Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-08 / 211. szám
Megyénk életéből UJ KELET 1995. szeptember 8., péntek 3 Zúgolódtak, pótolják Albert Schweitzer emlékére A nyitókoncert szólistája Van egy jó hírem és egy rossz. Melyikkel kezdjem? Kezdem a rosszal: Nyíregyházán a Család utcán kivágták a fákat. Na nem mindet, csak a buszmegálló környékieket. Zúgolódtak is az ott lakók, de nem volt mit tenni. A jó hír a dologban, hogy több mint tíz év után végre ez az út is járható lesz. Az úttest szélesítése miatt és forgalom- technikai okokból vált szükségessé a fakitermelés. A buszmegállókat öblökbe helyezik, annak hosszát szabvány írja elő, rövidebb nem lehet. Ráadásul az úttestet egy méterrel kiszélesítik, valamint csapadékvíz-elvezető csatornát is kialakítanak. Végezetül vadonatúj burkolattal látják el. Jó hír még az Örökösföld északi végén lakóknak, hogy rövidesen megszűnik a busz- végállomás a Szalag utcai ga- rázssomál. Az útépítéssel egy időben új buszfordulót és végállomást alakítanak ki a lakótelep végénél. Az idén csak a szervizutat tudják elkészíteni, a végleges befejezés áthúzódik a jövő évre. És hogy a természetvédők se szomorkodjanak, a városháza műszaki osztályától megtudtuk: a fakitermelésre az enger délyt eleve úgy adták ki, ha az útépítő cég dolgozói annyi facsemetével pótolják a hiányzó fákat, mint amennyit kivágtak. Tehát legalább ugyanennyi fiatal fát kell telepíteni! Fekete Tibor Amit azt tegnapi számunkban már hírül adtuk, Kovács Endre európai hírű orgonaművész nagy sikerű hangversenyével beköszöntött a Nyírségi Ősz. Az előadást követően sikerült a mestertől néhány kérdésünkre választ kapnunk. — Hogyan került kapcsolatba a kezdet kezdetén az orgonával? — Édesapám református lelkész volt, így családi tradíciónak is nevezhetném az orgonálást. Ha őszinte akarok lenni, akkor megvallom, hogy ifjú koromban kimondottan utáltam az orgonát. Zempléni Kornél volt a tanárom, mivel zongoraművészi ambícióim voltak. Az ifjonti hév, Albert Schweitzer iránti tiszteletem — még leveleztem is vele — azonban mégis az orgona padjára ültetett. Ebben komoly szerepe volt annak is, hogy meghallottam Zalánffy Aladár orgonajátékát. Te jóságos ég! így is lehet? Azonnal tanítványául szegődtem. — Kiknél és hol folytatta később a tanulmányait? —Gergely Ferenc volta mesterem Zalánffyt követően, majd a hollandiai Harlem városában vettem részt egy mesterkurzuson. Qtt, a hangszer előadó- művészeinek legellentétesebb stílusait képviselő művészek „ütköztették” nézeteiket, technikájukat. Csodálatos volt...-— A magyar orgonaművészek közül ki áll legközelebb a szívéhez? Gergely, Kárpáti, vagy talán a hangszer „fenegyereke”, Kistétényi Melinda? — Gergely a mesterem volt, Melinda azonban a lelki barátnőm! Nem kritika, hanem elismerés, ha azt mondom, hogy ő kovács Endre orgonaművész nem orgonista, hanem maga a zene! — Vannak „kedvenc" zeneszerzői? . — Természetesen Bach, de úgy érzem, hogy Cézár Frank az „őrzőangyalom”. — Tudatosan nem tűz műsorára úgynevezett orgonára írt „slágerműveket” ? — Ez a mai műsor — híven a címéhez — Albert Schweitzer hangverseny-repertoárja volt. — Tanít a Zeneakadémián? — Nem, ott „bérelt helyek” vannak... A Filharmóniánál vagyok. Egyébként a műsorok szerkesztése, szervezése a hobbim. Magánúton viszont sok tanítványom van. — Milyen az utánpótlás? — Mostanában „konjunktúrája” van az orgonálásnak, ezért inkább a mennyiség a jellemző, nem a minőség. Sajnos... A tűzön-vízen, politikai elnyomáson is keresztültörő megszállott és zseniális tehetséggel megáldott fiatalok eltűntek... — Milyen állami elismerésben részesült eddig? — Nem kényeztettek el. A klerikális reakció képviselőit nem is volt szokás. Megkaptam„A szocialista kultúráért” érdemrendet és a Liszt Ferenc Társaság Aranylemez-díját. Az utóbbira büszkébb vagyok, bár az előbbit két alkalommal is átvehettem. — Hol hangversenyezett eddig külföldön? —A Vatikánban, Belgiumban, Németországban, Hollandiában. Svájcban, Csehországban, Lengyelországban és a volt Szovjetunió területén. — Mik a legközelebbi tervei? — Innen egyenesen Kassára utazom hangversenyt adni, majd Svájc következik, ahol végre szívem régi vágya teljesül, ugyanis ott indítom útjára a régóta tervezett szerkesztett műsoromat. Albert Schweitzer strassburgi prédikációi hangzanak majd el az orgonaművek között. — Köti valami Nyíregyházához vagy a megyéhez? — Nagyon is! Még a hatvanas években itt volt módom megszervezni egy filharmóniai ifjúsági hangversenysorozatot, óriási sikerrel! Csodás élményt jelentett az akkoriban még ebből a szempontból szűz terület fogékonysága. Az a meggyőződésem, hogy ez a város, ez a megye a legtehetségesebb emberek lakhelye.-— Eljön még hozzánk, hallgathatjuk Önt? „ — Szeretnék... Palotai István Az MSZP nyíregyházi szervezete 1995. szeptember 8-án (pénteken) 16.30 órától a Jókai tér 4. szám alatti székházban kötetlen beszélgetést szervez dr. Kiss Gáborral, az MSZP megyei elnökével, országgyűlési képviselővel, melyen szó lesz a koalíciós viszony időszerű problémáiról, illetve az őszi parlamenti ciklusban elvégzendő feladatokról. A fórumra ezúton meghívja tagjait és minden érdeklődőt. Albert Schweitzer *1875.1. 14. Kaysersberg (Felső-Elzász), + 1965. IX. 4. Lamberéné (Gabon): elzászi teológus, orvos, kultúrfilozófua, orgonaművész és zenetörténész. Zenei szakkönyvek és vitairatok szerzője, az orgonaépítés reformjának kezdeményezője. Lelkészi hivatala, valamint teológiai kutató- és oktatótevékenysége mellett orvosi stúdiumokat hallgatott, 1912-ben orvosként Francia Egyeniítői-Afrikába ment, ahol a lambarénéi missziós állomáson az őserdei kórházat saját erejéből újjáépítette. Ha bezár a szülőotthon... (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Farkas Ferenc, a nyírbátori szülőotthon főorvosa: — A szülőotthonban mindazok a modern berendezések megtalálhatók, melyek egy kórházi szülészet felszerelését képezik, egyedül a császármetszéshez szükséges műtő nem áll rendelkezésünkre. Alapvető feladatunk a komplikációmentes szülés levezénylése, de szükség esetén — a császár- metszést kivéve — bármilyen esetet meg tudunk oldani. Egyébként arra való a terhesgondozás, hogy a komplikált eseteket jó előre felismerjük és kórházba utaljuk. Évi 350 szüléssel a nyírbátori szülőotthon (volt?) az ország egyik legnagyobb forgalmú ilyen intézménye. rossz kihasználtságról tehát aligha lehet beszélni. Eddig csak a különleges eseteket küldtük Nyíregyházára, vagy Mátészalkára, de a bezárással mindenkit ezekbe a kórházakba kell szállítani, akár hetven kilométerről is. Épp most számoltam össze, hogy idén harmincán szültek az otthoba szállítás utáni fél órán belül. Gondoljunk arra, hányán fognak a mentőben megszülni, ha egy teljes óráig tart az út a kórházba. Dr. Mocsáry Péter, a megyei kórház szülész főorvosa, megyei szülészeti szakfelügyelő: — Csodálkozom azon, hogy Pusztai Erzsébet szakember létére milyen pontatlan információkkal rendelkezik a szülések házi kórházban hozzávetőleg 19 ezer forintba kerül egy szülés, míg a tavaly bezárt kemecsei