Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

UJ KELET Labdarúgás 1995. október 14., szombat NB II Keleti csoport, 10. forduló NYFC: Ideje hajrát nyitni! A türelem ponto(ka)t terem? Nyíregyházi FC—Kazincbarcika Városi Stadion, V.: Birincsik (Márta, Szilágyi) Kezdési idő: Móra KC Hajdúszoboszló—Tiszavasvári V.: Hidasi (Vámos T., Koch) Kezdési idő: 14 óra. Emlékezetes ütközet áll a nyír­egyházi különítmény mögött. A hatvani, mondhatni már vert se­reg a sírból feltápászkovda mért csapást nagy izgalmak közepet­te Drobniékra. Persze a Városi Stadionban sokkal „nyugisabb" a légkör, a piros-kékek imponá­ló hazai gólaránya 11-2, bár ebbe egy vereség is becsúszott. Ezút­tal a Kazincbarcika „merészke­dik” a nyíregyházi harcmezőre. méghozzá nem a legkedvezőbb előjelekkel, mert... — Hogyan dolgozta fel az együttes a hatvani mérkőzést? — kérdeztük Tóth János klub- igazgatót. — Nagyon nem volt mit fel­dolgozni. A mienk egy érésben lévő csapat, ha nem is örültem a 2-0 utáni egyenlítésnek, be kell látni, hogy a társaság ilyet is „tud”. A hatvani meccs utá­ni napon még érződtek az ott történtek a csapat kedvén, de mostanra nyugalmat, rendet érzek. Egyébként nem is hagy­tam, hogy temetői hangulat le­gyen úrrá a társaságon. Van még hat meccsünk az ősszel, fizikailag rendben vagyunk, úgy érzem, játékban is sokat javultunk. Most kell megembe­relnünk magunkat, és egy „ke­gyetlen” kilencven percet pro­dukálnunk. Nyugodtan készül­tünk, főleg a visszaállt csapat elleni követendő felfogást gya­koroltuk. — Úgy tűnik, nincs nagyfor­mában a Barcika. Mekkora játékerőt képvisel valójában? —Ismerősen csenghet a ne­ved afutballszurkolók számá­ra, hisz korábban már játszot­tál a megyében. — Igen, méghozzá Raka- mazon futballoztam egy rövid ideig, ahol nagyon jól éreztem magam, kellemes emlékeim vannak az ott eltöltött idő­szakról — válaszolta a szim­patikus középpályás. — Úgy tudom, elég kacska- ringós volt az utad Kisvárdáig. — MVSC-nevelés vagyok, s elsősorban borsodi csapatok­ban — köztük a Diósgyőrben — szerepeltem. A katonaidő alatt az NB Il-es Hatvan játé­kosa voltam, majd egy sérülés után kerültem Rakamazra. Az elmúlt fél évet Encsen töltöt­tem, ahol rengeteg probléma volt, és ahonnan mindenkép­pen távozni akartam. Ekkor ta­lálkoztam Gólyán Istvánnal, aki Kisvárdára hívott. Nem bántam meg, hogy ide igazol­tam, mert remek közösségbe és nagyon jó csapatba kerültem. — Nyáron több meghatáro­zó játékos távozott a KSE-től, mégis az élmezőnyben vagytok. Szerinted ez minek köszönhető? — Rutinos, tapasztalt csapat a Kazincbarcika, és meggyőző­désem. hogy kontrajátékot fog játszani. Az tény: nem léphet pályára a vendégeknél egy Sztahon. egy Komlósi. egy Litk­Drobni Miklós ács, egy Göndör. A védelmük így kissé szétesni látszik. Ezzel együtt nem számítok könnyű meccsre! ' — És ami az NYFC-t illeti? — Ami az NYFC-t illeti, azt fogom kérni a fiúktól, hogy maximális erőbedobással, ret­tentő vállalkozó szellemben futballozzanak! A kapu előtt „drámai” változást várok, még­hozzá nagyobb erőszakosságot, pontosságot, szemfülességet. — Mire lehet ezt alapozni? Az eddigi mérkőzések többször nem ezt bizonyították. — Éppen ezért ebben várok forradalmi változást. Többet — Tény, hogy meglepően jól szerepelünk, erre mi sem szá­mítottunk. Edzéseken nagyon