Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02 / 206. szám
A lehetőségek határtalan piaca A szomszédos Ukrajna magyar szemmel beláthatatlan piaci lehetőségeket kínál kereskedelmi szempontból. Volt idő, hogy politikai okokból hátat fordítottunk ennek, s tizedére csökkent az addig virágzó forgalom. Az Ukrajnáért folytatott kereskedelmi versenyben lemaradtunk, de a pozíciónk változatlanul jó. A lehetőségekről és a tennivalókról beszélgettünk Szent- péteri Bertalannal, az Ukrán Magyar Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének titkárával. Nyíregyházáról Kijevbe — Itt, Nyíregyházán, a Kölesei Gimnázium német tagozatán végeztem — kezdte a bemutatkozást a titkár —, majd sikeres felvételit tettem, és elnyertem az akkor még Magyar Népköztársaság kijevi ösztöndíját. Utána a mezőgazdasági akadémia növényvédelem szakát végeztem el 1978-ban. Azt követően a Tokaji Borkombinátnál helyezkedtem el, először mint termelésirányító, növényvédelmi főágazat-vezető. Itt később átkerültem az úgynevezett exportvonalra. A tokaji borok kivitele főként a keleti piacokra irányult, ahol a korábbi államközi szerződések alapján folytak az üzletek. Az akkori vezetés megérezte a változás előszeleit, s önálló külkereskedelmi tevékenységbe kezdtünk. Időközben elvégeztem a külkereskedelmi főiskolát, és tavaly az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pályázatán elnyertem a kijevi kereskedelmi kirendeltség kereskedelmi titkári munkakörét. Kitelepített vertikumok A sajtót akkor veszik meg, ha véres eseményekről ír. A magyar sajtót figyelve úgy érzékelem, hogy nem igazán reális kép alakult ki Magyarországon Ukrajnáról. Az onnan szerzett szenzációk másutt ugyanúgy léteznek. Az a vä£) lalkozó, aki korrekt és tisztes-' séges szándékkal szeretne kereskedni Ukrajnában, az bátran és nyugodtan megteheti, a megállapodások betartásával nagyon előnyös befektetések-j re tehet szert. Azt tapasztaltam, Magyarországon sokan meg-.' kérdezik, hogy ki szabad-eí menni Ukrajnába? Erre azt5 mondom, hogy ki kell menni, ugyanis az ország területe többszöröse Magyarországénak, a lakosság lélekszámút tekintve majdnem ötszöröse a hazainak — ezek a számok,- úgy hiszem, önmagukért beszélnek. Továbbá a volt Szovjetunión belüli munkamegosztás eredményeként ebben az országban koncentrálódnak olyan jelentős ágazatok, mint például a textilipar, aminek 95 százaléka itt található. Ezenkívül jelentős vaskohászati és gépgyártó cégek vannak itt. A hadiipar — ahol hatalmas szellemi potenciál és technikai felszereltség halmozódott fel — most keresi a kitörési pontokat, sorban állnak át a polgári termelésre. Nagy lehetőségeket látok a mezőgazdasági együttműködés területén, mert kiváló termőterületekkel rendelkezik keleti szomszédunk. A jelenlegi külgazdasági szabályozás abban az irányban halad, hogy korszerő technikákat szeretnének meghonosítani, ezáltal a termékeiket helyben feldolgozni s késztermékként értéke-. síteni. így hamarosan megszűnhet a nyersanyagexportőr és késztermékimportőr szerepük. A magyar piac behatárolt, nem tud annyit termelni, amennyit el szeretne adni Ukrajnában. Több helyen tapasztalni lehet már, hogy magyar vállalatok Ukrajnában termeltetnek, ott állítják elő a késztermékeket, s az orosz piac fele értékesítik azokat, mert az ukránoknak sokkal szorosabb a gazdasági kapcsolatuk Oroszországgal, mint másoknak. Például