gávavencsellőn október 23- án, a Nemzeti ünnep alkalmából, Köztársaság Kupa néven immáron harmadszor rendeznek öregfiúk labdarúgótornát. A sörkerti pályán sorra kerülő találkozók közül az elsőt délben kezdik. A résztvevők a házigazda és egyben címvédő Gávavencsellő, Tiszabercel és Búj együttese. A meccsek kétszer harmincpercesek lesznek, a győztes jutalma egy hóllóházi porcelán vándorserleg. Sportöltöző Gulácson Gülácson az idén készült el az új labdarúgópálya, amely mellett elkezdték építeni az öltözőket és a szociális helyiségeket, azonban egyelőre nem tudják az önkormányzat képviselői, hogy miből fogják befejezni a létesítmény munkálatait. Legalább még annyi pénz kellene a befejezéséhez, mint amennyit már felhasználtak ez idáig, azaz félmillió forint.