kemény, magas szintű munkát végzünk, s ez a mérkőzéseken is érezteti hatását. Az egyetlen problémát talán a csapat anya­gi lehetőségei jelentik, szerin­tem ezért nem fogunk maga­sabb osztályba kerülni. Pedig ennek a tehetséges gárdának lenne rá esélye. Azt is mond­hatnám, hogy NB Il-es szintű munkát végzünk megyei I. osz­tályú anyagi háttér mellett. kell kapu elé kerülni, ez egyéb­ként az utóbbi találkozóinkon már megmutatkozott, de pon­tosan azon kell változtatni, hogy amikor a háló közelébe kerülünk, határozottabbak le­gyünk. Valahol elérkezett az idő, hogy a fiúk maguk is fel­fogják, mit kell tenniük. A rá­menős vállalkozó kedvnek idő­ben, lehetőleg hamar gólt kell eredményeznie, ez pedig re­mélhetőleg, úgy fel fogja sza­badítani a csapatot, hogy egyjó mérkőzés süljön ki a 90 perc­ből. Türelmetlenkednünk vi­szont nem szabad. — Változik-e a hatvani kezdő csapat, sérülése után visszatér­het-e Domokos? — Úgy tűnik, Domokos már a padra ülhet, a beállítását vi­szont nem valószínű, hogy meg­kockáztatom, talán szerencsé­sebb lesz, hamenet közben kül­döm be. Egyedül Bessenyei nem áll rendelkezésemre. Adámszki helyett valószínűleg Sira lesz kezdő, így a támadósor a Né­meth—Lukács—Sira-hármas lesz. A középpályán Karkusz— aki múlt heti kisebb betegsége után egészen frissen mozgott a héten —, Bagoly, Göncz, mö­göttük Kovács Imre vár bevetés­re. míg hátul a szokásos a had­rend két ékfogóval, söprögető- vel. Ez tehát egy támadó szelle­mű csapat. Egy kicsit előrete­kintve: van még — ezen a mécs­esén túl — öt hetünk az őszből. Igenis dobja be magát minden­ki, vágjunk ki egy jó hajrát! Ezt pedig most meg lehetne nyitni. Csiky Nándor — Neked is jobban megy a játék s a gólokkal sem ma­radsz adós. — A remek edzésmunka, természetesen, az én teljesít­ményemen is meglátszik. Sokkal jobb erőben érzem magam, mint korábban, s mi­vel érzem a bizalmat, a játék­ban is bátrabban merek vál­lalkozni. Bár a góljaim több­ségét büntetőből lőttem, már hat találatnál tartok, s ez kü­lön öröm számomra. — A tizenegyeseket te vál­lalod el vagy kijelölnek? — Én vállalom el, s eddig mindet sikerült is értékesítenem. —A labdarúgás mellett mi­vel foglalkozol? — A sárospataki tanítóképző utolsó éves hallgatója vagyok. — Ezek szerint hamarosan szögre akasztod a focicipőt, és tanítani fogsz? — Még fiatal vagyok, egye­lőre focizni akarok. Hogy a jövő mit hoz, nem tudom. Egyelőre jól érzem magam Kisvárdán, másik NB III-as csapathoz nem igazolnék el. Ha innen távozom, akkor vagy hazamegyek Bőcsre -— ahol a foci mellett a művelődési ház­ban dolgozhatnék —, vagy pedig egy másodosztályú csa­pat ajánlatát fogadnám el. Ugyanis szeretnék még maga­sabb osztályban játszani. Barczi Róbert Vasárnap helyett szombaton lép pályára Hajdúszoboszlón a Tiszavasvári Alkaloida SE NB Il-es labdarúgócsapata. A sza­bolcsi csapat ezzel teljesítette a vendéglátók kérését, amikor is egy nappal korábban játszik. Vasárnap ugyanis hazai pályán szerepel újra a Löki. és az NB Il-es csapat vezetői úgy ítélték meg, hogy szurkolók jobb ki­szolgálása érdekében kitérnek a párhuzamos rendezés elől. A Hajdúszoboszló-Kabai Cukor nem ígérkezik könnyű ellenfél­nek... — Rövid hetünk van. hiszen vasárnap Hódmezővásárhelyen léptünk pályára, most pedig szombaton újra megmérette­tünk. Emiatt már pénteken nem is