Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-07 / 210. szám

1995. szeptember 7., csütörtök Belföld-külföld nemzetközi NATO-elutasítás Az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden határozot­tan elutasította Ratko Mladic boszniai szerb katonai pa­rancsnok indítványát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a NATO és az ENSZ követeléseiről. A PBS amerikai televí­ziónak nyilatkozva Willy Claes leszögezte: a válasz „egy­értelműen nyet, és ezt Ratko Mladic bizonyára jól megérti, mert tud oroszul”. Kifejtette, hogy a követelések egyike sem képezheti alkudozások tárgyát: a boszniai szerbeknek hátra kell vonniuk nehézfegyvereiket Szarajevó körzetéből, be kell szüntetniük a többi védett övezet lakossága elleni támadásokat és biztosítaniuk kell a szabad közlekedést a boszniai főváros környékén. — Természetesen az utóbbi­ba beletartozik a szarajevói repülőtér akadálytalan haszná­lata is — közölte. USA-hadgyakorlat Németországban Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a hét közepétől mintegy ötezer amerikai katona részvételé­vel hadgyakorlatokat rendeznek Németországban. A manővereken olyan készenléti tervek végrehajtását fogják begyakorolni, amelyek alkalmazására váratlan európai vál­sághelyzetek esetén kerülhet sor. A minisztérium szóvivője közölte, hogy a gyakorlatok nincsenek közvetlen össze­függésben a boszniai konfliktussal, jóllehet részét képezik az általános előkészületeknek. Kubának is külföldi tőke A kubai parlament kedden kétnapi vita után elfogadta azt a törvényt, amely első ízben ad lehetőséget arra, hogy jelentős külföldi tőke áramoljon az országba. Az új tör­vény minden külföldi természetes, illetve jogi személynek lehetővé teszi, hogy tőkéjével magánvállalkozást alapít­son a Karib-tengeri szigetországban. A törvény az eddigi­eknél világosabb feltételeket szab a külföldiek beruházá­saihoz, és biztosabb garanciákat nyújt a keletkező profit országból való kivitelére. Bagdad tagad Bagdad nem adott fel 4000 orosz gyártmányú harckocsi­ra semmiféle rendelést Moszkvának, ahogy azt az Irakból augusztus 8-án elmenekült tábornok, Húszéin Kamel Haszon állítja — közölte szerdán a Roszvooruzsenyije orosz állami vállalat hadiipari exportban illetékes szóvivője az AFP tudósítása szerint. Valerij Pogrebenkov szóvivő el­mondta, hogy a hír valótlansága mellett őt személy szerint az állításban szereplő rendelési tétel óriási nagysága is meglepi. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ-szankciók miatt jelenleg semmilyen katonai vagy műszaki együttműködést nem folytatnak Irakkal. Karácsonyi mise Szarajevóban? II. János Pál pápa annak lehetőségét tanulmányozza, hogy idén karácsonykor a hagyományos éjféli misét Szara­jevóban fogja bemutatni — írta szerdai számában vatikáni forrásokra hivatkozva a La Stampa című olasz lap. Törté­nelmi jelentőségű pillanat lenne, hiszen a boszniai kated- rálisnál nincs méltóbb hely a remény megszületésének be­jelentésére — hangsúlyozta a torinói napilap. Ráadásul ez lenne az első alkalom évszázadok óta, hogy egy pápa nem a vatikáni Szent Péter-bazilikában, Bernini nevezetes bal- dachinja alatt köszöntené Jézus születését. MSZP-elnökségi és frakcióülés Kötetlen beszélgetés jellegű ülést tartott szerdán a Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége. A testületet Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök tájékoztatta a Koalíciós Egyeztető Tanács keddi ülésén történtekről. Az MSZP elnöksége egyet­értett a KET-tagok ajánlásával, és ennek megfelelően felállí­totta azt a kétszer három tagú szocialista delegációt, amely a kedden született megállapodás értelmében a következő hetek­ben tárgyalóasztalhoz ül a sza­baddemokratákkal. A koalíci­ós együttműködés normáit elemző szocialista munkacso­portot Gál Zoltán vezeti, két tagja Katona Béla és Hegyi Gyula országgyűlési képvise­lő. A másik, a koalíciós meg­állapodás első és második fe­jezetét áttekintő — tehát a kö­zös kormányzás működési sza­bályait és intézményes bizto­sítékait, továbbá a kormányzati struktúrát elemző — munka- csoport vezetője Szekeres Imre frakcióvezető lesz, tagja pedig Pál László és Avarkeszi Dezső parlamenti képviselő. Csintalan Sándor ügyvezető alelnök a mintegy két és fél órás eszmecserét követően az MTI-nek elmondta, hogy az elnökség tagjai megkönnyeb­bülten és örömmel fogadták a miniszterelnök beszámolóját a KET-en született megállapo­dásról. Üdvözölték, hogy a vi­ták a politikai viharok helyett tárgyilagos, tárgyszerű útra terelődnek. A testület tagjai a továbbiakban azokról a prob­lémakörökről ejtettek szót, amelyeket véleményük szerint végig kell gondolni a követ­kező tárgyalássorozatban. A két munkacsoport által két-há- rom héten belül elkészített ja­vaslatokat megvitatja majd a szocialista párt elnöksége, azu­tán — várhatóan szeptember végén — az MSZP Országos Elnöksége a szabaddemokrata ügyvivői testülettel együtt elemzi az indítványokat. Az Országos Elnökség meg­beszélésével szinte egy időben ülést tartott az MSZP parla­menti képviselőcsoportja is. A törvényhozókat elsőként Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nök tájékoztatta a Koalíciós Egyeztető Tanács keddi ülésén történtekről. A kormányfő ezután átsie­tett az elnökség ülésére, míg a képviselők folytatták ta­nácskozásukat a Miniszterel­nöki Hivatal mellett működő Modernizációs Iroda által ki­dolgozott modernizációs prog­ramról, valamint az agrártör­vénykezés időszerű kérdé­seiről. Ombudsmanok a miniszterelnöknél Horn Gyula miniszterelnök szerdán parlamenti dolgozó- szobájában bemutatkozó láto­gatáson fogadta Gönczöl Ka­talint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, Kalten­bach Jenőt, a nemzeti és etni­kai kisebbségi jogok ombuds- manját és Polt Pétert, az ál­lampolgári jogok országgyűlé­si biztosának általános helyet­tesét. A találkozó után Gönczöl Katalin az MTI munkatársának elmondta, hogy a miniszterel­nök többek között arra volt kíváncsi: elégedettek-e az ombudsmanok hivataluk elhe­lyezésével és ellátottságával. Horn Gyula ígéretet tett arra, hogy a hivatalok elhelyezése január 31-ig véglegesen meg­oldódik. Gönczöl Katalin utalt arra, hogy a találkozón szóba kerültek azok az együttműkö­dési területek, ahol a leg­sürgősebbek a teendők. A biz­tosok ismertették azokat a „fáj­dalmas pontokat”, amelyeknél az állampolgárok jogai sérel­met szenvednek, és ezért sür­gős lépésekre van szükség. A biztosokhoz eddig a legtöbb beadvány a monopolhelyzet­ben lévő szolgáltatókkal szem­ben érkezett, de sok az iskola­üggyel, az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, vala­mint a kárpótlással kapcsola­tos panasz is. Gönczöl Katalin végül el­mondta, hogy az általa veze­tett hivatalhoz eddig 750 pa­nasz érkezett, közülük ötven ügyet már vizsgálnak, 5—6 ügyet pedig már el is intéztek. Koalíciós álvita- Aláírásgyűjtési kapmányt indítottunk augusztus 20-án, hogy az ország NATO-hoz csatlakozásáról a nép döntsön - mondta tegnap esti nyíregyházi sajtótájékoztatóján Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. - Eddig 40 ezren - e megyében háromezren - támogatták kézjegyükkel elképzelésünket, vár­hatóan októberre öszzegyűlik az általunk tervezett 170 ezer. Véleményünk szerint a csatlakozás 2-3 milliárd dolláros költ­ségét az oktatásra és az egészségügyre kellene fordítani. A biztonságot a stabil belső helyzet, a jószomszédság és a sem­legesség biztosíthatja. Üdvözüljük. hogy a két koalíciós párt rendezte az egymás közötti álválságát. Az 3ZDSZ mögött álló erők egyre többet akarnak, már folyik a Horn utáni kor­szak hatalmi pozícióinak elosztása. A kormány jelenlegi gaz­daságpolitikája csődbe juttathatja az országot, a társadalmi felszültség pedig robbanáshoz vezethet. ■* KvZ Konstruktív ellenzéket! (Folytatás az 1. oldalról) — Az oktatás egyre nagyobb terheket ró a családokra, egy­re jobban elszakadunk Nyugat- Európától — mondta Nagy Edit, a párt megyei ifjúsági vezetője. — A korábbi gyakor­lattal ellentétben nincsen fede­zet a pedagógusok év eleji to­vábbképzésére. A családok döntései alapján a fiatalok nem tanulnak inkább tovább, ha­nem mennek pénzt keresni. — A pénzügyminiszter kije­lentése alapján jövőre 30 mil­liárd forinttal több jut az ok­tatásra — vetette fel munka­társunk. — Sok ígéret hagzik el, ameddig a tényleges parlamen­ti beterjesztésekre sor kerül — reagált Szilágyiné. — Igen éles viták fognak erről is zajlani, egyelőre senki sem tudja, mi­lyen forrásból lehet ezt az összeget biztosítani. KvZ UJ KELET A kereset alakulása A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak bruttó átlagke­resete júliusban 40 706 forint volt, 540 forinttal kevesebb, mint a