Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-28 / 228. szám
4 1995. szeptember 28., csütörtök VAROSRÓL UJ KELET KISVÁRDÁN Nos, ezt tette a kisvárdai Popovics János és felesége, Jolánka néni, akik 1945. szeptember 15-én Ofehértón kötöttek házasságot. Akkor megfogadták, hogy kitartanak egymás mellett jóban, rosszban, hűségesek lesznek. S hogy komolyan vették az adott szót, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 50 év után fogadalmukat népes családjuk jelenlétében megerősítették, ezzel is példát mutatva szeretteiknek. A házasságkötési ceremónia azért eltért a szokványostól. A meghatódott jubiláló házaspár ünnepségén az unoka Tizenegy gyermekkel Új tanév — szép környezet Egy héttel később kezdődött a tanítás a kisvárdai Szent László Gimnázium és Szakközépiskola tanulói számára. Az okokról és a várható következményekről az intézmény igazgatóhelyettesét, Kató Elemimét kérdeztük. — Mi volt a késés oka? — A nyár folyamán a konyhát teljesen felújították. Kicserélték a vízvezetékrendszert, új felszereléssel látták el a főzőhelyiségeket, és újra- csempézték az egészet. Ezek a munkák annyira elhúzódtak, hogy kénytelenek voltunk később kezdeni a tanévet. Ráadásul a munkálatokat végző cég alkalmazottjai a kollégiumban laktak, így a tanulóink egyharmada nem tudta elfoglalni időben a szálláshelyét. — Azt tudjuk, hogy törvény írja elő, hány tanítási napot kell teljesíteni egy tanévben. A késedelmes kezdés miatt kell- e majd tovább járniuk a diákoknak az év végén? — Nem kell, mert tanévenként tíz tanítási nappal az igazgató rendelkezik. Ebből ötöt elvitt ez a hét, hármat kell az írásbeli érettségire áldozni, két nap pedig lelki gyakorlat. így egy sem marad, ezért a többi iskolával együtt fogjuk befejezni a tanévet. Tanulmányi kirándulásra is csak a hétvégeken, illetve tanítási szünetekben (téli és tavaszi) mehet-« nek tanulóink. — Az osztálykirándulásokhoz milyen segítséget tud nyújtani az iskola? — Rendszeresen kapunk ajánlatokat szállásra, étkezésre és tárázási lehetőségre. Ezeket összegyűjtjük és az érdeklődő osztályoknak átadjuk, hogy legyen miből választaniuk. Ezenkívül tanuló- csoportonként két-három gyereknek — a legrászorultab- baknak — pénzügyi segítséget nyújtunk, hogy ők is el tudjanak utazni és ne kelljen üres zsebbel menniük. — Legutóbb a 3. e osztály akart egy hétvégét Tokajban tölteni, de végül mégsem sikerült megszervezniük. Mi volt az oka és általában mi alapján választják ki az úticéljukat? — Az említett osztályban mindössze tizenhat gyerek jelentkezett, és ez nem volt elég. A kirándulásoknak elsődleges célja apihenés és a kikapcsolódás, valamint hogy ismerjenek meg egy-egy környéket. Iskolánk tanulóinak 80 százaléka a tanév során legalább egy alkalommal eljut az osztályával egy-egy szép helyre. A gyerekek részéről megvan az igény, csak egyre nehezebb megteremteni hozzá a lehetőségeket. Kisvárda UJ KELET A megye második legnagyobb könyvtára Sem idő, sem pénz nincs olvasásra Sokan tudják, hogy a megye legnagyobb könyvtára a Móricz Zsigmond nevét viselő megyei könyvtár, azt viszont már kevesebben, hogy ebben a rangsorban a második a kisvárdai. Sőt mint városi intézmény a legnagyobb szőkébb hazánkban. Fél évszázad házasság Kevés házaspárnak adatik meg 50 évi együttélés után, hogy összetartozásukat — szeretettel a szívükben — ünnepélyes formában ismét megerősítsék az anyakönyvvezető előtt. mondott ide illő és megható verset: „Már vénülő kezemmel fogom meg a kezed” és a legidősebb gyermekeik, egy fiú és egy lány volt az anyakönyvvezető előtt a két tanú. János bácsival és Jolánka nénivel ünnepelt nyolc lány- és három fiúgyermekük, akik mind családjuk körében élnek, van 32 unoka és 6 dédunoka. Kedves Jolánka néni és János bácsi, aranylakodalmuk alkalmából jó egészséget, hosszú, boldog életet kíván az Új Kelet szerkesztősége! A könyvtár jelenlegi helyzetéről és a fejlődés lehetőségeiről Szivák Gábor igazgatóval beszélgettünk. — Az éves inflációt meghaladó mértéknél nagyobb arányban drágulnak a könyvek. Különösen igaz ez a nyelv- és szakkönyvekre. Azt hihetnénk, hogy ennek következtében többen járnak könyvtárba. így van ez? — Ha megnézzük évekre visszamenőleg a beiratkozások arányát vagy a látogatások gyakoriságát, akkor ma tapasztalunk forgalomnövekedést. Viszont a dokumentumkölcsönzés és -használat jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. — Van-e könyvtárhálózata a városnak? — A központi intézményen kívül minden iskolának van saját könyvtára, de nem mindegyik működik megfelelően. Ennek csak részben oka a pénz- hiány. Hiányzó szakemberek A másik oka, hogy nem mindegyiket vezeti megfelelő szakember. Ezt mi úgy érzékeljük, hogy előbb-utóbb itt kötnek ki a diákok. Ez önmagában nem baj, de mégis jobb lenne, ha a tanulók legalább a kötelező irodalomhoz az iskolában juthatnának hozzá. — Tapasztalata szerint szeretnek olvasni a mai gyerekek? — Az általános iskolások olvasási kedve csökkent. Az alsó tagozatokban bevezetett újfajta tanítási módszerek közül nem mindegyikkel tanul meg a kisgyerek tisztességesen olvasni. Amikor nehézkesen megy a betűk és a szavak felismerése, amikor nincs sikerélménye a kisdiákoknak, akkor idővel elmegy a kedve az egésztől, és még a kötelezően előírtakat is csak kivonatos formájában tanulmányozza, így az eredeti mű elveszti az élvezeti értékét. Igaz, hogy a semmitől még ez is több, de talán mégis jobb lenne, ha teljes terjedelemben olvasnák a műveket a diákok. Az iskolai könyvtárak pénz és szakember hiányában fokozatosan leépülnek. Nagy kár, mert egy bejáró közép- iskolás, akinek ebéd után rohanni kell a buszhoz vagy a vonathoz, a tanítási szünetekben még csak-csak kikölcsönözne egy könyvet ott, helyben, de ide már nem biztos, hogy eljön. Örvendetes módon nőtt viszont a felnőtt beiratkozóink száma. Ez már magyarázható a könyvek drágulásával. — Hány kötetes a könyvtáruk? — Százkétezer kötetünk van, ezenkívül ötezer hanglemez és CD, valamint a hangoskönyvtár, ahol többek között videofilmeket is lehet kölcsönözni. Többségében klasszikus irodalmi alkotások filmesített változatai találhatók meg itt. Nincs viszont akciófilmünk és a kötelező irodalom feldolgozott változatai. Drágább könyvek Mi nem akartunk és nem akarunk a tömegárut forgalmazó videotékák sorába beállni. Abból van elég a városban. Ráadásul az elég költséges dolog is. Ezt az összeget inkább hasznosabb célra költjük. De visszatekintve a kötelező könyvekre: hatezer diákot nem tudunk megfelelő számú könyvvel ellátni. Ráadásul napjainkban nem ugyanazok a művek az előírtak, mint amik korábban voltak. Egyébként is az a tapasztalatunk, hogy inkább az adaptációt olvassák a gyerekek, az nem sok időt vesz igénybe. Ez nem azért van, mert nem szeretnek a tanulók olvasni, hanem azért, mert egyszerűen nincs idejük rá. —A megszorító intézkedések a könyvtárakat is érintették. Mennyi pénz jut most könyvbeszerzésre? — A nyolcvanas években átlag ötezer kötetet tudtunk évente vásárolni. Most jó, ha kétezer darabra jut. A szakinformációt tartalmazó könyveknek (ilyenek a nyelvkönyvek is), amelyeknek nagy az információs értékük, az áruk is magas. Ezekből egy-egy darab több ezer forintba kerül. Lassan oda jutunk, hogy mindenből csak mutatóba tudunk vásárolni. — A nyár folyamán pályázat útján az iskolák 60 és 120 ezer forint közötti értékben kaphattak szépirodalmi műveket. A szépséghibája csak az volt a dolognak, hogy a felajánlók maguk szabták meg, mely kötetekből lehet választani. Mi erről a véleménye? — Még ha nem is olyan értékes művekről van szó, akkor is jobb módszer, mintha zúzdába kerültek volna a már elkészült művek. A baj inkább az, hogy ez annyit jelentett, mint a sivatagi vándornak egy pohár víz. A szomját oltotta, de az életben maradáshoz roppant kevés. A nagyobb gond az, hogy az állam teljesen kivonult a könyvtárak támogatásából. Jelenleg még a 25 százalékot sem éri el a központi költség- vetés aránya. A pénzügyi háttér megteremtését szinte teljes mértékben az önkormányzatok nyakába varrták — mint sok más egyebet is — anélkül, hogy az anyagi feltételek rendelkezésre állnának. Jelenleg minden város könyvtára olyan állapotban van, amilyen a város kasz- szája, és köztudott, hogy megyénk ezen a téren igencsak hátrányos helyzetben van. Helytörténeti kutatások Ha az 1989-es évhez viszonyítjuk a könyvbeszerzésre fordítható összeg nagyságát, akkor megállapíthatjuk, hogy évente átlagosan 30—50 százalékkal csökkent az összeg. Mára már csak töredéke a hat évvel ezelőttinek. Ráadásul a dologi kiadásokra szánt keret sem emelkedett olyan mértékben, mint amennyire a fenntartási költségek nőttek. —A messziről jött idegen ta- lál-e kötetet Kisvárda történetéről? — Könyv formájában még nem dolgozta fel senki. Ez azért is különös, mert (ha a fővárost és a megyei jogú városokat nem számoljuk) az országban a hatodik legnagyobb városi könyvtár a miénk. Helytörténeti kutatásokat mégis csak 1989- től végzünk. Érdekesség még, hogy az intézményünk méretéhez képest óriási a dokumentumanyagok forgalma: 140 ezer darab évente. Messze földről jönnek kutatók, és adatokat keresnek a város múltjáról és jelenéről. Miből legyen több, illetve kevesebb? A város központjában sétálva járókelőket állítottunk meg, és a címben szereplő kérdést tettük fel nekik. íme, néhányan a válaszolók közül: Orosz Petra:—Mindenképpen több kellene sportlétesítményekből. Egy téliesített uszodára gondolok. Ezenkívül kevés a jó állapotban lévő utcai szemetesedény. Itt, a Szent László úton is nemrég helyeztek ki jó párat, de a vandálok nem sokáig hagyták azokat békén és épen. Több kellene még kerékpártárolóból is. Ha egy-egy üzletbe biciklivel jön a vevő, nem tudja hova lelakatolni a járművét. Kevesebb kellene szemétből, butikból és kocsmából. Nem tartom jó dolognak, hogy bárki bárhová engedélyt kap egy vendéglátóhely, magyarul kocsma nyitására. Szász Endre: — Pénzből kellene a legtöbb. Borzasztó igazságtalannak tartom, hogy én ledolgoztam több mint negyven évet, és csak tizennégyezer forint a nyugdíjam. Mások meg a semmiért is tizenhatmilliót kapnak. Nem a minisztereknek és a képviselőknek kell adni azt a sok pénzt, van azoknak elég. A sok haszonlesőből kellene kevesebb. Az élősködő kullancsnépség szívja el az ország energiáját. Hutás Krisztina és Dudásné Bori Rita: — Butikból már sok is van, de színvonalas, szép üzletből több kellene. Fiataloknak való nívós szórakozóhelyből is elkelne még egy pár a városban. Bölcsődei helyből és pénzből kellene még több, hogy legyen miből vásárolni az embereknek. Itt, a belvárosban gondot jelent a parkolás is. Tágas utcák, terek és sok-sok parkoló is kellene. Kevesebb kellene viszont a kocsmákból, a szemétből és az olyan emberekből, akik nem ismerik a KRESZ-t. Ónodi Bertalan György:—Kulturált szórakozóhelyből kellene több, ahol lehetne ugyan alkoholt fogyasztani, de nem mértéktelenül. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy szinte mindenütt kiszolgálják a részeg vendégeket, sőt még a részeg gyerekeket is. Nem számít semmi, csak bevétel legyen. Munkalehetőségből is több kellene. Nekem már van munkahelyem, de sok csellengő fiatal teng-leng a városban, bizony ők könnyen rossz útra tévedhetnek. A második kérdésre hirtelen nem tudok mit mondani. Ónodi Bertalan György Hutás Krisztina és Dudásné Bori Rita Szász Endre