edzettünk — mondja beszél­getésünk elején Szikszói Lajos, a tiszavasvári mester. — Végül is talán nem is olyan nagy baj ez, hiszen akkor így a jövő hé­ten egy edzéssel többet tudunk tartani a szabolcsi rangadó előtt. Mint ismeretes, egy hét múlva hazai pályán a Nyíregy­házi FC-t fogadjuk. Gaicára. Rására és Figére továbbra sem számíthatok, de nem lehet a pályán Lente sem, aki egy mérkőzésre szóló eltiltást ka­pott a Hódme-zővásárhelven történtekért. Azt hiszem, az enyhe ítélet is jól jelzi, hogy Lajos a játékvezetői jelentésben Helytálló a kifejezés: az oroszlán barlangjába dugta be fejét a sényői legénység. A diósgyőriek látatlanban félelme­tes ellenfélnek tűnnek, kendő­zetlenül az élvonalba való fel­jutásra hajtanak. És a közönség! Szó, mi szó, nem zardanóven- dékek látogatják mérkőzéseiket. Meglehetősen forró fogadtatás­ban lesz része az újoncnak, de legalább az esélytelenek nyu­galmával futballozhat. Jávor Pál edző is ebből merít erőt — Abban a szellemben lé­pünk pályára, hogy a sényői igenis NB 11-es csapat, a Diós­győrnek sem adományozzuk ingyen a skalpunkat. Ha nyer­nek is, küzdjenek meg a sike­rért! Próbálunk majd partnere­ik lenni s nem áldozatok. — Diósgyőrben a közönség tizenkettedik játékosként vehe­tő számításba. Miként védhető ki, hogy Krasznaiék ne nyilvá­nítsanak túlzott jelentőségei a zajos tömegnek? —Annyit mondtam az öltöző­ben: élmény ekkora szurkolótá­bor előtt focizni. Fanatikusak az ottani emberek, valódi lokálpat­rióták. Persze a szidalmakból is kijut majd a fiúknak, ám ez le kell, hogy peregjen róluk. — A hazaiak jönni fognak, mint a veszedelem, nehéz dolog lesz lefékezni őket. Sikerült-e felkészíteni erre az együttest? — Az, hogy a védelem jól 7í4rinn pRnrpnriíí fplaHat TÍ7pn­leírtak alapján nem sértette meg a játékvezetőt, de ez nem jelenti azt, hogy felmentem a kiállítá­sért a játékosomat. Fecsku is sé­rüléssel küszködik, már a hét­közi edzőmérkőzésen nem is lépett pályára. —Ki volt az ellenfél a szoká­sos szerdai előkészületi mérkő­zésen? — A Svájcban pályára lé­pett válogatottakat nélkülöző DVSC-Epona. Az NB I-es csa­pat három góllal (3-0) jobbnak bizonyult nálunk. Az itthon maradiakon kívül az NB I-es együttesben több olyan játékos is pályára lépett, akinek bizo­nyítania kellett, mert próbajá­tékon vett részt. Frissen, jól mozgott ellenfelünk. Mi to­vábbra sem találjuk az optimá­lis megoldást, ha be kell adni a labdát, akkor cselezgetünk, ha kellene még egy csel, hogy jobb helyzet alakuljon ki, ak­kor pedig inkább beadjuk. — Milyen csapat a szombati ellenfél? — Előttünk áll a tabellán, jobb gárda nálunk. Kaba évek­re visszamenőleg mindig az él­bolyban helyezkedett el. Bár azt meg kell említenem, hogy három hazai mérkőzésen a táb­lázat végén helyezkedő csapa­tokkal szemben — Sényő, Eger, Hatvan — mindössze egygólos győzelmet tudott ki­egy védőt azonban nem lehet bedobni — ez képtelenség. Sényőn eddig az volt a gyakor­lat, hogy a középpályások szó szerint a középpályát szállták meg, onnan tapodtad sem — Varró István vagy alig — mozdultak. Sok időmbe telik változtatni a be­gyökeresedett szemléleten. Nem érzik át a védekezés súlyát, ami nem az akarat függvénye, a fejeket kell tisztára mosni. Köz­ben azért csiszolódunk... Mun- kásfutballra van kilátás, hisz nem egy látványos játék, ami­kor