Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-07 / 210. szám
UJ KELET Atomrobbantás 1995. szeptember 7., csütörtök 9 Felrobbantották... Franciaország kedden, röviddel éjfél előtt nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre a dél-csendes-óceáni Mururoa-zátonynál. A francia védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint a robbantás ereje kevesebb mint 20 kilotonna (TNT egyenértékű) volt. A francia kormány ezzel megkezdte azt, a tervek szerint jövő májusig tartó, hat-nyolc robbantásból álló kísérletsorozatot, melyet idén júniusban jelentett be. A kísérletek célja Párizs szerint az, hogy Franciaország hozzájusson az atomfegyver-kísérletek későbbi számítógépes szimulációjához szükséges adatokhoz, és így fenntarthassa nukleáris elrettentő erejének hitelét. Lépésével Franciaország gyakorlatilag felsorakozott Kína mellé, amely augusztus 17-én elsőként sértette meg a nagyhatalmak által három éve betartott önkéntes atommoratóriumot. A francia kormány álláspontja szerint ugyanakkor a kísérletsorozat szükséges ahhoz, hogy Párizs 1996 végén csatlakozhassék az atomrobbantásokat teljesen betiltó nemzetközi szerződéshez. A nemzetközi közvéleménynyel szembeszegülve végrehajtott atomrobbantást nyomban elítélte a világszerte tiltakozó akciókat szervező Greenpeace. A környezetvédelmi szervezet francia polinéziai képviselője úgy vélte, hogy „botrányos tette” révén Franciaország 150 ország kormányával és emberek millióival kerül szembe. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy a Green- peace-aktivisták fokozni fogják a robbantássorozat elleni tiltakozó akcióikat. A francia Zöldek közleményükben „az emberiség elleni barbár tettnek” minősítették a robbantást, és meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az ellenkezik a franciák kétharmadának érzületeivel. A kísérlet kapcsán „sajnálatát” fejezte ki az amerikai elnök szóvivője, Michael McCurry, hangsúlyozva, hogy Washington továbbra is arra szólítja az atomnagyhatalmakat: tartsák tiszteletben a nukleáris robbantások moratóriumát. Mint a jószomszédi viszonynyal össze nem egyeztethető cselekedetet ítélte el a robbantást Gareth Evans, ausztrál külügyminiszter. Jim Bolger új- zélandi miniszterelnök konzultációk céljából azonnal hazarendelte országa párizsi nagykövetét, és jelezte, hogy a kormány a Nemzetközi Bírósághoz fordul a további francia robbantások betiltása érdekében. Sajnálatának adott hangot Kanada és Oroszország külügyminisztériuma, de azonnal tiltakozott a perui és a chilei kormány is. A kísérlet háttere A dél-csendes-óceáni Mururoa-korallzátonynál kedd éjjel felrobbantott termonukleáris szerkezet, más néven hidrogénbomba a magfúzió elve alapján működik, s a másodperc egy tízmilliomod része alatt olyan gigantikus energiákat szabadít fel, amelyeket a Nap középpontjáénál is nagyobb hőmérséklet és nyomás jellemez. A hidrogénbomba felrobbanása voltaképpen egy kémiai, egy nukleáris és egy termonukleáris robbanásnak a pillanat töredéke alatt bekövetkező egymásutánja. Létrejöttéhez három fő alkotóelemre van szükség: a „töltetre”, amely a hidrogén két nehézizotópjának, a deutériumnak és a tríciumnak a keveréke; a „gyújtószerkezetre”, amely egy ugyanolyan típusú atombomba, mint amilyet annak idején Hirosimára dobtak le; végül a „berobbantó” szerkezetre, amely az egész folyamatot elindítja. A gyújtószerkezet szerepét betöltő atombombát a hasadóanyagot teljesen körülvevő kémiai robbanóanyag detonációja aktivizálja. Ekkor keletkezik a magfúzió beindításához szükséges több millió Celsius-fokos hőmérséklet, a deutérium és a trícium rendkívüli mértékben felhevül és összepréselődik, majd bekövetkezik a termonukleáris reakció. A hely, ahol mindez kedden éjjel megtörtént, és a francia tervek szerint még további hathét alkalommal megtörténik, a Tahititól 1200 kilométerre délkeletre lévő Mururoa-korallzá- tony, ahol 1966 óta működik a kísérleti robbantások végrehajtásával foglalkozó intézmény, hivatalos nevén a Csendes-óceáni Kísérleti Központ (CEP). A 28 kilométer hosszú és 11 kilométer széles zátonyon körben futó műutat, a brit-francia szuperszonikus Concorde gépek fogadására alkalmas kifutópályákat, valamint hatalmas „erődítményeket” is építettek. A kísérleteket 1979-ig a korallzátony alatt hajtották végre, azóta viszont a laguna középpontja alatt robbantanak, hogy elejét vegyék a korallszirt süllyedésének. A tartályba zárt nukleáris töltetet a zátony bazalt talapzatába fúrt másfél méter széles és 600—1000 méter mély aknába eresztik le. A töltet egyébként nemcsak magát a robbanószerkezetet tartalmazza, hanem azokat a mérőműszereket is, amelyek a másodperc néhány milliárdod része alatt optikai kábelen keresztül továbbítják a szükséges adatokat. A szakértők számára jelenleg az igazi kihívást a termonukleáris eszközök robbantás nélküli tesztelése jelenti, mert 1996-tól nemzetközi szerződés fogja tiltani a kísérleti nukleáris robbantásokat. „Virtuális bombákra” lesz tehát szükség. A jövő fegyverei a mostaniaknál százszorta gyorsabb és nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek, a nukleáris szerkezetek belsejében végbemenő folyamatokat láthatóvá tévő ultramodern műszerek, valamint egy gigantikus intenzitású lézer, az LMJ | lesznek. Mindezekkel la- p boratóriumi körülmények között meg lehet majd terem- i teni a nukleáris eszközök í felrobbanásakor keletkező i állapotokat. A szimuláció i ily módon gyakorlatilag a nukleáris fegyverek műkő- $ désének mindenre kitérje- g dő modellezését jelenti I majd úgy, hogy kizárólag a műszaki adatok és jel- | lemzők alapján meg lehessen jósolni azok teljesítményét és hatásait — írja az AFP. E célt szolgálja az 1991- ben kezdett úgynevezett ; PALEN-program (Felkészülés a nukleáris kísérletek korlátozására), amely- , nek költségeit mintegy há- rommilliárd dollárra becsülik. (Egyetlen kísérleti nukleáris robbantás végrehajtása 16—20 millió dollárba kerül.) A program első gyakorlati eredményeit a 2002 körüli időszakra várják. Tanúk, résztvevők és közreműködők A szerdára virradóra végrehajtott francia atomrobbantás ereje 8 kilotonna hagyományos robbanóanyagéval volt egyenértékű, s akkora földmozgást idézett elő, mint egy, a Richter-skála szerint 4,9 erősségű földrengés. Ezt az új-zélandi geológiai intézet munkatársa közölte szerdán reggel a wel- lingtoni rádióban. A csendes-óceáni szigetország egyik tengeri hajója a térségben összesen négy robbanást észlelt: az első mintegy 30 másodpercig tartott, és egyértelműen nukleáris robbanástól származott. Ezt 37 másodperccel később egy újabb robbanás követte; közép-európai idő szerint éjfél után fél egyig összesen négy robbanást figyelt meg az új-zélandi hajó. A robbantás tényét welling- toni katonai és Canberrái szeizmológiai források is megerősítették — jelentette az AFP francia és az AP amerikai hír- ügynökség. Paul Véricel tábornok, az atomkísérletek központjának igazgatója kijelentette, hogy a robbantássorozat első kísérlete a „lehető legjobb körülmények között” történt. A robbantás időpontjáról a tábornok szerint még júniusban döntöttek. Alain Barthoux, a Francia Atomenergia Bizottság illetékese, aki a keddi kísérlet végrehajtását irányította, kijelentette: a kísérlet nyomán nem tapasztaltak radioaktív sugárzást a tengerben. Barthoux a Mururoa korallzátonyon tartott sajtóértekezletén a Reuter brit hírügynökség szerint közölte: az első robbantás nyomán elképzelhető olyan párizsi döntés, hogy lerövidítik a kísérletsorozatot. Hozzátette azonban, hogy az első kísérlet eredményeire jónéhány hónapot kell várni, s hogy sikeres volt-e a robbantás, azt ő most még nem tudja megmondani. Mindenesetre ő is kijelentette, hogy a robbantás a legmegfelelőbb körülmények között zajlott le. Előélet Franciaország eddig összesen 205 kísérleti nukleáris robbantást hajlott végre. Az elsőt még 1960. február 13-án. az algériai sivatagban. A Mururoa-zátony térségében 1966. július 2-ától kezdve összesen 134 föld alatti és 41 légköri atomrobbantást végeztek. Az AFP és a Reuter hírügynökség a mostani kísérletet megelőző időszakot tekintette át. 1992 április — Francois Mitterrand elnök csatlakozik az atomhatalmak moratóriumához. 1995. június 13. — Jacques Chirac államfő bejelenti, hogy további nyolc robbantást hajtanak végre jövő év májusáig, majd Párizs aláírja az atomcsendegyezményt. június 14. — A Csendes-óceán déli részének országai elítélik a francia döntést, Ausztrália és Uj-Zéland befagyasztja a Franciaországgal folytatott katonai együttműködést. Ausztrália nem engedi kikötni a francia hadihajókat, ha azok nukleáris anyagot szállítanak. június 17. — Robbanószerkezetet dobnak a nyugat-ausztráliai Perthben működő francia konzulátusra, öt nappal később Canberra visszahívja nagykövetét Párizsból. július 9. — A francia kommandósok könnygázzal támadnak a Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom hajójára, amely átlépte a Mururoa-zátony kötüli tiltott övezet határát. augusztus 1. — Az ausztrál lépésre történt válaszként Párizs is visszahívja nagykövetét Camberrából. majd megtiltja. hogy a francia állami villamosművek beruházzon Ausztráliában és szankciókat helyez kilátásba az ausztrál szénás urániumexporttal szemben. szeptember 1. — A francia kommandósok a Greenpeace másik hajóját is megállásra kényszerítik. szeptember 5. — Chirac elnök bejelenti: lehet, hogy kevesebb mint nyolc robbantást hajtanak végre és lerövidítik a kísérleti időszakot is. szeptember 6. — Végrehajtják az első robbantást a Mururoa-zátonynál. Reagálások Tokió — Dühös reagálásokat váltott ki Japánban a keddi francia kísérleti atomrobbantás. Kono Johei külügyminiszter hivatalába kérette Francia- ország ügyvivőjét, és tiltakozását fejezte ki a francia akció miatt, de sietett leszögezni, hogy Japán jelenleg otthon tartózkodó franciaországi nagykövete idővel visszatér majd Párizsba. Hirosima és Naga- szaki főpolgármestere „meg- bocsáthatatlannak” minősítette a francia akciót. Washington — Az amerikai kormányzat sajnálattal fogadta a francia atomkísérlet hírét. Az elnök nevében kedd este kiadott fehér házi nyilatkozat szerint Washington továbbra is arra ösztönzi az összes atomhatalmat — köztük Franciaországot —, hogy vegyen részt a kísérletek felfüggesztésében. Az önként vállalt moratórium alapján az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország 1992 óta nem végez kísérleteket. Nem szebb ez így?
