Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-17 / 244. szám
Megyénk életéből UJ KELET Pista bá’ Pista ba az a fajta ember, aki nyugdíjaskora ellenére is a „kedves kópé" kategóriába tartozik, már ha létezik egyáltalán ilyenféle besorolás; akinek humorától, bemondásaitól, „ veretes” történeteitől (részben mert ezek az elbeszélések valóban lenyűgözőek, másrészt mert holmi verésekről, adok- kapokról is többnyire szó van bennük), sőt egyszerűen már a puszta jelenlététől is jókedvre derül a társaság. Nem csoda hát, ha metszés idején, betakarításkor, kalákában végzett munkáknál ő a mindig szívesen látott vendég, a „humorzsák- cipelő” munkaerő. A felesége ezt a tulajdonságát több mint negyvenévi házasság után egészen másként értékeli, a legtömörebben fogalmazva: — Pistának még mindig nem jött meg az esze! — Én meg ráhagyom, mint „kódus a vagyonát a tizenkét pulyára!" — derül minden sértődés nélkül Pista bá’ az ol- dalbordü effajta kijelentésein. — Ah, mindkettő el van már meszesedve — toldja meg még az öreg —, ki lehetne belőle vakolni egy házat! Pista bá’ kereplője be nem áll, most igazán elemében van. Mondja is fajsúlyos vicceit, találós kérdéseit. Ez utóbbi így szól: — Mi a különbség a magyar és a cigány ember között? A válasz nagyon egyszerű: A magyar ember kerékpárral megy a kocsmába és gyalog megy haza, míg a cigány gyalog indul és biciklivel távozik. Ezen maga Pista bá’ derül a legjobban, többször is elmondva a választ, míg valaki meg nem kérdezi tőle:—Pista, tőled hány biciklit loptak már el? Az öreg gondolkodva megigazítja a vejétői ajándékba kapott baseballsapkáját, s kivágja: — Na, várjál, hazamegyek megszámolom a pumpákat! Pista bá’ ma valahogy nem a megszokott, a társaság sem érti, mitől olyan különös, olyan más az öreg. Aztán megoldódik a rejtély: betette a fogsorát. — Végzésre már csak behajítom a nagy mosolyt—mondja. Dolgozott is az öreg, amúgy rendesen, „foggal-körömmel". ■Majd csak ebédkor vette ki a „nagy mosolyt”, s csúsztatta zsebébe, mondván, vicsorítson ott, de az ételből nem eszik. Nem használja, nem tud vele rágni—magyarázza Pista ba . —Ezt is csak az asszony miatt csináltattam, hogy harapdáljam néha, dehát feltörné az ínyemet! —nevet huncutkásan. —Inkább otthon hagyom, hogy legyen, aki olykor rászól az asszonyra, mert én nemigen merek. Lefler György Gombafarm a pincében Hasznot hozhat a munkanélkülieknek Szíves invitálásnak tettem eleget, amikor Kállai Menyhért mátészalkai víkendtelkére kilátogattam. Pontosabban annak pincéjébe, ahol éppen „gomba- szüretre” készülődött a gondos gazda. A fatuskókon kisebb- nagyobb laskagombák nyújtózkodtak arra „várva”, hogy hamarosan a Kállai család és a rokonság asztalára kerüljenek. — A sikeres gombatermesztéshez szorgalom, kitartás, alkalmas hely és termelői tapasztalat szükséges — mondja vendéglátóm. — Az itt látható eredményt sok ismeret megszerzése és gyakorlás után értem el. — Gondolom, nem szívesen árulja el a titkát... — Tévedés! Éppen ellenkezőleg, megszerzett tapasztalataimat szeretném sokak számára átadni, ezért minden hónap utolsó hétfőjén délután öt órára várom az érdeklődőket Mátészalkán, a Kossuth út 24. szám alatt. — Milyen módszert ajánlana a kezdő gombatermesztőknek? — A termesztés kezdetleges módja, amikor a megvizsgált gombahulladékot kiszórjuk, vagy a termőhelyről a micé- liummal átszőtt talajt, korhadé- kot elhozzuk a kert alkalmas, árnyas sarkába. Sokan csinálják így, de a veszélye az, hogy nem ehető, esetleg mérgező gombát termelünk. A biztonságos termesztés alapja a vásárolt szaporítóanyag, csíra vagy átszövetett alapanyag. Olcsóbb, ha az átszö- vetést mi magunk készítjük el. —Mi szükséges az „átszöve- téshez” ? — Frissen kivágott és feldarabolt fatuskó (rönk) vagy felszecskázott és sterilizált szerves hulladék szükséges. A zsákos Kállai Menyhért és a fatuskós termesztést is kipróbáltam, az utóbbit nagyobb sikerrel. — Honnan lehet szaporítóanyagot beszerezni? — Nálam a fajtát illetően a laskagombák, azon belül a hibridek sikeresek. Laskához szaporítóanyag Csepelről és Gödöllőről szerezhető be, az érdeklődőknek szívesen elmondom, hogy pontosan honnan. Megmondom őszintén, az egyre szaporodó árusokban — akik helyszínre hozzák a szaporítóanyagot — nem nagyon bízom. —Kiknek ajánlaná a gomba- termesztésnek ezt a módját? — Én csak a család számára termelek, de manapság a magas húsárak, a húsfogyasztás csökkenésével jelentkező fehérjeigény, a gombának az ételízesítésben játszott szerepe, valamint a gombamérgezés elleni biztonságosság megnöveli a termesztett gomba iránti keresletet. Mindemellett munkanélküliek, a sok szabad idővel rendelkező időskorúak hasznos elfoglaltságot találhatnak a gombatermesztésben. Kép és szöveg: Szamosi István 1995. október 17., kedd Már nem számolnak a vevők Izomláz a szellemi munkától Lassan két éve annak hogy közelebbről is megismerkedtem egy ABC-pénztárossal. Tőle tudtam meg, hogyan lehet egy szelleminek minősített ülőmunkától rendszeresen váll- és nyakfájást kapni. Számolás közben a pénztáros egyik kosárból a másikba rakja az árut. Képzelje csak el a kedves olvasó, hány kiló cukrot vagy számmániás Pepsit kell megemelnie, hiszen egy forgalmas üzletben kétszázezer forint értékű áru is átmegy a kezén naponta! Szemben a pénztárgép, oldalt a kosár, vagyis állandóan forog a feje. Innen lesz a nyaki panasz. Felelősségteljes munka, mert a pénztáros fizetésével felel a beütött összegért. Ha valaki járt már úgy, hogy többet adtak vissza neki egy ezressel a boltban, jó ha tudja, záráskor a pénztáros egyenlítette a számlát. Ismeri az árakat, ha árváltozás van, egy kis listát rak maga elé a gépére néhány napra, amíg megtanulja. Amikor ezeket már tudtam, akkor gondoltam rá, hogy beszélgetek egy hölggyel a szakmából. Mátészalkán, a Mega Plus diszkontban szólítottam meg Csordás Jánosné Gizikét. Szívesen beszélt magáról, sőt — bár egy hölgytől ilyet nem kérdeztem volna — elárulta a korát is. — Nyírmeggyesen születtem 1963. augusztus 28-án. Édesapám a termelőszövetkezetben dolgozott, édesanyám pedig otthon, háztartásbeli volt. Megéltünk valahogy, mert mellette jószággal, földdel is foglalkoztak. Van egy nővérem, ő is kereskedő. Meggyesen jártam iskolába, a nyolc osztály után pedig Nyíregyházán, a Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakmunkásképző és Kereskedelmi Szakközépiskolában tanultam három évig. Itt, Szálkán, az Egyes ABC- ben voltam tanuló, utána ott is helyezkedtem el pénztárosként. Férjhez mentem, utána jöttek a gyerekek, és csak hat év múlva álltam újra munkába. A Füszért diszkontban három éve kezdtem dolgozni, és itt maradtam akkor is, amikor eladták és a Mega Plus nevet kapta. — Mikor mentél férjhez? — Pontosan 1982. augusztus 28-án. A férjem mozdony- vezető, van egy 12 és egy 10 éves fiunk. — Készül valamelyik kereskedelmi pályára? — Jaj, egyik sem! Nem tudom még hová mennek általános után, de lassan gondolkodni kell róla mert a nagyobbik már hetedikes. —Miért lettél kereskedő? — Akkor nem volt nagy a választék. Lehetett menni gimnáziumba, ipari iskolába meg ide. Nekem ez tetszett. A szakmunkásvizsga után volt egy négy hónapos tanfolyam, ott is le kellett vizsgázni, és megkaptuk a pénztárosi bizonyítványt. Mikor megvolt, rögtön beültem a pénztárba, és azóta ezt csinálom. Nem volt még soha nagy hiányom vagy többletem, a vevőkkel sem akadt különösebb probléma. Ha valaki szól, akkor utánaszámolunk együtt, de mostanában már nem nagyon van ilyen. —Régen gyakrabban fordult elő? — Igen. Most már lassan mindenki beletörődik a pénztelenségbe, és abba, hogy minden olyan sokba kerül. Azért is kevesebb a reklamáció, mert a modern pénztárgép kiírja, mit ütünk be. A régiek ezt nem tudták. — Te utánaszámolsz ha fizetsz valahol? — Nagyjából, de én is tisztában vagyok az árakkal. Általában megbízok a pénztárosban, legfeljebb azért nézem meg a blokkot, hogy tudjam melyik boltban mi mennyibe kerül. Dojcsák Tibor Csordás Jánosné Giziké a pénztárban Jubileum Tízéves fennállását ünnepelte október 12-én a Nyíregyenes Alkoholizmus Ellenes Klub. Az ünnepi