a Bábolnai Kombinát is komplett vertikumokat telepített ide. A kapcsolatépítés ezen formájában nagyon nagy lehetőségeket látok. Növekvő érdeklődés Ukrán részről nagyon jelentős az érdeklődés hazánk irányában. A rendszerváltás előtti kereskedelmet jellemző mérőszámokról nincs adatunk, mert akkor mindent egy kalap alá vettek, államközi szerződések keretében folyt a kereskedelem. Becsléseink szerint az akkori Ukrajnára jutó áruforgalom 1991-ben, a dollárelszámolásra való áttérést követően tíz százalékra eshetett vissza, ami körülbelül 100 millió dolláros kétoldalú export-import forgalmat jelentett. 1992-ben már 220 millió, 1993- ban 300 millió dollárra nőtt a kereskedelmi forgalom. 1994- ben 500 millió dollár fölé emelkedett a forgalom, egy kismértékű, mintegy 30 millió dolláros magyar passzívum mellett. Örvendetes, hogy a javulásnak induló tendencia tovább folytatódik, így 1995 első félévében már 40 százalékos volumennövekedést regisztráltunk, amin belül jelentősebben megnövekedett a magyar export aránya. Ha ez így folytatódik, akkor aktívumba is átcsaphat a magyar kereskedelmi forgalom. Körülbelül két éve egy nagyfokú liberalizáció ment végbe az ukrán külkereskedelmi szabályozás területén. Ez megnyitotta a kereskedelmi csatornákat. E tény mellett közismert, hogy a világpiac telített, nagyon kevés a lefedetlen szegmense. Talán ez a kelet-európai piac az egyetlen, ami szabadnak tekinthető felvevőképesség és árukibocsátás szempontjából. Nyugat-Európa gyorsabban reagált a tálcán felkínált lehetőségre, amikor mi igyekeztünk — bizonyos politikai okok miatt — kivonulni a keleti piacokról. Az EU nem csinált politikai kérdést ebből, ők csak a termékéhes’ piacot látták Ukrajnában. Mi történt? Adott volt egy fogyasztói közeg, amely eddig csak KGST-terméket vásárolhatott, a piac szabaddá vált a Közös Piac előtt, s megjelentek a nyugati áruk. Olyan vásárlási láz tört ki az ukrán embereken, mint ahogyan mi rohantunk annak idején Ausztriába. A különbség annyi volt csupán, hogy ide tálcán hozták. nyomott árakon a terméegyre-másra nyílnak ország-l szerte, és hatalmas reklámkampányokat folytatnak az ukrán piac minden kicsi szegletéért. ' Nem sokat tévedhetek, ha azt mondom, hogy az Ukrajnával folyó kereskedelmi kapcsolatunk nemsokára elérheti az 1 milliárd dolláros forgal-t mat. Nagyon sok kiépített kapcsolatunk van egymással. Jelentős az energiaimportunk. keiket hatalmas reklámkampány kíséretében. A vásárlói pszichózis beindult, de az emberek hamarosan csalódtak az áruk többségében. A nyugati eladók egy hatalmas hibát vétettek, mert nem lehet mindent eladni az ukránoknak! Ez a piac minőségi, kemény dollárral fizet, s csak a minőségi árut hajlandó megvásárolni érte. A kirendeltségünk egyre-másra tapasztalja a nosztalgiát, a magyar áruk felé való visszafordulást. Ez elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre igaz. Egyre keresettebbé válnak a magyar konzervek, borok, textíliák, gyógyszerek vagy akár az Ikarus buszok. Úgy gondolom, hogy az ukrán piacon van keresnivalójuk a magyar eladóknak. Módszeres, kitartó munkával komoly eredményeket lehetne elérni a számunkra te- líthetetlen ukrán piacon. A gazdasági arányokról... Nehéz megbecsülni a gazdasági kapcsolatok jelen állapotában, hogy a mostani kereskedelmi forgalom hányad része a lehetségesnek. Könnyebb lenne a helyzet, ha mindkét országban konszolidált gazdaság lenne, de ez egyikre sem jellemző egyelőre. Az ukrán gazdaság pillanatnyilag 30 százalékos szinten termel. Körülbelül erre lehet következtetni a tendenciákat látva, illetve nyomon követve a ki nem használt lehetőségeket. Magyarország nehéz helyzetben van, mert kicsit lemaradt a kereskedelmi versenyben. Látni kellene azt a nyugati erőfeszítést, amit a piac- rajutás érdekében elkövetnek. A vezető világcégek irodái! a vaskohászati alapanyagokat és a szenünk nagy részét Ukrajnából szerezzük be. A mezőgazdasági termékek közül pedig az olajos magvak forgalmát tekintve jelentős volumenemelkedést értünk el. Nem túl távoli álom az 1 milliárd dolláros forgalom! Záhony és környéke Záhony és térsége kérdése nagyon fontos sarokpont a kétoldalú kereskedelem szempontjából. Ugyanis nemcsak Magyarország felé lehet kapu, hanem a Nyugat és a volt szovjet tagországok felé is meggyorsíthatja a forgalmat. Az áruforgalom jelentős része ezen a csatornán keresztül zajlik. A záhonyi Tisza-híddal pillanatnyilag sok gond van, mert túltelített, sőt bizonyos értelemben életveszélyes is. Áldatlan ez az állapot, ezt mindkét fél nagyon tisztán látja. Úgy érzékeljük, hogy egyfajta indokolatlan egymásra várás van e kérdés mielőbbi rendezésében, mert a hídnak két vége van, így mindkét oldalról el lehetne kezdeni a felújítását. E téren léteznek már egészséges kezdeményezések, például a kamionok vasúton történő szállítása is egy jó átmeneti megoldás volt. Ezzel a módszerrel két vonatpár naponta mintegy kétszáz kamiont képes szállítani. A világon a határok mentén mindenhol alakulnak különleges gazdasági övezetek, ahol jelentős a forgalom. A keleteurópai régióban ez még sajnos gyermekcipőben jár. A magyarok szépen elindultak, kormányzati döntés született, sőt az ukrán—magyar kormányközi vegyes bizottság mellett működik egy albizottság is, ami kimondottan ezzel a térséggel foglalkozik. Ukrán oldalról a határ mentén mindenki szeretné megvalósítani ezt az elképzelést, mert komoly infrastrukturális fejlődést adna a térségnek, emellett jelentősen kihatna a foglalkoztatási gondokra is. Ukrán részről összességében 17 határmenti övezetről szóló terv fekszik a képviselők asztalán. De nincs alaptörvény a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról, aminek az elkészítése sajnos még csak most kezdődött el. Az év végére várhatóan megszületik az erről szóló alaptörvény. Egyértelmű, hogy Magyarországnak lépnie kell, mert elorozzák a lehetőséget előlünk. Az EU-t nemcsak Záhonyon keresztül lehet megközelíteni, hanem Szlovákián vagy Lengyelországon keresztül is. Ott is vannak már hasonló kezdeményezések, csak kisebb méretekben, mert ők egy mikroövezet kialaításán fáradoznak. De Záhonynak eleve van egy előnye: a múltja, mert ami ott már rendelkezésre áll, azt csak korszerűsíteni kellene. Autópályán Európába Az úthálózatok kérdésköre is része az infrastruktúra fejlesztésének. Akijárt már Ukrajnában, annak nem kell külön ecsetelni az ottani közlekedési állapotokat. Bár az utóbbi időben jelentős útépítések, -szélesítések folynak. Nagyon jó lenne egy nagy áteresztő- képességű, megbízható út megépítése, de ehhez is csak a pénz hiányzik, mint a legtöbb mindenhez. Az ukrán gazdaság jelenlegi helyzetében nem biztos, hogy kormányzati szinten jelentős összegeket el tudnának különíteni erre a célra. Biztos, hogy a közeljövőben ez meg