Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-18 / 245. szám
UJ KELET Labdarúgás 1995. október 18., szerda 15 Suller Só megyei I. osztály Az akarás a legnagyobb fegyver? A favorit hazai pályán, a „kiscsapat” (legalábbis a gyengén szereplő) idegenben. Mi ez, ha — totósnyelven szólva — nem fix egyes? Iksz! — bizonyították be a fehérgyarmatiak kislétai vendégjátékuk során (1-1). Bár a találkozó előtt ők sem adtak volna sokat pontszerzésükért. De miként lett álomból valóság? — Bizony, előzetesen csak titkon reménykedtünk a kislétai pontszerzésben! — ismerte be Balogh Csaba mester. — Hiszen tudtuk, hogy egy kiváló csapat otthonában lépünk pályára, szó mi szó, nem mi voltunk az esélyesek. — Hogyan készültek fel a hazai rohamok semlegesítésére? — Szigorú, követő emberfogást kértem a fiúktól, amit nagyon lelkes, fegyelmezett hozzáállással végre is hajtottak. Rézműves L.-ról Gyüre, Béré tty ónról Páll, Illésről Kondor „gondoskodott”, méghozzá remekül. Az elgondolás bevállt, bár próbált támadni a Kisléta, de igazi helyzetekig nem jutott, nem is tudta saját játékátjátszani. Igaz, a gólszerzéstől mi is távol álltunk. így a félidőben 0-0 volt az eredmény. Jó középcsapat benyomását kelti a nyírkarászi különítmény. Bár a nyáron meggyengültek Kapinék, egy bravúreredményre így is képesek lehetnek. Ezt bizonyították a jól szereplő Nyírcsaholy otthonában is — mintegy 60 percig. Ezalatt biztosnak tűnő kétgólos előnyt harcoltak ki, hogy aztán ugyanazzal az erővel el is „pocsékolják” azt (4-2). A nem mindennapi találkozóról Ragány Ferenc, a ka- rásziak szakosztályvezetője mondta el észrevételeit. — Ismertük a csaholyiak tiszteletet parancsoló eredményeit, megverték a Demecsert is. Ennek ismeretében visszaálltunk és lestük a kontraalkalmakat. Az első félidőben ragyogóan játszottak a fiúk, rengeteg gólveszélyes akciónk volt, amelyekből több gólt is lehetett, sőt kellett volna szereznünk. Csupán Kapin Lacinak volt három ziccere és egy — Aztán a második játékrészben még inkább a levegőben lógott a meglepetés, hiszen... — Egy ellentámadás során a beállósunk, Nagy Pista elment a bal oldalon, középreadását a fiatal, nemrégiben hozzánk visszatért Ar\’ai belőtte. Aztán Kondor labdáját Czibere értékesítette, csakhogy a játékvezető lest látott. Mi nem... Nem sokkal később a gólvonalon mentették egyik fejesünket, sőt egy kapufát is elértünk. De újabb gólt nem, a hazaiak viszont kihasználták egyetlen hibánkat és kiegyenlítettek. — Felerősödtek a hazai rohamok? — Óriási harc folyt a pályán, mi körömszakadtunkig védekeztünk. Ezt a szűk negyedórát sikerült kihúznunk, egy pont pedig „megmaradt” nekünk. Igaz, három jobb lett volta, de san mozogtak, alig-alig adódott előttük gólszerzési lehetőség. Egy helyzetet aztán csak ki tudtunk használni: egy gyönyörű kontraakció során Lakatos lefordult emberéről és vezetést szerzett nekünk. — A szünetben mi hangzott el az öltözőben? — Változatlanul ellencsapásokra játszottunk, és kihangsúlyoztuk, hogy újabb gólt, gólokat kell lőnünk. A játék képe egyébként ugyanolyan volt, mint az első játékrészben, így nem is hatott meglepetésként, hogy elértünk még egy találatot. Ismét egy gyors akciót vezettünk, Lakatos beadását Matyi sakk-matt helyzetben értékesítette. Ezután két