a gyors Pitácsot vagy a le­leményes Tóth Györgyöt szerel­csikarni hazai pályán. Ebből jól látszik, hogy felállt védelem ellen nem szeret játszani ellen­felünk, biztos terület nélkül szenved. Nekünk is ezt a harc­modort kellene választani, de úgy érzem, hogy a vasvári lab­darúgóknak ez nem az erős­ségük. Nemigazán tudunk ki­várásra játszani, várni, hogy el­jöjjön az alkalmas pillanat, ha­nem mi már előbb el akarjuk dönteni a mérkőzést. Most te­hát az a kérdés, hogy az eddigi ellenfeleinknél jobb csapat el­len tudunk-e újítani, oda tu dunk-e figyelni, fegyelmezet­ten játszunk-e vagy sem. —Milyen összeállításban lép pályára Tiszavasvári? — A győztes hódmezővá­sárhelyi gárda kísérli meg a pontszerzést Hajdúszoboszlón. Annyi változás van, hogy Lente helyett l erei játszik, illetve, ha Fecsku nem jön rendbe, akkor Kurilco helyettesíti majd. A várható összeállítás: Szabó — Szűcs — Havelant, Hegedűs — Horváth. Szarka, Fecsku v. Kurilco. \ eres, Bohács — Er dei, Rosu. A kispadon Simon, Sinka, Bertiáth, Szilágyi és Rékási vár bevetésre készen. —Egy döntetlennel kiegyezne? — Ha azt javuló játékkal ér­jük el, akkor igen. Nagyon fon­tos, hogy pontot vagy pontokat szerezzünk Hajdúszoboszlón, mert ellenkező esetben leszaka­dunk az élbolytól. Á vereség nagyon bosszantana... Száraz Attila ni, ütközésre kell kényszeríteni. — Érezhető volt a héten a Gödöllő elleni győzelem jóté­kony hatása? — Feltétlenül. Hagytam ün­nepelni a srácokat, noha még tanuljuk, mi módon érhetünk el további sikereket. Feszültség lappang bennük, fáradtságot is tapasztalok mert kemény ter­helésnek vannak kitéve. —Mennyiben borította fel elkér • zelésedet a balmazújvárosi K> vács leigazolásának kútba esese — Nem érintett kellemese ám mit tehetnék. Megértem őt kinevezték a serdülők edzőié nek. hirtelen állást kerítettek a feleségének, 31 évesen nem kockáztat. „Csak" az en elkép zeléseim borultak. — Szombaton mindenkit o fedélzetre szólíthatsz ? — Nem. hisz Balogh Tibi ha rom sárgája miatt eleve kiesett A szerdai, Bakta elleni meccset kihagyta Szikszai, Capadna és Knoblok ugyanekkor 1600 kilo­métert autózott, felváltva vezet­ve látogattak haza Valér beteg édesanyjához. Egyébként a 3-3- ra végződött találkozón Krasz- nai, Herczeg, valamint Balogh lőtte góljainkat. A várható kezdő tizenegy: Varró — Szegedi, Szikszai, Torda, Herman — Rubóczki, Horváth, Krasznai, Dudás — Herczeg, Capatina. NYSI—Fradi párharcok Október 10-én Budapesten felmérő mérkőzéseket játszott az NYSI három utánpótláscsapata az FTC hasonló korú nö­vendékeivel. Az 1982-ben születettek 2-1 -re, az egy évvel fiata­labbak 4-3-ra legyőzték fővárosi ellenfelüket. A '84-esek már nem jártak ilyen sikerrel, ők 12-2 arányban maradtak alul. A kisvárdai irányító az NB II-be vágyik A ba jnokság előtt kevesen fogadtak volna arra, hogy a meg­gyengült Kisvárda az őszi szezon hajrájában a dobogón fog helyet foglalni. Ez cseppet sem zavarta a Komáromi-legény­séget, és a 9. forduló után a „legjobb szabolcsi csapatként” a második helyről tekintenek vissza a mezőnyre. Ebben a kitűnő szereplésben nagy része van a csapat nyáron érke­zett irányítójának, Tóth Lászlónak. Dávid és Góliát harca Diósgyőri FC—FC Sényő V.: Lánczos (Marcsók, Bogár). Kezdési idő: szombat 14 óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom