Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

Belföld-külföld 1995. október 17., kedd Leesett a 10. emeletről — életben maradt Páratlan szerencséje volt annak a 13 éves romániai fiúnak, aki hétfőre virradó éjszaka a Keleti Kárpátokban lévő Neamt megyeszékhelyén. Piatra Neamt városában éjjel kettőkor egy tízemeletes tömbház tetején keresett magának alvóhelyet. Vasile Apetrei, a hajléktalan fiú hirtelen megcsúszott és le­zuhant. Szerencséjére először sikerült megkapaszkodnia egy vasrúdban, s amikor végül nem tudta magát tartani, egy té­véantenna, majd egy faág fékezte zuhanását. Apetreit könnyebb agyrázkódással, zúzódásokkal és állkapocstörés­sel kezelik. Mint a Rompres tudósításából kitűnik, a fiú azért hagyta el népes családját, mert apja koldulásra kényszerí­tette. Tanácskozás Bécsben Franz Vranitzky osztrák kancellár elnökletével a hét vé­gén Bécsben zárt ajtók mögött tárgyaltak vezető európai szo­ciáldemokraták a délszláv válságról, a békefolyamat jelen­legi állásáról és a polgári társadalom kiépítésének esélyeiről — derült ki hétfőn az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) sajtóközleményéből. A résztvevők között volt többek között Kovács László külügyminiszter is, valamint Thorvald Stoltenberg norvég ENSZ-köz vetítő és a brit Pauline Green, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője. A tanácskozáson elhatározták, hogy hamarosan do­kumentumot fogalmaznak meg az újjáépítésben való közreműködésről. A résztvevők kinyilvánították: támogat­ják a békefolyamatot, készek az együttműködésre minden demokratikus erővel, s elvárják, hogy minden nép és min­den fél azonos bánásmódban részesüljön. Újságírógyilkosságok Az Amerikaközi Újságíró-szövetség (SÍP) pénzalapot hoz létre, amelyből a kontinensen elkövetett újságíró-gyilkossá­gok kivizsgálását kívánja támogatni — jelentette be vasár­nap az argentin Raul Kraiselburg jelenlegi elnök és szerdán hivatalba lépő utódja, az amerikai David Lawrence, a Miami Herald című lap kiadójának igazgatója a szervezet Caracasban zajló éves közgyűlésén. A félmilliárd dolláros alaptőkével induló alap a tettesek felelősségre vonását és a biztonsági intézkedések javítását hivatott támogatni. Az elmúlt öt év­ben 153 újságírót gyilkoltak meg Amerikában, a legtöbbet Brazíliában, Mexikóban, Kolumbiában és Guatemalában. Az idén eddig hét erőszakos halálesetről tudnak a szakmában, ebből négyet Brazíliában, kettőt Kolumbiában, egyet Mexi­kóban követtek el. A SÍP vezetői különösen sérelmesnek tart­ják, hogy a tettesek az esetek jelentős részében büntetlenek maradtak. A SÍP elsőként Kolumbiában, Mexikóban és Gua­temalában kíván nyomozni, és vizsgálatainak eredményeit jövőre külön erre a célra szentelt tanácskozáson vitatja majd meg — írja az AFP. Az UNICEF a jugoszláviai kisgyermekekért Az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezési szervezete „Óvjuk meg a csecsemőket a téltől!” elnevezéssel nemzet­közi akciót hirdetett a volt Jugoszláviában élő mintegy száz­ezer csecsemő és kisgyermek megsegítésére — közölte hétfőn Bonnban Dietrich Garlichs, az UNICEF német szervezeté­nek ügyvezető igazgatója. Garlichs kifejtette, hogy a volt Jugoszláviában mintegy százezer gyermek — köztük 32 ezer csecsemő és 63 ezer kisgyermek — számára jelent komoly veszélyt a közelgő, ötödik háborús tél. Folytatódik