fog valósulni, de pillanatnyilag fontosabb teendői vannak a központi vezetésnek. Talán egy koncessziós elképzeléssel hamarabb sikerülne megvalósítani a magyar (tervezett) autópálya folytatását. Erre egyre jobbak az esélyek, mert az ukrán kormány most alakult át. A jelenlegi vezetés piacgazdaságba vetett hite már több esetben megnyilvánult. Úgy vélem, hogy minden értelmes és jó kezdeményezésre egyre inkább nyitottabb az ukrán kormány. Kamarák és bankok A kamarák jelentőségét abban látom, hogy megerősödésük után egyfajta kisugárzó és szervező tevékenységet fognak t majd nyújtani a vállalkozóknak. Ez az információs szolgáltatások, illetve a partnerkapcsolatok kiépítése területén valósulhat meg, ami magában hordozza egyfajta garancia lehetőségét is. Klasszikus éretelemben mint finanszírozó intézmény nem fognak mű-. ködni, bár erre is vannak kísérletek, de kizárólag a banki szférában. így akár garancia- bankok is létrejöhetnek, mintegy indikálva a kétoldalú kereskedelmet. A Külkereskedel- mi Bank, az Agrobank, a Mezőbank foglalkozik ezzel a gondolattal, sőt már az első konkrét lépéseket meg is tették ez irányban. Vásározzunk! A kirendeltségünk egyik alapvető feladata, hogy megteremtsük a magyar, illetve az ukrán üzletemberek találkozási lehetőségeit. Effektiv üzletkötésekkel, Uzletszervezésekkel nem foglalkozunk, hanem a kereskedelem-diplomácia eszközeivel próbálunk segíteni a két ország kapcsolatain. így többek között a kiállításokra való szervezés nagyon fontos feladatunk. Úgy értékelem, hogy az Agro-Food Expo a régiónak egy nagyon jó kiugrási lehetőséget képes teremteni. Korábban már jó kapcsolatunk alakult ki a Fimex Fair Bt.-vel. Hasonlóan a Kelet—Nyugat Expohoz, minden évben Munkácson, illetve Ungváron van egy magyar kiállítás, s ide is próbálunk üzletembereket és kiállítókat szervezni. Az Agro- Food jelentőségét különösen az ukrán—magyar külkereskedelem vonatkozásában az jelenti, hogy szeptember 28-án egy közös üzletember-találkozó lesz a vásáron. Eddigi tapaszatlataink szerint a magyar vállalatok, vállalkozók a közelebbi régiókban próbáltak partnereket szerezni, így nagyon szépen kialakult a határmenti együttműködés rendszere. De meggyőződésünk, hogy a siker érdekében beljebb kell menni Ukrajnába. Ezért próbáltunk a főváros környékéről, illetve a belső régiókból mozgósítani célirányosan, kimondottan erre a rendezvényre szakembereket. Mit lehet tenni? Mindenképpen javasolnám, . hogy a klasszikus piacra jutási lehetőségekről nem szabadna megfeledkezni. Nem akarom túlmisztifikálni a kiállítások jelentőségét, de ha nem látja a ' fogyasztó a terméket, akkor / nem is fogja megvásárolni. Szomorú tapasztalat, hogy e téren nem nagyon mozgolódnak a magyar kereskedők Ukrajnában. Számtalan vásári lehetőség lenne itt, de csak néha-néha találkozni magyar résztvevővel. A vállalkozók a könnyebb ellenállás irányában mentek el, azaz megmaradtak a határmenti kereskedelemnél, ott, ahol viszonylag fejletlenebb az infrastruktúra. Nem kimony dottan ez a nyerő régió az igazi nagy üzlethez. Az ország belseú je felé kellene törekedni, a gaz- / daságilag fejlettebb vidékek irá- \ nyába. Ehhez a kirendeltségünk — a lehetőségeinkhez képest — minden segítséget megad a piackutatástól a legkülönbözőbb információk adásáig, üzleti kapcsolatok leszervezéséig, vagy az áruiknak bemutatóhelyiségeket tudunk biztosítani. —vip—