nagy helyzetünk is kimaradt! — Majd következett a „ bosz- szú": négy hazai gól zsinórban. Ennyire kiengedtek a karászi játékosok? —Igen, mindenki biztos lett a rr\ rr\-7/-»l amKon in inrlonl/1 ÍAm/pL egyel is elégedettek lehetünk. — Mi hiányzott a győzelemhez? — A jó csatárok hiányát továbbra is komolyan érezzük, ez a gondunk ősszel már nem is fog megoldódni. Legalább 10 ponttal szereztünk volna többet, ha nem lett volna ilyen nehézségünk. Ezen a meccsen pedig a jobbhátvéd Szűcs sem állhatott rendelkezésemre. — Van arra remény Fehér- gyarmaton, hogy a támadójáték kivételével megoldódtak a problémák? — Talán igen. Mindenesetre a kislétán tanúsított határtalan lelkesedésre, akarásra nagy szükségünk van, ez viheti előre a társaságot. — Kik tették a legtöbbet a pontszerzésért? — Gyürét magasan kiemelem, de Kondora, Nagy és a kapus Bartha is átlagon felülit produkált, tehát a védekezésünk volt a legjobb. Teljesítményünkhöz a kislétaiak is gratuláltak. Csiky Nándor mezetlenkedni kezdett. Kritikus 20 perc várt ránk, fiatal csapatunkban nem volt egy olyan valaki, aki ilyenkor összefogta volna a legénységet. Mi hoztuk fel a csaholyiakat, akik belelkesedtek és nem volt megállás. Elkerülhető gólokat kaptunk, látszott, hogy hiába vezettünk 2-0-ra, ki fogunk kapni. Ráadásul az utolsó percekben Kozmát szöveg miatt az öltözőbe parancsolta a bíró. — Továbbra is a gólhelyzetek kihasználása hibádzik a karászi együttesben? —Az. Ha csak a harmadát értékesítjük lehetőségeinknek, már nyert ügyünk van. Vannak tanulságai az összecsapásnak, higgadtabban, okosabban kell futballoznunk. És azt sem ártana megtanulni: nem 60, hanem 90 percig tart egy mérkőzés. Mert bár addig hellyel-közzel mindenki hozta magát, utána szétesett a csapat. Cs.N. Sirámok két hazai meccs után A tiszalöki legénység összehasonlíthatatlanul jobban szerepel idén, mint tették azt a tavalyi szezonban. Ellenük ma már senki nem mehet biztosra. Igen ám, de mintha törés állt volna be nagyívű menetelésükbe. Két hazai találkozón a megszerezhető hat pontból — írd és mondd -— egyet „sepertek” be. Gáli Sándor edző nem keres kibúvókat. — Most vált világossá előttem, gödörben vagyunk. Mi lehet ennek az oka? Hihetetlen helyzeteket hagytunk ki a Csenger ellen, majd kétszeri vezetés után sem sikerült nyerni. Sajnos Péntek hetek óta sérülten vállalja a mérkőzéseket, és Marozs sincs tökéletes állapotban. Két kulcsemberről van szó, akik nem mindegy, hogy milyen formának örvendenek. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy be kell rúgni a lehetőségeket, s akkor nem kényszerülünk magyarázkodásra. —Játékosai nem kezelték le a csengerieket? — Biztos hogy nem. Nem tehették már csak azért sem, mert az ezt megelőző utolsó hazai meccsünkön kikaptunk Vásárosnaménytól. A szünetben még arról beszélgettünk: gólokkal győzhetünk, ha a kapunál jobban feltalálják magukat a fiúk. Azonban ezúttal is elmaradtunk a remélt eredménytől, így ha csak a Namény és a Csenger ellen elkótyavetyélt öt pontra gondolok, hát rögtön megfájdul a fejem. Elképesztő, de a harmadik helyen állhatnánk, a jelenlegi nyolcadikkal szemben. Egyre inkább felerősödik bennem az az érzés, hogy a csapat idősebb játékosai, valamint a fiatalok között nincs megfelelő összhang a pályán. Nem