az éhségsztájk (Folytatás az 1. oldalról) Kértük, hogy újabb, meggyőzőbb érvekkel alátámasztva fo­lyamodjanak a magyarországi politikai menekült státusért. (Teg­nap délelőtt a határőrség az okmányt elküldte. —A szerk.) Fel­vettük a kapcsolatot az ENSZ mekeültügyi központjával, tájé­koztattuk őket a kialakult helyzetről, amelynek megoldására min­dent megteszünk. Az éhségsztrájkról megpróbáljuk lebeszélni az afgánokat. Egy biztos, semmiképpen nem járulunk hozzá, hogy a menekülteket hazájukba visszatoloncolják. (Hétfőn délután az afgánok fellebbezésükre választ még nem kaptak, így folytatták az éhségsztrájkot.) wUJKELET A jegyzőkonferencia utóhatásairól Törvénymódosító kezdeményezések MSZP­frakcióülés A felsőoktatási törvényről, azon belül is a tandíjjal kap­csolatos kérdésekről, vala­mint a közoktatás finanszíro­zásáról tárgyalt hétfői ülésén a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoport­ja. A testület ezzel folytatta a két hete megkezdett oktatás- politikai vitát. A képviselők abban maradtak, hogy az egyes törvények parlamenti tárgyalása kapcsán vitatják meg a felvetődött kérdéseket — közölte az MTI érdek­lődésére Lamperth Mónika, az MSZP frakcióvezető-he­lyettese. A politikusasszony meg­erősítette, hogy a törvényho­zók több témában polemizál­tak a kultuszminisztérium képviselőjével, Szabó Zoltán államtitkárral, s bírálatokkal illették a művelődési tárcát. Tandíj-ügyben többen szóvá tették, hogy ha a hallgatókkal folytatott tárgyalások során rugalmasabb magatartást ta­núsított volna a művelődési tárca, akkor valószínűleg előbb is meg lehetett volna kötni a megállapodást a HÖKOSZ-szal. Ország­gyűlés Varga Bélára, az 1946-os Nemzetgyűlés elnökére em­lékezett Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke hétfőn, a törvényhozás őszi ülésszaka 13. ülésnapjának kezdete­kor. A napokban elhunyt ál­lamférfi emlékének az Or­szággyűlés egy perces néma felállással adózott. ♦ Az országgyűlés hétfői ülésén Nikolits István tárca nélküli miniszter expozéjá­val megkezdődött a kor­mány által újból benyújtott nemzetbiztonsági törvény általános vitája. Felszóla­lásában a kormány titkos- szolgálatokért felelős tagja hangsúlyozta: régi alkotmá­nyos kötelezettségének tesz eleget a parlament a mosta­ni törvényjavaslat tárgyalá­sával. Nikolits István arra is felhívta a képviselők figyel­mét, hogy a törvény — el­fogadása esetén — széles ellenőrzési jogkört biztosíta­na a parlament nemzetbiz­tonsági bizottságának. ♦ Horn Gyula a közeli na­pokban Zágrábba, majd Belgrádba látogat. Ezt maga a miniszterelnök jelentette be hétfőn, az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete­kor. Mint mondta: Magyar- ország, mint az érintett ál­lamok szomszédja és az EBESZ soros elnöke, min­dent elkövet, hogy a befeje­ző szakaszához érkezett dél­szláv válság mielőbb véget érjen, és megkezdődjék a gazdasági újjáépítés. A III. Országos Jegyzőkon­ferenciát augusztusban tartot­ták Siófokon. A tanácskozás harmadik napján a résztvevők szekcióküléseken vitatkoztak a következő dolgokról: az alkot­mányozás és a közigazgatás korszerűsítéséről, a költségve­tési gazdálkodásról, az önkor­mányzati vállalkozásról és va­gyongazdálkodásról, a szociá­lis igazgatás és gondoskodás aktuális kérdéseiről, a közbiz­tonságról és a jegyzőszervező­désekről. Győri András Sza­koly jegyzője a szociális igaz­gatás és gondoskodás aktuális kérdéseiről vezetett ülést, a szekció előadói voltak dr. Csehák Judit országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Egészségügyi Szociális Bizott­ságának elnöke és dr. Bíró Bol­dizsár a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. Az em­lített szekció a megbeszélések alapján az alábbi állásfoglalá­sokat alakította ki: — A szekció megállapítása, hogy a rászoruló állampolgá­rokról való gondoskodás alap­vetően állami feladat. Az állam nem vonulhat ki a szociális el­látásokból. Az önkormányza­tok kötelező feladataik ellátá­sához kapjanak értékálló álla­mi forrás-kiegészítést. Önkor­mányzati kötelező hatáskörbő­vülés ne történhessen megfele­lő államilag garantált forrás- megjelölés nélkül. (Folytatás az I. oldalról) A megyei gabonapiaci hely­zetről érdeklődve megkérdez­tük Lakatos Andrást, a megyei agrárkamara elnökét, hogy ré­giónkban miként érzékelhető az a helyzet, ami az országos állapotokat jellemzi. Mint el­mondta, a termelői tulajdon­szerkezet megváltozása miatt kialakult kétoldalú információ- hiányra, az érdekképviseleti szervezetek gyakran egymással ellentétes ténykedésére, a hát­ráltatott tényleges és szük­ségszerű munkamegosztás ki­alakulására vezethető vissza ez az állandóan megújuló problé­ma, amit legutóbb a rozs körü­li gondok világosan előre je­leztek. Ezen a káoszon minél előbb, megnyugtató módon felül kell emelkedni, de tény, hogy hiá­nyosak az éves termelési ada­tok. A megyét korábban behá­lózó információs rendszer szét­esett. A júniustól dolgozó ag­rárkamarai gazdajegyzők és az — Valósuljon meg az ará­nyos teherviselés és felelősség- vállalás az állam, az önkor­mányzatok és az állampolgá­rok között. — Készüljön reális, végre- hajtható’szociális kormány- program. — Mielőbb történjen meg az állami, társadalombiztosítási, önkormányzati szociálpolitikai feladatok szétválasztása, profil- tisztázása. — Kerüljön sor a térségi vál­ságkezelő programok kiszéle­sítésére, a bevált kezdeménye­zések országos elterjesztésére. — Időtálló szocilális tör­vényre és végrehajtható szak­mai szabályozásra van szükség. — Készüljön egységes csa­ládtámogatási törvény. Mie­lőbb szülessen meg a gyermek- jóléti és gyermekvédelmi tör­vény. — Kerüljön felülvizsgálatra a cél- és címzett-támogatások­ról szóló törvény azon rendel­kezése, mely funkcióváltás ese­tén az önkormányok visszaté­rítési kötelezettségét szabályoz­za. Mentesüljenek az önkor­mányzatok a visszatérítési kö­telezettségük alól abban az esetben, amennyiben a cél- és címzett-támogatással létreho­zott beruházást más kötelező önkormányzati alapfeladataik céljára hasznosítják. — Az állami költségvetés előlegezze meg az önkormány­év végéig megalakuló telepü­lési mezőgazdasági bizottságok tagjai együttesen képesek lesz­nek arra, hogy javítsák a terme­lés szevezéshez nélkülözhetlen információáramlást. Azaz, a bizalmat, ami alatt az értendő, hogy kölcsönösen elfogadják és segítsék egymást a termelők és a gazdálkodást segítő szemé­lyek és szervezetek. Emellet fontos lenne, hogy saját érde­kükben a gazdálkodók megad­ják a szükséges információkat, hogy a termelésszervezést szá­mukra legoptimálisabban le­hessen koordinálni. Most a búzával kapcsolatban túlzott pánikhangulat alakult ki. Az elkészült gabonamérleg szerint a már kiszállítót és a még kiszállítandó búzamennyi­ség után is biztonsággal marad elég, a hazai piac igényeinek a kielégítésére. A vetőmagok frissítése 30-35 százalékban, a tavalyihoz képest növekvő mértékben megoldható. Sajnos, a termelői igények e téren zatoknak — egy korrigált álta­lányösszeg formájában — utó­lagos elszámolási kötelezettség mellett, a munkanélküliek jöve­delempótló támogatásának, a gyermeknevelési támogatásnak és a mozgássérültek közlekedé­si támogatásának fedezetét. — A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló és módosított 1993. évi III. tör­vény 47. paragrafusa egészül­jön ki a következő bekezdéssel: Természetbeni juttatásként — pénzbeni ellátás mellett — a helyi önkormányzati rende­letben szabályozott feltételek esetén a gazdálkodást előse­gítő támogatás adható, csa­ládi méretű önellátó, illetve jövedelem-kiegészítő me­zőgazdasági kistermeléshez, kislétszámú állattartáshoz, szolgáltatás igénybevételé­hez. A hatvanötödik parag­rafushoz pedig a következő kiegészítés kerüljön: Kiste­lepüléseken, külterületen a házi segítségnyújtás és csa­ládsegítés egyes feladatai­nak ellátása, valamint az étkez­tetés bonyolítása falugondnok alkalmazásával megszervez­hető. Az állásfoglalásokat a jegy­zőkonferencia résztvevői ha­marosan eljuttatják az érintet­tekhez. Kozma Ibolya megtévesztőek lehetnek, mert alacsony a kereslet a fémzárolt gabona iránt. A megyében nincs információ az esetleges vetőmaghiányról. A takar­mánybúza ugyan kevesebb, de a kiegészítő termények magas termésátlagot hoztak, hiány e téren sem lesz. Összességében legfeljebb mintegy 2 millió ton­na búza kerülhet külföldre, de a hazai malmok és pékségek ellátásában nem lesz fennaka­dás. Esetleg, mint a rozs eseté­ben, lehetnek időszakos terüle­tenkénti mennyiségi arányta­lanságok, de az országos tarta­lékokból ezek kiegyenlíthe­tők. Az országos problémához végezetül hozzátette az elnök, hogy a rendezésére megalakult egy mezőgazdasági albizottság, akik levélben felkérték az Ál­lami Számvevőszéket és az Országos versenyhivatalt az ügy kivizsgálására. Vitéz Péter Sikeres agrármarketing-pályázat Eddig mintegy 60 millió forintot használtak fel abból a 100 millió forintos keretből, amely az agrármarketing-tevékenység támogatására szolgál. Csaknem 200 pályázat érkezett a bírá­ló bizottsághoz; a zsűri 80 százalékukat találta támogatásra érdemesnek. Erről Gaál Béla, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályveze­tője tájékoztatta hétfőn az MTI-t. Elmondta: a pályázat, amelyet a nyár köze­pén írtak ki, egyértelműen sikeres. A kis- és közepes cégek érzik ugyan a marketingtevé­kenység szükségességét, ám megfelelő pénz­ügyi fedezet híján ezt az esetek többségében nem tudják finanszírozni. A pályázók egy része főként csoportos tevékenységre kér támogatást, mint például kiállításokon való részvétel, míg a kisvállalkozók saját piaci bevezetésük támoga­tását kérik, például prospektusokon szeretnének bemutatkozni leendő üzletfeleiknek. A főosztályvezető szerint minden remény meg­van arra, hogy a jövő évben is folytatható lesz az agrármarketing-tevékenység támogatásának gya­korlata. Azt azonban Gaál Béla nem tudta pon­tosan megmondani, hogy 1996-ra mennyi pénz is áll majd a pályázók rendelkezésére. Vélemé­nye szerint ez nem lesz kevesebb mint az idén. Búzapiaci pánik

Next

/
Oldalképek
Tartalom