ülésre meghívták a társklubok képviselőit is, így közösen emlékeztek az eddig végzett sikeres munkára. Az országos szinten is elismert tevékenységük jutalmául Szatke Sándor, a klub titkára vehette át a jubileumi zászlót Fekécs Imrétől, az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetségének főtitkárától. Ez az elismerés az elvégzett feladatok értékelésén túl a jövőben végzendő munkához is új hitet és erőt ad a klubtagok számára. Jurás László Apróságok Állunk az ablaknál. Orrunk előtt bepárásodik az üveg. Bekívánkozunk. Bent két-három csöppség fekszik kis vaságyakban. Az egyik számunkra nagyon fontos. Várták őt. Megszületett. Egészséges, de nagyon kicsi. Ezért tartják itt már második hete. A mama gondozgatja. Fürdeti, tisztába teszi. De a papa...? O csak az ablakon át áhítozik, hogy végre gyermekét kezében tarthassa. És még ki tudja, meddig várakozik erre? A folyosón mamák köntösben beszélgetnek. Szotyi, cigaretta, egyik után a másik. Amikor már unják, bemennek a gyermekükhöz. Semmi fertőtlenítés, semmi elővigyázat. Ok megtehetik?! Ok anyák. (hatházi) A halál oka: komplett keringési és légzési elégtelenség Váratlan csecsemőhalálozások Négy koraszülött csecsemő elhalálozott 1995. szeptember 10— 13. között a nyíregyházi Jósa András Kórház 1. Sz. Gyermekosztályán. A halálesetek után a kórház vezetősége és a megyei tisztifőorvos, dr. Kovács Attila vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat még tart, és ennek eredményéről a tisztifőorvos a következőket nyilatkozta: — A csecsemőhalandóságon belül világszerte a leggyakoribb a koraszülöttek elhalálozása. Megyénkben a szülések 9,'5 százaléka végződik koraszüléssel, ami nem kevés, s ennek okát vizsgálni külön riportban kellene. Mind a négy koraszülött esetében elmondható, hogy az édesanyák veszélyeztetett terhesek voltak, és ebből eredően is a koraszülöttek mindannyian kis súllyal (1400-1700 gr) születtek. Születésük után eleve intenzív kezelést igényeltek súlyos, általános állapotuk miatt. Haláluk után azonnal vizsgálatot rendeltem el, amelyből eddig kiderült, hogy szó sincs a kórházban elszenvedett fertőzésről, hanem a halál oka mind a négy esetben — az eddigi adatok alapján — komplett keringési és légzési elégtelenség volt. Ezt megerősíteni látszik dr. Bállá György szakvéleménye is, aki a debreceni klinikáról jött át Nyíregyházára. S hogy menynyire volt esélyük a koraszülötteknek az életben maradásra, az csak a vizsgálat teljes befejezése után mondható meg. De az már mindenképpen megállapítható, hogy ezek a halálesetek egymástól függetlenek voltak. Az elrendelt vizsgálatnak ki kell terjednie a technológiák értékelésére is, nevezetesen, hogy amennyiben ilyen beteg gyerekek vannak, a jelenleg is használatos technikák alkalmasak-e arra, hogy átFotó: Bácsi Krisztián segítsék őket a kritikus időszakon. — Egyes vélemények szerint a négy csecsemő halálát egyértelműen a lélegeztetőgépek hiánya okozta. Mennyire alkalmasak a nyíregyházi gyermekosztály műszerei és gépei az európai szintű gyógyító tevékenység ellátására? — Bizonyos szempontból kevés a gépek száma, és nem illeszkednek bele a rendszerbe. A gyermekosztály technológiai rendszere sem egységes. Jelen van a csúcstechnológia, és mellette van egy gyengébb színvonalú technika is. A vizsgálat során az is kiderült, hogy vannak olyan problémák, amelyek a technikai felszerelések hiányosságából is adódnak, s amelyeknek a későbbiekben lehetnek negatív hatásai is. A gépek drágák. Az egészségügy óriási forráshiánnyal küszködik, a szolgáltatási spektrumai szűkülnek. Ahhoz, hogy ne legyenek funkcionális problémák, fejlesztésre, a meglévő műszerek hatékony kihasználására van szükség. Ha a vizsgálat lezárul, annak eredményéről a sajtót tájékoztatni fogom. Várjuk dr. Dicső Ferenc osztályvezető főorvos úr véleményét is, aki már nagyon sok fórumon fölhívta a figyelmet a lélegeztetőgépek hiányára. A tisztiorvossal való találkozásom előtt, a hivatalos utat betartva mindezt írásba is adta a megyei Tiszti Főorvosi Hivatalnak. Tassy Tamás