oszlott klikkekre a keret, ám azt vettem észre: az „öregek” többet egyénieskednek, nem bíznak a csikókban. Pedig azok is ügyesek, lehet rájuk számítani. — Van egy sanda gyanúm. A bajnokság leg- rapszodikusabb együttese a tiszalöki, kiváltképp az utóbbi hetek szereplése mondatja ezt velem. — Egyetértek. Én is nagy botlásként értékelem az otthoni pontvesztéseket, jóllehet, eddigi munkámra nem az volt a jellemző, hogy ennyire ingadozzon a csapat formája. Nem lesz egyébként könnyű dolgunk vasárnap Biriben sem, abból kiindulva, hogy a hét végén beleszaladtak egy kiadós verésbe Vásárosnaményban. Ezelőtt három héttel biztosra vettem volna győzelmünket, most viszont kétségek gyötörnek. K. T. Tanulság: két gól nem előny! Lukács Zoltán: „Ilyen Tatabányán sem volt” Jön-e Lukács Zoltán, vagy nem jön. A nyáron sokáig ez volt az NYFC-nél az egyik legnagyobb kérdés. Aztán a támadó Tatabányáról végül mégis Nyíregyházára tette át székhelyét. Sokáig csend. A szombati 10. fordulóig nem volt különösen emlékezetes meccse, ezúttal a Kazincbarcika ellen azonban meg sem állt háromig. —Luki,jólhallottam, hogy az öltözőben Sanyikának hívnak? — elegyedtem szóba a csatárral. — Igen, ez egy tréfa, akkor ragadt rám ez a név, amikor még nem mutatkoztunk be mi újak a többieknek. Véletlen, hogy éppen Sanyika lettem, az a lényeg, hogy ez nem a „rendes” nevem. De csak a gyúró Kántor Csaba hív így. — Volt egy remek meccsed, a Kazincbarcika elleni. Hogyan emlékszel rá vissza? — Nagyon kellemes „emlék” ez, rendkívül örülök — és az egész csapat is —, hogy így sikerült. De a három gólt természetesen a többieknek is köszönhetem, nemcsak magamnak. — A nyáron később érkeztél, mint a többi új igazolás, bizonytalan volt, hogy ideigazolsz, vagy sem. Mennyiben befolyásolta ez a teljesítményedet, mennyire vett vissza? — Készültem én a fiúkkal, de kevesebbet voltam velük, a nyári felkészülés során nem lehettem (annyit) a csapattal. Ez is szerepet játszhatott produkciómban, fejben is és fizikálisán is volt hatása. De úgy érzem, nemesük most, e mester- hármassal, hanem már korábban sikerült beilleszkednem az NYFC-be, csak most így jött ki a lépés, hogy hármat rúgtam. A három közül nekem feltétlenül az első tetszett a legjobban, amikor Karkusz beadását sikerült fejjel a hálóba juttatnom. Hogy most a háromból kettő fejes volt, az a véletlen műve, lábbal-fejjel egyaránt megy a góllövés. — Korábban összejött-e már neked mesterhármas? —Ilyen még nem esett meg velem, sem a Fradi ifi-, sem a Tatabánya felnőttcsapatában, ahol korábban szerepeltem. Itt az NYFC-nél nagyon jól érzem magam, minden megy a maga útján, viszont sajnos (még) nem vagyunk ott, a táblázat élén. De előbb-utóbb majd csak felzárkózunk. — Tóth János edző azt mondta, hogy megvan az igazi helyed a csapat szerkezetében. Hogyan látod, mi ez? — Igen, lehet, hogy ez az igazi helyem, nevezetesen, középen kell érkeznem a támadások befejezéséhez. Úgy tűnik, most tényleg elkaptam a fonalat, remélem, hogy így folytatom, akár Tiszavasvá- riban is. —ky N— NB III Szalka kilépett az árnyékból Valami megmozdult Mátészalkán. Új szelek fújdogálnak arrafelé, mert hisz poroszkálás- ból magasabb sebességi fokozatra váltottak a szatmáriak. Ennek az elmúlt héten az Ózd, vasárnap a böszörményi „hajdúk” leszármazottjai látták kárát. Amiről ez idáig jobbára csak álmodozhattak, beteljesült: idegenben oroztak pontokat (2-3). Az elköszönt Mi tró Károlytól átvett stafétabotot keményen markolja az edződuó. A kettős fiatalabbik tagja, Fehér Zsolt tárta elénk a hétvégi meccs részleteit. — Minden szempontból bravúrosnak tartom a győzelmet. A hazaiak 2-0-ás vezetése után önmagát felülmúlva kezdett el futballozni a csapat, szépítettünk, amitől végleg belelkesedtek a játékosok. Megvallom: én azt hittem, hogy fejben már feladták a fiúk a meccset, ám szerencsére rámcáfoltak. Oláh, Kása, Tóth Zoli, Kocsán valamint a kapus, Nagy kitűnő teljesítményt nyújtva járult hozzá a sikerhez. — Az valóban elismerésre méltó, hogy a második félidőben képes volt megújhodni a társaság. — Ezért mondom azt: teljes mértékben rászolgáltunk a három pontra. Ráadásul éppen az egyik riválist fosztottunk meg a pontoktól, ami ténylegesen értékessé teszi a diadalt. A szünetet követően kapujához szögeztük a Hajdúböszörményt, bár a nagy rohanásban hátul fellazultunk, nekünk volt több helyzetünk. — Nem furcsa, hogy immáron másodszor vesztett állásból fordított a Mátészalka? Erre korábban nemigen akadt példa. — Akartak a játékosok máskor is — de ez ma már kevés az üdvösséghez. Amikor szorul a hurok, akkor döbbennek rá erre. Addig túlbonyolítják a szituációkat, csak eztán térnek át az egyszerűbb, ám annál célravezetőbb focira. Böszörményben, előtte az Ózd ellen még jókor észbe kaptak. — Mitől támadt fel poraiból a gárda? — Attól, hogy jönnek az eredmények, javult a srácok közérzete, megjött az önbizalmuk. A hangulatnak is használt a két egymást követő győzelem, ezzel párosulva azonnal változott a csapatszellem, természetesen jó irányba. Eddig leírták a szálkái együttest, most már következő ellenfelünk, a Baktalórántháza sem utazhat nagy mellénnyel hozzánk. Koncz Tibor Különbusz, edzőmeccsek Különbuszt indít vasárnap az NYFC vezetése a Tisza- vasvári—NYFC NB Il-es labdarúgó-mérkőzésre. Jelentkezni a Városi Stadion klubirodáiban lehet péntek délig. ♦ A Nyíregyháza együttese szerdán 14 órai kezdettel Tuzsér megyei másodosztályú gárdáját fogadja edzőmérkőzésen. ♦ A Kisvárda és a Sényő csapata szerdán 14 óra 30 perctől edzőmeccsen találkozik egymással Kisvárdán. ♦ A Baktalórántháza látogat a Nyíregyházi Hardwarehoz szerdán egy edzőmérkőzés ereiéin Kezdési idő: I S óra. Győrfi—Póczik csere Győrött Győrfi László helyett Póczik Józsefien a vezetőedző a labdarúgó-bajnokság élvonalában szereplő Győri ETO FC-nél. Ezzel kapcsolatban a klub közleményt juttatott el az MTI Sportszerkesztőségéhez: „A Győri ETO FC elnöksége kedden rendkívüli elnökségi ülés keretében elemezte a labdarúgócsapat vártnál gyengébb szereplésének okait. Megállapította, hogy az eredményes szereplés feltételei biztosítottak voltak, azonban az eddig eltelt tíz mérkőzés alatt a csapat teljesítménye nem felelt meg az elvárásoknak. Az így kialakult helyzet miatt az FC elnöksége úgy döntött, hogy Győrfi László helyett Póczik Józsefet bízza meg az első csapat szakmai munkájának irányításával. Egyben felhívja a játékosok figyelmét; hogy az elkövetkezendő időszakban bárkivel szemben levonja a személyi konzekvenciákat, aki a jogos elvárásoknak nem tesz eleget.”
