Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-18 / 245. szám
4 1995. október 18., szerda Belföld-külföld UJ KELET Lapszélen A tülekedőkről A politikában járatlan ember most hegyezheti a fülét igazán. Nem is kell mást tennie, csak hallgatnia. Ha a hajósi MSZP-s baráti találkozó utóhangjaira figyel, még azt is kiderítheti, hogy ki kinek nem rokonszenves. A nagyobbik kormányzó párt országgyűlési képviselőinek egy csoportja már a Nánási úti „baráti beszélgetés” alkalmával kinyilvánította, hogy mi minden nem tetszett nekik, akkor. Most a korábbi találkozó szellemi magja „elfelejtette” meghívni Csehák Juditot, Békési Lászlót és Vitányi Ivánt, hogy csak három prominens képviselőt említsek. A Békési—Csehák páros elleni antipátia tulajdonképpen érthetetlen. Hacsak arra nem figyelünk, hogy mit is mondott Békési legutóbb a pártelnök-miniszterelnök alkalmasságáról? Vitányi távoltartására sincs igazán érdemi válasz, hiszen a választmány elnöke épp a minap tett fel tíz kemény kérdést a miniszterelnöknek! Amelyekre egyenként és konkrétan nem is kapott választ! Még mielőtt elkezdenénk szörnyülködni azon, hogy micsoda párt az ilyen, ahol a miniszterelnök nem válaszol a választmányi elnök kérdéseire, ugorjunk egy kicsit visszafelé az időben. Mondjuk a választásokig, amikor az MSZP fölényesen nyert. Nyugodtan mondhatjuk, hogy túlnyerte magát. Ennek következtében tucatjával kerültek a parlamenti padsorokba olyan emberek. akik helyben ismertek voltak, az adott településen és környékén tudtak „politizálni”, vagy ígérni. Mert ne felejtsük, hogy a választási kampány az ígéretek csatája is. Megalakult az új kormány és a gondok, bajok, problémák nem tűntek el. Hiába ígérték a szakértői kormányt, az is kiderült, hogy a túlnyerés miatt jó néhány posztra több jelölt és önjelölt is volt, közülük a belső pártarányok figyelem- bevételével történt a kiválasztás, s ez nem mindig esett egybe az optimális választással. S akkor arról még ne is beszéljünk. hogy a kisebbik kormányzó párt több tárca élére. vezető apparátusába tudott a végső befutónál jobb jelöltet javasolni. Ami tehát „végeredményül” összejött, nem a legjobb összeállítású MSZP- s csapat lett... Az új kormány mentségére legyen mondva: akkora információhiánnyal kezdték tevékenységüket, ami magyarázza a késedelem talán felét is. Gondoljunk csak a honvédelmi tárca nagyvonalú, részletes, alapos és körültekintő átadás-átvételére. Az ilyen eljárások tehát magyarázatot adnak a késedelemre, de nem jelentenek mentséget. Az igazi ok a kormány késlekedésében az önkormányzati választásokban keresendő: ott is nyerni akart az MSZP. Az a párt vesse rájuk az első követ, aki hasonló helyzetben másként cselekedett volna. Az MSZP jól szerepelt az ön- kormányzati választásokon is, most meg eljött az ideje a szakértői kormánynak, az államháztartás rendbehozatalának, a választási ígéretek teljesítésének. Sajnos, ez utóbbi kettő együtt, egy időben nem megy. Félreértés ne essék: az egyidejűséget nem ígérte senki. Most a vita azon van, hogy elég volt-e már a rendcsinálásból, és jöhet-e a választási ígéretek teljesítése? A párton belül maga Bokros Lajos adta meg ehhez az alaphangot: miután az Alkotmánybíróság megcsinálta jó néhány milliárddal csomagját, pénzügyminiszterünk nem kezdett el a hiány pótlásán dolgozni, hanem beígérte: már nem lesz újabb, nagy megszorítás. Az MSZP-s derékhad ekkor gondolta: itt az ideje a választási ígéretek teljesítésének, s ebből fakadóan a következő választásokra azt ígértük-teljesítettük típusú piros pontok összeszedegeté- sének. Annyi már látszik, hogy mindenkinek elegendő piros pontra pénzügyi fedezet nincs. így, aki előbb kezd kiabálni. nagyobb eséllyel juthat a kasszához. Ez pedig szerencsés esetben még újraválasztást is jelenthet a tüle- kedőknek. Hajdú István Magyaroszág iráni olaj után néz A jugoszláviai tűzszünetet követően Magyarország várhatóan felújítja olajbehozatalát Iránból —jelentette a UPI kedden Londonból magyar ipari forrásokra hivatkozva azután, hogy hétfőn Göncz Árpád magyar köztársasági elnök tárgyalt Irán budapesti nagykövetével. Az iráni hírügynökség ugyancsak kedden arról számolt be, hogy Göncz Árpád a tárgyaláson kifejtette: Irán Magyaroszág második legfontosabb olajellátója lehet Oroszország után. — Magyarország diverzifikálni akarja energiaforrásait, amire tavalyig nem volt égető szüksége, mivel a Magyarországon hanyatlott a termelés — mondotta a UPI- nak a meg nem nevezett magyar ipari tisztségviselő. Hozzátette, hogy jelenleg — éves szintre vetítve — három százalékkal nő a hazai össztermék Magyarországon, s várhatón élénkül majd az olaj iránti kereslet is. Magyarországnak a gazdasági biztonság szempontjából fontos a beszerzés diverzifikálása. Ipari források azt is elmondták, hogy Irán egyre erőteljesebben kutat új olajvásárlók után, mivel az Egyesült Államok kormányzata hónapokkal ezelőtt megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy Iránnal üzleti kapcsolatba kerüljenek. Kapcsolat hetven országgal Beszélgetés Peter Thelen úrral, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetőjével Munkatársunk a Munkaeíő- fejelsztési Konferencia szünetében rövid interjút kért a német alapítvány magyarországi vezetőjétől, az alaptívány múltja és jelene iránt érdeklődve. — Thelen úr! Kérem, tájékoztassa olasóinkat, hogy mikor és milyen célból jött létre az alapítvány! — A Friedrich Ebert Alapítvány a legrégebbi németországi alapítvány, amely ma is működik. 1925-ben alapították a weimari köztársaság korában, ezért is viseli a köztársaság első elnökének nevét. Az életre- hívás oka az akkori Németországot erősen sújtó munkanélküliség volt... —Az akkori gazdasági viszonyok emlékeztetnek kissé a ma Magyarországára is? — Valóban sok a hasonlóság. — Mi volt az első törés az alapítvány életében ?----Egyértelműen az 1933-as náci h atalomátvétel. Az alapítvány — természeténél fogva — csak a demokrácia légkörében képes tevékenysége kifejtésére. A háború után újabb nagy lendülettel kezdtünk a munkához. Egyik fő célunk egymás problémáinak a megértése és megPeter Thelen Fotó: Racskó értetése, még munkaadók és munkavállalók viszonylatában is. Van felnőttiskolánk is, ami a képzés alapjául szolgál. — Mondana néhány szót a magyarországi tevékenységükről? —Az 1960-as években nemzetközivé szélesítettük tevékenységünket. A 70-es évek elején magyar fiatalok külföldi képzését, majd az évtized végén még intenzívebb lett a hivatalos partnerkapcsolat, 1989 januárjában nyitottuk meg irodánkat Budapesten. — Hány országgal állnak kapcsolatban? — Több mint hetvennel. Főleg Afrika, Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia fejlődő országaival. — Van az alapítványnak valamilyen politikai arculata? — Az első ötven-hatvan év után valóban politikai irányt is vettünk. Elveink nagyon közel állnak a szociáldemokrácia, a kereszténydemokrácia alapelveihez, azonban teljesen pártsemlegesek és pártfüggetlenek vagyunk. Anyagi támogatást semmilyen politikai egyesüléstől nem fogadunk el. — Milyen anyagi alapokon működnek? — Az alapítvány nem profit- orientált. Privátfinanszírozásos alapokon működünk, azonban különböző állami szervek is támogatják a munkánkat. — Köszönöm az interjút! Palotai Vacsora Fondasnál mar a nagyapa a hívogató és kö- szönő-ember. Az étteremmost is az ajtó előtt állt, már isFondas már az első nap feltűnt, amikor a szeptember végi korfui napsütésben a tengerparti strand felé ballagtunk. Tavernája előtt állt — csak azon a kétszáz méteres szakaszon nyolc-tíz hasonló étterem van — és udvariasan ránkköszönt, előbb németül, majd angolul, s rögtön érdeklődött is, hogy a kezében tartott, kézirásos fénymásolatokból az angol, avagy a német nyelvűt óhajtjuk-e. Valamicskét konyítván az angolhoz, azt választottuk. Fondas viszont ráérzett, hogy egyik nyelv sem a sajátunk, s mindjárt megkérdezte melyik országból is jöttünk? Amikor megmondtuk, felcsillant a szeme, s közben angol-görög keveréknyelven zengte tavernájának specialitásait. Köszöntük a felvilágosítást, lesétáltunk a tengerhez, strandoltunk, napoztunk. Sziesztaidő volt. amikor hazaindultunk. Fondas merősként üdvözölt minket, s invitált: térjünk be hozzá. Ezúttal nem éltünk a lehetőséggel. A következő napokon a strandra menvén, meg visszafelé is rendszeresen üdvözöltük egymást Fondassal, aki mindig hívogatott a tavernába, de valahogy sosem jött ki rá a lépés. Végül az elutazásunk előtti este döntöttünk úgy: mégsem hagyjuk ki barátunk éttermét. Hiba is lett volna! A gazda a bejáratnál fogyadott minket: a hölgyek két puszit kaptak, az urakat kézfogással üdvözölte. Megfigyeltük: ez az üdvözlés minden vendégnek kijárt, de közben még arra is szakított időt a tulajdonos, hogy új vendégeket szólítson 1« a bejáratnál. Voltak, akiket már visszatérőként köszöntött. Amikor elénk tette az étlapot, igazi házigazdaként ajánlotta az egyik gasztronómiai kihívást a másik után. Maga szolgált fel, hamar az asztalunkon termett az ízletes birkasült, meg a jóféle görög bor. Közben a magnóval együtt dudorászta a fülbemászó görög dallamokat. S persze leste a bejáratot, szokás szerint üdvözölte az érkezőket. A fizetésnek is külön koreográfiája van Fondasnál. O maga hozza kistányéron a számlát, elviszi a pénzt, majd a 10-12 év körüli ifjabb Fondas hozza a visszajárót éppen annyi fémpénzzel, mint amennyit errefelé borravalónak illik a tányéron hagyni. Ezután még megérkezik Fondas ajándéka: mindenkinek egy-egy nyelet Quzo. Este kilenc után már jó fél házzal megy a bolt, ilyenkor bői ajtó nyílik a szomszédos ajándékboltba, ahol a strandcikkek mellett soksok mindent árulnak, a környéken itt lehet a legszebb csipkéket vásárolni. Az ajándékboltot Fondas felesége vezeti. Miután illően búcsút vettünk a gazdától, végigsétáltunk a tavemasoron. Köszönő, hívogató emberrel sehol nem találkoztunk. Igaz vendéget a nyitva lévő hét étteremben összesen nem láttunk annyit, mint amennyien Fondasnál voltak. Nem lennénk magyarok, ha nem jutna az olvasó eszébe a kérdés: mibe kerülhet egy vacsora Fondasnál? Becsléseink szerint a mi vacsoránkért, borunkért, mostohább felszolgálással, vaskosabb borravalóval a Balaton mellett legalább másfélszer ennyit kérnének. (Kézy) A közép- és kisvállalkozásokról Hazánk tizenegy megyéjéből, továbbá hat közép- és nyugat-európai országból érkezett vállalkozási, kamarai és kormányzati szakemberek részvételével kezdődött nemzetközi kis- és középvállalkozás-fejlesztési konferencia kedden, a keszthelyi Helikon Szállóban. A két és fél napos fórum 130 résztvevője elsősorban a vállalkozásélénkítés módszereivel, a támogatás intézményes formáival és célrendszerével kapcsolatos tapasztalatait cseréli ki. A tanácskozás csütörtökön, a zalaegerszegi nemzetközi vásár megtekintésével zárul. Anton Duijuhouwer, a holland vállalkozásfejlesztési központ közép-kelet-európai kapcsolatokért felelős vezetője többek között azt a véleményét hangsúlyozta, hogy egész Európa gazdasági fejlődésében alapvető jelentőségűek lesznek a kis- és középvállalkozások. Hozzátette: ez a szerepük már most is érvényesül. Hiszen az EU-tagországokban 17 millió, e kategóriába tartozó 6-15 fős vállalkozás működik, az elmúlt években csak ezek voltak képesek a foglalkoztatás számottevő növelésére is. Ezzel szemben az 500 embernél többet foglalkoztató kis- és középcégek száma csak 12 ezer, stagnáló munkaerőpiaccal. A holland szakember kifejtette: a vállalkozásélénkítés támogatásában, vagy a helyi vállalkozás- fejlesztési alapítványok létrehozását; : köz -urópai országok sikeresen ..másolták” a nyugati módszerekét. Viszont gyakori gond a vállalkozásfejlesztés céljainak és jellegének hibás, vagy pontatlan kiválasztása. Helyesnek ítélte, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány újragondolja céljait és elsősorban az export növelésére összpontosít. Azt, hogy máris mekkora húzóerőt képviselnek a kis- és középnagyságú cégek a gazdasági fejlődés élénkítésének és a piacgazdaság kiépítésének folyamatában, jól érzékelteti az a tény, hogy földrészünk fejlett országaiban a GDP-nek átlagosan a 80 százalékát, ezen belül az NSZK-ban a 90 százalékát ezek termelik. Hazánkban ez az arány a két évvel ezelőtti 30 százalékosnál csaknem 50 százalékosra változott. Jákli Péter, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának társelnöke előadásában kiemelte: a piac- gazdasági átalakuláshoz szükséges gondolkodásmód, munkamódszerek és alkalmazkodás szempontjából nemcsak nemzetközi, térségi gazdasági kapcsolatok, hanem a vállalkozási tapasztalatok is nagy jelentőségűek. Szerinte a legkésőbb jövőre megszülető terület- és térségfejlesztési törvény végrehajtásába beágyazódik a vállalkozás fej les z I é s rendszere, mégpedig olyan módon, hogy megnöveli a régiók — köztük a határ mentiek — szerepét, önállóságát.