szülőotthonban több mint 31 ezer, a tiszalökiben pedig több mint 41 ezer forintra rúgott ez az összeg, melyet úgy számítanak ki, hogy az összes infrastrukturális kiadást, valamint a dolgozók bérét elosztják a szülések számával. Ez adja a legreálisabb képet. Egyszerű, logikus gondolkodással belátható, hogy a legtöbb szülést lebonyolító intézmény dolgozik a legjobb hatásfokkal és a legolcsóbban. A szülőotthon bezárásának gazdasági indokai tehát helyesek. Szakmai véleményem megegyezik a vezető magyar szülészekből és egyetemi professzorokból álló Szülészeti Szakmai Kollégium álláspontjával, ez pedig a következő: A szülőotthonok szakmailag elavultak, biztonságosságuk messze elmarad a kórházakétól. xt; _______i_ —-----------------x„:x «.xgy i és személyi feltételei. Az igaz, hogy a terhesgondozás segítségével az esetleges komplikációk egy részét előre lehet látni, de szülés közben bármikor felléphet váratlan válság- helyzet. Ha pedig ilyenkor, az utolsó fázisban indul el a mentő negyven kilométerről, nem biztos, hogy a kórházban még tudnak segíteni az anyán vagy a gyermeken. Nem egy olyan újszülöttet vesztettünk már el, akit kórházban szülés esetén még meg lehetett volna menteni. Másik nagy probléma, hogy a szülőotthonok nem rendelkeznek véradási lehetőséggel, pedig szülés közben bármikor előfordulhat ennek a szükségessége, és ezt előre jelezni a legritkább esetben lehet. A megyében is megtörtént már — igaz, elég régen —, hogy mire behozták a vérre szoruló beteget, már késő volt. A harmadik legfontosabb fűtésére speciálisan kiképzett szakemberek — neonatológu- sok — és az élesztéshez szükséges műszerek hiánya, ezek meglétére pedig bármikor szükség lehet. Azt kell tehát látni, hogy egy szülés alatt bármikor adódhatnak előre nem látható komplikációk, ezekre pedig fel kell készülni. Legfontosabb a biztonság, az esetlegesség kiküszöbölése. A Szülészeti Szakmai Kollégium évek óta szorgalmazza a szülőotthonok leépítését. Elismerem, hogy kívánatosabb szülőotthonban szülni, mint mentőautóban, a szülőotthonokat azonban megfelelő szervezéssel és célzott, ésszerű fejlesztéssel pótolni lehet. Ma már egy mentőautót is fel lehet szerelni például véradásra is alkalmas berendezéssel. A terhesgondozást végző körzeti védőnők eddig úgy „időzítették” a kismamákat, hogy az utolsó pillanatokban kerüljenek a szülőszobába. Ha nem lesz közeli szülőotthon, akkor a védőnők korábban lógják szülészetre küldeni őket. beleszámítva azt az időt is, ami alatt biztosan be lehet érni a kórházba. Eleinte jómagam is elleneztem a szülőotthonok bezárását, de később józanul mérlegeltem az érveket, ellenérveket, és beláttam, hogy a gazdasági és a szakmai indokok egyaránt az ilyen intézmények megszüntetését követelik. s Évadnyitó a színházban 1995. szeptember 16-án 20 órakor kezdődik az az immár hagyományosnak tekinthető gálaműsor, amellyel a ..nagyérdemű” előtt is megnyílnak a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kapui. Az előző évadot óriási közönségsikerrel búcsúztatták egy hasonlójellegű „örömködéssel”, és nagy a valószínűsége, hogy 16 án is jó mulatságban lesz része a publikumnak. A „majdnem kötetlen színházi bólé”-ban közreműködő művészek és hírességek mindenesetre garanciát ígérnek. A műsor vendégei Vágó István* Szulák Andrea, Farkasházy Tivadar, Bagi István, Gábor Szilveszter, Kern András és Peremartoni Krisztina lesznek, persze a színház tagjai sem maradnak le a színlapról! A házigazda természetesen Verebes István. Verebes István és Koltai Róbert I/„m* 1 Ac’-1Á
