Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-27 / 227. szám

<2q- O-L­Ára: 19,50 Ft MA Ha kérik fűtünk (5. oldal) Mezőgazdasági melléklet Négyszemközti A koalíciós egyeztető tár­gyalások elhúzódása nem tekinthető kudarcnak — mondta Vitányi Iván. Az MSZP Országos Választmá­nyának elnöke Székesfehér­várott a közművelődési ta­nácskozás szünetében az MTI-nek kifejtette: az együt­tes munka rengeteg megbe­szélést, vitát követel a koa­líciós partnerektől. Ezért he­lyes, hogy a kormányfő és koalíciós helyettese négy- szemközti eszmecserét foly­tat. A célszerű az lenne, ha ők ketten a jövőben is rend­szeresen találkoznának, s megbeszélnék az ország és a koalíció fontos kérdéseit. Panaszok a biztosokhoz Eddig több mint ezer pa­nasz érkezett- a parlament által júniusban megválasz­tott országgyűlési biztosok­hoz. Az ügyfelek túlnyomó többsége az állampolgári jo­gok biztosához fordult, míg kisebbségi ügyben mintegy 20-30, adatvédelmi ügyben csaknem 40 beadványt ka­pott a hivatal — hangzott el a három ombudsman közös sajtótájékoztatóján. Az ed­dig vizsgált panaszok leg­többje önkormányzati és tár­sadalombiztosítási döntések, valamint monopolhelyze­tükkel visszaélő közszolgál­tatók ellen érkezett. 438 milliárd A kormány csütörtöki ülé­se előtt újabb megbeszélés volt az önkormányzatok jövő évi finanszírozásával összefüggő kérdésekről az önkormányzati érdekszövet­ségek és a belügyi tárca képviselői között. Kuncze Gábor belügyminiszter az MTI-nek elmondta, ha az MSZP és az SZDSZ frakció az általa egyaránt elfogadha­tónak vélt 438 milliárd forin­tos támogatásnak megtalál­ja a forrását, akkor változhat a kormányelőterjesztés. Erre minden esély megvan, mivel a kormány és a kormányfő kinyilvánította: nyitott a sza­bályozás megváltoztatására, ha a kormánypárti frakciók megegyeznek ebben. A diákság folytatja A Hallgatói Önkormány­zatok Országos Szövetsége továbbra is kész tárgyalni, és hajlandó ésszerű kompro­misszumokat kötni, illetve megegyezni a kormányzattal tandíjügyben — jelentette ki Szabó László, a HÖKOSZ el­nöke a folyamatos jelenléti diáktüntetés színhelyén — a Parlament épülete előtt — sajtótájékoztatón. Rádióról, tévéről Folytatta munkáját az is­mét megalakult hatpárti bi­zottság, amelynek az a fel­adata, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló tör­vényjavaslat a parlamenti pártok egyetértésével kerül­jön az Országgyűlés elé. Jelentős előrelépés az az el­vi megállapodás, hogy a Magyar Rádiónak, a Ma­gyar Televíziónak és a Duna TV-nek a felügyeletét kü- lön-külön közalapítvány lát­ja el, és három kuratórium is alakul. Rendőrkézen a zsarolók Sikeres akció után kedden délelőtt a rendőrök elfogták azokat a zsarolókat, akik hétfőn este elrabolták a jász­berényi Lehel étterem tulaj­donosát. A férfit munkahe­lyén keresték fel, majd gép­kocsiba tuszkolták, és Jász­berény külterületére vitték. Ott megfenyegették, hogy amennyiben másnap délelőtt egy előre megjelölt helyen nem ad át számukra 1 mil­lió forintot, őt és családját megölik. Kedden délelőtt civilruhás rendőrök szállták meg a jászberényi Skála áru­ház parkolójának környékét. A pénz átadása után sikerült elfogniuk K. Lászlót és há­rom társát. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP n. évfolyam, 227. szám — 1995. szeptember 27., szerda, Ne fizessen a jó diák... Ez a tandíj: adó! Hétfőn délelőtt sztrájkoltak a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatói. A Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­ge közel fél évig tárgyalt a kor­mánnyal a tandíj bevezetésé­ről, illetve annak körülmé­nyeiről. A tárgyalások eredmé­nyeit a két fél — a kormány és a HÖKOSZ — különböző mó­don minősíti. A kormány sike­res kompromisszumokról, a di­ákok pedig kényszerű, szá­mukra kedvezőtlen megállapo­dásokról beszélnek. A tárgya­lások befejeztével a HÖKOSZ ultimátumot adott a kormány­nak; ha szeptember 9-éig nem vonja vissza a tandíjrendeletet, az egész országban tüntetések­re, megmozdulásokra kerül sor. Gál Lászlóval, a Hallga­tói Önkormányzati Testület el­nökével, a HÖKOSZ északke­let-magyarországi vezetőjével beszélgettünk. — A tandíjrendeletről fél éven keresztül tárgyaltatok a kor­mánnyal. Elvben ti is elfogadtátok, hogy a felsőoktatás fejlesztéséhez szükség van a diákok anyagi hoz­zájárulására is. Miért akkor az or­szágos tüntetés? — Ha kinézünk Európára, akkor azt látjuk, hogy egyre több helyen tekintenek el a tandíjfizetéstől, sőt, az Euró­pai Unió ajánlásában az szere­pel, hogy az ezredfordulóig lehetőleg mindenütt el kell érni a tandíjmentességet. Itthon en­nek éppen az ellenkezőjét ta­pasztaljuk, pedig a miniszter- elnök egyfolytában az Európai Unióval példálózik. Ám tudjuk azt is, hogy a gaz­daság milyen katasztrofális helyzetben van, ezért a hallga­tók tényleg hajlandók áldozni a fejlesztésre. Csakhogy a felsőoktatás fejlesztésének koncepciója egyáltalán nem kapcsolódik a tandíjfizetéshez. Nyíregyházán, a sóstói Mú­zeumfaluban nagy volt a sür­gés-forgás kedden, mert a II. Agro-Food Nemzetközi Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár szerdán délben tartandó megnyitójának az előkészületei zajlottak. A tavalyi nagy szakmai és közön­Uj alpolgármester Tiszalökön Szokásos hóvégi testületi ülésüket tartják csütörtök dél­után Tiszalök képviselői. Ki­rály Sándor polgármester be­számol a két ülés között vég­zett munkáról, a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtá­sáról és szóban előterjesztést tesz új alpolgármester megvá­lasztására, mivel a korábbi le­mondott. Módosítja a testület ez évi költségvetését. Pásztor István — Vagyis nem láttok bizto­sítékot arra, hogy a tandíjból befolyt összegeket valóban a fejlesztésre kívánják fordítani? — Abszolút nem. Azt is lát­ni kell, hogy itt, ebben a szo­ciálisan és infrastrukturálisan elmaradott régióban havi két­ezer forint jóval nagyobb összeg, mint akár Sopronban. Elgondolkodtató, hogy a megyei főiskolások 30-40 szá­zaléka esetleg nem tudja befe­jezni a tanulmányait, vagy az anyagi terhek miatt el se kezd­heti a főiskolát. — Fodor Gábor a kormány kompromisszumkészségét iga­zoló tényként beszélt arról, hogy a diákok három sarkala­tos követeléséből kettőt elfo­gadtak, Bokros Lajos pedig érthetetlennek és értelmetlen­nek minősítette a tüntetéseket azután, hogy kompromisszum született. (Folytatás a 2. oldalon) ségsikert túlszárnyalva a szep­tember 27-től öt napig nyitva tartó rendezvényen a kiállító vállalatok bemutatóival párhu­zamosan 15 különbö9ző szak­mai program, lovasversenyek, nyugdíjastalálkozók, termékbe­mutatók, főzőversenyek lesz­nek. A kiállításon belül Mihály­napi és népművészeti kirakodó- vásár, néptánc- és népzenei be­mutatók is várhatók. A ren­dezvényt Csikai Miklós, az Ag­rárkamara országos elnöke nyit­ja meg, és a vásáron részt vesz­nek ukrán, román, kínai, ame­rikai és magyar magas szintű üzleti képviselők is. Zúgolódó rendőrök Mint ismeretes, a múlt hét végén a Független Rendőr Szakszervezet országos szervezete arról döntött, hogy a rendőrségnél kiala­kult áldatlan állapotok mi­att tiltakozást szerveznek. Követeléseik között szere­pel többek között, hogy a kormány a költségvetés tár­gyalásakor olyan összeget szavazzon meg a rendőrség működéséhez, ami biztosít­ja a zavartalan munkát. Kérték, hogy a rendőrök jogbiztonságát garantáló szolgálati törvénytervezetet vigyék a parlament elé. Nem utolsósorban: érzé­kelhető módon rendezni kell a rendőrök fizetését is. A Horn Gyula által meg­ígért 20 százalékos béreme­lést elfogadhatatlannak tart­ják, mert a rendőrség tagja­inak többségénél ez semmit vagy mínuszt fog jelenteni a nettó bérben. Illés Béla, az FRSZ Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei elnöke, az országos ügyvivő testület tagja el­mondta, hogy a megyei szakszervezeti vezetők pén­teken kapnak tájékoztatást az eddig kialakult helyzet­ről. Az összejövetelt tegnap' a megyei elnök parancsno­ki értekezleten bejelentette feletteseinek. alezredes, kapitányságvezető a város közbiztonságáról tájé­koztatja a képviselő-testületet. Király Bertalan, a sportegye­sület elnöke a sportkör mun­kájáról és az önkormányzati támogatás felhasználásáról számol be. A civil szervezetek és az ön- kormányzat kapcsolatáról a polgármester informálja a vá­rosatyákat, majd személyi kér­désekben dönt a testület. Nem tudta, kié a gyerek Elítélték a gyilkos anyát Nem is lehet emberinek nevezni azt a szörnyű tettet, amit az encsencsi Székely Gáborné (20) követett el új­szülött csecsemőjén. Titkolt terhességből megszülte az életképes kisfiút, majd bru­tálisan megölte. A fiatal nő 1993-ban lépett házasságra Székely Gáborral, és született is egy közös gyer­mekük. Majd a házastársi vi­szony erősen megromlott kö­zöttük, ennek oka volt az is, hogy a férj szüleinél laktak. A nézeteltérések odáig fajul­tak, hogy a fiatalasszony többször szakított férjével, és külön is költöztek, így 1994 tavaszán összeállt egy ismerős férfival, akivel au­gusztusig együtt élt. Ezt követően visszaköltözött fér­jéhez. Közben észrevette, hogy állapotos, de nem tudta önmaga előtt tisztázni, hogy kitől esett teherbe: a férjétől vagy a korábbi barátjától. Emiatt terhességét titokban tartotta a családjában és kör­nyezetében. Elérkezett a szülés napja, 1995. március 25. Este tizen­egy órakor jelentkeztek a fá­jások, és elfolyt a magzatvíz. (Folytatás aló. oldalon) Ha októberben előfizeti két hónapra az Új Keletet, a harmadik hónapban ingyen kapja a lapot!! 's mr J j ^ v á ■w‘^1 "B y i y

Next

/
Oldalképek
Tartalom