megelőző hónapban. Ez elsősorban abból adódik, hogy júniusban sok helyütt fizettek, féléves prémiumon és jutalmat — derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez szerdán eljutta­tott jelentéséből. A statiszti­kai adatok tanúsága szerint a júliusi átlagkeresetek 22 szá­zalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Nettó érték­ben átlagosan 26 725 forintot vihettek haza a dolgozók, ami mintegy 250 forinttal keve­sebb a júniusinál, viszont 16,2 százalékkal több, mint a múlt év azonos hónapjában. Az év első hét hónapjában a statisztikai adatok szerint a havi bruttó átlagkereset 37 509 forintot tett ki, 20,8 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak brut­tó átlagkeresete 56 525 forin­tot volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A fizikai alkalma­zottak keresete szerényebb mértékben, 19,1 százalékkal emelkedett, s az átlagos brut­tó kereset, hét hónapot figye­lembe véve 28 676 forint volt. A nettó átlagkereset hét hónap átlagában 25 128 fo­rintot tett ki, ami 15,7 száza­lékkal magasabb az egy év­vel korábbi értéknél. Figye­lembe véve a fogyasztói árak január és július közötti 27,8 százalékos emelkedését, a reálkeresetek ezen idő alatt 9,5 százalékkal csökken­tek. Kormányülés-előzetes A kormány csütörtöki ülésén tárgyal az 1996-os költségve­tési törvénytervezetről. A hi­ány —mint már korábban dön­tés született róla — nem halad­hatja meg a GDP 3,9 százalé­kát. Ezt elsősorban úgy érik el, hogy a kiadások lényegében az 1995-ös szinten maradnak. A testület megvitatja a de­vizatörvény tervezetét is, amely a tervek szerint 1996. január 1-jétől lép majd életbe. A jogszabály elfogadása után lényegében konvertibilis lesz a forint. A lakosság számára ugyan megmarad a turistadol- lár-keret, de forint alapú kár­tyával külföldön szolgáltatáso­kat vehetnek igénybe, illetve vásárolhatnak. Tőkeműveletre azonban nem lesz lehetőség. Ugyancsak napirendre kerül az adótörvények módosítása. Az elképzelés szerint a fo­gyasztási adó mértéke 15 szá­zalékkal növekszik. Ez példá­ul a motorbenzinek esetebében literenként 7-8 forintos áreme­lést okozhat. A gépjárműsúly­adó legalább 100 százalékkal emelkedik, de pontos mértékér az önkormányzatok határoz­hatnák meg. Kisebb változások várhatók a helyi adókról szóló törvény és az áfatörvény ese­tében is. A kormány ezenkívül várha­tóan jóváhagyja a büntetés­végrehajtási szervezet műkö­dését szabályozó törvényterve­zetet. Az adótörvények várható változásairól Az arányos közteherviselés elvének érvényesítése vezér­li az adózás 1996-ban várha­tó módosításait — mondta Pitti Zoltán, az APEH elnö­ke szerdán Budapesten, a Ma­gyar Munkaadói Szövetség által rendezett vállalkozói konferencián. Az 1994. évi adóbevallások lényeges arány­talanságot tükröznek a bérből és fizetésből élők valamint a vállakozók jövedelme között. Az alkalmazottak 404 ezer forint éves jövedelmével szemben a vállalkozók beval­lottjövedelme mindössze 118 ezer forint. Annak érdekében, hogy ne egy szűk kör viselje a közterhek legnagyobb há­nyadát, változtatni kell a sze­mélyi jövedelemadózás rend­szerén. Változás várható az adótáb­la sávjaiban. Az egyik javas­lat szerint megszűnik a „nul­lakulcsos” sáv. A bérből és fizetésből élők azonban az ebből adódó plusz adóteher mértékének megfelelő adójó­váírást kapnak. Ez azt a hát­rányos helyzetet csökkentené, hogy nekik a vállalkozókkal ellentétben nincs költségel­számolási lehetőségük. Ter­vezik a munkáltatókat érintő társadalombiztosítási terhek csökkentését is, illetve a munkavállalói járulék két százalékos emelését. Az ál­talános forgalmi adó 12 és 25 százalékos mértékében nem várható változás. 1996-ban Pitti Zoltán sza­vai szerint nagyobb hang­súlyt kap az adókötelezettsé­gek teljesítésének ellenőr­zése, különösen a jövedéki termékeket forgalmazók kö­rében. A feketegazdaság kor­látozásával meg kell próbál­ni kiterjeszteni a köztehervi­selést azokra, akik eddig megkerülték azt. Az APEH elnöke szerint az adózás 1995. évi feltétel- rendszere vállalkozásbarát, és ez az elv 1996-ban is ér­vényesülni fog. Amennyiben a társas vállalkozások adó­kulcsának 18 százalékra csökkentése beváltja a hoz­zá fűzött reményeket, léhet azon gondolkodni, hogy más területen is csökkentsék a vállalkozók adóterheit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom